Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
Amiről vitatkoznak a pártoktatásban Dávid Lászióné és Gáspár Imre tsz-lagok Maknics Gyula tanárnak a gyümölcsfák téli ápolásáról szóló előadását hallgatják. Bővített újratermelés a kisparaszti gazdaságokban Maknics Gyűl» tanár id. Juhász Bélát, a kiskunhalasi Antal Tsz tagját a gyümölcsfák helyes metszésére oktatja. ? ............♦ El adó üzemképes, benzinüzemű, Opel-Blitz gyártmányú, í 2,5 tonnás \ tehergépkocsi kettő motorral. Értékesítés az Autóker. Vállalaton keresztül. — Megtekinthető a helyszínen. Cím: Földművesszövetkezet, Lajosmizse, Anchássy út 00. j szám. Telefon: 28. 610 t A POLITIKAI GAZDASÁGTANNAL foglalkozók körében többször felvetődött, hogy a szocializmus építésének körülményei között a kisparaszti gazdaságok képesek-e bővített újratermelésre? Sokféle árnyalatban hangzottak el vélemények. Volt aki azt állította, hogy mivel hazánkban a szocializmus épül, a kisparaszti gazdaságokban a bővített újratermelés el sem kép- zelhtő. Voltak a másik végletben mozgó álláspontok is, amelyek szerint az egyénileg dol- , gozó parasztok bővítetten termelnek .újra, abból a látszóla- | gosságból kiindulva, hogy a mostani körülmények között az eddigiekhez képest jelentősebb anyagiakkal rendelkeznek. Kinek van igaza? A fenti véleményt nyilvánítóknak semmiképpen sem és hibát követ az el, aki egyik vagy másik álláspont kizárólagosságát hirdeti. Lássuk hát a helyes állá-pontot! A bővített újratermelés a mezőgazdaságban általánosságban csak a nagyüzemben valósítható meg. A kisparcelia erre általában képtelen, hiszen többségük a kapitalizmus körülményei között még az egyszerű újratermelést sem tudta biztosítani. Tönkrementek és felszívódtak a kuiák vagy úribirtokokba. Erre az időre emlékeztetnek az árverések és azon eseteknek ezrei, amikor a földdel rendelkezők egyik napról a másikra földönfutóvá lettek. Ez a tétel —, amelynek megértése naivon fontos — azért: vált ki mostanában széleskörű vitát, mert Nagy Imre közismert revizionista állásfoglalása e tekintetben is zavart okozott. Azt állította, hogy a kisparcelia általában bővített újratermelést végez. A kérdés azért is ötlik fel vitathatóan többekben, mert a mezőgazdaságban bizonyos korábbi kényszerintézkedésék megszüntetése a dolgozó parasztságot nagyobb anyagi lehetőségekhez jutatta és ez egyeseknek ebből a szempontból »szemetszú- ró«. PARTUNK AGRÄRPOLITI- KAI TÉZISEI a középparasztsággal kapcsolatosan a következőket állapítja meg: «Gazdaságuk zömében árutermelő t jellegű. Életkörülményeik az 1945 előttihez javultak. Jelenleg a középparasztság úgy . érzi, hogy — főként a beadási kötelezettség eltörlése után kialakult árrendszer mellett — megerősödött egyéni gazdaságában, s egyre inkább ezt igyekszik biztosítani. Ebben a helyzetben a középparaszti gazdaságok egy része természetes úton bővített újratermeléshez juthat.“ A következtetés világos. Bizonyos feltételek birtokában (kedvező természeti tényezők, nagyobb család folytán rendelkezésre álló munkaerő, stb.) esetenként lehetséges a bővített újratermelés. Az egyénileg dolgozó parasztok nagyobb mértékű kisgépvásárlása, a főid trágyázása, védekezése a növény kártevőkkel szemben egyértelműen minősíthető-e bővített újraterme lésnek? Nem! Tudni kell — elsősorban a politikai gazdaságtant tanulóknak —, hogy az egyszerű újratermelés is szükségessé teszi a termelésben elhasználódott termelőeszközök pótlását, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek során bizonyos eszközökből a mezőgazdaság igen keveset kapott és így természetellenesen nagyobb volt az igény. Világosan kell látni, hogy a kisárutermelés jövedelemnövekedése igen korlátozott és különösen korlátozott személyes szükségletének növekedéséhez képest. így hát amennyiben jövedelemtöbblethez jut, ez a dolog természeténél fogva mindenekelőtt saját fogyasztását elégíti ki és csak másodsorban jöhet számításba a termelés bővítése. Erre vonatkozóan a kereskedelem helyileg számos bizonyító tényszámmal rendelkezik. Azt is világosan kell látni, hogy a bővített újratermeléshez szükséges felhalmozás forrása alapvetően a munkatermelékenység növekedése, a belterjesség fokozása, amely elsősorban a fejlett gépi technika alkalmazásán múlik. E NÉHÁNY TÉNYEZŐ és gondolat is azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági kisáruterme- lést általában a bővített újratermelés nem jellemzi. Aki ezzel ellenkező álláspontra helyezkedik, az szembe kerül a marxizmus-leninizmussal, szembekerül a való élet tényeivel, amelyek a mi elméletünk igazát bizonyítják. Ä pálmenesleri knyálí KISZ éneMara] a Rádió mikrofonja előtt BE MAGAS».» Esténként énekhanggal telített a pálmonostori Lenin-iskola tanterme. Egyre jobban szaporodik az énekkar tagjainak száma, s szívesen tanulják az általuk gyűjtött népdalokat. — E cikk megírása után már nem Is a tanulásról kell beszélni, hanem annak eredményéről, a sikerről. 1958. március 2-án délben átutaztunk a kiskunfélegyházi laktanyába, ahol már vártak minket a budapesti Rádió riporterei. A fiatalok beszélgetlek, nevetgéltek, de emögött látszott a rejtett izgalom, idegesség, félelem, s az a gondolat: vajon sikerül-e? A mikrofon és a készülék beszerelése után megkezdődött a mikronfonba való. éneklés. Azok, akik nap mint nap látnak, használnak ilyen «csodagépet-«, magnetofon-készüléket — nem okoz különösebb meglepetést, csodálatot. Annál nagyobb élményt jelentett ez az énekkar tagjainak, hisz sokan közülük most láttak ilyet először. Ezt bizonyítja az a remegő hang is, amelyet az első énekesnél tapasztaltunk. Kérőbb feloldódott a félelem, felváltotta a bátorság. Vígan énekelték a népdalokat. Az idősebbek is elkísértek minket Félegyházára, ök is énekelték a hangulatos péteri (a régi tanyaviiág neve) nótákat. A hangulat állandóan fokozódott, Azóta már megnőttek a »kisdiákok« Meg a múlt év végén adtuk hírül, hogy Kiskunhalason, a Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában mintegy 35—40 nallgatóval — részben tsz-tagok- kal, részben tangazdasági dolgozókkal — ezüstkalászos tanfolyam indult. Bajuszos férfiak, komoly asszonyok lettek »kisdiákok« pár hónapra s a heti két foglalkozáson sok-sok hasznos titkát sajátítják el a mezőgazda- sági termelés tudományának. Azóta már kifelé lábalunk a télből s a tanfolyam hallgatói tudásban, tapasztalatban gazdagabbak lettek. Ahogy a ház apxó téglákból épül, úgy formálódott a hallgatók agyában a sokféle tanítás egyetemes szakműveltséggé. S ha majd egészen kinyit a tavasz s megindul a munka, kiki a maga posztján váltja csillogó aprópénzre az itt szerzett tudás kincsét. í } s a műsor visszapergetése után írté el tetőpontját. Nagy öröm, újjongás támadt, amikor meghallhattuk saját hangunkat. Az; egyik idős néni szeméből öröm-: könnyek hullottak. Más meg-: jegyzést nem lehetett hallani: Jaj, de szép! Ez a szép azonban nemcsak az éneklésre vonatkozik, hanem arra is, hogy eljöt-' tek velünk az idősebbek is segíteni. Itt volt Terhes bácsi, Buri néni, Szatmári néni, Bánfi László és felesége, Szabó néni, Szarvas és Tóth bácsi, Benc lm-; re és a többi idősek. Nagy öröm lesz, ha meghall-: hatjuk saját hangunkat a Magyar Rádióban. Bízom abban, hogy ez a siker * még nagyobb lendületet ad to-1 vábbi munkánkhoz. Budai Imre tanító KISZ-titkár í Nem, most nem a nótabeli vendégfogadóról van szó, hanem a zenéről. S a zenével kapcsolatban sem a magas C- ről, ami tudvalévőén magas, hanem egyes zenészek honorárium Igényéről, ami ugyancsak megnövekedett az utóbbi időkben. A bácsalmási járás kultúrotthon vezetői megértek panaszkodni legutóbb megtartott értekezletükön a magas zenetarifákra. Elmondták azt, hogy egy-egy zenész 100 forintnál alább nem veszi kezébe a vonót, Kürtöt, s a százast még tetézi a 24 százalékos közvetítési díj, az SZTK- járulék, összesen még vagy 50 forint. Százötven forint egy estére — nem rossz dolog. Bányász, vagy a forró martinkemence mellett izzadó, szakképzett kohász legyen a talpán, aki naponta megkeres ennyit. Ráadásul ezek a nehéz fizikai munkások még nem is hordhatják körbe a kalapjukat egy kis borravalóért... Ügy véljük, igazuk van a kultúrotthon igazgatóknak, akik ennek az áldatlan állapotnak a rendezését sürgetik. Csak helyeselhetjük azt a döntésüket is, hogy 80 forintnál nem fizetnek többet esténként egy zenésznek sem. Hiszen lehetetlen dolog, hogy a saját költségvetéséből működő kultúrházak báli jövedelmét (pedig éppen a pénzbevétel érdekében rendeztek olyan gyakran bálákat) —elvigyék a zenészek. Ilyen esetben aztán sírva vigadtak a kultúrotthonok vezetői... A bácsalmási járásban tehát kikötötték: legfeljebb 80 forint esténként. Ez helyes. De úgy tudjuk, törvény is szabályozza a zenei díjakat. Nem lehetne »elhúzni a nótáját« azoknak a zenészeknek, akik többet követelnek a méltányosan megállapított zene- díjaknál? Minden bizonnyal, ez a »nóta« sokaknak tetszene. 7165 vagon trágya 388000 forint nyereségrészesedés Két sokatmondó szám ez a Talajerőgazdálkodási Vállalat 1957. évi mérlegbezsámolójából, bizonyságul annak, hogy a vállalat eredményesen dolgozik. A ( címbe írt 7165 vagon különböző trágyaféleség, mellette 36 000 bolgár almásláda és 56 000 négyzetes rekesz készítésével a Talajerő V. előirányzott tervét 120 százalékra teljesítette. Ezzel lehetővé vált, hogy a kifizetett béreken túl, munkájuk arányában négyheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapjanak a dolgozók. A vállalat üzemi tanácsa azonban nem híve az egyenlős- dinek. A nyereségrészesedés szétosztását illetően ezért úgy döntöttek, hogy akik öt éve a vállalat alkalmazásában állnak, azok még tíz, az azon túl ott dolgozók pedig húsz százalékos nyereségrészesedést kapnak majd négyheti bérük felett. A fegyelmezetlen dolgozóknál viszont a részesedés arányát a mulasztásokhoz mérten, 10—50 százalékkal csökkentik. Mi több. hat munkanap igazolatlan hiányzást az üzemi tanács már a részesedésből teljesen kizáró oknak minősítette. A versenyben dolgozó és a munkában kitűnt dolgozók, túl a íenlemlítctteken, még külön jutalomban is részesülnek majd. Az 54 000 forint vállalatfejlesztési alap mellett ugyanis 10 000 forint az igazgatói és 8000 forint a kiváló dolgozók jutalmazási alapja. A FÜLÖPSZÄLLÄSI mezőgazdasági felügyelői állás betöltésére szakképzett mezőgazdasági felügyelőt keresünk. A jelent“ kező 3 hónapnál nem régibb keletű erkölcsi bizonyítvánnyal a fülöpszállási tanácsnál jelentkezzen. 593 ^‘fvvvvvvvwvvwvvvvvvvyvvyvvvvvvs J KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET értesíti a lakosságot, hogy mindennemű szerződés után járó vetőmag és műtrágya az ALULJÄRÖ-TELEPEN ÁTVEHETŐ. 597 Gépi szántásra és szállításra KÖSSÖN SZERZŐDÉST a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél. (Bánk bán u. 1.) 598
