Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-25 / 71. szám
Megyeszevle szépülnek, gazdagodnak a párttagok és pártonkíviiliek közös otthonai »•Szépítsük, tegyük otthonossá pártházainkat« — jelszóval nemes mozgalom indult a kiskun- tfélegyházi járás pártszervezetei között, melynek az a célja, hogy a tiszta, szép pártházak második »tthonukká váljanak mind a párttagoknak, mind a partonkí- vülieknek. A tiszta, szépen berendezett pártházba szívesebben mennek el a dolgozók és ott a szórakozás mellett politikai ismereteiket is gyarapíthatják. Mit és hogyan akarnak megvalósítani az egyes pártszervezetek? A kunszállási kommunisták virágos kertet létesítének a pártház udvarán. Az épület elé iákat ültetnek, fűmagot vetnek. A pártszervezet nő tagjai vállalták, hogy az ablakokra vásárolt függönyanyagot megvarrják és erre magyaros mintákat hímeznek. Az alpári pártház udvarának parkosítását és gondozását a KlSZ-fiatalok végzik el, társadalmi munkában, a pártvezetőség megbízásából. A Kömpöc községi pártszervezet nemrégiben társasvacsorát rendezett. A bevételből a gyarapodó könyvtáruk részére egy szekrényt vásároltak, Pálmonostorán klubszobát remlezuek be a járási párt-végrehajtóbizottság anyagi segítségével. Bár biliárdasztaluk még nincs, de a különböző társasjátékoknak, folyóiratoknak már most is sok kedvelője van. íme, az alig egyhónapos kezdeményezés az egész járásban lelkes visszhangra talált. A KI.SZ, a nőtanács tagjai is szívesen bekapcsolódnak e munkába, 'hiszen maguk tapasztalják, hogy így a pártszervezetek is többet törődnek velük. Bár a pártszervezetek egy részében még csak az előkészületek folynak, de ezeken a helyeken is, ha a járási végrehajtó bizottság munkatársai érdeklődnek a «titokban« készülő tervek felől, azt a választ kapják, hogy ők lesznek az elsők két hónap múlva, a versenymozgalom értékelése alkalmával. Serkenti az alapszervezetek munkáját a járási párt-végrehajtó bizottság jutalma is, mert a legjobb eredményt elérő pártszervezetnek átadják a vándorzászlót, továbbá anyagi segítséget is adnak a pártszervezet továbbfejlesztéséhez. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy a kiskunfélegyházi járás kommunistáinak kezdeményezését a dunavecsei és a kalocsai járásban néhány párt- szervezet megelőzte. Ezek a pártszervezetek a politikai munka új formáit keresve rájöttek arra, hogy nagyon sok eszköz, módszer áll rendelkezésükre, mely elősegíti a pártonkívüliek- kel való jobb kapcsolatok kialakítását. Másszóval ezekben a pártszervezetekben megtalálták és alkalmazzák azokat a lehetőségeket, eszközöket, amelyek keretében a párttagok, a párton- kívüliekkel együtt elbeszélgetnek az ország politikai, gazdasági, kulturális kérdései mellett a községük mindennapi életéről, gondjairól, bajairól. A kunszentmiklósi pártszervezet, a párttagok és pártonkí- vüliek, meg a helyi vállalatok támogatásával televíz’ós készüléket vásárolt. A különböző pártrendezvények, előadások, viták után a részvevők együttmaradnak, megnézik a televíziós műsort, szórakoznak, beszélgetnek. Bajszon a községi pártszervezet a Ncmzei :,özi Nőnapra készülő asszonyoknak felajánlotta a párlhelyiscget. Két hétig itt jöttek össze a község asszonyai, hogy a kézimunka kiállítás anyagát megvarrják. A tisztaság, rend egyik alapja volt annak, hogy az asszonyok szívesen Kinek köszönnek Tissza? Memmunislái kezdeményezlek A Bajai Állami Gazdaságban a napokban megkezdték egy korszerű hibridkukorica feldolgozó üzem építését. A kilencmillió forintos beruházással létesült üzemben a megye állami gazdaságaiban termelt vetőmagkukoricát szárítják, fémzárolják majd. Ezért a megyében az idén] fokozottabb mértékben foglal- j koznak vetőmagkukorica ter-j meszléssel; csak a megye álla- í mi gazdaságai több mint 1500! holdon állítanak elő hibridku- j korica vetőmagot. Régóta bántotta már az embereket a Kiskunhalasi Motor- és Góphivító- nál levő helyiséghiány. Eleinte még csak elviselték valahogy ezt az áldatlan állapotot, de tavaly már tűrhetetlenné vált a helyiséghelyzet. Mégis csak lehetetlen — tették szóvá mindgyakrab- ban —, hogy a város egyik elismert üzemében piszkos kézzel, a gépek mellett, kényelmetlenül esznek az emberek. Hiába jók munkaeredményeik, még- sincs egy valamirevaló étkezdéjük, ahol megfelelő módon ebédelhetnének, s ha már megvan a helyiség, a szabad estéket is hasznosan tölthetnék a munkások. Mindez különösen a kommunistákat bántotta. Kivált tavaly decemberben restelték a dolgot. Náluk választottak elsőnek üzemi tanácsot s nem tudták hová ültessék az egész megyéből érkezett vendégeket, hiszen dolgozóik is három irodában és a folyosón szorongva hallgatták a beszámolót. Hát ezen már változtatni kellett. Pénz azonban, bárhogy vizsgálgat- ták a lehetőségeket, csak itt-ott volt egy ebédlő-kultúrház építéséhez. A megoldás hogyanját keresve, így vetődött fel a kommunistákban: mi lenne, ha társadalmi munkában építenék? És nekikezd- tele. Eleinte csak a, pártszervezet tagjai áldozták fel a szombat délutánt, meg a vasárnapokat. Később azután bekapcsolódtak a párton- kfvüliek, a fiatalok, a pár hete alakull KISZ-szervezet tagjai is. Bontották, hordták a téglát, keverték a maltert, egyszóval végezték, amit csak kellett. A tágas, új ebédlő, ami egyben kultúr- és gyűlésterem is lesz. a kommunista akarat és közös összefogás eredményeként már el is készült. Csupán az utolsó simítások vannak hátra, hogy az április 4-i ünnepi gyűlést már itt rendezhessék meg. S. G. CCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX; OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOCXXXXXXXXJO II. Lengyel és Zsemberi az ellen- forradalom után arra számítottak, hogy az infláció tönkreteszi a vállalat készpénzállományát. Ezért a központi rendelkezések ellenére —, amelyek szerint 1956 októbertől kezdve a rizs kilónkénti fogyasztási ára 16 forintra csökken — ők átlagosan 21 forintos kilónkénti áron 43 500 kiló rizst vásároltak össze. Spekulatív elgondolásaikban azonban csalatkoztak, mert az import rizs valóban .'alacsonyan tartotta a rizsárakat, s tőlük a kutya sem vásárolta a drága árut. Végül is 1957 végén adtak túl készleteiken 255 810 forintos veszteséggel. Ugyancsak a vállalat pénzének «megmentése érdekében« a múlt év elején a vállalat munkájához nem tartozó árucikkekkel is foglalkozni kezdtek: varrógépet, rádiót, kerékpárokat vásároltak. Ez a törvénytelen és meg nem engedett üzletük is 40 374 forint kárt okozott a népgazdaságnak. Nem hiányzott Lengyel és Zsemberi mögül a «slepp« sem, amelynek tagjai minden rendelkezésüket végrehajtották, s akiket ezért busásan megfizettek. Ezek hamisított útielszámolásból eredő összegeket, sőt egyikük munka nélkül kéthavi munkabért vett fel. Lengyel Ferenc is benevezett közéjük, s »Csehszlovákiai tanulmányút« címén —, amely tulajdonképpen magán- túraút volt — 4000 forintot számolt cl. Lengyel Ferenc ekkor már »nagvrneno« volt, s kicsiségekre Közel hatmillió toriul kárt okoztak államunknak a MÉK volt vezetői — A Megyei Bíróság ítélkezik a bűnüsük felett — oda sem figyelt. így vásárolta személygépkocsiját is —, 15 400 forint kárt okozva a vállalatnak. Nem volt kicsinyei, s ez látszik a két és fél ezer forint értékű baromfiból is, amelyet rokonai és a maga számára vásároltatott a — vállalat költségén. Ugyanilyen bőkezűen járt el, ha a vállalat dolgozóinak »szociális« helyzetéről volt szó! Csakhogy ebben a bőkezűségben nem volt köszönet! 22 ezer 410 forint értékben ugyanis előzetes szakértői vélemény megkérése nélkül két nagyteljesítményű sütőkészüléket vásárolt a vállalati konyha részére, amelyeket az Áramszolgáltató Vállalat nem engedett felállítani — hatalmas áramfogyasztásuk miatt! A két drága sütő ma is kihasználatlanul, sőt értékesíthetetlenül a vállalat raktárában rozsdásodik! Bűncseleményeikre a költség- átalápyos (továbbiakban: gebi- nes) boltok felállításával, megszerző ével, s hanyag, szerződéseket be nem tartó üzemeltetésével tették fel a koronát. A Bács-Kiskun megyei MÉK vállalat 1957 tavaszán felsőbb utasításra Budapesten négy gebines boltot létesített. A gebinesek — a szerződéssel ellentétben — nem adtak biztosítékot a vállalatnak, s nem vezették az előírás szerinti bolti könyveket. Mulasztás volt az is, hogy a vállalat nem ellenőrizte a boltosokat (Zsemberi például egyszer sem látogatta meg őket, s Lengyel is csupán formális ellenőrzést végzett számtalan magánútjai alkalmával!) s azok a vállalat költségén fuvarozták az árukat — saját vásárlóik számára js. Emellett csupán a rendelkezésekkel ellentétes árengedmények miatt 324 561 forint kár keletkezett! Ez az összeg mind a gebinesek hasznára írandó! De ennél sokkal nagyobb és veszélyesebbé vált üzlet volt’ a gebinesek — nagykereskedelmi tevékenysége!! Mint a tanúvallomásokból is kiviláglik —, a gebinesek nem egy esetben a tőlük csupán 8— 10 méterre árusító másik piaci stand vezetője részére adtak el nagytömegű árut — néhányper- ces »kereskedelmi« tevékenységük »jól megérdemelt« jutalmaként százakat és ezreket zsebelve be! S ez többek között arf- nak a következménye is, hogy a MÉK még a nagykereskedelmi árnál is sokkal alacsonyabban adta áruit a gebineseknek. E nagykereskedelmi tevékenységükkel felvett jogtalan illetékkel 178 ezer forint kárt okozott a négy —; gazdasági rendünk gyengéit ügyeden felhasználó — nepper, azaz: gebines! Végére értünk a Lengyel— Zsemberi társascég eddig felfedezett bűneinek. ' A végső kárösszeg, amely a MÉK Vállalatnál elkövetett bűncselekmények következtében akár közvetlenül, akár közvetve keletkeztek, ötmillió 574 ezer 196 forintra rúg! Ebből az összegből egy 20—30 lakásos bérházat építhettünk volna fel! Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a szakértői vizsgálatok most, napjainkban is folynak, s még egyre több kártevésre derül fény. A már eddig is feltárt anyag azonban éppen elegendő arra, hogy —, amint értesültünk is — a már elkészült vádiratot a megyei ügyészség már elsőfokon a Bács-Kiskun megyei Bírósághoz nyújtsa be. A 23 vádlott közül 14 ügyét elkülönítve tárgyalja majd a megyei bíróság. Lengyel — az utolsó percig tagadott, s csupán a szembesítéskor volt kénytelen elismerni — az elébetárt bizonyítékok alapján — bűneit, amelyeket nem ment, sőt súlyosbít az, hogy a vállalat strukturális hibákkal küzdött. Lengyel azonban semmiféle megbánást nem tanúsít! Ezt az ismertetett bűnhalmazt Zsemberiék mindössze 14 hónap alatt követték el, s — bár valószínű, hogy pár bűncselekményükre, azoknak rengeteg ága-boga miatt még nem derült fény — a rendőrség jó ftuinkája nélkül még ma is tartana, s egyre nagyobb méreteket öltene a károkozás. Vállalatukat a legnagobb problémák elé állítva hagyták el Zsemberiék. Jellemző, hogy a tízmillió forintokkal dolgozó vállalat 1958 februári munkabéreit nem tudta volna kifizetni ■— pénzhiány miatt —, a Magyar Nemzeti Bank segítségével Sem kapnak pénzt felettes szerveiktől. S jellemző az is, hogy ugyanekkor — bankszakvélemények szerint — a vállalatnak 3 és fél millió, be nem hajtott kintlevősége van! Leleplezték a bűnszövetkezetet, s ítélkeznek is felette. Á SZÖVOSZ-nak azonban — éppen a szövetkezeti mozgalom egészséges fejlesztése érdekében — most nagy feladatai lesznek. A tavasz közeledtével a felvásárlások, szerződéskötések idején, végre kell hajtani a MÉK szövetkezetté való átszervezését. A dolgozóparasztok által megtermelt termékek értékesítését — éppen a dolgozóparasztok által könnyen ellenőrizhető — földművesszövetkezetekhez viszik így közelebb. (Vége) Már meg sem lepődtem, hogy a jónapotra itt sem válaszolt senki. A hangulat azonban itt is gyorsan (elengedett, mikor felfedtem kilétemet. Az előadó, akinek bemutatkoztam, most már elfogadta a köszönésemet, sőt szívesen adott felvilágosítást is. Mikor pedig elbúcsúztam tőle, kezet is nyújtott és elköszönt. Mindezt nem azért Írtam meg, mert »kukacoskodni- akarok, hanem azért, mert többször hallottunk panaszt a lakosságtól, hogy a Bajai Városi Tanács egyes osztályain ridegen bánnak a felekkel. Hangsúlyozom, nem általános ez, mert például a titkárságon egész más a tónus, itt szívesen és gyorsan intézik az ügyfelek ügyes-bajos dolgait. Így kellene mindenütt. K. S. Minap a Bajai Városi Tanács műszaki osztályán volt dolgom. Az osztályvezetőt nem találtam bent, ezért a szemben levő szobába nyitottam be, és mint illik, illedelmesen köszöntem. Egy ifjú hölgy és két fiatalember munkájukban mélyen elmélyülve üldögéltek ott és arcizmuk sem rándult megjelenésemre. Végre az egyikük feltekintett: — Kit keres? Elmondtam, miért jöttem és hozzátettem, hogy a Petőfi Népétől vagyok. Erre egycsapásra megenyhültek az arcok, sőt egyikük felajánlotta, hogy átkísér az illetőhöz, aki felvilágosítást tud adni arról az ügyről, amelyről érdeklődöm. Átmegyünk egy másik szobába, áfhol szintén három férfiú hajol az asztalok fölé, homlokukon ráncba szalad a bőr, any- nyira belemerültek a munkába. és nagy számmal keresik fel a pártszervezetet más alkalommal is. Miske községben az eoyik leglátogatottabb: hely a pártszervezet székháza. A: klubszoba díszítését a párttagok; végezték. Esténként a párttagok; együtt szórakoznak a pártonkí-: vüliekkel, beszélgetnek a min-i dennapi élet problémáiról. A; közös pénzen vásárolt televízió-; ban közvetített adásokat né-j melykor annyian nézik, hogy az: e célra létesített különterem ki- > csínynek’ bizonyul. : E cikk olvasása közben biz-J tosan lesznek olyan termelőszö-j vetkezeti, tanyai, üzemi párt-; szervezetekhez tartozó elvtársak, 1 akik azt mondják, hogy egy la-; kottabb területen könnyebben < lehet a pártházakat szebbé,] programját változatosabbá ten-l ni. Ebben van némi igazság. De ha egyszerre mindenütt nem is tudnak gyökeres fordulatot elérni, már az is eredmény, ha a pártszervezet helyisége tiszta, a bútorokat karbantartják és ha az egyes rendezvények alkalma-, val megfelelő fűtési'ől, világítás-! ról gondoskodnak. ! Ahhoz, hogy megyénk minden! pártszervezete bekapcsolódjon a -Szépítsük, tegyük otthonossá] pártházainkat«-mozgalomba és j eredményeket tudjanak elérni, j komoly feladat vár a pártszer-] vezetek gazciaságfelelőseire. All- j janak tehát e mozgalom élére, a pártvezetőséggel együtt készítsék el a maguk tervét és a párt- ] tagság, pártonkívüliek bevonásával tegyék olyanná a pártszervezet székházát, helyiségét, hogy] az valóban betöltse hivatását, j Koós Zoltán j t ' 1 Hibridkukorica feldolgozó üzem építését! kezdték meg a Bajai Állami Gazdaságban!
