Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

Nyúlfarok

Keli, Peking, 1958.

Nem tudom hol kezdjem. Kínáról írni egy kicsit nehéz. Amikor idejöttünk, minden nagyon idegen és furcsa volt. De már megszoktuk itt, hisz 9 hónapja élünk Pekingben. Kína most ébredezik sokévezredes álmából. Most mindenki tanul, mindent most kell pótolni. Hatalmas építkezések folynak mindenfelé. A kínaiak nagyon szeretik és tisztelik az országukban tartózkodó külföldi szakembereket.

Részünkre soha meg nem unható a »Bazár«. Ez egy hatalmas épület, melyben apró üzletek és boltok vannak. Ezekben minden megtalálható, a filléres áruktól kezdve a sokszázéves elefántcsontig.

Jellemző a kínai népre a türelmesség. Mindenhol kivárja, mig rákerül a sor, nem idegeskedik, nem tolakszik.

Sok kínai vacsorán részt vettem. Ezek közül felsorolok egy pár ételt, amit magam is megkóstolgattam: öregtojás, csurológyó, rántott rák, bambuszrügy, tengeri uborka, különböző tengeri mo- szatok, édes és erős hal. Egy ilyen vacsora kő. 20—25 fogásból all. Most tanulunk pálcikával enni. Nekem sikerült.

Felejthetetlen marad számomra a magyar kormányküldöttség pekingi látogatása. A repülőtéri fogadáson szívszorongva vártuk a magyar küldöttséget, ahol Csou En-laj külügyminiszter is megjelent, aki minden magyarral, köztük velünk, gyerekekkel is kezetfogott.

Végignéztük a kínai nép felszabadulásának tiszteletére rendezett felvonulást, amelyhez hasonlót még soha életemben nem láttam. Nagyon örülök, hogy itt lehetek és ilyen sok szép, felejthetetlen élmenyben van részem.

Most egy kis Ízelítőt adok a kínai nyelvből.

Nyiha: jónapot, cegyen: viszontlátásra, ninha: szervusz, vo: én, nyi: te, tho: ö, vömén: mi, nyimen: ti, thamey: ők. Sisinyi: köszötiöm, sunyálé: magyar. Az utcánk neve: Nejzefu Kvantung- tien csiha, ezt nem tudom, mit jelent.

*

(A fentebb írt sorokat Barna Sándor pajtás írta Peking bői —, aki már hosszabb idő óta ott él — a kecskeméti Üttörőház I' ülelö-szakkbrénck.)

Ki rejtőzik az álarc mögött? ,

A bácsalmási 11. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat nagysikerű jelmezes karnevált rendezett az iskolában.

Tudósítónk így ír erről:

•»Alig hogy leszállt az est, megindult a sok érdeklődő az iskola felé. Itt már vidám zeneszó fogadta az érdeklődőket. Itt láttuk a vörös nyak- kendős ruhatárosokat, a jegyszedő, u málnás és szendvi- cses úttörőket. A vendégsereg jött, egyre jött, kicsinyek és nagyok együtt várták á jelmezeseket.

Egyszer csak elhallgatott mindenki. Megkezdődött a felvonulás. No, lett erre vidámság. A zene ütemeire bevonult a minden szépségét magába foglaló jelmezes társaság. Alig győztük figyelni a sok, szebbnél szebb jelmezes alakot. Volt itt boszorkány, Jancsi és Juliska, néger fiú, néger lány, menyasszony és vőlegény, ' bohócok, János vitéz, pénzes zsák, kémény sepní, és Iluska, stb. liven ötletes és szép jelmezeket már régen nem láttak a bácsalmásiak. Mindenki arra volt kíváncsi,

ki rejtőzik az álarc mögött.

Nagy feladat vált a bíráló bizottságra. A díjakat nagy ötöm fogadta. Az első díjat egy öreg vasorrú bába nyerte, személy szerint Kovács István pajtás.

Jól érezte magát mindenki. — Kár, hogy a leányiskola tanulói közül kevesen jöttek el erre a vidám estére. Mégis örömmel és szeretettel emlékezünk vissza a kellemes és együtt eltöltött jelmezes karneválra, amelynek sikere a pajtások leiemé nyességét dicséri.«

A BÁCSALMÁSI járási úttörő elnökség a KISZ-bizottsággal karöltve pályázatot hirdet a hetedikes, nyolcadikos úttörők részére. A pályázat témája: egy község, utca, tér, park történetének irodalmi feldolgozása. A bizottság értékes díjakat adományoz a pályázatban sikereket elért pajtásoknak.

•

MÁRCIUS 14-ÉN megyénkből 14 úttörő indult a Német Demokratikus Köztársaságba, kéthetes jutalomüdülésre.

*

55 PAJTÁST részesít kiváló úttörő kitüntetésben április 4-én a megyei úttörő elnökség.

*

A MUNKÁSMOZGALOM idős harcosait március 21-én megye- szerte köszöntötték az úttörő; pajtások.

A BÁCSALMÁSI járás 16 úttörőcsapata közül tíz csapat készül nyári táborozásra a Balaton mellé.

*

PÉCSETT TÁBOROZ július hó

20—28-ig a lakiteleki Vak-Eoty- tyán János úttörőcsapat.

*

SZÜLŐI ÉRTEKEZLETET tartott a kiskunfélegyházi Móra Ferenc úttörőcsapat vezetősége a csapat tagjainak a szüleivel, ahol megbeszélték a csapat munkáját. *

PACALVACSORÁT és táncestet rendeztek március 22-én, Hetényegyházán a szervező testület tagjai.

*

A TÜNDÉR ILONA című mesejátékot adta elő nagy sikerrel március 22-én és 23-án a solti általános iskola úttörőcsapata, a községi kultúrotthonban.

Megtaláltuk a módját

Helyes kezdeményezés Csátalján

Sokszor és sokat törtük a fejünket a helybeli pedagógusokkal azon, hogyan tudnánk az iskoláskoron túli ifjúságot a kultúrotthonban összefogni, odaszoktatni és a művelődési otthont második otthonná tenni. Többféleképpen próbálkoztunk, fáradságunk azonban mindeddig csupán részleges eredményeket hozott.

A közelmúltban azonban néhány igazgató a járási tanács művelődési felügyelőségén megbeszélést tartott, melyen a 14— 16 éves ifjúság foglalkoztatása volt napirenden. Az ott hallottakat itthon is megvitattuk, elemeztük, s hozzáláttunk újra a munkához. Előkerültek a régi anyakönyvek. Kiírtuk az itthonmaradtak névsorát, s úgy gondoltuk,

először személyesen keressüs lel

a szülőket otthonukban és megbeszéljük velük a tervünket.

Őszintén szólva vegyes érzelmekkel indultunk útnak. Meglepetésünkre a szülők tervünket a legnagyobb örömmel fogadtak, sőt támogatást is ígértek. De volt egy kérésük: gyermekeik összejövetelén legyenek ott a nevelők is. Ezt különösen a leánygyermekek szülei kérték. Amikor a meglátogatott szülők hangulatát már ismertük, az egyik szülők iskoláján, melyen 200 szülő volt jelen, hivatalosan felvetettük tervünket kérés formájában. Egyhangú helyeslés volt a válás?.

Mit tettünk ezután? Névre szóló meghívót küldtünk minden 14—16 éves fiatalnak, összesen 71 darabot. Elbeszélgetésre hívtuk őket március 9-én délután 3 órára; a művelődési otthonba. A meghívottak közül 65 gyermek arca ragyogott ránk.

A művelődési otthon igazgatója, Baranyai József közvetlen szavakkal, mint régebbi tanítójuk, elmondta, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a művelődési otthonban. Asztalitenisz, sakk, teke, különböző társasjáték, képes folyóiratok, ezerkötetes könyvtár, naponta újságok, rádióhallgatás, s még sok más is. Percről percre melegedtek fel a fiatalok, imitt- amott már kacagás is hallatszott. Igazán tetőfokra a lelkesedés akkór emelkedett, amikor azt hallották, hogy a galambá- szatról is lehet szó, meg tánciskoláról és

színjátszó szakkörről.

Na meg a kézimunka- és főzőtanfolyam is megnyerte a tetszésüket. Megállapodtunk abban, hogy mindezt otthon megbeszélik a szüleikkel és március 13-án újra találkozunk.

Az értekezlet után nagyot sóhajtottunk. Eddig csak meglennénk, de vajon csütörtökön eljönnek-e, mondogattuk egymásnak. Nem tétlenkedtünk. Telefonon felhívtuk Baját: -Csütörtökön várjuk a postagalambászt,- Meleg József tanárt és Koltai Antal néprhűvelési felügyelőt.« A válasz: -Ott leszünk!« Azért hívtuk őket, hogy segítsenek bennünket, halljanak a mi fiataljaink is

jó előadásokat,

s az volt a célunk, hogy a falusi ifjúság személyesen is megismerkedjen a járás vezetőivel.

Nem csalódtunk. 86 fiatal pontosan 7 órakor fegyelmezetten és illedelmesen várt bennünket a kultúrotthonban. Az eset lefolyásáról nem írok. írjanak majd arról a járás vezetői. Talán (fsupán annyit, hogy a fiataloknajk nagyon tetszett az, hogy hozzájuk járási előadók jöttek és koknolyan vették az ifjúság sorsának irányítását. Nekünk pedig jól esett, hogy ebben a munkában a helyi pártszervezet és a tanács is mindenben a legnagyobb segítséget adta.

Rück Antal igazgató

2300 furiiit tissta bevétel TT7T

30 mázsa vasat gyűjtöttek . a iakiteleki úttörők Megkoszorúzta« a mártírok sírját

A Vak-Bottyán János nevét viselő lakiteleki úttörőcsapat március 10-én és 11-én nagyszabású műsoros estet rendezett, melynek a tiszta bevétele 2300 forint volt. Ezt az összeget a csapat a nyári táborozás költségeinek a fedezésére tette a takarékpénztárba. A pénzszerzési lehetőség minden lehetséges formáját megkeresik a lakiteleki pajtások. Március 15-én a csapat két őrse vasgyűjtő napot rendezett és ezen a napon 30 mázsa vasat

gyűjtöttek, melyért a földművesszövetkezet 325 forintot fizetett. Ebből az összegből futballabdát vásárolt a csapat.

A lakiteleki úttörők kegyelettel emlékeztek meg a Tanácsköztársaság évfordulójáról, illetve a Lakiteleken elesett 1919-es mártírokról. Ez alkalommal 21-én délután a csapat ünnepélyes gyűlésen emlékezett meg a nevezett évfordulóról és koszorút helyezett el a mártírik sírjára.

A KISZ segíti az úttörőket

A helvéciai központi általános iskola Budai Nagy Antal úttörőcsapata 70 taggal működik. A múlt héten meglátogattam közülük egynéhány úttörőt, elbeszélgettem velük, hogyan készülnek a műsoros előadásra. Mészáros Piroska mondotta el. hogy a lelkesedés lázában él a csapat, műsoros vasárnapot akarnak rendezni. Ezzel a szerepünkkel — mondotta Mészáros Piroska — a környéket is bejárjuk, hogy minél nagyobb legyen a jövedelmünk, mert a Balaton melle szeretnénk menni a nyáron, úttörőtáborbaMásnap ellátogattam Seres Erzsikéékhez is. Amíg beszélgettünk, Erzsiké varrt. Azt mondta, ruhát varr a szerephez.

El is mentem az előadásra. Mindenki jól érezte magát, nagyszabású és ügyes dolgokkal kedveskedtek a pajtások. A bevétel több mint 900 forint lett.

ígérem, hogy a Helvéciai Állami Gazdaság KISZ-szervczete mindig segíteni fogja a helvé- ciai úttörőket, bármilyen kéréssel is fordulnak hozzá.

Szórálh Ilona Helvécia

VVWVWVV^^C^AArtA>V^ZV^^^A(«yvVVVCVVVWWV'^yW^/V^AAZWVVWVV/VVV'^AA^WWVVVV^/SZW^*^VWVWSACWVVVStVVVVV^A^«rtíVV^A

Niért veszteséges

a Kecskeméti Ssikvíziisem?

Hova lett 2000 darab szódásüveg? y

AZ ELMŰLT gazdasági évet közel 60 000 forint veszteséggel zárták. A tavaly augusztusban tartott rendkívüli leltározás alkalmával 68 000 forint értékben, közel 2500 szódásüveg hiányáról vettek fel jegyzőkönyvet. Az ellenforradalom után pedig a már meglevő öt kecskeméti szikvízgyártó mellé még hat kisipari engedélyt adott ki a tanács.

A VIZSGÁLÓDÁST kezdjük talán az utóbbival. Viszagondol- va a múlt év szikvízellátási tapasztalataira, kimondani a szentenciát, hogy nincs szükség Kecskeméten ennyi szikvízgyártó kisiparosra — egy mondatban nem lehetséges. Ellenben azt, hogy miért adtak ki engedélyt a Rákóczi útra, a László Károly utcába, a Czollner térre, vagy a Csongrádi- és Lugosi utcákba, egyszóval a megyeszékhely központjába, ezt nemcsak lehet, hanem szóvá is kell tennünk. Ez ugyanis egyik magyarázata, hogy a szikvízüzemnél két lovaskocsi, aminek tartása inagábanvéve is elég drága, egyebet sem csinál, mint a város peremrészen lakóit próbálja ellátni szódával, üdítő itallal. Vita tárgyát képezheti az is, hogy a 11 szikvizes közül 4 van csak olyan, aki régebben is ezzel foglalkozott.

AMI A 68 000 forintos leltárhiány történetét illeti, az elsősorban az ellenőrzés elmulasztásával kapcsolatos. Különben a vállalat vezetőjének már májusban észlelnie kellett volna a 2500 darabos üveghiányt. Sajnos. ez csak az augusztusi rendkívüli leltár alkalmával történt meg.

FENTEBB azért említettük a május hónapot, mert akkor vált meg a vállalattól az üzem egyik raktárosa, csupán egy kulcs átadásával, érdemben leltár nélkül.

2500 szikvizes üveg olyan nagy mennyiség, ami nem tűnhet el nyomtalanul. Állítjuk ezt annál is inkább, mivel egyrészt az üvegtartó ládák hiánya, majdhogy azonos az »eltűnt« üvegek számával, másrészt a vendéglátó és a kereskedelmi vállalatok üzemegységeiben levő betétes üvegeknél nem volt hiány. Ezek szerint a közel 70 ezer forint értékű szikvizes üveg az üzem telephelyéről tűnt el, és itt meg kell állnunk egy-két megjegyzés erejéig.

MINDNYÁJUNK, a közösség vagyonáról lévén szó, nem elégedhetünk meg a dolgoknak csupán regisztrálásával. Mire gondolunk? Illetékes szervektől még tavaly októberben kérte a vállalat vezetője a társadalmi tulajdon fokozott védelmét. Sajnos, érdemleges intézkedés ez ügyben mindmáig nem történt. Holott az igazgatónő elmondása szerint, már a rendkívüli leltár utáni vizsgálódás kezdetén, amilyen felderítetlenül a 2500 üveg eltűnt, belőle 500 ugyanolyan rejtélyesen megkerült. (?!)

FOGLALKOZVA az üzem múlt évi, közel 70 000 forintos veszteségével, a selejtgyártás (üvegtörés) aránya legalább olyan elgondolkoztató, mint a fentebb írtak. Ez magyarázza, hogy a vállalat anyagköltsége

23 százalékkal rosszabb a tervezettnél. Egyéb, más tényezők mellett ez a felelet arra is, miért zárta 1958 első két hónapját mintegy 21 000 forint veszteséggel a vállalat. Naponta 8—10— 15, sőt 20 szikvizes üveg eltűrése ugyanis, ha darabonként 25 forintjával számoljuk, olyan összeg, ami egy évben súlyos tízezrekre nő.

KÜLÖN VIZSGÁLAT tárgyát képezhetné a Kecskeméti Szik- vízüzem selejtjének összetétele. Közelebbről az, hogy miként adódnak ezek a tetemes plusz- költségek. Tudniillik a ‘ kimondott üzemi selejt, a töltés közben szétrobbanó üveg naponta nem több egy-kettőnél. A többi a legkülönfélébb módon ragasztott nyakú üVeg. Ezeknél csak a töltőgépben venni észre a fondorlatos csalást, mert a ragasztás. a töltésnél jelentkező nyomást nem bírja ki, s az üveg nyaka lepattan. Ezek szerint úgy néz ki, hogy mind az a szódásüvegtörés, ami Kecskeméten történik, forint-kihatásában végső soron a Szikvízem veszteségeként jelentkezik..;

E CIKKBEN nem törekedtünk teljességre. Nem említettük a vállalat szállítási nehézségeit és több más, a termelés eredményességét gátiig okot. Nem a mi dolgunk, hogy: részletekbe menően vizsgáljuk a felsorolt tények összefüggéseit, mindazt, amiből az üzem vesztesége ösz- szetevődik. Mégis úgy érezzük, amit írtunk, félelet arra, miért veszteséges a kecskeméti Szik- vizüzem, s merre keressék a helyzetből a kjutati Sándor