Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

Tizenöt Bocs megyei termelőszövetkezet ünnepi! fennállásának 10. évfordulóját Báes-Kisknn íregyében az Mén 15 termelőszövetkezet ün­nepli fennállásinak 10. évfor­dulóját. 1918-ban 150 egyéni gazda közel 1000 hold területen kezdte meg a közös gazdálko­dást. Az úttörők jelentéktelen va­gyonnal, sok nehézség közepette vetették meg a nagyüzemi gaz­dálkodás alapjait. Üj motoros vonat Az elmúlt héten a közlekedési vezetők átvették a Ganz Vagongyárban ké­szült legújabb típu­sú motorosvonatot. A 98 méter hosz- 6zú, négyrészes vo­naton először alkal­mazták a hidrau­likus erőátvitelt, amely lehetővé te­szi, hogy a vonatot autói natikusan ve­zessék. Az elegáns, zöld színűre festett áramvonalas vonat >*szíve« a két, egyen, ként 450 lóerős Ganz-Jendrassik- rendszerű motor. A luxusvonat órán­ként 120—125 kilo­méteres sebesség­gel közlekedhet, hat- személyes fülkéiben 146, sötétkék plüs­sel bevont, kárpito­zott ülőhely van, ezenkívül konyha s éttermi helyiség. — Valamennyi fülké­ben hallható a rá­dió műsoradása, amelyet központi rádióberendezéssel közvetítenek. Az új vonat ta­vasztól Budapest— Nagykanizsa között köalekedik, nyáron pedig mint Helikon expressz könnyíti a közlekedést Buda­pest és Keszthely között. A Kodálv-kúrus. bemutatkozó HANGVERSENYE a Honvéd kórházban mesebbé, tartalmasabbá, szebbé formálja az embert. Köszönjük e szép estét a kórus minden tagjának és vezetőjének. Nagy László. A esátaljal Budai Nagy Antal Tsz is azok közé tartozik, ahol 10 évi közös munka eredményeit veszik számba. A faluban an­nakidején 11 család 110 hold földön alapított szövetkezetét, s akkor mindössze három pár lo­vuk 16 tehenük és néhány ser­tésük volt. Az elmúlt évek alatt 73 kisparaszt követte az úttörők példáját s ma már 865 hold föl­dön gazdálkodnak. Közös vagyo­nuk értéke jóval meghaladja a 2 millió forintot, és 1 millió fo­rint értékű gazdasági épületet építettek, 184 000 forint értékű gépi felszerelést vásároltak. Az idén még tovább erősödik a kö­rös gazdaság: elmúlt évi jöve­delmükből 125 000 forint értékű gépet vásárolnak s 25 holdon telepítenek gyümölcsöst. A 10 éves fennállását ünneplő lajosmizsei Sallai Tsz tagjai ma már nem élnek rosszabbul, mint a régi középparasztok. A lúl- nyomórészt agrárproletárokból, minden vagyon nélkül alakult szövetkezet ma már a megye egyik legjobban működő közös gazdasága. A szövetkezet vagyo­nával együtt gyarapodott a tagok egyéni jóléte is: az utóbbi évek­ben 10 korszerű családi házat építettek és sokan vásároltak maguknak házat. A közös gazdálkodás kezde­ményezőinek 10 év alatt sok kö­vetőjük volt. Ma már a szövet­kezeteknek több mint kilenc és félezer tagja 110 300 hold földet művel. A birtokukban levő állatállomány, gazdasági felsze­relések és más vagyontárgyak értéke meghaladja a 320 millió forintot. 250000 oyaölcsfacsemeie 250 ezer gyümölcsfacsemetét tud már adni az idén az új te­lepítésekhez a Helvéciái Állami Gazdaság faiskolája. Tavaszra mintegy 140 000 darab gyü­mölcsfa áll az igénylők rendel­kezésére. Különben a gyümölcs- faiskolának máris 10 lerakata van nemcsak a megyében, hanem Dunaföldváron, Mohá­cson és Szekszárdon is. A gyü­mölcsfacsemeték nagy része kajszibarack; 600 000 forint OTP kölcsön felvételét szavazták meg lakóházépítések elősegítésére a kecskeméti városi tanács ülésén Kibővítették a végrehajtó bizottságot A Kecskeméti Városi Tanács Január 31-én, pénteken délelőtt ülést tartott. Nagymarosi Kál­mán, a tanács vb-elnöke számolt be a tanács 1957. évi munkájá­ról, azután a városfejlesztésben elért eredményekről beszélt, vé­gül utalt azokra a feladatokra, amelyeket 1958-ban kell megol­dania a tanácsnak. Ezek között első helyen említette a tanács- apparátus munkájának, vala­mint a tanács és a lakosság kap­csolatának további javítását. Még nagyobb figyelmet fordítanak a város és a tanácsi vállalatok, a mezőgazdaság területén pedig a szőlő- és gyümölcskultúra fej­lesztésére. A beszámolót élénk vita kö­vette, s több javaslat is hang­zott eV amelyet határozattá emeltek. Ilyen javaslat: a vég­rehajtó bizottság vizsgálja ki, milyen sorban élnek a tanyavi­lágban a cselédgyerekek és azok az árvák, akiket gazdákhoz ad­tak ki. Ezután a tanácsülés kö­vetelte az atom- és hidrogén­fegyverek eltiltását és azt, hogy a nagyhatalmak államfői legma­gasabb szinten tárgyaljanak a béke megvédése érdekében. Ezt a követelését továbbítás végett elküldte az Ország«» Béketa­nácsnak. A második napirendi pontban Nagymarosi elvtárs javasolta a tanácsülésnek, hogy a város la­kossága ügyeinek jobb intézése és a városfejlesztés munkájának fokozása énlekében a v. b. lét­számát 13-ról 15 főre emelje. A tanácsülés Krakker Emii ta­nácstagot, az ipari és műszaki osztály vezetőjét és Mócza Imre tanácstagot, a kereskedelmi cso­port vezetőjét választotta a vég­rehajtó bizottság.ba. Ezután Mező Mihály vb-titkár előterjesztette, hogy családi la­kóházak építése részére a tanács szavazza meg a Farkas-villa környékén 16 h^lfl földterület kisajátítását. Ezenkívül szavaz­zák meg, hogy a v. b. kisajátí­tás kártalanítására 600 000 Ft OTP-kölcsönt vehessen fel. A tanácsülés a javaslatot megsza­vazta, s ilyenformán a Farkas- villa környékén még ebben az évben 150 házhelyet jelölnek ki azok részére, akik «ssaládi házat akarnak építeni. Végül a tanácsülés Mező Im- rénévéi, Nagy Istvánnal és Bar- ta Mihállyal kiegészítette a ke­reskedelmi állandó bizottságot, Új rendszer a gépi mnnkaszerzödések kétesénél Értekezlet a SZŐ VOSZ központban A Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának vezetői és a ME- SZÖV-elnökök részvételével ér­tekezlet volt csütörtökön a SZÖ- VOSZ központjában, amelyen a gépi munkaszerződések megkö­tésének új rendszerét s az ezzel kapcsolatos feladatokat vitatták meg. A Földművelésügyi Minisz­térium és a SZÖVOSZ között a közelmúltban megállapodás jött létre, eszerint a termelőszövet­kezetek cs a szövetkezeti cso­portok gépi munkái, valamint a eséplési munkák kivételével ez­után a földművesszövetkezetek kötnek szerződést a gépi mun­kára a szakcsoportokkal, az egyéni gazdákkal és a különböző A Kodály-kórus tagjai jöttek el a honvédkórház meghívására, hogy egész estét betöltő hang­versennyel szórakoztassák a kór­ház járó betegeit és dolgozóit. A kultúrterem zsúfolásig meg­telt hallgatókkal. A műsorban^ Haydn, Beethoven, Brams kő-9 russzámokat, Bartók—Kodály dalokat, magyar, szovjet, lengyel forradalmi és békedalokat, azon­kívül Adám Jenő feldolgozásá-i ban balaton-somogyi nótákat ess Adám József karvezető összeál-c Utásában magyar népdalcsokrot?, mutattak be. A műsor keretében ifjú Oláhi István és Borsodi Éva »Csaloga-? fő* népi tánccal kedveskedett a c közönségnek. A kórusszámok szüneteibenI Galamb Bajos, Forró József és? Zsiga László szólószámokat éne-l keltek Lőrincz Béla zenetanárt zongorakíséretével. Dunai Erzsébet Vég Lajos: »A<| magyar dal ünnepén« és Bielicz-S ky Sándor: »Anyámhoz« címűi ■versét szavalta. A kórus tagjait szivébe zártat nemcsak a közönség, de a kórházi vezetősége is, amelynek bizony­sága az a vendégszerető fogadta-l tás és figyelmes megvendégelés,^ amelyben a jelenlevőket részesi-i tették. A dalkultúra magvetői ezen azt estén az élet magasabbrendűsé-t ,f/éről beszéltek, arról ami ne­állam) vállalatokkal. A megálla­podás cs a végrehajtási utasíta- tervezetét Molnár Károly, a SZÜYOSZ elnökhelyettese, vala­mint Szőke Mátyás földművelés­ügyi miniszterhelyettes ismer­tette. Elmondották, hogy a megálla­podás még közelebb viszi a föld- művesszövetkeseeteket a termeié munkához. Nagymértékben te­hermentesíti a gépállomásokat, mert ezután csak néhány terme­lőszövetkezettel és a körzetük­höz tartozó földműveeszövetkeze- tekkel, nem pedig az egyéni ter­melők ezreivel és százaival áll­nak kapcsolatban. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a gépállo­mások megfelelően hasznosítani ^ tadják gépeiket, .»VWWAfVtfWWWVVt YüidÁnt élet ?a bácsalmási jégpályán Végre elérkezett, amit oly ra­ngén vártunk — kiáltottak a l korcsolyasport kedvelői és gyor- 5san hozzáláttak egy 20X30 mé- í teres jégpálya elkészítéséhez az 5 iskola udvarán. Azóta kora reg- f géltől késő estig hangos az ud- 5 var fiatalok és öregek kacaja­itól. ? Az úttörők örömmel gondoz­nék, javítják a jeget. Hangszóró 5 felszerelésén is fáradoznak, hogy szenével kedveskedhessenek a ^sportolóknak. Azért, hogy a te­siet és a korcsolyázásra alkalmas ^ időt minél jobban kihasználhas­sák, esti világítást is terveznek. Molnár József levelező Jorgyáros“ alkonya Becsületes emberek segítségé­ivel sikerült nyomára akadni egy > borhamisító társaságnak, amely ? összevásárolt cefrére öntött víz ?és cukor segítségével eddig 120 | hektoliter bort »készített«. Kovács Mihály Kecskemét. | Kossuth körút 39. szám alatti > lakos volt a »borgyaros«, aki te­vékenységéhez hat mázsa cuk- |rot használt fel. A kész italt sö­tétedés után a Boríorgalmi Vál­lalat bugaci telepére szállította, Iahol a felvásárló, Hegedűs Béla, ’volt szeszfőzde-tulajdonos eddig |80 hektoliter »bort« vett át Ko- ; v ácstól. A pénzügyi szervek Kovács »Mihály lakásán még 40 tfekto- I liter el nem adott »bort« foglal- ítak Itt ­MAJOR BÁCSI NYUGDÍJAS LETT Mezőgazdasági gépek és alkatrészek, mezőgazdasági faáruk, szi­vattyúk, kutak, locsoló be­rendezések, zsák-, kötél-, ponyva- és zsinegáruk, ló­szerszámok, mindennemű méhészeti és borászati cik­kek a legkorszerűbb kivite­lezésben és nagy választék­iján beszerezhetők a Kecs­kemét és Vidéke Körzeti Fölclművesszövetkezet 31-es számú boltjában. — Kecs­kemét, Rákóczi út 20. szám. 251 A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben 28 név­vel teleírott füzetlapot mutatnak. A 28 név gazdája — valamennyi hetven felé-hazafelé — már megszabadult az öregkor fenyegető bi­zonytalanságától, ami régen olyan sok-sok el­aggott parasztember szívét szorongatta. Mert a régi világ kegyetlen, önző törvényei legin­kább őket sújtották; a társadalomnak s nem egyszer saját család­juknak is kivetettjei lettek, ha kihullott ke­zükből az ekeszarva, a kaszanyél. Utcasarki koldulás, menházi ten- gődés, vagy szűkresza- bolt és sokszor felpa­naszolt családi kegye­lemkenyér jutott nekik öregségükre. A Lenin Tsz nagy családjában eddig is történt gondoskodás az idős tagokról. Vala­mennyien az évek so­rán szerzett átlagos munkaegység felére ju­tó részesedést kapják s hozzá fél-fél hold ház­táji földet. Akinek pél­dául 300 munkaegység jut a bent töltött esz­tendők számával el­osztva egy gazdasági évre, az 150 munka­egység után részel. M<jst az intézményes nyugdíjellátásról szóló rendelet véglegesen száműzte a jövőtől való félelmet az öreg tagok szívéből. Országos tö­rődés biztosítja most- már számukra a nyu­galmas, szükségtől mentes éveket. Kikerestük a listából a legidősebb, 80 éves Major Mihály bácsi nevét és meglátogat? tűk. Nem kellett mesz- sze menni, a szövetke­zeti daráló tanyájában élnek egy 6zép, világos, nagy szobában. A íe- hérzománcos tűzhely ugyan szűkén méri a meleget ebben a 18 fo­kos hidegben, de ta­vaszra már megépül az új, nagy kemence. Fehér hajjal és ko­nya ősz bajusszal ke­retezett arcából tiszta kék szemek hunyorgat- nak a világba, piros­pozsgás arca csúfolva tagadja a vállára ter­peszkedő nyolcvanadik esztendőt. — Dolgoztam ám én még két éve is úgy, hogy a legény emberek alig értek a nyomom­ba — mondja kedves, öreges hencegéssel — amikor fiatalosságára utalunk. — Azon a nyáron kerek két hétig arattam, még tavaly májusig is kaptam 75 egységet. De akkor hir­telen kiálltam, mint a rossz ló, kórházba ke­rültem. A doktor meg­mondta: nem beteg maga Major bácsi, csakliát a nyolcvan esztendővel már csak pityizálni szabad. Hát azóta tényleg csak pi- tyizálok — nevet dö­cögősen. — Hát tele kamra, jó étel mellett az sem rossz — adom vissza a szót, •— Az meg akad — szól bele a 77 eszten­dős Major néni a va­saló mellől. — Kaptunk 330 kiló gabonát, több mint egy mázsa.krump­lit, 4 jó zsák kukori­cát, bort, meg szépen hozott a háztáji is. Szép disznót vágtunk, aztán tehén helyett tart unit öt birkát, azok tejelnek. Ámbár amúgy is kapunk a csoporttól minden nap fél liter tejet, még helybe is hozzák... Három szép süldőt meg ruhának" valóra nevelünk..; — Azt mondják oda­bent — ezt már újra az öreg szólja —, hogy a nyugdíjból is szépen, urasan megélünk. Tud­ják, nem is félek én, kettecskén vagyunk, majd beosztjuk. Hú­szén az idei gabonához még hozzá se nyúl­tunk, még a kétéves­ből őrlettünk. Csak azt nem tudom — válik aggodalmasra a hang­ja —, hogy lehet-e majd a közelben lege­lőt váltani tavaszra a birkáimnak? Mert azo­kat nem akarom el­emészteni, dolgom fe­lől eztán ráérek ju- hászkodni.; 5 Megnyugtatjuk, hogy a szövetkezet vezető­sége nyilván okos be­látással elintézi majd. Major bácsi is biza­kodva biccent, aztán elgondolkozik. t— Hát akárhogy is vesszük, nagyon szép ám a kormánytul ez a nyugdíj. Én, kérem, sok minden voltam az élet­ben, kubikoltam, meg trógeroskodtam a ga­bonakereskedőnél, sok­szor levitte a bőrt a vállamról a tömérdek zsák, aztán mégis mind­össze csak 2 hold rossz homokot tudtam ra­gasztani Bugacban, ez­zel léptem a szövetke­zetbe. Ha nem tettem volna, most mit is csi­nálnánk azon a földön egyedül, két öreg?..; Major néni fürgén húzogatja a vasalót s csak kurtán, de elége­dettséggel telített han­gon felel párjának: — Így van ez jól, apjuk, ahogy van. Ne azon törd a fejed, ami lett volna, hanem an­nak örülj, ami van... S ebben maradunk valahányan. Mert ami van, annak tényleg csak örülni lehet. Ma­jor bácsi új esztendő napja óta nyugdíjas szövetkezeti tagj

Next

/
Thumbnails
Contents