Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

A hidraulikus bányatám története A győzelem nem születik íönnyen, Ezt érezhette Kalocsai Sándor, a Bányászati Berende­zések Gyára igazgatója, amikor Haracska Imre bánya- és ener­giaügyi miniszterhelyettes elv- lars nemrégiben így szólt hozzá: —- Kalocsai elvtárs, meg tud­nád-e csinálni ezt a hidraulikus bányatámot? A kutató intézet­ben hónapok óta folyik a mun­ta, de sehol semmi. A bányá­szok pedig várják.. 4 — Nem ismerem a konstruk­ciót, miniszterhelyettes elvtárs — kezdte —, ha azonban embe­rileg lehetséges, megcsináljuk... Megcsináljuk. Már ekkor arra gondolt, kivel is osztja meg en­nek a munkának örömét, nehéz­ségét. Nem sokkal később Kalocsai Sándor igazgató útrakelt a Szov­jetunióból kapott összeállítási rajzok és műszaki leírás birto­kában. Budapesttől Félegyhá­záig elég hosszú az üt, s volt ideje nézegetni a rajzot. Ezer­féle elgondolás, megoldási forma kavargott gondolatában, mire hazatérj Másnap a mérnökökkel meg­vitatta a dolgot. Volt, aki azt mondta: — Nem vállal felelős­séget a konstrukcióért, mások hitetlenkedtek, de volt olyan is, aki az igazgató mellé állt. Mol­nár Ferenc, ifjú mérnök, aki ég a vágytól, hogy alkotó kedvét megmutathassa. Kalocsai Sán­dor igazgató Dányi József esz­tergályos üzemvezetőt is bekap­csolta ebbe a nagy jelentőségű munkába. Ekkor még csak néhá- nyan izgultak, vajon siKerül-e majd a Kísérletezés? Ahogy haladtak előre, úgy nőtt az érdeklődők sokasága. Molnár Ferenc mérnök, ez a csupaszív, ifjú ember készítette a rajzokat. Kalocsai Sándor igazgató volt a diszpécser, Dányi József pedig az esztergályos. Haladt is a mun­ka, mint a karikacsapás. .Egyszer azonoan meg kellett állni, Eljutottak a konstrukció szívéhez, a két henger megmun­kálásához. Ki csinálja meg? Kérdően egymásra néztek. A csendet az igazgató törte meg: — Hót majd én.. 5 Kocsiba rakva az anya­got és elszállította a 11. sz. Sze­gedi Autóközlekedési Javító Vál­lalathoz, mivel csak ott volt olyan gép,' amellyel a hengereket el tudják készíteni. Kalocsai elv­társ elmondta szóról szóra Meny_ hárt művezetőnek és egy öreg szakinak, miről is van szó. Mint ahogy az már lenni szo­kott, a két szakember röviden csak annyit szólt: — Próbáljuk meg. Felváltva álltak az eszter­gagép mellett reggel 7-től más­nap hajnali 5-ig. Az alkotás láng­ja annyira megperzselte ezt a három embert, hogy egy percre' sem hunyták le a szemüket, s úgy dolgoztak, mintha életük függne tőle. Kalocsai Sándor igazgató a két hengert hazahozta. A gyár­ban azután az egyik esztergá­lyos összetörte egyiket. Kicsit bosszantotta, de aztán éjt nap­pallá téve kijavították és ismét összeállították. A gúnyolódó, maradi emberek álma ebben az esetben is dugába dőlt: A hidraulikus bányatám megszületett, s új nevet is adtak neki: bányászata szputnyik. Ez a szputhyik is az em­berért született. Könnyebb a régi bányatámnál, kezelése egy­szerű, nem nehéz beépíteni, 35 terma túlnyomásnál lassan ösz- szezsugorodik, a kirablásnál könnyen eltávolítható, bánya- biztonsági szempontból igen elő­nyös. Nem csoda, ha a borsodi bányászok ezt üzenték a gyár, nak: minél többet ez új bánya- támból. Igaz. még nem egészen tökéle­tes a konstrukció, de ez nem ki­sebbíti ennek az alkotásnak a nagyságát, mely azt bizonyítja, hogy egyszerű, munkás és mű­szaki emberek egy hónap alatt képesek olyan alkotást létrehoz­ni, amely a kutató intézetekben csak hosszas vajúdás után, vagy egyáltalán meg sem született. — Venesz — A panaszoktól az ígéretekig »7«“ több süteményt • irTíí valasxtekot ________________d__cukrászdákba DC uxiLL-h&LiiL PASZTA A következőképpen tudtam -neg, hogy létezik, mivel egyéb­ként nem igen szoktam az élel­miszerkirakatokat mustrálgatni. Néhány hete, vasárnap este a feleségem összecsomagolta a heti szükségletem kielégítését szol­gáló holmikat és élelmiszer­adagomat, én meg, figyelve, hogy mivel lát el, odaszóltam neki: — Kedvesem, fogkrémet ne pakolj be, még van majdnem egy teljes tubussal a kecskeméti lakásomon. — Csacsi — mondá ő —, ez nem fog-, hanem halkrém. Csakugyan, mégpedig »He- ringpaszta«, ami kék festékkel rá is Van írva a tubusra az egyéb — mint nettósúly, szava­tossági idő, Duna Konzervgyár, Budapest, stb. — szöveggel együtt. Nyomban megkóstoltam, s annyira ízlett, hogy két szelet vajaskenyérre jócskán rányom­kodtam belőle. Aztán, bár nem vagyok gour­mand, örömmel fedeztem fel a szóbanforgó pasztát itt, Kecske­méten is, s vettem egy tubust. Aztán még egyet, s már jónéhá- nyat. örömömbe azonban üröm is vegyült mindig. Valahányszor ugyanis heringpasztázott hideg­vacsorát ettem, csupa maszat lett a kezem. Nem, nem a tubus tartalmától, hanem a külsején díszlő szöveg és a közötte illuszt­rációként kék tengerben úszkáló hering festékanyagától. (Emiatt kételyeim is vannak, hogy való­színű, nem is hering-, hanem tintahalpasztához van szeren­csém.) Olyanok lettek tőle az ujjaim. mintha megérkeztem volna Ame­rikába, — hogy a tengernél és az ezen túli kötelező ujjlenyo­matnál maradjunk. Nem vagyok találékony ter­mészetű, ezért eleinte ilyen ce­remóniával zajlott le az effajta estebédem: megmostam a ke­zem, megkentem a szelet kenye­reket vajjal, rányomtam a hering- pasztát, aztán megint megmos­tam a kezem, hogy ehessek. S ha netán megjött az étvágyam — evés közben az ilyesmi könnyen előfordul —, mindahányszor ke­zet moshattam, ahányszor csak megfogtam a tubust. Nem vagyok híve annak, hogy a fejmosással — amiben gyak­ran van részem — arányban kell lennie a kézmosásnak, s ez nagy- nehezen arra a találékonyságra késztetett, hogy papír közé fog­jam a tubust, így nyomjam ki belőle a pasztát. így azonban illúzióromboló. S elgondolom: majd nyáron, amikor különösen könnyen olvad minden, mi le3z azzal a festékkel, na, meg az ujjaimmal, heringek atyja! Nem lehetne jobb, és nem az emberi bőrhöz ragaszkodóbb festékkel dekorálni azt a tubust, kedves Duna Konzervgyár? Es­küszöm, havonta két-három da­rabbal többet vennék belőle. (tarján) Úttörők jutalmazása Ha nem is naponta, de város­szerte hallani olyan panaszokat, hogy a cukrászdákban kevés a választék, vagy sokszor nem le­het különböző cukrászsütemé­nyeket kapni. A fogyasztók fel­vetnek olyan problémát is, hogy szeretnének valami újat, valami csemegét kapni. Elhatároztuk, hogy körutat téve, tapasztalatot szerzünk: miért elégedetlen a kecskeméti közönség? SÍ. sx. cukrászda Miután kőrútról beszéltünk, először a fenti cukrászdába lá­togattunk el. Túri Sándorné üz­letvezető a sütemény eladásáról a következőket mondotta: — A fogyasztók napról napra igényesebbek. Ha a műhely egyik nap készít marcipánt, orosz- krémtortát, a másik nap semmi szín alatt sem kapunk belőle. A műhely nem úgy termel, ahogy mi kérjük. A vendégek a meg­szokott tortákon és édességeken kívül különlegességeket is vár- nak. SO. ss. cuhrássda Kulcsár Józsefbe üzletvezető a tejszínhabos készítmények hiá­nyára panaszkodik. — Nem kapunk elég tejszín­habot és tejszínhabbal töltött ro- ládot. Pedig a vendégek ezeket a készítményeket igen kedvelik. Egy felszolgálót, Kelemen Ilo­nát is megkérdeztük, mi a véle­ménye a cukrászműhely készít­ményeiről, miképpen fogadják azokat a vásárlók. — Nincs változatosság — kezd­te. — Csemegénk nincsen. A legtöbb fogyasztó valami újat, jobbat, különlegesebbet akar. Ebből sajnos — mutat végig az üvegfal mögött sorakozó sütemé­nyeken — különlegeset nem tu­dunk adni; A cukrászműhelyben Itt nem a műhely felszerelésé­ről, dolgozóiról, hanem a készít­ményekről beszélgettünk Kozma János művezetővel. Elöljáróban az új édességekről, sütemények­ről hallottunk néhány kereset­len SZÓti — Alig tudok néhány új süte­ményről beszélni. Ami említésre méltó, az az orosz szelet. A szó­banforgó készítmény nagyon íz­letes. Piskótatészta közé rumos vajkrémet kenünk, amelybe ma­zsolát is keverünk. A szelet te­tejét tejszínhabbal díszítjük. Új készítményünk még a keleti sze­let, a grillás csemege, a gyü- mölcsrolád és a gombatorta. Először úgy látszik, hogy a felsorolt készítmények valóban I újak és számuk megüti a kívánt j mértéket, de később kiderül, ; hogy még ezeken kívül is lehet-; ne bővíteni a sütemények vá-: lasztékát. Csak néhányat soro­lunk fel: Régi csemegéje a kecs-j keméti fogyasztóknak a barna j linzer, a tátraszelet, dobostorta,; puncstorta, töpórtős pogácsa és; a suhajda. Ezekből a cikkekből; a műhely, ha készít is, igen kis; mennyiség kerül az üzletekbe sj ezért a vásárlók nem is keresik; ezeket. ; Meg kell említeni az édesipari; készítmények között a mignont is. A cukrászműheiy ezeket csak háromféle színben, ízben és for­mában gyártja. Lehetne — ez aj cukrászműhely dolgozóinak is a; véleménye — gyümölcs, ponpo-; nett, burgonya, marcipán alap­anyagokból is készíteni ezt az olcsó és ízletes süteményt. A formáról és színről hasonlókép­pen lehetne nyilatkozni, hiszen; csak több munkáról és kezdemé-; nyezési készségről van szó. As ígéret már megvan Lényegében tehát nem dolgo-j zik rosszul a cukrászműhely, de; a fogyasztók igényeinek jobb,' változatosabb kielégítését nem tartják szem előtt. A körúton velünk tartó áru­forgalmi osztályvezető a műhely dolgozói és a Vendéglátóipari V. nevében biztosítottak bennünket arról, hogy rövidesen újfajta sü­temények, mignonok kerülnek a cukrászdába. Tudomást szerez­tünk arról is, hogy egy régi gép megjavítása után lehet majd tej­színhabos roládot és több más különböző csemegét is kapni. Valószínű, hogy a fővárosban bevált krémek gyártását is be­vezetik. Az ígéret tehát már megvan.., íme, egy rövid szemlélődés is sok mindenre fényt deríthet. Megmutatja, hogy nem elég a megszokott, évek óta »bevált« sütemények gyártását fokozni, hanem új utakat is kell keres-; ni, új készítményekkel előállni, mert a fogyasztók fokozott ki­elégítésére nemcsak a minősé­get, hanem a választékoecágot it figyelembe kell venni. Végül még csak annyit: az ígéretek után várjuk az — új sütemé­nyeket. "*** —gém— AZ ŰTTÖRÖK Megyei Szö­vetsége megjutalmazta a leg­jobb ifjú vezetőket: diákokat, ipari tanulókat, akik a legtöbb segítséget nyújtották eddig az úttörőmozgalomnak. Az ajándé­kozottak között 40 kötet köny­vet, 8 Utitárs-fényképezőgépet, 5 értékes töltőtollat és 3 kar­órát osztottak szét. njiiniiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiimiiiiiiiinniinniiiiiiiiniiH (Vita és" EGYSÉG 1 111!1!]|I!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIÍIII!IIII!IIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!1II!!I!II!!!IIII!!IIII!!!I!IIÍ Kecskeméten az időszerű kér- | dcsek tanfolyamának hallgatói ! foglalkoztak a pártegység kérdé­! seivel. Ezzel kapcsolatban töt»*» í dolgot vitattak. Különösen az ér­; dckeltc a hallgatókat, hogy a [ pártszervezetekben több helyen [ tapasztalt vitatkozás és a vita \ során helytelen álláspontot kép­! viselők nem sértik-e meg a párt­' egységet. Kérdéseikre ezúton vá­; Jászolunk. I Kezdjük a vitával. Vitatkozni sok kérdésről és sokféleképpen lehet. Nyilvánvaló, hogy min­denféle vitát nem helyeselünk. Nincs helye a pártban például az ellenséges nézetek terjeszté­sének és azt sem helyeseljük, ha la napi munkát végnélkül vifat- jkozassal (néha ez alá bújtatott [fecsegéssel, semmi tevéssel) cse­réljük fel. Ezzel szemben báto­rítjuk a téves nézetek tisztázá­sát, a tennivalók meghatározá­sát szolgáló vitákat. Az ilyen alkotó jellegű »szócsatákat« nemcsak helyeseljük, hanem minden erővel támogatjuk is. Az élet egy percre sem áll meg. A pártszervezetek előtt nap mint nap új kérdések me­rülnek fel és a kommunisták­nak ezzel kapcsolatban állást kell foglalni, meg kell határoz­ni a tennivalókat. Ehhez pedig vitára, van szükség. A feladatok kimunkálásának pártszerű mód­ja a kérdés illetékes fórumon való megvitatása. A vitát azon­ban — a kérdés sokoldalú meg­vizsgálása után megfelelő hatá­rozattal le kell zárni. Az ily— módon kollektiven hozott hatá­rozat az egységes cselekvés alapja. Végrehajtása minden párttagra egyformán kötelező. Fia valamelyik párttag számára a vita nem volt eléggé meggyő­ző és így nem ért egyet bizo­nyos határolajukkal. akkor a határozat végrehajtása alól való mentesítés nélkül joga van ar­ra, hogy ellentétes véleményét a felsőbb pártszerv előtt kifejt­se, — és a döntés meghozataláig híresztelés nélkül fenntartsa. Az olyan vita, amely a helyes álláspont kialakulását szolgálja, tehát nem sérti és nem is gyen­gíti, hanem éppen erősíti a párt­egységet. A pártegység a vitá­ban kovácsolódik úgy, ahogy a kínaiak mondják: egység, vita, azután egység, újra vita, újra egység és így tovább. A kommunistákat egységes vi­lágnézetük, a marxizmus—leni- nizmus világnézete, a munkás- osztály és a dolgozók érdekét szolgáló politikájuk, valamint a demokratikus centralizmus el­ve alapján felépített, egy köz­pontból irányított pártszerve­zetben végzett munkájuk for­rasztja egységbe. Éppen ezért pártegység alatt mindig ideoló­giai, politikai, és szervezeti egy­ségen alapuló cselekvési egysé­get értünk. A párt újjászervezése során az átigazolásoknál és az új ta­gok felvételénél alapkövetel­ménynek tartottuk a pártegység biztosítását. Sorainkban csak azok kaptak helyet, akik a párt politikájával — legalábbis az alapvető kérdésekben' — min­den fenntartás nélkül egyetér­tettek. (Ilyen dolog az ellenfor­radalmat kiváltó okok megíté­lése, a szocialista tábor országai­hoz fűződő baráti kapcsolatunk igenlése, stb.) Meggyőződésünk — és ezt az elmúlt évek tapasztalatai is iga­zolják —, hogy pártunkat tag­jainak egységes akarata, egysé­ges cselekvése és fegyelmezett­sége marxista—leninista öntu­dattal párosulva teszi erőssé. A pártegység érdekében harcolunk a párt politikájától való mindern elhajlás ellen, többek között & revizionizmus és a dogmatizmus jelenségei ellen. Biztosítjuk a demokratikus centralizmus ma­radéktalan érvényesítését, stb. Az olyanoknak, akik a párt po­litikájával nem értenek egyet és annak végrehajtása érdeké­ben nem tevékenykednek, lehe­tőségük van a kilépésre is. Elő­nyösebb a párt számára, ha az ilyenek kivül maradnak. Jelenleg elég sokan vannak pár­tunkban olyanok, akik még nem sajátították el a marxizmus— leninizmus ideológiáját és, akii: politikánkat még nem ismerik megfelelően. Az is előfordul, hogy egyes párttagok a határo­zatok végrehajtásából nem ve­szik ki megfelelően a részüket Az ilyen hibák, mulasztások — helyesen látják a szemináriu­mok hallgatói — valóban csor­bítják és gyengítik a pártegysé­get, a pártszervezet cselekvési egységét. Mindezek azonban le­küzdhetők. Megszüntetésük ér­dekében végzett munka közben erősödik a pártegység. A pártegység szilárdítása ál­landó feladatot jelent. Nagy se­gítséget nyújt a párt szervezeti szabályzatának tanulmányozása* és az abban foglaltak érvénye­sítése. A pártegység erősítése a jelen időben főleg a felsőbb, szervek határozatainak helyes* torzításmentes végrehajtását, a párttagok pártmunkába való be­vonását, elméleti képzettségük gyarapítását, az ideológiai mun­ka megjavítását, a revizioniz­mus, a dogmatizmus és szektás, jelenségek elleni következetes harcot jelenti, továbbá a párttá-* gok körében is jelentkező val­lásos ideológia leküzdése terér» követe] meg sok tennivalót. Ezekkel az elvi kérdésekkel azonban más írásainkban foglal­kozunk részletesebben. NriQjj József

Next

/
Thumbnails
Contents