Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

A hidraulikus bányatám története

A győzelem nem születik íönnyen, Ezt érezhette Kalocsai Sándor, a Bányászati Berendezések Gyára igazgatója, amikor Haracska Imre bánya- és energiaügyi miniszterhelyettes elv- lars nemrégiben így szólt hozzá:

—- Kalocsai elvtárs, meg tudnád-e csinálni ezt a hidraulikus bányatámot? A kutató intézetben hónapok óta folyik a munta, de sehol semmi. A bányászok pedig várják.. 4

— Nem ismerem a konstrukciót, miniszterhelyettes elvtárs — kezdte —, ha azonban emberileg lehetséges, megcsináljuk...

Megcsináljuk. Már ekkor arra gondolt, kivel is osztja meg ennek a munkának örömét, nehézségét.

Nem sokkal később Kalocsai Sándor igazgató útrakelt a Szovjetunióból kapott összeállítási rajzok és műszaki leírás birtokában. Budapesttől Félegyházáig elég hosszú az üt, s volt ideje nézegetni a rajzot. Ezerféle elgondolás, megoldási forma kavargott gondolatában, mire hazatérj

Másnap a mérnökökkel megvitatta a dolgot. Volt, aki azt mondta: — Nem vállal felelősséget a konstrukcióért, mások hitetlenkedtek, de volt olyan is, aki az igazgató mellé állt. Molnár Ferenc, ifjú mérnök, aki ég

a vágytól, hogy alkotó kedvét megmutathassa. Kalocsai Sándor igazgató Dányi József esztergályos üzemvezetőt is bekapcsolta ebbe a nagy jelentőségű munkába. Ekkor még csak néhá- nyan izgultak, vajon siKerül-e majd a Kísérletezés?

Ahogy haladtak előre, úgy nőtt az érdeklődők sokasága. Molnár Ferenc mérnök, ez a csupaszív, ifjú ember készítette a rajzokat. Kalocsai Sándor igazgató volt a diszpécser, Dányi József pedig az esztergályos. Haladt is a munka, mint a karikacsapás.

.Egyszer azonoan meg kellett állni, Eljutottak a konstrukció szívéhez, a két henger megmunkálásához. Ki csinálja meg? Kérdően egymásra néztek. A csendet az igazgató törte meg: — Hót majd én.. 5

Kocsiba rakva az anyagot és elszállította a 11. sz. Szegedi Autóközlekedési Javító Vállalathoz, mivel csak ott volt olyan gép,' amellyel a hengereket el tudják készíteni. Kalocsai elvtárs elmondta szóról szóra Meny_ hárt művezetőnek és egy öreg szakinak, miről is van szó.

Mint ahogy az már lenni szokott, a két szakember röviden csak annyit szólt: — Próbáljuk meg. Felváltva álltak az esztergagép mellett reggel 7-től másnap hajnali 5-ig. Az alkotás lángja annyira megperzselte ezt a

három embert, hogy egy percre' sem hunyták le a szemüket, s úgy dolgoztak, mintha életük függne tőle.

Kalocsai Sándor igazgató a két hengert hazahozta. A gyárban azután az egyik esztergályos összetörte egyiket. Kicsit bosszantotta, de aztán éjt nappallá téve kijavították és ismét összeállították.

A gúnyolódó, maradi emberek álma ebben az esetben is dugába dőlt: A hidraulikus bányatám megszületett, s új nevet is adtak neki: bányászata szputnyik.

Ez a szputhyik is az emberért született. Könnyebb a régi bányatámnál, kezelése egyszerű, nem nehéz beépíteni, 35 terma túlnyomásnál lassan ösz- szezsugorodik, a kirablásnál könnyen eltávolítható, bánya- biztonsági szempontból igen előnyös. Nem csoda, ha a borsodi bányászok ezt üzenték a gyár, nak: minél többet ez új bánya- támból.

Igaz. még nem egészen tökéletes a konstrukció, de ez nem kisebbíti ennek az alkotásnak a nagyságát, mely azt bizonyítja, hogy egyszerű, munkás és műszaki emberek egy hónap alatt képesek olyan alkotást létrehozni, amely a kutató intézetekben csak hosszas vajúdás után, vagy egyáltalán meg sem született.

— Venesz —

A panaszoktól az ígéretekig

»7«“ több süteményt • irTíí

valasxtekot

________________d__cukrászdákba

DC

uxiLL-h&LiiL PASZTA

A következőképpen tudtam -neg, hogy létezik, mivel egyébként nem igen szoktam az élelmiszerkirakatokat mustrálgatni.

Néhány hete, vasárnap este a feleségem összecsomagolta a heti szükségletem kielégítését szolgáló holmikat és élelmiszeradagomat, én meg, figyelve, hogy mivel lát el, odaszóltam neki:

— Kedvesem, fogkrémet ne pakolj be, még van majdnem egy teljes tubussal a kecskeméti lakásomon.

— Csacsi — mondá ő —, ez nem fog-, hanem halkrém.

Csakugyan, mégpedig »He- ringpaszta«, ami kék festékkel rá is Van írva a tubusra az egyéb — mint nettósúly, szavatossági idő, Duna Konzervgyár, Budapest, stb. — szöveggel együtt. Nyomban megkóstoltam, s annyira ízlett, hogy két szelet vajaskenyérre jócskán rányomkodtam belőle.

Aztán, bár nem vagyok gourmand, örömmel fedeztem fel a szóbanforgó pasztát itt, Kecskeméten is, s vettem egy tubust. Aztán még egyet, s már jónéhá- nyat.

örömömbe azonban üröm is vegyült mindig. Valahányszor ugyanis heringpasztázott hidegvacsorát ettem, csupa maszat lett a kezem. Nem, nem a tubus tartalmától, hanem a külsején díszlő szöveg és a közötte illusztrációként kék tengerben úszkáló hering festékanyagától. (Emiatt kételyeim is vannak, hogy valószínű, nem is hering-, hanem tintahalpasztához van szerencsém.)

Olyanok lettek tőle az ujjaim. mintha megérkeztem volna Amerikába, — hogy a tengernél és az ezen túli kötelező ujjlenyomatnál maradjunk.

Nem vagyok találékony természetű, ezért eleinte ilyen ceremóniával zajlott le az effajta estebédem: megmostam a kezem, megkentem a szelet kenyereket vajjal, rányomtam a hering- pasztát, aztán megint megmostam a kezem, hogy ehessek. S ha netán megjött az étvágyam — evés közben az ilyesmi könnyen előfordul —, mindahányszor kezet moshattam, ahányszor csak megfogtam a tubust.

Nem vagyok híve annak, hogy a fejmosással — amiben gyakran van részem — arányban kell lennie a kézmosásnak, s ez nagy- nehezen arra a találékonyságra késztetett, hogy papír közé fogjam a tubust, így nyomjam ki belőle a pasztát.

így azonban illúzióromboló.

S elgondolom: majd nyáron, amikor különösen könnyen olvad minden, mi le3z azzal a festékkel, na, meg az ujjaimmal, heringek atyja!

Nem lehetne jobb, és nem az emberi bőrhöz ragaszkodóbb festékkel dekorálni azt a tubust, kedves Duna Konzervgyár? Esküszöm, havonta két-három darabbal többet vennék belőle.

(tarján)

Úttörők jutalmazása

Ha nem is naponta, de városszerte hallani olyan panaszokat, hogy a cukrászdákban kevés a választék, vagy sokszor nem lehet különböző cukrászsüteményeket kapni. A fogyasztók felvetnek olyan problémát is, hogy szeretnének valami újat, valami csemegét kapni. Elhatároztuk, hogy körutat téve, tapasztalatot szerzünk: miért elégedetlen a kecskeméti közönség?

SÍ. sx. cukrászda

Miután kőrútról beszéltünk, először a fenti cukrászdába látogattunk el. Túri Sándorné üzletvezető a sütemény eladásáról a következőket mondotta:

— A fogyasztók napról napra igényesebbek. Ha a műhely egyik nap készít marcipánt, orosz- krémtortát, a másik nap semmi szín alatt sem kapunk belőle. A műhely nem úgy termel, ahogy mi kérjük. A vendégek a megszokott tortákon és édességeken kívül különlegességeket is vár- nak.

SO. ss. cuhrássda

Kulcsár Józsefbe üzletvezető a tejszínhabos készítmények hiányára panaszkodik.

— Nem kapunk elég tejszínhabot és tejszínhabbal töltött ro- ládot. Pedig a vendégek ezeket a készítményeket igen kedvelik.

Egy felszolgálót, Kelemen Ilonát is megkérdeztük, mi a véleménye a cukrászműhely készítményeiről, miképpen fogadják azokat a vásárlók.

— Nincs változatosság — kezdte. — Csemegénk nincsen. A legtöbb fogyasztó valami újat, jobbat, különlegesebbet akar. Ebből sajnos — mutat végig az üvegfal mögött sorakozó süteményeken — különlegeset nem tudunk adni;

A cukrászműhelyben

Itt nem a műhely felszereléséről, dolgozóiról, hanem a készítményekről beszélgettünk Kozma János művezetővel. Elöljáróban az új édességekről, süteményekről hallottunk néhány keresetlen SZÓti

— Alig tudok néhány új süteményről beszélni. Ami említésre méltó, az az orosz szelet. A szóbanforgó készítmény nagyon ízletes. Piskótatészta közé rumos vajkrémet kenünk, amelybe mazsolát is keverünk. A szelet tetejét tejszínhabbal díszítjük. Új készítményünk még a keleti szelet, a grillás csemege, a gyü- mölcsrolád és a gombatorta.

Először úgy látszik, hogy a felsorolt készítmények valóban I újak és számuk megüti a kívánt j mértéket, de később kiderül, ; hogy még ezeken kívül is lehet-; ne bővíteni a sütemények vá-: lasztékát. Csak néhányat sorolunk fel: Régi csemegéje a kecs-j keméti fogyasztóknak a barna j linzer, a tátraszelet, dobostorta,; puncstorta, töpórtős pogácsa és; a suhajda. Ezekből a cikkekből; a műhely, ha készít is, igen kis; mennyiség kerül az üzletekbe sj ezért a vásárlók nem is keresik; ezeket. ;

Meg kell említeni az édesipari; készítmények között a mignont is. A cukrászműheiy ezeket csak háromféle színben, ízben és formában gyártja. Lehetne — ez aj cukrászműhely dolgozóinak is a; véleménye — gyümölcs, ponpo-; nett, burgonya, marcipán alapanyagokból is készíteni ezt az olcsó és ízletes süteményt. A formáról és színről hasonlóképpen lehetne nyilatkozni, hiszen; csak több munkáról és kezdemé-; nyezési készségről van szó.

As ígéret már megvan

Lényegében tehát nem dolgo-j zik rosszul a cukrászműhely, de; a fogyasztók igényeinek jobb,' változatosabb kielégítését nem tartják szem előtt.

A körúton velünk tartó áruforgalmi osztályvezető a műhely dolgozói és a Vendéglátóipari V. nevében biztosítottak bennünket arról, hogy rövidesen újfajta sütemények, mignonok kerülnek a cukrászdába. Tudomást szereztünk arról is, hogy egy régi gép megjavítása után lehet majd tejszínhabos roládot és több más különböző csemegét is kapni. Valószínű, hogy a fővárosban bevált krémek gyártását is bevezetik. Az ígéret tehát már megvan..,

íme, egy rövid szemlélődés is sok mindenre fényt deríthet. Megmutatja, hogy nem elég a megszokott, évek óta »bevált« sütemények gyártását fokozni, hanem új utakat is kell keres-; ni, új készítményekkel előállni, mert a fogyasztók fokozott kielégítésére nemcsak a minőséget, hanem a választékoecágot it

figyelembe kell venni. Végül még csak annyit: az ígéretek után várjuk az — új süteményeket.

"*** —gém—

AZ ŰTTÖRÖK Megyei Szövetsége megjutalmazta a legjobb ifjú vezetőket: diákokat, ipari tanulókat, akik a legtöbb segítséget nyújtották eddig az

úttörőmozgalomnak. Az ajándékozottak között 40 kötet könyvet, 8 Utitárs-fényképezőgépet, 5 értékes töltőtollat és 3 karórát osztottak szét.

njiiniiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiimiiiiiiiinniinniiiiiiiiniiH

(Vita és" EGYSÉG 1

111!1!]|I!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIÍIII!IIII!IIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!1II!!I!II!!!IIII!!IIII!!!I!IIÍ

Kecskeméten az időszerű kér- | dcsek tanfolyamának hallgatói

! foglalkoztak a pártegység kérdé! seivel. Ezzel kapcsolatban töt»*»

í dolgot vitattak. Különösen az ér; dckeltc a hallgatókat, hogy a

[ pártszervezetekben több helyen

[ tapasztalt vitatkozás és a vita

\ során helytelen álláspontot kép! viselők nem sértik-e meg a párt' egységet. Kérdéseikre ezúton vá; Jászolunk.

I Kezdjük a vitával. Vitatkozni sok kérdésről és sokféleképpen lehet. Nyilvánvaló, hogy mindenféle vitát nem helyeselünk. Nincs helye a pártban például az ellenséges nézetek terjesztésének és azt sem helyeseljük, ha la napi munkát végnélkül vifat- jkozassal (néha ez alá bújtatott [fecsegéssel, semmi tevéssel) cseréljük fel. Ezzel szemben bátorítjuk a téves nézetek tisztázását, a tennivalók meghatározását szolgáló vitákat. Az ilyen alkotó jellegű »szócsatákat« nemcsak helyeseljük, hanem minden erővel támogatjuk is.

Az élet egy percre sem áll meg. A pártszervezetek előtt nap mint nap új kérdések merülnek fel és a kommunistáknak ezzel kapcsolatban állást kell foglalni, meg kell határozni a tennivalókat. Ehhez pedig vitára, van szükség. A feladatok kimunkálásának pártszerű módja a kérdés illetékes fórumon való megvitatása. A vitát azonban — a kérdés sokoldalú megvizsgálása után megfelelő határozattal le kell zárni. Az ily— módon kollektiven hozott határozat az egységes cselekvés alapja. Végrehajtása minden párttagra egyformán kötelező. Fia valamelyik párttag számára a vita nem volt eléggé meggyőző és így nem ért egyet bizonyos határolajukkal. akkor a

határozat végrehajtása alól való mentesítés nélkül joga van arra, hogy ellentétes véleményét a felsőbb pártszerv előtt kifejtse, — és a döntés meghozataláig híresztelés nélkül fenntartsa.

Az olyan vita, amely a helyes álláspont kialakulását szolgálja, tehát nem sérti és nem is gyengíti, hanem éppen erősíti a pártegységet. A pártegység a vitában kovácsolódik úgy, ahogy a kínaiak mondják: egység, vita, azután egység, újra vita, újra egység és így tovább.

A kommunistákat egységes világnézetük, a marxizmus—leni- nizmus világnézete, a munkás- osztály és a dolgozók érdekét szolgáló politikájuk, valamint a demokratikus centralizmus elve alapján felépített, egy központból irányított pártszervezetben végzett munkájuk forrasztja egységbe. Éppen ezért pártegység alatt mindig ideológiai, politikai, és szervezeti egységen alapuló cselekvési egységet értünk.

A párt újjászervezése során az átigazolásoknál és az új tagok felvételénél alapkövetelménynek tartottuk a pártegység biztosítását. Sorainkban csak azok kaptak helyet, akik a párt politikájával — legalábbis az alapvető kérdésekben' — minden fenntartás nélkül egyetértettek. (Ilyen dolog az ellenforradalmat kiváltó okok megítélése, a szocialista tábor országaihoz fűződő baráti kapcsolatunk igenlése, stb.)

Meggyőződésünk — és ezt az elmúlt évek tapasztalatai is igazolják —, hogy pártunkat tagjainak egységes akarata, egységes cselekvése és fegyelmezettsége marxista—leninista öntudattal párosulva teszi erőssé. A pártegység érdekében harcolunk a párt politikájától való mindern

elhajlás ellen, többek között & revizionizmus és a dogmatizmus jelenségei ellen. Biztosítjuk a demokratikus centralizmus maradéktalan érvényesítését, stb. Az olyanoknak, akik a párt politikájával nem értenek egyet és annak végrehajtása érdekében nem tevékenykednek, lehetőségük van a kilépésre is. Előnyösebb a párt számára, ha az ilyenek kivül maradnak.

Jelenleg elég sokan vannak pártunkban olyanok, akik még nem sajátították el a marxizmus— leninizmus ideológiáját és, akii: politikánkat még nem ismerik megfelelően. Az is előfordul, hogy egyes párttagok a határozatok végrehajtásából nem veszik ki megfelelően a részüket Az ilyen hibák, mulasztások — helyesen látják a szemináriumok hallgatói — valóban csorbítják és gyengítik a pártegységet, a pártszervezet cselekvési egységét. Mindezek azonban leküzdhetők. Megszüntetésük érdekében végzett munka közben erősödik a pártegység.

A pártegység szilárdítása állandó feladatot jelent. Nagy segítséget nyújt a párt szervezeti szabályzatának tanulmányozása* és az abban foglaltak érvényesítése. A pártegység erősítése a jelen időben főleg a felsőbb, szervek határozatainak helyes* torzításmentes végrehajtását, a párttagok pártmunkába való bevonását, elméleti képzettségük gyarapítását, az ideológiai munka megjavítását, a revizionizmus, a dogmatizmus és szektás, jelenségek elleni következetes harcot jelenti, továbbá a párttá-* gok körében is jelentkező vallásos ideológia leküzdése terér» követe] meg sok tennivalót.

Ezekkel az elvi kérdésekkel azonban más írásainkban foglalkozunk részletesebben.

NriQjj József