Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

z nap — 3 laáznak való Tavasz előtt a Lakiteleki Téglagyárban ÉLNÉK Á KEDVEZMÉNYEKKEL a bajai járás termelőszövetkezetei A Lakiteleki Téglagyár távlati képe, ahol 1957-ben 145 családi háznak való téglát égettek. jobb minőségű építőanyagot ter-< melnek majd. A téglának valoj agyag keverése eddig ugyams< nem volt a legjobb. Már pedig} alapos agyagkeverés nélkül ne­hezen képzelhető el csengő­bongó, állandóan jóminőségi tégla előállítása. — Az említeti; köradagoló és keverőteknő be ' építésével az írtak mellett lehe tővé válik nagyszilárdságú tég Iák előállítása is, ami szárno hazai nagyüzemünknél igen ke resett cikk. Felsorolásunkban a végér. hagytuk — pedig az elsők ke zütt említendő, hogy — a La kiteleki Téglagyárat a tavassza automata vágóasztallal szereli fel. Az új vágóasztal lényegese, meggyorsítja a nyers téglagyár tást. Segítségével naponta mint egy 35 000 tégla készítése vál­ható. Ennek jelentősége az égé tő kemencék egész évi üzemel­tetésében, és a mennyiségi ter­melés növelésében mérhető első­sorban. Tavaly, február 15-én, mái nem volt mit égetni. Az idén, mivel 1957-ben 4 200 000 nyers téglát gyártottak, március 15-ig üzemelhet a gyár kemencéje Jövőre viszont a termelés gépe­sítésének eredményeként nyers tégla hiányában egy napot serr fog szünetelni az égetés a Laki­teleki Téglagyárban. Sándor Géza sertéstöm beállítását Is. A dávo­di Rákóczi víziszárnyas telepet kíván létesíteni. Erre megvan a lehetőségük, mert a csatorna­szelvény ott folyik el a közelük­ben. Több termelőszövetkezet, ami­kor megtudta a kedvezménye­ket, nekilátott terve átdolgozásá­hoz. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a járás valamennyi ter­melőszövetkezetében eléri a hol­danként! műtrágyafelhasználás a 100 kilót. Ez biztosítja számuk­ra a rendelkezésben meghatáro­zott árengedményeket. Megjegy­zem, hogy már eddig is 70 kiló körül volt a járás termelőszövet­kezeteinek átlagában az egy-egy holdra jutó műtrágyafelhaszná­lás. A csátaljai Dudái Nagy Antal Tsz-ben 3.6 normálhold gépi munka jut egy holdra, ez szin­tén kedvezményeket biztosít a szövetkezetnek. Számos közö3 gazdaság igyekszik növelni a pénzbeli részesedést, hogy ezál­tal csökkentse a jövedelemadót» Legtöbb termelőszövetkezetünl-s legalább 50 százalékra akarja nö­velni a tagság pénzbeli részese­dését, Egy ftis család oárallan öröme Csütörtökön ép­pen delet kongattak a kecskeméti nagy­templom harangjai, amikor az OTP pénztára előtt meg­állt egy egyszerű emberpár: Szabó Fe- rencné és veje, To- hai László, hogy csa­ládjuk nevében fel­vegyék a lottó 6. já­tékhetén elért négy- találatos szelvényük után járó 100 000 fo­rintnyi nyereményt. — örülnek ugye a szép summának? — kérdezem kissé za­vartan nagy nyu­galmuk láttán. Az édesanya felel: — örülünk bi­zony. — Es van valami nagyobb tervük a pénzzel? Erre már megszó­lal Tohai László is, aki az Állami Alföl­di Pincegazdaság borászati előadója: — Házat, vagy szőlőt szeretnénk venni, mert mi fia­tal házasok va­gyunk, s kis szoba- konyhás lakásban szorongunk anyő- somékkal. A néni szaporán bólint, majd hozzá­teszi: — Szépen kezdő­dött az életük, s úgy látszik most szerencsésen foly­tatódik ... A pénztárnál a nevüket szólították. A pénzből kiszámol­tak 14 795 forintot — az »apraját-« a többi 85 000 forin­tot pedig bent hagy­ták a takarékban, csak a betétkönyvet süllyesztették moso­lyogva a zsebükbe. — Azután el ne fe­ledjék bedobni a következő heti lottó- szelvényt! — köszön­tem rájuk búcsúzéi­kor, mire ők sugár­zó arccal visszane­vettek ... — Éné — Az Idén még többet akarnak gyártani. Vörös István és bá­nyászbrigádja ezért már most gépi feldolgozáshoz készíti elő a gyár egész ért agyagszükségletét. Bűnvádi eljárást kell indítani a cselédgyereket kizsákmányoló kulákasszony ellen Világos és könnyen megítél­hető — a múltból kísértő — tár­sadalmi problémával akarunk most foglalkozni. Rédai Józsit 1955 júniusában, 11 éves korában cselédnek adta az apja özvegy Balogh Jánosnc lajosmizsei kulákasszonyhoz. — •Józsi apja —, akinek hét gyere­ke akkor még otthon élt — MÁV-alkalmazott, s keresete isaládi pótlékkal együtt alig íaladta meg az 1200 forintot. Szerződést nem kötöttek a ku- ákasszonnyal, csupán az isko- áztatást és az évi ruházat be­szerzését vállalta »fizetéskép­pen« Baloghné, bár Józsi apja .50 forintot kért tőle havi bér- •cént. Józsi jó kosztot kapott. Nem is panaszkodott volna, ha a kulák­asszony 30 év körüli csemetéje, Balogh Vendel nem veri el ré- izegségében. Mivel pedig gyak­ran volt részeg, sűrűn megesett az ilyen, sőt 1957 végén úgy psszeverte Józsit, hogy a gyerek ;gy hétig fájlalta hátát, nyakát. Maga Vendel úrfi is megrémül­hetett. mert 50 forintot ígért Józsinak, ha nem szól a verés­ről apjának. Emellett iskolába sem enged­ték Józsit, pedig a megelőző években jó tanuló volt, eszes, pkos gyerek. S Baloghné asz- jzonyomnál két és fél év alatt jzáz napot mulasztott az isko­lából. Ami pedig végképpen fel hú borítja a becsületes érzésű, gyerekszerető embert az az, hogy a két és fél év alatt egy öltözet ruhán kívül semmit sem vett Baloghné Józsinak. Mindezért a gyereket 1957 de­cemberében elhozta apja Ba- loghéktól, s panaszával — az ügyészséghez fordult. Ne gondol­juk, hogy Rédai János »sze­rénytelen« fizetést is kért az ügyészség segítségével Balogh- nétól. Csupán a meg nem vett ruha árát próbálta ügyészi tá­mogatással megkapni. Amiben annakidején szóban megegyez­tek. Az ügyészség azonban a tör­vényesség őre. Kötelessége, hogy minden felfedezett törvénysze­gést bíróság előtti feljelentés­ben toroljon meg. Mivel pedig az ügyészség ki­számította, hogy Rédai Józsi­nak, a kulákasszonynál eltöltött két és fél évi szolgálatáért 9248 forint készpénz, 5 mázsa árpa, 20 mázsa kukorica, 15 mázsa szalma, s egy 100 kilós sertés jár, —■ nem hagyják annyiban az ügyet, hanem peres úton kö­telezik Baloghnét ennek megfi­zetésére. (Hogy egészen ponto­sak legyünk: a készpénztarto-1 zásból ezer forinttal kevesebbet fizettetnek, mert azt beszámít­ják a megvásárolt egy öltöny ruha árába.) Balogh Vendel ezt megtudva, »bűnbánó« nyilatkozatokat tesz Józsi apjának: — Inkább fizettem volna Jó­zsinak havi hatszáz forintot, csak ez a cirkusz maradt volna el. Józsi apja azonban hunyorít­va mosolyog igazsága és védett­sége tudatában: — A szerződés megkötésekor bezzeg a 150 forintot sem adtad meg! Nem tudjuk, Baloghné mit választ: a peres eljárást, vagy pedig további huzavona nélkül megfizeti Józsi megérdemelt bérét. Abban azonban bizonyo­sak vagyunk, hogy az ügy még ezzel sem záródik le. Rédai Józsi, s a hozzá hasonló kizsák­mányolt, s a régi béresek állati sorában tartott cselédgyerekek életének megrontói ellen kettős okból is meg kell indítani a bűnvádi eljárást: munkabér fi­zetésének elmulasztása, s az ifjúság ellen elkövetett bűncse­lekmény bűntette miatt! <— ng —) /VWWW‘<V>/V>A'^AAJVWWWWVWWW' Új szakcsoport alakul Baján Szülőgyökereztető szakcsopor­tot szerveznek Baján. A leendő szakcsoportnak eddig hét tagja van, de még számítanak újabb jelentkezőkre. A szakcsoport öt holdon tervez szőlőgyökereztető iskolát. A területet a városi ta­nács tartaléktőidből biztosítja. Vasárnap játsszák megyei labdarú­gó-csapataink utolsó előkészületi mérkőzéseiket Kecskeméten vasár­nap délután háromnegyed 3 órakor a KTE régi riválisával, a Szolnoki MAV-val találkozik. Előtte az ifjú­sági csapatok mérkőznek. Baján a Bajai Építők a jó formába lendült I'élegyházi Honvédet fogadják. A Bajai Bácska Posztó Bácsalmásra látogat el visszavágó mérkőzésre. Kiskunfélegyházán az Építők a Sze­gedi Dózsával méri Ö6sze erejét. A Halasi Kinizsi viszonozza a soltvad- kertiek múlt vasárnapi látogatását. A I megyei I. osztályú csapataink közül úgyszólván valamennyi játszik elő-j készületi mérkőzést, hiszen március. 9-én náluk is megkezdődnek a bajno- i ki mérkőzéseké Vasárnap Kecskeméten délelőtt 11 órakor a K.TE és a Szolnoki MÄV birkózó-csapatai mérik össze erejü­ket az tJjkollégium tornatermében. ( — A Kecskeméti Szpartakusz dél- j után 6 órakor a Piarista Gim- j názium dísztermében Kecskemét— Cegléd városok közötti ökölvívó-mér­kőzést rendez. Előtte a K. Szparta- kusz szépen fejlődő fiataljai vívnak bemutató mérkőzéseket. — A Bajai Szállítók ökölvívói Szekszárdra láto­gatnak el csapatbajnoki mérkőzésre a Szekszárdi SC-hez. — Bács-Kiskun megye ifjúsági birkózó válogatott csapata vasárnap Abonyban lép sző- j nyegre, ahol Pest és Szolnok megye válogatott csapataival mérkőznek! Pest megye vándordíjáért. A TEKÉZÖKNÉL is megindulnak. az NB I-es bajnoki küzdelmek^ A! Kecskeméti Vasas férfi csapata Budapestre utazik az EK A együtte­séhez. A kecskemétieknek győzniök kell. Annál nehezebb feladat előtt áll a KTE NB I-es női csapata, akiknek a Bp. Előre A> csapata ellen kell tudásukat bemutatni. j AZ ASZTAL.ITENISZEZÖK közül a Kecskeméti Vörös Meteor délelőtt | fél 10 órakor mérkőzik a Piarista Gimnázium tornatermében a hódme­zővásárhelyiekkel. míg a másik me­gyei csapatunk, » Kiskunfélegyházi Reménység a Szegedi Textileseket látja vendégül. KOSÁRLABDÁZÓ INK közül a Kecs­keméti Petőfi Budapesten játszik igen nehéz bajnoki mérkőzést a Bp# Pedagógussal. A Kecskeméti MÁV férfi együttese Komáromba utazik az ottani Vasutashoz barátságos mérkő-* zésre. Ennyi »mintalabda« közül vá­lasztották ki azt a márkát, mely- lyel a labdarúgó-világbajnoki mérkőzéseket játsszák. A labdát gyártó cég nevét azonban csak a világbajnokság után hozzák nviJU váuosságra. ! A termelőszövetkezetek tagjai örömmel értesültek azokról a ! kedvezmény ékről, amelyek elő­segítik a közös gazdaságokban a termelés ösztönzését. Felkeres­tük Petróczi József elvtársat, a ; jajai járási tanács mezőgazda- '■ ági osztályának vezetőjét és ér­deklődtünk arról, miképp élnek d közös gazdaságok a részükre 1 jiztosított kedvezményekkel. ! — Azzal kezdeném, hogy az 1 dén a járás termelőszövetkeze- I ei igyekeztek reális terveket •részltem, különösen az állatte- ' yésztés fejlesztésére fordítanak • iagy gondot. Törekednek a meg- ; jvő jószágállomány minőségi I eljavítására. Az érsekcsanádi ' júzakalász Termelőszövetkezet­be nemrég került új elnök, Ba­■ anyai János egyetemet végzett 1 igronómus személyében. Előző­■ eg a tehenek nagyon kevés tejet [ .cltak, a fejési átlag alig érte el ■a két litert, rövid időn belül, az új elnök szaktudásának gyümöl­cseként, az átlag 6 lijerre emel­kedett, de ezzel nincsenek meg­elégedve és tovább növelik. 'Ugyanebben a szövetkezetben •kacsahízlalással akarnak foglal­kozni. Tervezik egy berkshirei mennyisége pedig hosszú időre elegendő. Ezért szólnunk kell az űzemfejlesztésről is, hiszen sok téglát akarunk itt gyártani már ebben az évben is. Ezt célozza a gyártási folyamat gépesítése is. Igaz, a laklteleki tégla minősé­gével eddig sem volt baj, szíve­sen vette volna mindenki, csak kevesen kapták. A beépítésre kerülő köradagoló berendezés és az agyagkeverő teknőnek mégis nagy a jelentősége. Az új gépsorral ebben az év­ben az eddigieknél lényegesen Az öreg Tisza partja télen lem csendes. Legalább is Laki- ;eleknél nem. A téglagyár dol­gozói készülnek a tavaszi nagy munka kezdésére. Ha az idő megengedi, április 1-ével sze- .elnék megkezdeni a nyers lég- iagyártást. Tennivaló addig is bőven akad, csak győzzék elvé­gezni. Javítják a 135 lóerős stabil Dieselt, ami a meghajtó ener­giát szolgáltatja a gépekhez. Nemrég hozták rendbe a vál­lalat téglaprését és folyamat­ban van a fedett présház építé­se is. Igaz, az igényelt pénzösz- szegnek eddig csak egyrészét kapták meg, de a présházat ak­kor is rendbehozzák. Legfel­jebb — mint mondják — egy- ideig fedél nélkül dolgoznak benne. Az idő sürget. A nagy mun­kák megkezdéséig már csak egy jó hónap van hátra. Ez magya­rázza, hogy gyors ütemben folynak a külszíni munkák is. Vörös István és bányász-bri­gádja az év közben feldolgo­zandó agyagréteg tetejéről ásóz- zák a földet, homokot. Töltik vele az agyagbánya melletti nagy vizes gödröt. Munkájuk nyomán a tiszapartl agyagbá­nya környéke olyan, mint egy megkopasztott csirke. Az agyag innen már közvetlenül a gépbe kerülhet majd, ha megindul a nyers téglagyártás. Lakitelek nagy jövő előtt áll. Agyagkészlete igen jóminőségű,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents