Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

ÚJ SZOCIÁLIS ÉPÜLETEK A Kiskunhalasi BaromfifeTdol- Rozó Vállalatnál a fürdő, a mosó­konyha és a szárítóhelyiség ré­gebben egyhelyütt, a fürdőben összpontosult. Ennek megvoltak az előnyei, s hátrányai is. Éppen az utóbbiak miatt hangzott el az a kívánság, hogy az üzemi bi­zottság és a vállalatvezetés talál­ja meg a módját a külön mosó- konyha-szárítóépület létrehozá­sának. Úgy néz ki, hogy ez a kíván­ság rövidesen valósággá lesz. Befejezés előtt áll a mosókony- lia és a szárítóhelyiség építése. A mosókonyhában ezután az ed­digiektől eltérően nem kézzel, hanem géppel mosnak. Úgyszin­tén nem kell kézzel végezni a ruhacsavarást, mert azt elvégzi a centrifugál csavarógép, amely 12 000 forintba került. A szárítóhelyiségben száraz- meleggel történik a ruhák szárí­tása. Az új épületek létesítésé­vel kapcsolatosan nemcsak jobb munkakörülmények közé kerül­tek a mosónők, hanem a gépek segítségével felmentették őket a nehéz fizikai munka alól. Fűtött teremmel várja olvasóit a megyei könyvtár. Művelődést, szórakozást nyújt a MEGYEI KÖNYVTÁR. Lépjen be tagnak a megyei könyvtarba. 41 , Csempekályha magánrendelőknek Nem vitás, minden lakásnak­dísze egy szép kivitelű cserép­kályha, s gazdaságosabb is ben-} ne a tüzelöfelhasználás, mint a< más kivitelüekben. Arról nem} is beszélve, hogy hosszú időn < keresztül egyenletes, meleget) biztosít a lakásban. De minek < róla annyit beszélni, amikor —} hiánycikk, örömmel írjuk, hogy} Kecskeméten egyelőre már nem \ az. A megyei Kéményseprő Vál-J lalathoz mintegy 70 kályhának < való csempe anyag érkezett. — Mint értesültünk, ezekből a vaj­szín és mintázott, barna esem-} pékből a vállalat építő részlegei nem a közületek, hanem a me­gyeszékhely magánrendelőinek} igényeit elégíti ki. «5 NAGY KORONG-REJTVÉNY Csáki szalmája — Képek a helyenként meglévő állapotokról — Ha a betűs korongokat for­gatjuk, azok éppen vízszintesen álló két-két betűjéből a bal fel- • ső sarokban lévő korongnál ’ kezdve és innen balról jobbra, > valamint felülről lefelé haladva [ egy Schopenhauer-idézetet ol- ! vashatunk ki. Ennek megfejté­be: I pont. De a rejtvényben ennél jobban elrejtőzött Zrínyi Miklós jelmondata, amelynek megfejtése: 2 pont. Legjobban egy orosz közmondás bújt el (amelyet Hruscsov egyik leg­utóbbi nyilatkozatában idézett), amelynek megfejtése: 3 pont. A fekete alapú korongokai nem kell forgatnunk! KÉP­ES BETŰ REJTVÉNYEK 1—1 pont KECSKE MIT! SÉTÁK „cÁ ZK-iapka-kay“ 5 PERC AZ OPERÁKRÓL 1—1 pont 1. Melyik g operának van csups női szerep­ig ^ lője? j volt az ős­tója Verdi Aida ope- •«Hí** ** rájának? 3. Ki dolgozta fel és melyil ^érájában a »Kaméliás hölgy- irténetét? 4. Ki írta az első operát? 5. Hogy hívták az orosz »Bér- oz«-t, a »Ruszlán és Ludmilla" :erzőjét? Gyümölcsfa­oltványok szépen fejlett, 2 éves, koro­nás barack, szilva külön­féle fajtákban beszerezhető a Kiskunhalasi Faiskola Vállalatnál. 369 JANCSI BEVÁSÁROL 1 pont Prémiumosztás volt és Jancsi elhatározta, hogy azt öltözkö­désére fordítja. El is ment az Állami Áruházba és összesen 900 forintot fizetett. Mennyibe került külön-külön a felöltője, a kesztyűje és a kalapja, ha a felöltő 630 forinttal volt drá­gább. mint a kesztyűje, viszont a felöltő és a kesztyű együtt 640 forinttal került többe a kalap­nál? « I Megfejtéseket a Petőfi Népe, Kecskemét, Széchenyi tér 1. sz. címre kell beküldeni március 5-ig. A borítékra írjuk rá: — »REJTVÉNY« és mellékeljük az alábbi rejtvényszelvényt. A legtöbb pontszámot elért megfejtők között értékes köny­veket sorsolunk ld. A nyertesek nevét és a megfejtéseket már­cius 9-i, vasárnapi számunkban közöljük. 7. SZ. REJTVÉNYÜNK MEGFEJTÉSE Keresztrejtvény. Münchausen, Monokon. Mendelejev. Rimsz- kij-Korszakov. 5 perc »Ki mondta?« Kossuth' Lajos. 2. Galilei. 3. Lenin. 4. XI. Lajos francia király. 5. Deák Ferenc. Kép- és betűrejtvények: 1. Hajthatatlan. 2. Elhelyezés. A megfejtők közül sorsolás útján az alábbiak nyertek köny­vet: P. Horváth Pál, Ágasegy­háza, Molnár István, Bátmonos- tor, Csenki Gábor, Dunavecse. A könyveket postán küldjük el. 9 Petőfi Népe számú ■ rejtvényszelvény Mezőgazdasági gépek és alkatrészek, mezőgazdasági faáruk, Szivattyúk, kutak, locsolóberendezések, zsák-, kötél-, ponyva- és zsinegáruk, lószerszámok, minden­nemű méhészeli és borászati cikkek a legkorszerűbb kivitelezésben és nagy választékban beszerezhetők Kecskemét cs Vidéke Körzeti Földrtiflvesszövetkezet 31-cs számú boltjában, Kecskemét, Rákóczi út 29. 291 sát és elmélyítse hazaszeretetét a haza megismerésén > Keresztül. 5 Nemsokára ezután új lapot kezdtek a történelem-) könyvben. Felülre ezt írták: Dicsőséges tavaszi hadjá- ) rat. Még tizenöt év sem telt el, hogy kiszállt az Iskola) padjából, a város máris büszkén vette tudomásul, hogy ) az egykori diák, a 29 éves tábornok, sikert sikerre bai- < mozva üldözte a császári csapatokat. < Erre emlékezünk most, s a nála érzésétől áthatva < jelentjük ki, hogy eredeti alakjában ismét áll a „Klapka- < ház“. < Nekünk, akik hiteles tanúi vagyunk a körülöttünk s zajló életnek és részleteiben is ismerjük az eseménye- $ két, nem szabad megelégednünk a felújítás puszta té-S nyének rögzítésével. A bennünket váltó nemzedék már , nem fog emlékezni az Itt-ott szinte földi,-rombolt épü- > ietre, ezért a most felújított falakon is a XVIII. század > embereinek kezenyomát fogja keresni. Igaz, hogy vizs- > gálata közben itt-ott még tisztán fogja érezni az 1780-as > évek alkotó szellemének megcsillanását, de a szerkeze- ) teken már csak a mi munkánk nyomait ismerheti fel. ) Mert mondjuk meg őszintén, de az igazság kedvéért ? ki is kell hangsúlyoznunk, hogy a „Klapka-ház“-at> szinte alapjaitól építettük újjá. S ha már ezt kijelentet- ( tűk, tegyük fel mindjárt a kérdést, van-e Klapka-ház > Kecskeméten, vagy csak hiteles mása áll a Klapka utca > 34. szám alatt. Úgy hisszük, hogy az igazság az utóbbi) megáUapítás mellet! áll, de a bizonyítás céljából ve-> gyük sorra a helyreállítás körülményeit. ) Az egyszerű későbarokk lakóház a második világ-) háború alatt súlyos háborús kárt szenvedett. Udvari? szárnyát bombatalálat érte, s egyharmada teljes ege-1 szében elpusztult, illetve életveszélyessé vált. A Kecs-C keméti Városi Tanács a használhatatlan állapotba ju-1 lőtt lakóházat le akarta bontani, de tekintettel az épü-s let védett voltára, a 13/1949. számú törvényerejű rende- S let értelmében, az Építési Tanács eredeti állapotának) megfelelő helyreállítását rendelte cl. Hogy nem égé- ) szett így- történt a dolog, úgy érezzük, senkit sem le-) hét hibáztatni. A szakszerű helyreállítás alkalmával) végzett bontáskor derült csak ki, hogy az elkorhadt) csaposgerenda födémből, az összerepeüezett, kihajlott < vertagyag falakból álló szerkezeti részeket már nem le- í hét megmenteni. Ezek szerint a tönkrement falak, il-< letve a köncsögi kővágó érből kitermelt lukacsos szer-) kezetű, réti mészkőből készült alapfaiakon mindaddigs dolgozott a bontócsákány, amíg a statikus az üjraépi-) tendő falak számára biztos alapot nem talált. Tehát) nyugodtan elmondhatjuk, hogy azok a falak, amelyek; között Klapaa 'György élt és naponta tanult, itt már) nem találhatók. A lassan pusztító idő ezeket is kikezdte< és vaiahová a város törmeiékhányóira juttatta. Az igaz-' ság kedvéért is,- de a következő nemzedék tájékozta- < tására őszintén 1c kell rögzítenünk, hogy Klapka-há-< zunk csak 1955-ig volt. S ba az újjáépült falakra új< emléktáblát helyeznénk el, talahogyan azt kellene fel-j írnunk, hogy ezt a házat a városi tanács Klapka György ) emléke Iránti kegyeletből, a régi ház alapjain 1957-ben; építette újjá, ; Juhász István, 5 v TllX tagja ) A ml társadalmunk már sokat lelt azért, hogy a rég elhalt nemzedékek álmaiból születő cs verejtéké­vel megvalósított épületeket teljes szépségében átad­hassa az utókornak. Ma már a kormány intézkedései és a közélet egyre növekvő rokonszenve gondoskodik az elmúlt századok építészeti kultúrájának fokozott vé­delméről és megmentéséről. Ezt nemcsak azért teszi, hogy az utókor ne vádolja mulasztással, hanem főleg azért, mert ezek az épületek alaprajzai elrendezéseik­kel, szerkezeteikkel és homlokzati kialakításaikkal, te­hát az építészet sajátos nyelvével beszámolnak az előző korok embereinek törekvéseiről, technikai felkészültsé­géről és a világról alkotott véleményéről. A mi nemzedékünk is erényei közé sorolja múltunk megbecsülését, s különös tisztelettel adózik _ múltunk azoa szakasza iránt, amely haladó szellemű küzdelmei­vel és alkotásaival megteremtette a mai életünk elő­feltételeit és bizonyos mértékig kihatással van a lö­vőnkre Is. Ennek a tiszteletnek és megbecsülésnek adta most különös jelét városunk a már több, mint 10 éve romos, düledező „Klapka-ház“ helyreállításával. Ügy érezzük, hogy ezzel a munkánkkal kettős emléket si­kerül átmentenünk az utókorra. A Klapka ut-a 34. sz. alatt álló, a környezetéből még ki sem emelkedő sze­rény kis épület — helyi viszonylatban — mind építé­szettörténeti, mind kultúrtörténeti szempontból Is jelen­tőséggel bír. Ez a ház 1786-ban épült, korának mcgíelelö szerkezeti megoldásokkal. Különösen érdekes a pince fölötti födém mestergerendájának boltíves alátámasz­tása. Ebben a megoldásban anyagilag kevésbé tehetős emberek építési módját és mesterük sa kmai tudását kell felismernünk. (A többszöri átalakít s csak ezt a részt hagyta meg eredetiben. A homlokzat kialakítását 1820-ból származónak gondoljuk.) Természetesen a lát­ható szerkezeti megoldások, és a külső megjelentése még nem- avatná ezt az épületet különösebb jelentőségű emlékké, hiszen hasonlókat vagy építési korunk tech­nikáját még hűebben tükröző példákat is tart nyilván R műemléki jegyzék, de minthogy Klapka György 1848/49-es honvéd tábornoknak az emléke fűződik hozzá, ezért kiemelkedő helyet foglal el a védett épületek sorában. A járókelők bizonyára már Jól tudják ezt, meri minden nap erre emlékezteti őket egy kis, falba helyezett márványtábla; Klapka György 1848/49-es honvédtábornok e házban lakott tanulókorábau 1832—34-ben Klapka György 1832-ben került Kecskemétre a tá­rol! Temesvárról. A 12 éves fiú ekkorra már elvégezte a VT. osztályos gimnázium 4 alsóbb gramatlkal osztá­lyát. Még a két humanista osztály elvégzése volt hátra. 8 ha végig lapozzuk a piarista gimnázium koraoeli nyilvántartásait, az első humanista osztály 38 növen­déke között az 6 nevét is ott találjuk. Klapka József lemesvári szenátor fia mindkét év alatt eminens tanuló volt. A példás magaviseletű fiú két éven keresztül in­nen, az akkor még VI. tizedben Csongrádi kisutcai ház­ból ballagott a uapi előadásokra, hogy svarauítsa tuda»

Next

/
Thumbnails
Contents