Petőfi Népe, 1958. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

í>. Scleszt, az OSZSZK népművésze a Kővirág című balett egyik jelenetében. Seleszt, a rövidesen magyarországi vendég­szereplésre érkező leningrádi Kirov-opera művésznője. Amiről vifáznál* a pártolt 1 áfásban : Az ellenforradalom okai A pártok tatás részvevői még ma is számos helyen vitáz­nak az 1956-os magyarországi ellenforradalom okairól, s fő­ként az időszerű kérdések tan­folyamainak hallgatói gyakran helytelenül foglalnak állást eb­ben a kérdésben. Érthető, hogy éppen köztük, a pártoktatásba többnyire csak most bekapcso­lódó elvtársak között találkoz­hatunk a legtöbb téves véle­ménnyel. Hiszen a becsületes pártonkivüli dolgozóból sem lesz egycsapásra képzett kommunista azzal, hogy tagja lett a pártnak. Évek kellenek, amíg megtanul­ja, teljesen a magáévá teszi a párt tudományos világnézetét, a marxizmus—leninizmus tanítá­sait. Azonkívül ezen a tanfolya­mon számos pártonkivüli hall­gató is tanul, s ők többnyire nem olvasták el annakidején az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956 decemberi, majd 1957 februári határozatait, amelyek tisztázták az ellenfor­radalom okait. Ügy gondoljuk azonban, hogy nem csupán ezeknek az elv tár­saknak lesz hasznos, ha most közzétesszük a szóbaníorgó ha­tározatok főbb megállapításait, hanem a töbibeknek is. Ugya'nis ki-ki vérmérséklete, politikai jelleme, környezete stb. szerint gyakran hajlandó az ellenforra­dalmat kiváltó négy ok közül — amelyek szorosan összetartoz­nak, csak együttesen tudták ki­robbantani az ellenforradalmat, s egymás nélkül nem is érthetők meg — hajlandók egyesek e négy ok közül egyet-kettőt fi­gyelmen kívül hagyni. "I Ismeretes például, hogy a l * szektás, dogmatikus szem­léletre fogékony elvtirsak kicsi­nyein! igyekszenek a Rákosi— Gerő-féle vezetés súlyos hibáit, amelyek csökkentették a párt tekintélyét, tömegbefolyását, lo­vat adtak az ellenforradalmi propaganda alá. O* Mások viszont, akik meg- alkuvásra, jobboldali re­vizionista szemléletre hajlamo­sak inkább, azok rvem szívesen beszélnek a Nagy Imre—Loson- czy-féle árulók szerepéről. Ez a csoport az ellenforradalmárok számára a trójai faló szerepét játszotta meg, mert az ő közve­títésükkel sikerült nekik be­csempészni az MDP-be az áruló revizionista nézeteket, ők zül- lesztették szét, tették a döntő pillanatban ütőképtelenné a pár­tot. O Megint mások, elsősorban azok, akik nemrég óta te­vékenykednek a munkásmozga­lomban, gyakran megfeledkez­nek arról, hogy hazánkban a J szocializmus építésének nemcsak hívei, dolgozó haszonélvezői van- I nak, hanem tudatos ellenségei is. A birtokuktól megfosztott földesurak, az államosítással »munkássá« lett kizsákmányoló gyártulajdonosok, tőkések, meg a Horthy-rendszer sok más ha­szonélvezője (csendőrök, volt nyilasok, fasiszta tisztviselők, reakciós papok, kulákok stb ), — akiket gyűjtőnéven belső osz­tályellenségnek nevezünk — ők képviselték az ellenforradalom fő erőit. A De a belső osztályellenség csak úgy volt képes ellen- forradalmi felkelést kirobban­tani, hogy pénzzel, ügynökökkel, széleskörű propagandával hat­hatósan támogatta a nemzetközi imperializmust, amely — a ma­gyar példa tanulsága szerint is — nem mondott le a népek le­igázására és kizsákmányolásá­nak további fenntartására irá­nyuló törekvéseiről, továbbá a helyi háborúk és újabb világhá­ború kirobbantásának tervéről sem. Az 1956-os ellenforradalom ki- robbanásának négy fő oka tehát: 1. a Rákosi—Gerő-féle vezetés hibás politikája; 2. A Nagy— Losonczy-csoport revizionista árulása, valamint 3. a belső osz­tályellenség szervezett támadása, ; amelyet 4. a külföldi tőkés or­szágok sokoldalúan témogattair. A fajták versenyében a hússertésé a jövő Választanak 1958, a gazdasági és politikai megerősödés éve megyénk kis­ipari termelőszövetkezeteinek életében. Február 1-től március közepéig ugyanis vezetőségvá­lasztó és mérlegzáró közgyűlé­sek zajlanak le megyeszerte kis­ipari termelőszövetkezeteink­ben. Eddig Bács megye több mint 80 szövetkezetéből 35 ktsz tagsága élt az alapszabály­ban biztosított jogával és vá­lasztott új vezetőséget. Mint a KISZÖV-től értesül­tünk, a szövetkezetek tagjai az említett helyeken felelősségük 1 millió értékű különböző bútorféleséget készít ebben az esztendőben a Bajai Lakberendező . és Építő Ktsz. Gyártmányaik többsége fényezett, kárpitozott, vagy fes­tett bútor. Bár ez a mennyiség közelről sem elégíti ki a lakos­ság igényeit, a bajaiak mégis inkább azt panaszolják, hogy a Mióta az OKISZ vezetősége meghirdette a munkában élen­járó szövetkezetek és azok tag­jainak jutalmazásáról hozott határozatát, fellendült a ver­senymozgalom Bács megye kis­ipari termelőszövetkezeteinél. A ■»Kiváló kisipari szövetkezet« cím és vándorzászló elnyerésé­ért indult versenyben, eddig 12 szövetkezet, név szerint a Bajai Vas- és Fémipari, valamint a Lakberendező, a Kiskőrösi és a Csávolyi Vegyes Ktsz, a Kecs­keméti, Kalocsai és Kiskunfél­egyházi Építő, a Félegyházi Szolgáltató, a Kecskeméti Ci­pész, a Jánoshalmi Mezőgazda- sági, a Félegyházi Asztalos és a Kecskeméti Fodrász Ktsz neve­zett be. A versenymozgalom felélén­külésének magyarázata az anya­gi ösztönzésben rejlik. A nemes vetélkedésből győztesen kikerül lő szövetkezetei ugyanis amel­lett, hogy minden hónapban többet visznek haza fizetésként, a kitüntető címek elnyerésével Régészeti kiállítás Baján A bajai Türr István Múzeum- : ban nagy érdeklődés mellett; vasárnap délelőtt nyílott meg az : a régészeti kiállítás, amely fel- : öleli Baja és környéke, valamint: a bajai járás régészeti leleteit. • Zalotai Elemér kutató összeállt- | tásában megnyílt kiállítás bősé-j ges anyagával nagy érdeklődésre} tarthat ieénvt. a KISZ-ek tudatában, helyesen éltek joga­ikkal. Mind a 35 helyen olyan dolgozók ------uteK vezető tiszt­sé gekbe, arnic hűek a néphata­lomhoz, kellő szaktudással ren­delkeznek és munkatársaik bi­zalmát élvezik, mivel a közös­ség vagyonát illetően tiszta a kezük. Mindez biztató jel arra, hogy a még hátralévő választá­sok megtörténtével kisipari ter­melőszövetkezeteink ebben az évben új, az eddigieknél jelen­tősebb munkasikert fognak el­érni, tagjaik és a köz érdeké­ben. t o r i n t motorcsónak-testek gyártásában a szövetkezet csak bérmunkák­ra szorítkozik. Pedig Baján, ahol a vízimotorozásnak mondhat­nánk egész kultusza van, a leg­szerényebb becslések szerint is, évente 150—200 csónakot lehet­ne készíteni. együtt, taglétszámuk arányában 2000-től 10 000 forintig terjedi pénzjutalomban is részesülnek. A fiatal-szovjet köz­társaság 1910 januárjában, ne­héz napokat élt át. Határain a külső ellenség beavatkozásra várt, az országban pedig a belső ellenforradalom végezte akna­munkáját. A szovjet hatalomnak szembe kellett néznie a legége­tőbb kérdéssel: hogyan védje meg Október vívmányait, mi­lyen erővel állja útját a belső és külső ellenségnek. E kérdés­re a kommunista párt és veze­tője, Vlagyimir Iljies Lenin adott választ. Petrograd, Moszk­va és más városok falain meg­jelentek a január 28-i lenini dekrétum szavai. A régi hadsereg a burzsoázia fegyvere volt a dolgozók elnyo­mására — olvashatták az em­berek. — Amikor a hatalom a dolgozók, az elnyomott osztály kezébe ment át, olyan új had­sereg megalakítása vált szüksé­gessé, amely a- szovjet hatalom támasza lesz. A Vörös Hadseregbe minden­ki beléphet, aki készen áll arra, hogy minden erejével, ha kell, élete feláldozásával is, megvédi az Októberi Forradalom vívmá­nyait, a szovjet hatalmat, a szo­cializmust. 1918. február 14-én újabb dek­rétum jelent meg a munkás­IDÖRÖL-IDÖRE hangosabbá válik s egyre több igazolást nyer az a vélemény, hogy ha lé­pést akarunk tartani a nemzet­közi versennyel, akkor nekünk is át kell térnünk az olcsóbban hizlalható, alacsonyabb súlyú, húsjellegű sertések tartására. A világpiaci fogyasztás a zsírról a húsra tevődik át s külföldön fő­leg a fehér színű sertés az igen keresett cikk. HARASZTI PÁL üzemgaz­dász tájékoztatása szerint a Kiskunhalasi Sertéstenyésztő Vállalatnál is folyton nagyobb szerep jut a húsjellegű tenyé­szetnek. Az öt tenyésztelep kö­zül kettőben berkshirei, három­ban pedig fehér fajtával foglal­koznak. Ez utóbbi tartása elsősorban a gazdaságosság szempontjából figyelemreméltó. Szapora, ha­mar fejlődik megfelelő súlyra, gyorsan értékesíthető. A válla­lat telepein a fehér hússertés fialási száma éves átlagban 9,6 paraszt vörös flotta megszerve­zéséről. A Szovjet Hadsereg elődje a Vörös Gárda volt. A Gárda tag­jai a forradalom ügyéhez hű, kiváló munkásokból kerültek ki. Ezek az egységek, a ré­gi hadsereg és flotta forradalmi csapataival együtt, a forradalmi fegyveres erők magvát képez­ték. A Vörös Gárda megmutatta erejét 1917 októberének törté­nelmi napjaiban, majd az ellen- forradalmi felkelések felszámo­lásában. A mintegy 100 000 főt egyesítő Vörös Gárda azonban nem rendelkezett elegendő fegy­verrel, nem állt egységes veze­tés alatt, s ezért nem volt képes arra, hogy szétzúzza a belső el­lenforradalom és a külföldi in­tervenció együttes erőit. Ezt csak egy olyan sokmilliós had­sereg tehette meg, amely egy­séges, központosított parancs­nokság alatt harcolt, a meg­bonthatatlan forradalmi fegye­lem szellemében élt, szervezet­ten és öntudatosan küzdött. A Vörös Hadsereg első zászló- alját Petrográd viborgi kerüle­tében szervezték meg. E zászló­darab volt, a választási átlag pedig 8,5. Az alomsúly 140,7 kg, míg a választási súly darabon­ként 17,10 kg. A berknél 8,3 da­rabos fialást, 123,40 kg alom­súlyt és 16,70 kg választási súlyt mértek. A HÚSSERTÉS fajták ered­ményes tartásához természete­sen változtatni kell a vetésfor­gón a fehérjedús takarmányok javára s elsősorban ott kell meghonosítani ezt a fajtát, ahol fejlett tehenészet is van, mert a hússertés takarmányának döntő többsége lucerna, árpa, korpa, borsó és fölözött tej. Hogy az érdeklődés ország­szerte növekszik, az abból is kitűnik, hogy a kiskunhalasi vállalat többszáz hússertést adott el a múlt évben is állami gazdaságoknak, tsz-eknek és a szakcsoportba tömörült egyéni tenyésztőknek. A VÁLLALATNÁL ebben az évben alkalmazni fogják a sze­alj katonáit, frontra indulásuk­kor úgy üdvözölte Lenin, mint a fiatal szocialista hadsereg el­ső önkénteseit. A német militaristák, a fiatal szocialista állam katonai gyen­geségére és a régi cári hadse­reg teljes széthullására számít­va elhatározták, hogy Petrográd és Moszkva elfoglalásával leve­rik az orosz forradalmat. Az in­tervenciósok három irányban összpontosították erőiket: a had­sereget petrográdi (lettországi), központi (bjelorussziai) és déli (ukrajnai) részre osztották. A támadás 1918 február 18-án in­dult meg. A kommunista párt fel­hívta a nép figyelmét arra, hogy a szocialista hazát nagy veszély fenyegeti, s mindenkit felszólí­tott, hogy bátran védje meg az országot. A párt felhívását tet­tek követték. Nap-nap után szá­zával jelentkeztek az önkénte­sek, — Petrográdból 22 000-en, Moszkvából mintegy 20 000-en indultak a frontra. A fronton súlyosbodott a hely­zet. Az ellenség február 23-án már Pszkovot és Narvát fenve­lekció legfejlettebb formáját, e falkás téteményképességi vizs­gálatot. A hizlalásba fogott utó­dok súlygyarapodása, takar­mányértékesítő képessége alap­ján következtetnek vissza az anyára, tehát a kocánál nem­csak a malacozási átlag, de a szaporulat tulajdonsága is el­dönti, hogy meghagyják-e to­vábbi tenyésztésben? Ezt a mód­szert Haraszti Pál elmondása szerint, Dániában már 1901 óta alkalmazzák s ott már elérték, hogy egy kg hús előállításához csak 3 kg keményítőértéket használnak fel a mi 3,70 kilo­grammunkkal szemben. AZ ÚJ SZERZŐDÉSES ARAK is a kisebb súlyú, olcsóbb híz- lalású hússertés tartására ösz­tönzik a tenyésztőket, mert mind a belső lakosság, mind a világpiaci érdek ezt követeli. Minél több tenyésztő érti meg az idő szavát, annál jobban jár maga is és a népgazdaság is. gette. Petrográd, a forradalom bölcsője, veszélyben forgott. A Pszkov alatti harcokban, hősiességével és kitartásával kü­lönösen az az ezred tűnt ki, amelyet Alekszandr Cserepanov, a régi hadsereg tisztje vezetett. Cserepanov így emlékszik visz- sza a harcokra: — Február 22-én este azt a feladatot kaptuk, hogy vonul­junk a város délnyugati kerü­leteibe, s ott védelmi állást fog­lalunk. Az ezred másnap már harcba keveredett a támadó né­met csapatok elővédjeivel. A szovjet katonák az ellenség számbeli fölénye ellenére is nagy veszteséget okoztak a né­meteknek. Február hó 23-án és 24-én az ezredben megszülettek a Vörös Hadsereg első hősei. A Pszkov és Narva alatti har­cok március 4-ig tartottak. A harcok során az ellenség más frontokon is jelentős vesztesége­ket szenvedett. Ezért a német parancsnokság 1918 március hó 3-án békeszerződést kötött a Szovjetunióval. Győzött tehát a Szov­jet Hadsereg. Azóta a pszkovi és a narvai ütközet emlékére minden évben, február 23-án megünncplik a Szovjet Hadsereg Napját. M. Liszenkov alezredes Anyagi ösztönzés — élénk versenymozgalom A Szovjet Hadsereg első napjai

Next

/
Thumbnails
Contents