Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

1: 6rOOO-*e£ több (ürdúká(l J Kísérletek hazai anyagból zománcpúder előállítására A héjformázés forradalmi változást teremt az öntödei munkában UepiUanIá# a Kecskeméti Gépgyár idei tervébe Gondolataimban meg sem for­dult, hogy a gyári élet ezer­nyi problémájáról érdeklődjek, mert annak megismerése több napot igényelne. Éppen ezért a sokágú üzemi élet problémái közül csak a leg­lényegesebbekre tértünk ki, s váltogattuk a szót — dr. Szűcs Endre tervosztályvezető, Zolnai Imre igazgató. Szabó Lajos fő­mérnökkel — az igazgatói iro­dában. Feszített-a az idei terv? Igen is, meg nem is. Ennél a kijelentésnél az ember önkény­telenül arra gondol, hogy amit eddig máshol nem tudtak meg­csinálni — fából vaskarikát — az itt megvalósul. Félre a tréfával és ' nézzük, hogyan fest valójában a dolog? A gyár még tavaly tavasszal, összegyűjtve megrendelőinek kívánságát, elkészítette 1958-ra szóló tervjavaslatát, mely már akkor sem merítette ki a gyár kapacitását. Ezt a tervjavasla­tot — mely 300 000 forinttal ke­vesebb, mint a tavalyi — a mi­nisztérium elfogadta. Közben az egyik megrendelő, a Ferro- union Külkereskedelmi Vállalat újabb exportkívánsággal jelent­kezett. A gyár vezetősége a ké­rést elutasította, mivel tervmó­dosításra nem kapott engedélyt. A termelés értékmeghatározá- sánál'\tehát nincs feszítés, de a gyártmány összetételnél s a gaz­daságos termelésre való ösztön­zésnél igen. Ugyanis a létszá­mot úgy csökkentették, hogy ez­zel egyidőben az egy munkás egy napra eső termelési értéke t forinttal növekedjék. Ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy fil­léres anyagokkal dolgoznak, ak­kor el kell ismernünk, hogy ez a feszítés elég komoly, de reá­lis. A másik dolog pedig az, hogy az idén 6000-rel több ká­dat keil gyártani, mint tavaly. Ennek megoldása jobb munka- szervezést kíván. A tavasz meglepetéseket okozhat Szóbakerült ezután röviden, hogy a minisztérium a tervhez szükséges anyagot biztosítja, majd ezzel kapcsolatosan el­hangzott az. a kijelentés: gyor­sítani kellene a zománcpuder hazai anyagokból való mielőbbi kikísérletezését. Ez azért elő­nyös, mert sokat jelent a gaz­daságos termetes kialakításánál és sok de.vizát takaríthatnak meg majd az országnak. Ennek ellenére a tavasz, ahogy itt mondják, meglepetéseket okozhat, mert a kétlaki dolgo-, zók sokasága, amikor beköszönt4 a jó idő és a földnek szaga van,^ otthagyja a gyárat.. ^ Ez a kilátás nem valami biz-^ tató. Tudnak-e orvoslást rá ke--* resni, vagy pedig megoldatlan^ probléma marad? — ez még ez­után dől el, A héj formázásban bíznak A gyár műszaki gárdája nagy J reményt fűz a héjformázás si­keréhez. Ez egy teljesen új módszer az öntödei munkában. Már eddig is igen sok az ellen- « sége, mégis az ország összes ön- * tödéiben kísérleteznek beveze- « tésével. * A gyárban az apróbb gyárt-* mányok közül néhány előállítá-^ sánál már alkalmazták ezt az 4 új módszert. Előnyösségéről még* nem tudtak nyilatkozni, mert a^ gazdaságossági számítások csak « most folynak. A terv szerint* nemcsak az apróbb gyártmá-- nyoknál, hanem a fürdőkádgyár-« tásnál is alkalmazni kívánják,* ami a szakemberek egybehangzó^ véleménye szerint forradalma-^ sítaná az öntödei munkát éssú-* lyos százezreket hozna a ncp-* gazdaság kasszájába. « Amíg a héjformázás ügye dű-^ __________ — lő re jut, addig i6 az a tervük, hogy az anyaggazdálkodás el­lenőrzésének megszigorításával az átlagos 50 százalékos fel- használást 45 százalékra szorít­ják le. Látszólag úgy néz ki, hogy I ezek a változások apróságok. Ha { azonban a dolgok mélyére né­zünk, akkor azt kell mondani, hogy csak úgy sikerül megvaló­sítani az idei tervet, ha minden dolgozó összefog, fegyelmezetten dolgozik. Mi hisszük, hogy a gyár va­sasai nem válnak méltatlanná a -vasas, ne hagyd magad« jel­szóhoz. Vcncsz A saját kárán... Arra ébredt, hogy hasogat a karja. A reuma bántotta. Ki­nézett az ablakon. A szemben levő ház falán vörös fény vibrált) Megmozdult benne a kíváncsiság és csak úgy, hálóingben, pa­pucsban kilépett az ajtón. Az orrát megcsapta a kesernyés füst­szag, s tudta már, mi történt. — Tűz van! t- ordította, s rohant hátra a műhelye felé. Ke­zébe kapott egy földön heverő vödröt és az esővizes tartályból1 öntözni kezdte a lángokban álló műhelyre a vizet. A reggel már csak füstölgő gerendákat, kiégett villanymotorokat, gépeket és ledőlt épületet látott. Odavolt a gépműhely, a sok faanyag, meg a tíz darab teknő. 1 Akkor értem a tetthelyre, amikor már a lajosmizseiek kor­holták az öreg Stróbl Pált. ö hallgatott egy darabig, majd lassan megszólalt: — Tudjátok, kemény, nyakas ember vagyok, ha megkötöm magam, az istennek sem engedek. De most megbántam. Éppen hétfőn jártak itt a biztosítótól. Elküldtem azzal, hogy ötven évig nem történt baj. Meg azt is mondtam, ráérünk arra még. Rajta­vesztettem. Pedig négyszáz forintot kellett volna csak fizetni és minden megtérült volna... Harmincezer forintom bánja ezt az átkozott nyakasságemat... Ej, hiába.., állta ember a saját kárán $ tanul.;; —gém— AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Aaxiiukeé Képek a járás életéből A kiskunhalasi járási fanács példája* Az ellenforradalom után a já­rási és községi tanácsok nagy gondot fordítottak a falusi nép­könyvtárak fejlesztésére. Sok új szépirodalmi könyv kerül a könyvtárak polcaira, s a falusi parasztok gyakori látogatói a könyvtáraknak. Ha a megyei könyvtár statisztikáját nézzük, megállapíthatjuk, hogy az el­múlt évben szembetűnően emel­kedett a könyvolvasók száma. Ez annak köszönhető, hogy a', járási tanácsok pénzügyi tárna-' gatásával felfrissítették a régi, avult könyvállományt, s az új könyvek felkeltették a dolgozók* érdeklődését. A Kiskunhalasi Járási Tanács* 1957-ben 25 000 forintot adott a< községi népkönyvtárak fejlesz tésére. Ezzel elérték, hogy a fa­lusi parasztokat is érdekelté tet­ték a művelődésben. A tanyai postás Zöldre festett ke­rékpárján ott látjuk száguldani a kacs- karingós utalt, ösvé­nyek, mesgyék kö­zött. Viszi a levele­ket, újságokat a ta­nyavilág lakóihoz. Mindenütt várják, mosolygós arcok fo­gadják, hiszen az anya a katona fiá­tól, nagylány a vő­legényétől várja a híradást. Felnőttek a napilapokat, fo­lyóiratokat, gyer­mekek a Pajtás új­ságot várják. Még ha ezek nél­kül jönne is a pos­tás, akkor is szíve­sen várnák. A ta­nyai emberek tőle vásárolják meg a levélpapírt, a bélye­get, a csomagszállí­tó utalványt. Nem kell még nevet se mondani neki. A tanyai posléü. ismer mindenkit, felnőttet és gyermeket egy­aránt. Mindenkiről tudja ki fia, lánya s hol lakik. Valóságos élő lexikon. Nálunk Hetényegyházán egy-egy névből van három-négy család, így Nagy nevűek- ből van T. Nagy, F. Nagy, V. Nagy, Zs. Nagy, s egyik-egyik családban sokszor három-négy gyer­mek is található. De a mi postásunk, Ré­pás István jól is­meri mindegyiket. Legyen bármilyen évszak, zuhogó eső, forró nyár, hideg tél, mindez nem változtat a postás munkáján. A szo­kott időben nap mint nap változat­lanul feltűnik a zöld kerékpár és örvendezve fogad­hatjuk a várt napi­lappal, levéllel. Leg­többször ez termé­szetes, magától ér­tetődő dolognak tű­nik. Van mikor ha­tározottan bosszan­kodunk, ha a szo­kottnál később ér­kezik hozzánk. a postás. Életszí nvo- lunkhoz — a többi között — a megszo­kott újságunk, leve­lünk naponta úgy kell, mint a falat kenyér. Szépülő hazánk fejlődő technikáját, emelkedő kultúrá­ját a békés építő munka hirdeti. Eb­ből a nagy gépezet­ből nem hiányoz­hat az a kis lánc­szem sem, ami a ta­nyaiaknak szinte a külvilágot jelenti: a tanyavilág postása. Dr. Bonczos L,-nc levelező KÉSZÜLŐDÉS a far sunyt'a TÖBB EZER csónak, motor szeli nyári időben a Duna hul­lámait. A bajai dunaparttal is­merkedő nyári vendég, vagy a fürdőző az elmúlt esztendőben is tapasztalhatta már, hogy a városi tanács sok mindent tett azért, hogy Baja régóta óhajtott fürdővárosi rangját visszanyer­je és valóban azzá legyen, ami­re adottságai alkalmassá teszik, a Duna gyöngyévé, kedvelt üdülőhellyé. A sugovicai strand korszerűsítésének első lépései már tavaly megtörténtek. El­tűntek a botlasztó homokbuc­kák a partról és virágzó üzem­mel egész nyáron keresztül nyit­va volt a Duna Gyöngye Étte­rem és mellette a kirándulókat hívogató sátortábor. EZZEL AZONBAN nem elég­szenek meg a bajaiak. A lakos­ság kívánságának eleget téve, jelentős összeget fordít a városi tanács a dunapart további kor­szerűsítésére, szépítésére, a vá­ros közvilágításának megjavítá­sára. A tervek között szerepel többek között, hogy a Béke tér­nek a Sugovica oldalán húzódó romantikus hangulatú sétányt, illetve a mellette tevő partsze­gélyt stílusos korláttal látják el és a szegély, valamint a korlát közé rózsalugasokat építenek. 20 000 forint értékű válogatott rózsatő beszerzése már meg is történt. A sétányt magát vörös kavicstörmelékkel, murvával hintik fel, felújítják a fasor hé­zagaiban elhelyezett padokat és korszerű, a tér hangulatának megfelelő stílusú villanyoszlo­pokkal, világítótestekkel teszik esténként csillogó gyöngyfüzérré a dunapartot. A LEGUTÓBBI tanácsülés fogiaikuzott azzal is hogy kor­Évszázados szokás a délszlá­vok lakta Hercegszántón far­sangkor a maszkajárás. Ilyen­kor felvonulnak a falu tréfacsi­náló öregjei, fiataljai különböző vegyes öltözékekben, érdekes álarcokban. A levonulás után este jelképesen nagy lakodal­mat csapnak valamelyik ven­déglőben. Már folynak az előkészületek a maszkajárásra, készülnek az álarcok. Az előkészületekben résztvesznek a különböző köz­ségi szervezetek is, Bővítik a villanyhálózatot Bárodon a község fejlesztési terv keretében mintegy 100 OOP forintos beruházással tervezik1 az Újfalu villannyal való ellátá­sát. 1500 folyóméter villany­hálózat-bővítésről van szó, mely 50 családot érint. Terveznek azonkívül egy kilométer hosz- szan járdaépítést. Hégi vágyuk teljesülne a dávodiaknak, ha. tavaszig be tudnák fejezni » kultúrház építését is, Hatvan tanuló gazda Jól működik Nagybaracskán. az ezüstkalászos tanfolyam má­sodik évfolyama. — Tavaly 31 hallgatóval kezdték, az idén pe­dig már hatvan ember vesz részt minden előadáson. A tanulásnak már van gya­korlati eredménye. A tanfolyam hallgatói az elmúlt évben tíz hold gyümölcsöst telepítettek. Várható, hogy az idén isméi több holdon létesül almáskert a községben. A József Attila Termelőszövetkezetnek már van 15 hold gyümölcsöse, de az idén újabb 10 holdat telepítenek. Új kulturális központ A Bajai Szőlőkben élő vegyes nemzetiségű lakosság régi kívánsága, hogy ennek a város központjától távolabb eső telepü­lésnek a sajátos kulturális igényeit biztosítsák. Ennek a régi kívánságnak a teljesülésére most került sor. Körülbelül 40 000 forintot költ a Bajai Városi Tanács arra, hogy bevezettesse a vil­lanyt a Bajai Szőlőkben levő általános iskolába. Az iskola igaz­gatója már be is jelentette, hogy rendszeresíteni szeretné a kes- kenyfilmvetítéseket, a nemzetiségi lakosság kulturális igényeinek kielégítésére színjátszó csoport is alakul és megindulna az isme­retterjesztés. A lakosság áldozatkészsége sok tekintetben hozzásegítette a városi tanácsot a terv megvalósításához. A DÁV a villanyszere­lési anyagot végre (hosszas huzavona után) biztosítja, a hely­beliek pedig gondoskodnak arról, hogy helyükre kerüljenek a villanypóznák és ne okozzon gondot a felmerülő anyagszállítás. A villanypóznának alkalmas fákat egyébként a városi tanács snját erdejéből bocsija s lakossá.! renjyikezéíérei Beköszöntő “^7/öszöntjük a Petőfi Népe szerkesztő bizottságának azt a —-'V. kezdeményezését, hogy a hét különböző napjain a me­gye egyes tájai jelentkezhetnek sajátos problémáikkal a lap ha­sábjain. Kétségtelen, hogy vidékünk fontosabb eseményei eddig is helyet kaptak bajai tudósítónk tollából. Mégis azt kell mon­danunk: a megye járásainak és városainak megbecsülését látjuk abban, hogy ilyen tekintetben is tudunk hírt adni arról a mun­káról, amely a NAGY EGÉSZ eredményeiért folyik. Több, mint száz éven át ennek a vidéknek heti- és napilapjai jelentek meg. Vitathatatlan, hogy földrajzi és gazdasági adottságai folytán ma is jelentős bázisa az ország legnagyobb megyéjének. Vannak te­hát olyan eseményei, problémái, melyek joggal számot tarthat­nak a megye nagy nyilvánosságára, Röviden, de mindenről. Ez legyen a jelszavuk azoknak, akik a minden hét szombatján megjelenő rovat összeállításán dol­goznak. Állítsák bátran a nyilvánosság reflektorfényébe az ered­ményeket és a hibákat egyaránt. Az érdektelennek látszó -kis dolgokról« se feledkezzenek meg. — A nagy eredmények a kis dolgokból születnek. « Márfai Mihály, a Bajai Városi Tanács VB elnökhelyettese Olaja — liu'dőiHu'űs szerűbbé, szebbé, nagyvárosias­sá kellene tenni a bajai üzletek kirakatait, portáljait is. Máris utasítást kaptak a főútvonalon levő üzletek, hogy gondoskod­janak a megfelelő kirakati vi­lágításról és az üzleti felirato­kat is tegyék szebbé, stílusosab­bá. Egyelőre 150 000 forintot for­dít a városi tanács a fürdő­várossá való fejlesztés tervének megvalósítására, illetve megin­dítására. Elkészültek egy városi közfürdő tervei is — kicsit bor­sos áron, 120 000 forintért. A ki­vitelezésre a távolabbi jövőben kerül sor, hiszen a tervek sze­rint az építkezés legalább két és fél millióba kerülne. A BAJAI Városi Tanács, a város tervezgető lakossága a kibontakozó és megvalósuló el­képzelések fényében máris látja a távolabDi jövendőt, a pezsgő életű, szép és hívogató nyári üdülőhelyet, az új Baját.

Next

/
Thumbnails
Contents