Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

#

■A NÉPI ELLENŐRZÉSRŐL

AZ ELLENFORRADALOM

következtében hazánkban nagyfokú erkölcsi züllés volt tapasztalható. Ez ma is érezteti hatását. Lépten-nyomon észlelhetjük a társadalmi tulajdon fosztogatását, hűtlen, vagy hanyag kezelését. Itt is. ott is felüti fejét a korrupció, a protekcionizmus, á bürokrácia. A becsületes dolgozókon spekulánsok és árdrágítók élősködnek, szemérmetlenül folytatják üzelmeiket.

Mindezen — »gazdasági« — bűncselekmények mögött pedig a legtöbb esetben megtalálhatjuk mozgató erőkent az ellenforradalom leverése után visszahúzódó és meglapuló ellenséget, akár mint tettest, akár mint bujtoga- tót, — azzal a célzattal dolgozva, hogy gátolja a konszolidációt, politikai és gazdasági téren zavart idézzen elő!

MINDEZT nem tűrhetjük tétlenül! Dolgozó népünk az ellenforradalom leverése óta többször bizonyságot tett arról, hogy szilárdan áll pártunk és kormányunk mellett. Ennek következménye, hogy elítéli az erkölcsi züllés említett formáit is és minden körülmények között rendet és biztonságos életet akar s minden eszközt megragad abból a célból, hogy leleplezze és méltó helyükre juttassa népi államunk kártevőit. Kormányunkat ez a szándék vezette a' népi ellenőrzésről szóló törvény megalkotásánál is.

A TÖRVÉNY értelmében Központi Népi EUe’nőrzési Bizottságot, ezenfelül területi (megyei, városi, stb...) bizottságokat kell létrehozni, melyek feladataikat népi ellenőrök bevonásával látják el. E funkciók betöltésére megbízás csak olyan személyek részére adható, akik büntetlen és feddhetetlen előéletüek, választójoggal rendelkeznek és népi demokratikus államrendünkhöz hű, magyar állampolgárok.

FEJLŐDÉSÜNK története azt bizonyítja, hogy az államvezetés munkáját csak olyan szervezete^ képesek hathatósan segíteni, melyekben maga a dolgozó nép is tevékenyen résztvesz. A népi ellenőrzésről szóló törvény bizton támaszkodik a dolgozók széles tömegeire, bizalmi feladatot ró

a választott népi ellenőrökre, s ez a szervezeti forma biztosíték arra, hogy a törvény el is éri célját. Hiszen a közös vagyon herdálása, a spekuláció, a korrupció és egyéb visszaélések leleplezését lehet-e jobb kezekbe helyezni, mint a becsületes, néphez hű dolgozókéba?

A NÉPI ellenőrzés segítséget nyújt az állami szerveknek az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításában, a nép vagyonának megőrzésében, a visz- szaélések leleplezésében, az ellenséges, korrupt, bürokrata elemek eltávolításában, de közre fog működni a hibák feltárásában, azok okainak felszámolásában is.

E feladatok ellátása érdekében a törvény pontosan körülírja a bizottságok, ellenőrök hatáskörét, Gondoskodik arról, hogy az ellenőrök igazolványt kapjanak, melyeknek tulajdonosait ellenőrzési tevékenységük körében a közhivatalnokokat megillető büntetőjogi védeDolgos emberek alakították meg esztendőkkel ezelőtt a sü- kösdi Vörös Zászló 'Termelőszövetkezetet. A közösség ereje indította el a boldogulás útján a szövetkezetbe tömörült 46 családot. — 1956 tavaszán jeges árvíz pusztított a szövetkezet földjein, ugyanez év őszén pedig az ellenforradalmi események indítottak támadást a jól dolgozó közösség ellen. A Vörös Zászló Termelőszövetkezet tagjai mind a kettővel szemben eredményesen vették fel a küzdelmet, a párt és a kormány segítségével sikerült elhárítani a szövetkezet körül ólálkodó veszélyt.

Erről beszélgetünk a szövetkezet irodájában Valkai Imrével, az elnökkel. Az elmúlt évről így számolt be:

— Egy Zetort vásá5zép eredmények, okos tervek

roltunk, tovább építettük tanyaközpontunkat, hat új lakóház nyújt kényelmes lakást szövetkezeti tagjainknak, azoknak, akik eddig lakásgondokkal küzdöttek. Azonkívül építettünk süldószál- lást, növendékislállót, üvegházakat. Jelenleg a szövetkezetnek 57 tagja van. 1957-ben tíz új taggal gyarapodott. Egy munkaegység értéke 46.38 forint volt a korábbi esztendő 27 forintjával szemben. Amíg 1956-ban csupán fél millió forintot fizettek ki a munkaegységekre, addig 1957-ben a kifizetett összeg 1 millió 28 000 Ft-ra emelkedett. Kábái István több mint 20 000 forint évi

jövedelemhez jutott, Igaz János szarvasmarhagondozó havi átlag- keresete 2584 forint, ehhez még hozzájön a háztájiból adódó bevétel.

A jó gazdálkodás segítette elő, hogy 1957- ben sokkal magasabb volt a munkaegység értéke, mint az elmúlt esztendőben. Különösen az állattenyésztés jövedelmezett sokat. Gyapjúból például 15 mázsát adtak el. A kertészet jövedelme meghaladta a 100 000 forintot.

• Valkai Imre most n tervekről beszél. Elmondja, hogy jelentős bevételre számítanak a szekfűből, amelyből

vezeti erősödés több szempont- bál is jelentős. Nem is olyan régen ugyanis sokan azzal támadták a KISZ-t, hogy minden fiatalt be akarnak csalogatni a. termelőszövetkezetbe, lévén Oláh Marikának, a KISZ titkárnak az apja, a Lenin Tsz elnöke, jneg aztán a csinos titkárlány maga is tsz-ta

Azóta persze megdőlt ez az állítás. A kétkedők és KISZ-t ellenzők el kellett ismerjék: ti Lenin Termelőszövetkezetbe nem csalogatnak senkit, mennek oda anélkül is, mert kiváló csoport az. Több mint fíO forint volt o tavalyi zárszámadásnál egy munkaegység értéke. Ha már itt tartunk, mondjuk meg: nem hogy baj, sőt külön szerencse, hogy o tsz-elnöllf lánya a KISZ-titkár, hiszen ti csoporttól kapott egy hold kukorica bevétele és a többi anyagi segítség bizony sokat jelent a fiataloknak, a községi KlSZ-sz^rvezetnek.

Az ígyt szerzett pénzekből kobzosén vették például a termelo- ] szövetkezettel a televíziós készü• léket, melyen igen sokan nézték j végig a szilveszteri műsort, egy- \re több kívülálló, főként fiatal

• tekinti meg máskor is az egyes 'adásokat. Amint pedig az újon- \nan belépő KlSZ-tagok száma is !bizonyítja, a hartai fiatalok iszemben az ellenséges hírverésekkel, nem idegenkednek a gon- [dolattól, \ hogy a KISZ-ben időivel kommunistákat nevelnek belőlük.

; Ha meggondoljuk, ez érthető [is, hisze^i nem lehet az a Kom- Imunista 1Ifjúsági Szövetség olyan írossz dolog, mint egyesek hiresz- ! telik. A ' pártbizottság segítségéivel nemrég szövetségi otthont í juttattak a fiataloknak. Van tan- Igóharmdnikájuk, s mint fentebb is írtuk, félig övék a televízió, pan gramofonos világvevő rá- [diójuk, l\esz még többjük is, maisuk is, phogy erősödnek, ahogy [mind több ifjút és leányt nyertnek meg a Kommunista Ifjúsági •Szövetsép programjának, cclki- E tűzéseinek.

! S. G.

Mégjobban megtanulni a szakmát, de ha nem sikerül is ott elhelyezkednie, akkor is, az idegenben nem fáj talán úgy u nyomor, mint itthon, ahol úgy mondják-papolják, hogy a gazdagok és szegények egyaránt fiai a hazának.

Menekülne a munkájába, úgy szeretné beleadni minden tudását," elképzelését, de nem képes maradéktalanul, lázongó lelke nem hagyja nyugodni.

Alig várja, hogy este legyen, hogy az utcák forgalma csitítsa, megnyugtassa némiképpen.

Végre elérkezik az is, készülődnek már haza, társai közül ki sietősen, kapkodva, ő már- már mélabús nemtörődömséggel.

— Gyalog megy, Gyula? —• kérdi tőle egyik társa, aki néhány évvel idősebb nála.

— Igen. Jót tesz a séta a Népszínház utcáig.

— Ott lakik?

— Igen. Albérletben.

— Ha megengedi, elkísérem.

— ön is arrafelé lakik?

— Igen.

— Mehetünk. Kettesben nem olyan unalmas — és barátságos mosolyban feloldódik a komorsága.

♦

E közös — és éjszakába nyúló — séta után Kulich Gyula női szabász szinte minden szabadidejét a vasas szakszervezet székházában tölti.

Első dolga volt, hogy a könyviár felől érdeklődött, s rövid idő múltán a könyvtáros- már mint ismerőst üdvözölte, any- nyiszor felkereste újabb és újabb olvasmányért.

Vasárnaponként eljárogaloít a vasas ifik kirándulásaira is, a budai hegyekbe, s ahogy a vidám gyaloglások után az átlag- turisták szokásos útvonalaitól

TARJÁN ISTVÁN KISREGEJSYE 11.

távol letáboroztak, egy-egy, a bokrok közül előbukkant idősebb ismerős, de legtöbbször ismeretlen valakinek az előadásait hallgatták.

Gyula az első ilyen előadás után kíváncsian fordult szalonbéli munkatársához, akivel még azon emlékezetes este tegeződő barátságot kötött.

—• Te, ha valaki kihallgat bennünket a bokrok között, biztos, hogy értesíti a politikai rendőrséget!

— Jó pénzt is kapna érte. Csakhogy vigyázunk ám magunkra — mosolygott a barátja.

— Hogyan?

— Te nem láttad. De a régebbiek tudják, hogy minden szemináriumunkon a táborhelyünkhöz vezető utakra őröket állítunk fel. Ha már megfelelő jártasságra teszel szert a társadalompolitikai tudományokban, téged is beosztanak az őrségbe, ne félj.

Kulich Gyula a szakszervezettől kapott könyvek és a szabadban hallgatott előadá ok hatására már nem emlegette, hogy elhagyja a hazáját, s kimegy Párizsba; megértette, hogy a proletár bárhol a világon hazátlan, hacsak nem vet véget a tőkés rendnek, amely az oka minden fizikai és lelki nyomorúságnak. Ügy. »likéní az orosz

proletárok tették 1917-ben, s a magyarok is három és fél hónapon át 1919-ben, érvényt szerezve annak az igazságnak, hogy »aki nem dolgozik, ne is egyék«.

Az esős időszak beálltával egy idős vasmunkás házaspár lakására jár, itt jönnek össze tízen-tizenöten az egy tanuló- csoportba tartozók, s «csakhamar kitűnik, hogy Gyula a legfogékonyabb közöttük a tananyag megértésében, elsajátításában.

Tisztelik éleslátásáért, a 22 éves ifjútól szokatlan komolyságáért, s ő is szereti hasonlókorú társait. Megtörténik? Budára is elkíséri gyalog egyiküket (villamosra nem is tellett volna), hogy útközben újból elmagyarázza neki a hallottakat.

A házaspár gyermekeként szereti Gyulát, aki tud vidám is lenni, csak akkor komorodik el ismét, ha az asszony elmeséli nekik, hogy milyen brutalitással kínozták meg őket, nő létére őt is, a 19-es proletárdiktatúra leverése után a fehérterror vallatókamráiban, börtöneiben.

— Kommunistának lenni n legszebb emberi hivatás — mondta egyszer Gyula a kél idősebb ember élettörténetének hallatára.

— Ti állnálok-e a kínzásokat, anélküL hogy eláruljátok az elvet? — kérdezte a lakatos.

— Még nem hiszem. Meg s* elvvel csak ismerkedünk, de nem itatta át egész valónkat — mondta Gyula.

De ettől kezdve gyakran elképzelte albérleti szobájában, hogy válogatott kínzóeszközökkel vallatják; beleélte magát a legszörnyűbb helyzetekbe, edzetté akaraterejét a kifürkészhetetlen eshétőségekre, amikor majd nemcsak tanulója, de tevékeny harcosa lesz a legszebb eszméknek, s ha mint ilyen, netán az urak kopóinak a kezére kerül.

*

Télen az illegális tanulás másik módját isméri meg.

A szakszervezeti székházba egy színész is eljárogat a vasas ifik közé, akik kezdetben csak azért látogatnak oda, hogy szórakozzanak, táncolhassanak.

Szórakozni? Nagyszerű! A színész társasjátékot kezdeményez. A lényeg az, hogy imitál- niok kell életük egy-egy mozzanatát.

A játékos a többiek alkotta félkör elé áll, s megszínészkedi, mintha a tűzhelyen éppen sütne valamit.

— Mit sütsz? — kérdi a színész, akiről a fiatalok nem is tudják, hogy »macesa« van, vagyis hogy színházban, előadásokon nem léphet fel, este 8 után nyilvános helyen sem mutatkozhat. j

— Csirkét sütök — feleli s kérdezem.

— Ti iszoktatok csirkét sütni?

— Nem.

— Akjkor úgy játszd, ahogy otthon Csináljátok.

És a fiú »készíti« a vacsorát.

— Nos, most mit sütsz?

— Zsírban krumplit.

— Van otthon zsírotok?

*— Nincs.

— Ezért is nem jól játszod* meg — magyarázza a színész, mintha valóban csak az volna a célja, hogy ezek a sovány fiúk. lányok megtanulják a színészi alakítás I művészetét. — Ügy! Látod! így már élethű, ahogy sütöd a krumplit. Zsír nélkül. Ugye. így szoktátok odahaza is?

— Igen — és a fiúnak fájni kezd, jhogy ők nap mint nap krumplit esznek, zsír nélkül, mert arra már nem telik, hiszen krlimplira is alig, s óh, a csirke csak az álmaiban, meg a játékbaip mint »téma« szerepel.

Máskor meg parlamentestül játszanak.

Kiosztják a szerepeket; egyikült ilypn, a másikuk olyar» pártnak a képviselője, »kineveznek« egyet szociáldemokrata honatyának is.

És az újságból ismert ország- gyűlési viták alapján megkezdik ők is a parlamenti szócsatározást.

Nagyhangon, dérrél-dúrral beszél a földbirtokosok képviselője, vé^li az ezerholdasok érdekeit; körmön fon tan, nyakatekert mondatokban bizonygatja a zsírosparasztokét, az 50—100—200 holdasok igazát. A leányok feltol kaccintó, vagy a fiúk széles mosollyál kísért nevetése jelzi, hogy jól játsszák a szerepet.

(Folytatása következik,)

lem illeti meg és a munkájukat gátló magatartás elhárítása érdekében szükség esetén karhatalmat is igénybe vehetnek.

VÉGÜL meg kell említeni, hogy az, aki az ellenőrző közegeket tevékenységükben szándékosan gátolja, vagy aki a kívánt és az ellenőrzéshez szükséges adatok, okiratok, vagy felvilágosítások, illetőleg nyilatkozatok rendelkezésre bocsátását megtagadja, — bűntettet követ el.

A NÉPI ellenőrzésről szóló törvény a szocialista demokratizmus új hajtása. A törvény természetesen csak akkor érheti el célját, s a hozzáfűzött remények is csak akkor teljesülhetnek, ha az állami, társadalmi, gazdasági szervek dolgozói, általában minden becsületes ember összefog annak érdekében, hogy az országgyűlés által megalkotott törvény egész népünk érdekeit szolgáló tartalommal töltessék meg.

Szabó Sándor megyei ügyész

/) téli este hosszú, mert

dl- korán sötétedik. A nyári meg azért, mert nem akar sötétedni. Bárhogy van is, a falusi fiatalság ritkán tér a tyúkokkal egyidőben nyugovóra. Már pedig az esti órákat el kell tölteni valamivel. Nyáron csak hagyján e gond, mert ezer módja van a munkának, meg az est is köny- nyen szalad, s eltelik egy kis közös nótázással, tere-ferével, meghitt párossétával, vagy a kiskapukban beszélgetve.

A tél, az már más. Kincs ilyenkor a szórakozási lehetőség, a jó könyv, ’film, muzsika. Sokat lehet ilyenkor a falusi KlSZ-szer- vezet, hogy megnyerje a fiatalokat a mozgalomnak. Teszi is ezt llarta község KISZ-szervezete és nem is eredménytelenül. Nem bizony, mert alig pár hét alatt tíz fiatal kérte felvételét a szövetségbe.

Igaz, most sincsenek még sokan, de az érdeklődés, ez a szermintegy 8000 tő van az üvegházban. Ebben az évben másfél holdon primőr paprikát akarnak termeszteni. — Egyébként fontos feladatnak tartják az idén a kertészet további fejlesztését, paradicsom, uborka, spárga, tök és egyéb konyhakerti növény primőr termesztését. ötven holdon öntöző telepet létesítenek. Továbbfejlesztik a ser- : tés- és szarvasmarha-: tenyésztést, maguk fog- ; ják a tejet fölözni es így tovább.

Szerletics József, Vőő Erzsi, Csányi Rozi, Mészáros Mátyás, akik körülülnek bennünket, bólogatnak és bizonygatják, hogy jövőre nemcsak a járásban, hanem a megyében is a legjobb termelőszövetkezetek között lesz a sükösdi Vörös Zászló.

Felvidéki István

@$ak ujjj, fiiad hl)