Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-09 / 7. szám
SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ÖT EMBER GONDOLATAI 195okÜSZŐBÉN Szervezési eredmények a íöldművesszövetkezeti kereskedelemben Üj évet kezdtünk. Súlyos gondokkal telített esztendőt hagytunk magunk mögött, mely a sebek begyógyltásának az éve volt. Nem azt akarom mondani, hogy az 1958-as évben nem lesznek gondjaink. Ezek azonban már más jellegűek lesznek. Sokat járom a megyét és módom van közelebbről is sok ember gondolatát megismerni. E cikkben néhány olyan ember véleményét vetem papírra, kikkel az utóbbi időben beszéltem, s kik a szövetkezeti mozgalom különböző ágában tevékenykednek, élnek és dolgoznak, akik azonban — ha eltérő módon is —, de egyet akarnak: szebbé, jobbá tenni életünket és közösen küzdeni a békéért. Szót váltottam többek közt Simics János rsikériai, simicssori egyéni termelővel. — Nézd, öcsém — mondja Simics János —, ha már te őszintén szóltál, én is őszinte leszek. Mi, egyszerű parasztemberek úgy látjuk, hogy a kormány jó úton halad, ezért egyetértünk politikájával. Több kedvünk van most dolgozni, többet is akarunk termelni. Én 1957-ben már szívesebben termeltem, mint az előző évben és 1958 évben még többet akarok termelni. Ez nekem is jó, de az államnak is. Tudom, hogy mi a becsület. Egyre azonban megkérlek benneteket a többi paraszttársam nevében is: legyetek sokkal többet a parasztok között. így biztos, jobban meg tudjuk egymást érteni. Mi szívesen látunk bármikor benneteket. Röviden ezek Simics János gondolatai. Ügy vélem, okos, sokunk részére megszívlelendő szavak ezek. — Én Úszódon, a termelőszövetkezetben dolgozom, ott elnök vagyok — kezdte mondókáját Filés Illés. — Nem volt könnyű dolog 1956 őszén termelőszövetkezeti tagnak lenni. Az ellenforradalom nemcsak anyagi károkat okozott, hanem politikai zűrzavart is. Falun az egyik fő célpontja a termelőszövetkezeti mozgalom volt. Az ellenforradalom kártételeit nagyjából kihevertük és 1958- ban erősebbé akarjuk tenni termelőszövetkezetünket. A nagyüzem lehetővé teszi a termelés növelését és a jobb minőségű áruk előállítását. Erre törekszünk mi is, mert ezzel párhuzamosan gyarapítani tudjuk tagjaink jövedelmét is. így beszél Vitéz Illés, aki nehéz munkája mellett fontos tisztséget vállalt a MÉSZÖV választmányában is. Ezt mondta Mátyási József —Az én szakmám a felvásárlás — hangoztatja. — Véleményem szerint nekünk nemcsak az a feladatunk, hogy felvásároljuk az árut és tovább adjuk, bele kell szólnunk a termelésbe is. Nemcsak úgy, hogy szerződést kötünk a termelővel, hanem úgyis, hogy szakmailag megbeszéljük vele, hogyan jobb és mi az, amiért többet kap. Szerintem nemcsak a felvásárlótelepen kell szót váltanunk a termelővel, hanem évközben is gyakran mee kell látogatni. Még eg' gondolatot: Nem helyes az, ha a felsőbb szövetkezeti szervek állandóan átszervezik a felvásárlást. Pontot kellene már ennek az ügynek a végére is tenni. Ügy hiszem, igaza van. Jóindulató figyelmeztetés ez elsősorban azok részére, akik a termelés és a felvásárlás vonalán dolgoznak. Szaionnás Istránné nemrég tért haza a SZÖVOSZ IV. kongresszusáról. Megkérdeztem Szalonnásnét, milyen gondolatokkal tért haza Budapestről? — Nagy élmény volt számomra a kongresszus. Az urak rendszerében a hozzám hasonló parasztasszonyok nem vehettek részt az ilyesmiken. Most azonban mi is részt veszünk a politikában és az ország vezetőivel együtt vitattuk meg a nép, köztük az asszonyok gondjait is. Szerintem igaza van a pártnak és a kormánynak, hogy mi, aszszonyok is sokat tehetünk életünk szebbé tétele érdekében. Könnyebb a munka akkor, ha nem külön-külön, hanem közösen végezzük. Ügy gondolom, Szalonnásné a szövetkezeti asszonyok nevében beszélt. Szederkényi József iskolaigazgatót munkája közben zavartam meg. — Nagyon nehéz, de szép hivatás a miénk — mondotta. — A jövő embereinek formálása és a társadalom becsületes tagjaivá való nevelése a feladatunk. A nevelés terén még sok mindent nem oldottunk meg. Még van különbség az iskola és a szülői nevelés között. Gyakran — miután e két nevelési mód két különböző szemlélet terméke — a gyermekek válságba kerülnek, nem tudják eldönteni, hogy a kettő közül melyik az igaz. Ezt nem mint általános jelenséget említem meg, hanem mint egy meglévő, nagyon súlyos problémát. Szerintem gyakrabban kellene a pedagógusoknak és a szülőknek találkozniok. A közeledést necsak a nevelők, hanem a szülők is kezdeményezzék. — Az általam vezetett iskolában az általános műveltség elsajátítása mellett a gyermekek szakmát is tanulnak, mégpedig a szövetkezeti szakmát. Én úgy látom, hogy a szövetkezeti mozgalom előtt nagy jövő áll. Ezért döntő fontosságú, hogy politikailag és szakmailag alaposan felkészült szakembereket neveljünk. Az alap megvan ehhez. Sok gondunk lesz az új esztendőben is, dé bízom abban, hogy úrrá leszünk a nehézségeken. * Szerintem valamennyien, kiknek véleményét e cikkben összefoglaltam, az élet nyelvén beszéltek. Szavaikat hozzánk, a mozgalom dolgozóihoz és a megye 110 000 szövetkezeti dolgozójához intézték. Az írás befejezéseként eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok a megye valamennyi szövetkezeti tagjának és a szövetkezeti mozgalomban dolgozóknak. Piukovics Miklós MEGYÉNK földművesszövetkezetei 1957-ben sokat tettek azért, hogy a falu lakosságát a kívánt áruféleségekkel ellássák. Voltak azonban problémák, különösen vasműszaki és textil vonalon. Valamivel kevesebb nehézséggel küzdöttek a kultúrcikk szakmában. A kereskedelem szervezésében már nehezebb feladat előtt álltak szövetkezeteink, ugyanis beruházási költség hiányában korszerűsítésre csak szakosítás útján volt lehetőség. Ez utóbbi meg is történt. RENDSZERESSÉ vált megyénkben a jobb kereskedelmi munka érdekében havonta a boltosértekezlet. Hasonlóképpen szakmai csoportonként az üzem- ágvezetői értekezlet. Ez utóbbit a járási kereskedelmi felügyelők tartják meg járási székhelyeiken. Ezeken az értekezleteken a MÉSZÖV is képviselteti magát. Ilyenkor értékelik a végzett munkát és megvitatják a feladatokat. MINDEZ elősegítette, hogy az 1957. negyedik negyedév nagy feladatait többé-kevésbé sikerrel megoldottuk. Mindent megtettünk a negyedik negyedévi terv- teljesítés sikere érdekében. Szövetkezeti őszi és téli vásárokat szerveztünk, több mint 5 millió forintos bevétellel. Kiskőrösön kozmetikai kiállítást, három helyen bútorkiállítást rendeztünk. A Mikulás és karácsony idején az ajándékcsomagok elkészítését, illetve kiszállítását szervezték meg a földművesszövetkezetek, a vásárlók kívánsága szerint. Az 1957-es évben több mini 30 helyen tartottak szövetkezeteink divatbemutatót. ÖSSZEFOGLALVA az 1937, évi kereskedelemszervezési munkát, megállapíthatjuk, hogy az sokat javult az előző esztendőhöz viszonyítva. 4» Táborossy Gyula, MÉSZÖV oszt. vez. ^ * — — — - _ _ _ Az Izsáki íöldművesszövetkezeti Áruház méltó marad régi, jó híréhez Ünnepek előtt a falu olyan volt, mint a megbolygatott méhkas. Az emberek százai lepték el az üzleteket, árudákat. A földművesszövetkezetek áruval megrakott szaküzleteiben zsongott- zsibongott a sok vásárló. Az eladókon azonban nem fogtak ki, mert a pultot elárasztották a szebbnél szebb áruk« kedvükre válogathattak az üres kosárral, tele tárcával betérő vásárlók. Az ünnepek előtt az izsáki áruház annyi árut adott el egy nap alatt, mint máskor egy hónap alatt s hogy ez így történt, az nemcsak a több milliós árukészleten, a jómódú izsáki vásárlókon múlott, hanem a szövetkezeti áruház leleményes vezetőjének és beosztottjainak összefogásán is. Az áruház a negyedik negyedévben 1957. december hó 15-ig 4 263 000 forintot forgalmazott. Mennyi munka és szaktudás, a vásárló- közönség iránti szeretet van e számok mögött. Az áruház textil-, méteráru osztályán, ahol Sárközi József- né vezetésével öt eladó és egy tanuló dolgozik, az ünnepek előtt napi 30— 40 000 forint forgalom volt. Dicséretet érdemel ezen az osztályon Dobrai György eladósegéd, aki 33 éve áll a pult mögött. A nagy forgalomhoz bőséges készlet, gazdag választék is kellett. Erről gondoskodott az áruház vezetője. Sok áruféleséget nem tudtak beszerezni a Dél-Magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalattól. Nem es-' tek kétségbe, hanem érintkezésbe léptek a pécsi nagykereskedelmi Vállalattal, s tőlük nagy mennyiségű férfi, női pulóvert, ágyneműt, alsóneműt, bőrdíszműárut, bőröndöket, antilop férfi és női kesztyűket kaptak. Az áruház tehát méltóan eddigi jó- hírchez ízléses, minden igényt kielégítő választékkal állott a vásárlóközönség rendelkezésére. .... Sáfár József A MOZGALOM HÍREI A földművesszövetkezeti nőbizottságok vezetőit és tagjait nőtanácskozáson választják meg a földművesszövetkezetek nő- tagjai, A nőbizoltságok létszáma a szövetkezet nagyságától függ. Általában 5—7 tagot választanak, kisebb földművesszövetkezetnél kevesebb, nagyobbaknál pedig egy-kettővel több a létszám. Természetesen a nőbizottságok vezetőivé és tagjaivá olyan asz- gzonyokat kell választani, akik eddig is bebizonyították, hogy hűek a népi demokráciához, ismerik a szövetkezeti mozgalom célkitűzéseit, a parasztasszonyok problémáit és megfelelően tudják képviselni az ország érdekeit; Helyes, ha a nőbizoltságok munkájában a földmúves- , szövetkezet nőalkalmazottai is részlvesznck, hiszen sok asszonnyal találkoznak és lehetőségük van arra, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom, ezen belül a nőbi- j»ttsác tevékenységét ismertessék. Segíteni tudják a nőtagok bevonását a földművesszövetkezet munkájába. A nőbizottságok, a földművesszövetkezetek igazgatóságai, helyi szervezetnél az intéző bizottságok mellett működnek tanácsadó, javaslattevő jogkörrel. Az igazgatóságok, illetve az intéző bizottságok a nőtagságot érintő kérdések megoldására tett javaslatok ügyében határozatot hoznak. A nőbizottságok a gyakorlatban segítik ezeknek a határozatoknak megvalósítását. A nőbizoltságok vezetői tagjai az igazgatóságoknak, intéző bizottságoknak, vagy tanácskozási joggal rcszt- vesznek azok ülésein. Csak így tudnak megfelelően tájékozódni a földművesszövetkezet előtt álló feladatokról. Munkájuk kialakításában figyelembe tudják venni e feladatokat és segíteni tudják az igazgatóság határozatainak végrehajtását. A nőbizottságok munkáját közvetlenül a földművesszövetkezeti igazgatóságok, intéző bizottságok irányítják. Meghatározott időben — egy, vagy húzóin hónap — a földmü- vesszövetkezetek előtt álló feladatok és a nővonatkozású határozatok figyelembevételével j munkaprogramot készítenek, ! amit a földművesszövetkezetek igazgatóságai. Intéző bizottságai hagynak jóvá. A munkaprogramban rögzítik azt, hogyan segítik a nőtagság bevonását a földművesszövetkezetek előtt álló konkrét feladatok megvalósításában, a nőtagság problémáinak megoldására milyen elképzelések vannak, milyen szakköröket, előadásokat szerveznek a nőtanáccsal közösen és így tovább. A nöbizotfságok vezetői tagjai a falusi nötanácsok vezető testületéinek is. Helyes, ha ezek megbeszélésein rendszeresen ré3ztvesznek és közvetlenül tájékozódnak arról, hogy milyen általános nővonatkozású kérdések megoldásával foglalkozik a nőtanács. 1956-ban a Duna melletti községekben nagy károkat okozott az árvíz nemcsak a mezőgazdaságban. hanem a földművesszö- vetkezeti boltokban is. Az üzleTíz éve a mozgalomban Dobák Mihályné 10 éve vesz részt a föídművcsszövetkczcti mozgalomban. Azóta választott vezető. Jelenleg a Kiskunfélegyházi Földművesszövetkezet felügyelő bizottságának elnöke. Eddigi jó munkája alapján a megye küldöttgyűlésén a MÉSZÖV felügyelő bizottságának tagjává választották meg. tek egyrésze tönkrement, megrongálódott. Dávodon is ekkor omlott össze a szövetkezet vegyesboltja, amelyet 1957-ben kezdtek újjáépíteni. Most 1958 elején 560 000 forintos költséggel újjáépítve, korszerű berendezéssel ellátva adják át majd a lakosságnak. A vegyesbolt mellett italboltot is nyit a földművesszövetkezet; , * ! DUNAVECSÉN 560 000 forin-i tos beruházással 1958 tavaszán , nyitja meg a földmű vessző vet- kezet a járás legnagyobb zöld- i ség-, gyümölcsfclvásárló telepét» i A telep közvetlenül a vasút mellett épül, ez lehetővé teszi a magas fuvarköltségek csökkentését, amely azelőtt jelentősen megdrágította a telepre érkező árukat. i * 1 A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK és a KPVDSZSZ helyt szervei által szervezett irodalmi előadássorozat keretében 30 földművesszövetkezetnél ismerkednek a szövetkezet dolgozói a magyar és a külföldi írók életével és műveivel. Januárban Móricz Zsigmond és Móra Ferenc életét, munkásságát ismertetik, A földművesszövetkezeti miuikáfúmL
