Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-09 / 7. szám

ai W/S V r •• f • * v f ■ r «lag' proletárjai9 egyesüljetek ! 2 MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT > ■ III. ÉVFOLYAM, 7. SZÄM BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA zira SO fillér 1958. JANUAR 9. CSÜTÖRTÖK Sok szó esik mostanában arról, hogy a föld­művesszövetkezeteknek nagyobb gondot kell fordítani a mező- gazdasági termelés fejlesztésére. Erről beszélt a SZŰVOSZ IV. kongresszusán Nyers Rezső élv­társ is, a SZÖVOSZ igazgatósá­gának elnöke, azonkívül számos hozzászóló. A MÉSZÖV vezetői igyekez­nek is ennek szellemében úgy irányítani a földművesszövetke­zeteket, hogy azok figyelme fo­kozottabb mértékben forduljon a termelés felé. Elősegíti ezt, hogy az idén számos termény termesztésére a szerződéskötést már a földművesszövetkezetek végzik. A termelési szerződés- kötés azonban még nem minden. Állandó szoros kapcsolatban kell lenni a földművesszövetke­zeteknek egész évben a terme­lővel. Az elmúlt évben a földműves­szövetkezetek zömében terme­lési bizottságok alakultak. Ezek feladata eleven kapcsolatot te­remteni a földművesszöívetkezet vezetői és tagjai, valamint a falu mezőgazdasági termeléssel fog­lalkozó lakossága között. Erre megvan a lehetőség, hiszen a termelési bizottságok tagjai te­kintélyes, népszerű parasztem­berek, akik maguk is termelés­sel foglalkozna^, tehát jól isme­rik a parasztemberek ezzel kap­csolatos problémáit, maguk is érdekelve vannak azok megol­dásában, amely biztosíték arra, hogy ezeket a problémákat szó- váteszik a földművesszövetkezet arra illetékes vezetői előtt. Saj­nos, ezek a termelési bizottsá­gok csak papíron működtek az elmúlt évben —• néhány kivétel­lel. Megalakulásuk formális volt. Létrejöttük után a földműves­szövetkezetek vezetői nem tö­rődtek velük és valósággal az elhalás veszélye fenyegeti őket. Pedig szükség van a tevékeny­ségükre, amit bizonyít az, hogy Tiszakécskén, Mélyhűtőn jól működnek és jelentősen elősegí­tik a termelés problémáinak megoldását. A földművesszövet­kezetek vezetőinek feladata, hogy szorosabb kapcsolatot te­remtsenek e bizottságok tagjai­val, igyekezzenek életre kelteni ezt a fontos szervet. Helyes kezdeményezés az, hogy gazdagyűléseken megbeszélik a község dolgozó parasztjaival a községi földroűvesszövetkezeti vezetők, hogy mit is termelnek ebben az évben községben, mire alkalmas a talaj, milyen tájfajták elterjesztése ajánlatos. Ezek a megbeszélések eredmé­nyesek, elősegítik a termelési szerződéskötést. Ott ahol meg­tartották ezeket az összejövete­leket, a parasztemberek hangoz­tatták, hogy helyes volna több­ször megbeszélni a soronlevő feladatokat. Így volt ez Kece- len, Bácsalmáson, Tiszakécskén, Kerekegyházán és más közsé­gekben. Most a téli hónapok különösen alkalmasak az ilyen megbeszélésekre. Természetesen a termeltetés megvalósításához még sok min­den kell. Minőségi vetőmag, szervestrágya és műtrágyaellá­tás és így tovább. Ezeket a sok­oldalú feladatokat időben, szer­vezetten kell megoldani a föld- művesszövatkazc töknek) m A város és a falu HÚS ellátása 1958 -bánj TAVALY az évvégi hónapok­ban számos jelzés és panasz érkezett a megyei tanács végre­hajtó bizottságához Bács megye lakosságának elégtelen húsellá­tása miatt. Különösen a városi lakosság sérelmezte a fent írta­kat, de több jelzés érkezett más helyről is. Az ipari osztály meg­vizsgálta ezt a panaszt és meg­állapította, hogy a húsmennyi­ség 1957-ben elegendő volt, ösz- szet ételében a sertés- és a mar­hahús arányában azonban egé­szen a közelmúltig baj volt. A fogyasztásra kerülő húskészlet­nek alig több mint 20 százaléka volt sertés, a többi pedig mar­ha. Emellett a készletek elosz­tása sem volt megfelelő, hiszen amíg a városokat úgy ahogy si­került ellátni, a falusi lakosság­nak pedig kevés friss húsáru jutott. OLVASÓINK azonban tapasz­talhatták, hogy a karácsonyi ünnepeket megelőző hetekben mar örvendetesen javult a hús­ellátás; összetételére, a sertés- és marhahús arányára nem volt panasz. Mi okozta ezt a válto­zást? A megyei tanács végre­hajtó bizottsága felterjesztéssel élt az Élelmiszeripari Miniszté­riumhoz, melyben kérte, hogy változtassák meg a fentebb írt, összetételében aránytalan hús- kiutalásj keretet. A minisztérium mérlegelve a tényeket, eleget is tett e kérés­nek. így megyénk heti átlagban 600 darab sertést kap, ami hús­ellátásunknak mintegy 50 szá­zalékát képezi. Ezt az arányt még növeli, hogy a betárolásra kerülő vágások (hűtőházi hús­készlet képezése) megkezdődtek, s az utánuk maradó belsőségek­ből, valamint fej, láb és kocso­nyának valóból is lényegesen több kerül a fogyasztókhoz, mint eddig. Ezzel egyidejűleg pedig igen sok háziasszony nem kis örömére a zsírszalonnát is for­galomba hozza a Megyei Vágó­híd Vállalat. nyáron is Ezt csak alátámaszt-* ja, hogy eddig nálunk a hízla-| ásí koncentráltság csak az év{ egy bizonyos időszakára, de-| .•ember—február hónapokra f .sett,mert jobbadén a kukorica-* törések után fogták hízóba a! disznókat, s így a vágások hot- * ven százalékára a téli hónapok- j ban került sor. Napjainkban r azonban egész sor jelzés utal: arra, hogy ennek inkább a meg-; szüntetett begyűjtés, mintsem' valamiféle megyei tradíció volt! az oka. így a megyei tanács; ipari osztályának tájékoztatása i szerint. 1958 nyári hónapjaiban! már közel sem lesznek ilyen J problémák a húsellátással, mini | eddig voltak. j SZÖVETKEZETI HÍRADÖ t (3 oldal) ; A NÉPI ELLENŐRZÉSRŐL ? (1. oldal) I KÉT ANYA GYERMEKE I (4. oldal) 1 KÉT LEVÉL — EGY TANULSÁG (5. oldal) • -APRÓ" GONDOK (5 oldal) l NŐI SZEMMEL (5. oldal) • TESTVÉREK (3. oldal) * SAKK (6. oldal) I TOTÓKALAUZ (6. oldal) : ♦ kú dolgozók elsősorban megyénk déli részén laknak. A megyei nemzetiségi központ megalakítá­sával kapcsolatban ezekben a napokban folytat tárgyalásokat a megyei tanács művelődési osz­tályának megbízottja a Magyar- országi Délszlávok Demokratikus Szövetségének vezetőivel, vala­mint a Német Szövetséggel. A MEGYEI nemzetiségi köz­pont megalakulásáról folyó tár­gyalások eredményeiről részlete­sen tájékoztatjuk lapunk olva­sóit. IBeszélő i s 2 % 3 tt 4 Itt 5 O ü k 7 8 9 0 AZ EMLÍTETT húskészletek birtokában a megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedé­seket foganatosított, hogy a vá rosok mellett megyénk több mint száz községében is megol­dást nyerjen a hetenkénti friss húsellátás. A Megyei Vágóhíd Vállalat ezért felosztotta a me­gyét ellátási körzetekre és a földművesszövetkezetekkel tör­tént megállapodás értelmében hetenként kétszer minden köz­ségbe, faluba friss húst szállít a vállalat az igények előzetes be­jelentése alapján. MINDAZ, amit a megye hús­ellátásával kapcsolatban irtunk, egyben jelenti azt is, hogy mi­után a megyei tanács végre­hajtó bizottsága biztosítani Ké­pes a lakosság (a város és falu) húsellátását: szigorúan harcolni fog minden feketevágó ellen. A feketevágások ugyanis az állat­létszámmal való tervszerű gaz­dálkodás akadályozása mellett közegészségügyi szempontból :s igen károsak lehetnek. Tudott dolog ugyanis, hogy a' fekete­vágások többségét istállókban, piszkos, fertőzött helyeken vé­gezték, s így sok esetben csak a szerencsés véletlenen múlott, hogy itt, vagy ott nagyobb meg­betegedés nem történt. Remél­jük nem is lesz a jövőben sem, mert a megyei tanács a készle­tek birtokában biztosítani tudja az igények kielégítését — és ez a legnagyobb csapás a fekete­vágókra. A HÚSELLÁTÁS megyénk­ben, nem vitás, már eddig is ja­vult. Nem minden alap nélküli azonban a kétség, vajon tart-e ez a fellendülés tavasszal és — Békegyűlésre készül a Kecskemét IV. kerületi béke­bizottság. A nagy érdeklődésre számottartó békegyűlést január 16-án, délután 6 órakor az Ál­lami Erdőgazdaság Munkácsy utcai kultúrtermében rendezik meg, _________________ A Itatásai „Útónéit" Hát ami azt illeti, a valóságban nem azok, hanem csoma­golok a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál. Hogy mégis miért lett ez a címe e kis írás­nak, azt szeretném néhány sorban el­mondani. Az új év első nap­ján baráti beszélge­tést folytattunk, meghányva-vetve az üzemi élet egy s más dolgait Székely elvtárssal, az üzem párttitkárával. E dolgok vitatása köz­ben érkeztünk el a paprikacsomagoló- ba. Az üzemrészbe lépve hirtelen régi emlékek tódultak gondolataimba. Em­lékszem, micsoda ügyes, gyors asszo- nyi- és leánykezek csomagolták itt 2*= kánál. Számolni kezdtem. Tíz mérés után megállapítot­tam, hogy egy vagy két zacskóhoz tet­tek, vagy vettek el egy-egy csipetnyit, amely talán szóra sem lenne érdemes. De mivel itt min­den csipetnyi papri­ka számít, mert egy- egy asszony egy óra alatt 21 kilót csoma­gol be, szükséges még ez a kis kiiga­zítás Is. Ettől füg­getlenül mindegyi­kükre mondhatnánk, hogy bírónő lesz be­lőle. • Éppen ezért sze­rintem helyes, ha a íátottak alapján a hivatalos titulust: csomagoló, felcse­réljük a régi ma­gyar szólás-mondás alapján a követke­zőre: "bírónék«. Ve nesz Elkészült a bajai járás múlt évi egészségügyi statisztikája, amely kifejező számadatokat kö­zöl az orvosok munkájáról, az egészségügyi előrehaladásról. Né­hány példát ezek közül. A bajai járásban 18 körzeti orvos műkö- .dött az elmúlt esztendőben és 171 000 esetben keresték fel gyógykezelés végett a betegeket. A védőnők összesen 24 000 csalá­dot látogattak meg és az egész­ségházban 12 433 esetben jelen­tek meg a falvak asszonyai egészségügyi tanácsért. A járás­ban a hatéveseken kívül közel 10 000 gyermek kapta meg a gyermekbénulás elleni védőol­tást. Egyébként az elmúlt esz­tendőben a gyermekbénulásos megbetegedések száma mindösz- sze kettő volt. Az ázsiai influenzán a járás lakosságának 80 */o-a átesett. Haláleset mindössze egy eset­ben fordult elő. A járásban az elmúlt évben feltűnően nagy számban jelentkezett a járvá­nyos májgyulladás. Halálozás azonban nem .lörtént. Örvendetes jelenség, hogy az elmúlt esztendőben Nemesnád­udvar, ahol addig a golyvásodás 95 százalékos volt, kikerült a golyvatáj kóros községek közül. A golyvásodás 30 százalékra esett vissza. Sükösdön, sajnos, a helyzet nem változott. Itt, ebben az esztendőben elengedhetetlenül sürgős a jó ivóvizet adó kutak létesítése. \ Készülnek a KPVDSZ alapszervezetei : a II. kongresszusra 5 dekás piros zacs­kókba a paprikát. Vajon most így van? Körülnézve az el­ső, ami szemembe tűnt, hogy csak egy gép zakatolt és e körül három asszony szorgoskodott. Hogy miért állt a többi három, azt is meg­indokolták: nincs kis zacskó. Pillantásom ez­után a szomszédos asztalokra vetődött, ahol nagyobb piros zacskókat tömköd- tek paprikával. Meg­figyeltem, hogy két lapáttal tettek egy­be, s ez azután úgy állt, mint a búzával tömött zsák. Hor­váth Józseíné, Far­kas József né, Mezei József né, Prédák Já- nosné, Szabó Erzsi felváltva mérték, ügyelve arra, hogy se kevesebb, se több ne legvgu a 25 de« A Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete január 20-án kezdődő kétnapos II. kongresszusára szé­leskörű munkával készülnek me­gyénk szakszervezeti alapszer­vezetei. Már megválasztották a küldöt­teket, akik felkeresik a tagságot, ismertetik velük a kongresszus napirendi pontjait, és javaslatot kérnek tőlük az esetleges egyéb problémák felvetésére. Ugyan­ezt a célt szolgálják a küldöttek j fogadóórái cs a nagyobb vállala­tok alapszervezeti vezetőségei­nek kibővített ülései, valamint a bizalmiak csoportértekezletei is, amelyeken január 15-ig megtár­gyalják a szakszervezeti munka megjavításának a feltételeit. A kongresszus tiszteletére egyébként a bizottságok a szak- szervezeti munka színvonalának és a jelenlegi 86,9 százalékos szervezettség 95 százalékra való emelését vállalták többek között, amelynek a teljesítéséről a kongresszusnak, majd az azután megtartandó taggyűlésen számol be a szakszervezeti bizottság. A MEGYÉBEN élő nemzetisé­gek sajátos kulturális és egyéb vonatkozású problémái, a helyes nemzetiségi politika kialakítása szempontjából nagyjelentőségű kezdeményezés, hogy a közeljö­vőben megyei nemzetiségi köz­pont alakul. Az első tervek sze­rint a központ székhelye Kecs­kéméi lett volna. De az eddigi tárgyalások eredményeképpen az illetékesek arra az elhatározásra jutottak, hogy a központ szék­helyét Bácsalmásra helyezik, hi­szen megyénk nemzetiségi lakos­sága, a délszlávok és a németaj­Megyei //emzetiségi központ alakul Bácsalmáson

Next

/
Thumbnails
Contents