Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

EGY TAGGYŰLÉS TANULSÁGAI Tagkönyvkiosztó taggyűlés Szalkszentmártonban | LÁTOGATÁS A CSÁVOLYI ní\wnűvdísiottUmban A tanácsháza nagytermé­ben gyűltek össze a falu kom­munistái, hogy megvitassák az elmúlt esztendő eredményeit és hibáit. Őszintén, minden kertelés nél­kül tárták fel a hibákat és hiá­nyosságokat, de mindezek mel­lett mégis azt a végkövetkezte­tést kell levonni, hogy a tag­gyűlés végső kicsengése egyol­dalú volt. Miben mutatkozott ez meg? Saját munkájuk lebecsü­lésében, s abban, hogy a helyi pártszervezet tevékenységét ki­szakítva tárgyalták, figyelmenkí- Vül hagyva azokat az országos eredményeket, amelyeket az el­lenforradalom óta a párt irányí­tásával elért dolgozó népünk. S ez a leegyszerűsítés pesszimista képet festett a szalkszentmártoni kommunisták erőfeszítéséről. Ügy tűnt, mintha a községi párt­szervezet nem irányítója, hanem csak szemlélője lenne az ese­ményeknek. Már pedig ez téves és káros felfogás, mert a szűk- látókörű szemlélet csorbítja a kommunisták önbizalmát, tekin­télyét. Vizsgáljuk meg, miből adódik a szalkszentmártoni kommu­nisták pesszimizmusa? 1956. de­cember 11-én alakult meg a községi pártszervezet 17 taggal. Azok az elvtársak hozták létre a pártot, akik az ellenforrada­lom dúló viharában is megma­radtak kommunistáknak, s dere­kasan megállták helyüket az akkor még körülményes szer­vező munkában. Tehát azok a kommunisták, akik nemcsak tagkönyvtulajdonosnak tartot­ták magukat, hanem szívük- telkük legmélyéig kommunisták voltak. Azóta már több, mint egy esztendő telt cl, s ma hány tagot számlál a községi alapszervezet? Ugyancsak tizen­hetet. És itt van a bökkenő. Nem végeztek jó felvilágosító és népnevelőmunkát, megelégedtek azzal, hogy csak alapító tagok­ból álljon a pártszervezet. Pe­dig volt és van jelentkező több is. Hetek óta kérik becsületes parasztemberek felvételüket a pártba, de a vezetőség nem tu­dott adni tagjelöltfelvételi íve­ket. Nem volt, pedig már több alkalommal sürgették a járási pártbizottságot: juttassanak az alapszervezetnek tagjelöltfelvé­teli iveket, mert hatan szeretné­nek jelentkezni a pártba. A já­rási pártbizottság mindmáig fi-, gyelmenkívül hagyta a szalk­szentmártoni kommunisták ké­rését. Felvételi űrlapon múlott csak a pártszervezet erősödése! Több lelkiismeretességet követel ez a pártbizottságtól és jó lenne, ha rövidesen teljesítenék a szalk- szentmártoniak kérését. Felmerült a helyi párt- szervezet tekintélyének kérdése is. Egyszerűen azt állapították meg: nincs. De miért nincs? Er­ről vajmi kevés szó esett. A felszólalásokból azonban néhány dologra következtethetünk. Azért, mert az intrika fojtogató leve­gője, az egymás elleni viaskodás következtében megfeledkeztek a legfontosabbról, a pártegység megteremtéséről. Pozíciókért folyt a küzdelem és nem a dol­gozók megnyeréséért. Ezt ész­reveszik a pártonkívüliek is, megindul az általánosítás: no, látjátok, ilyenek a kommunisták. Ez is és a fentebb felsorolt hiá­nyosságok is okai annak, hogy — Szabályozták a túlórákat a vendéglátóiparban. Az ellenőr­zések során kiderült, hogy sok üzemben nem tartják meg a túlmunkával kapcsolatos ren­delkezéseket. Ezért a Vendég­látóipari Tröszt most arra hívta fel a dolgozók figyelmét, hogy túlmunkát csak abban az eset­ben kötelesek vállalni, ha azt a vezető írásban elrendeli. A sza­bálytalanul elrendelt túlórát a dolgozó köteles megtagadni. A vállalat csak azt a túlórát fi­zeti meg, amely szabályszerű el­rendezés alapján történt. a szalkszentmártoni pártszerve­zetnek kicsiny a tekintélye. Szóbakerült az oktatómunka fontossága is, de ez is csak úgy, felületesen. A felszólalásokból ugyan érezhető volt, hogy fel­ismerték képzetlenségüket és ebből adódóan kisebbségi érzés­ben szenvednek. Ezen lehetne is segíteni, csak kemény akarat kellene hozzá. De szeminárium­ra nem járnak, a felismerés így üres szóbeszéd marad, ha nem párosul cselekvéssel. A kom­munistáknak művelt emberré kell válniok ahhoz, hogy vezetni, nevelni tudják a tömegeket. Tenni, cselekedni kellene, mert nagy az elmaradás. Mindmáig nem dolgozták ki a párt agrártéziseit községi vo­natkozásban. Ezt már ismertetni kellett volna a dolgozó parasz­tokkal. Sürgősen be kell pótolni ezen mulasztásokat. A községben nem folyik sem­milyenirányú kulturális ’ tevé- ikenység. Nincs ismeretterjesztő- ! előadás. Nem szerveztek ezüst- kalászos tanfolyamot, nem fog­lalkoznak az égető nemzetközi kérdésekkel. — Egyszóval nem végeztek igénykutató munkát, nem tartották feladatuknak az emberek vágyainak kielégítését. Súlyos gonddal küszködnek a szalkszentmártoni kommunisták. Ráadásul gyenge a vezetés, mely j nem tud megbirkózni a felada­tokkal. Olyan párttitkár kellene ide, aki kezébe venné a párt irá­nyítását, s eredményesebb párt- élet bontakozhatna ki a faluban. Ezek a hibák és hiányossá­gok merültek fel ezen a taggyű­lésen. Nem mondták el az elv­társak — pedig elmondhatták volna —, hogy a hibák mellett komoly eredmények is születtek az ellenforradalom óta. Ebben az évben rendbehozták a Petőfi-há- zat, bevezették a villanyt a falu egyes részeibe. Bekötőutat épí­tettek. Ezekhez az eredmények­hez hozzájárult a pártszervezet munkája is. Csak éppen elfeled­keztek ismertetni ezt a lakos­sággal. Nem kell szégyellni sike- leinket, mert minden, ami szép és csak új van ebben az ország­ban, abban része van a párt, a kommunisták irányításának is. Ezekről túlságosan kevés szó esett a taggyűlésen. A hibák és fogyatékosságok előtérbehelyezése és az eddig el­ért eredmények elsikkadása következtében nyert pesszimista színezetet a taggyűlés hangulata. Amikor a szalkszentmártoni elvtársak átvették új tagsági könyvüket, vajon gondoltak-e arra, hogy az új tagkönyv útle­vél a szocializmushoz? Helyes­nek tartjuk, hogy az elvtársak felvetették a jó pártmunkát gátló okokat, de nyugodtan ismertet­hették volna jövőbeli terveiket is. Bízunk abban, hegy a já­rási pártbizottság a jövőben sok­kal több segítséget ad a szalk­szentmártoni kommunistáknak. Ez azonban egymagában nem lesz elegendő a jó munkához. A községi pártszervezetnek is meg kell találnia a módját, hogy ere­jétől telhetőén kivegye részét a falu gondjainak megoldásából, a dolgozó parasztság felviiágo-itá- sából. Az új esztendő, az új tag­könyv odaadó, lelkes munkát követel meg a kommunistáktól. Bieliczky Sándor CSÄVOLYON IS, mint bárhol másutt, a tavalyi ellenforra­dalmi események nyomán igen sok lett a zűrzavar az embe­rek fejében. S ez bizony nagyon megnehezítette az iskolán kívüli nevelőmunkát, a népművelést. Jámbor Antal, művelődési ott­hon-igazgató így emlékszik visz- sza arra az időre: — Hej, akkor kellett ám iga­zán nekirugaszkodni, ha valaki népművelési munkát akart vé­gezni! De én nem nyugodtam bele ebbe. Azt még járási népmű­velési csoportvezetői gyakorla­tomból tudtam, hogy ott lehet igazi, jó munkát végezni, ahol a kultúrotthon vezetősége meg­nyeri az ügynek a helybeli peda­gógusokat. Hát én is ezt tettem, s ez nagy örömömre, sikerült is. Ennek köszönhetem hát egy­részt azokat a szép eredménye­ket, amiket a kultúrotthonunk az év folyamán elért, s amire büszkék vagyunk. BESZÉL MÉG Jámbor An­tal, ez az örökké mosolygó pirospozsgás ember, akit — meg kell mondani — nagyon szeret- nak a faluban. Beszélgetés köz­ben körüljárjuk a kultúrotthont, megnézegetjük jól, kivülről-be- lülről egyaránt. Mert van, mit néznünk, nagy itt a változás a múlthoz képest. Először is: szembetűnő a tisztaság, minde­nütt példás rend, sok díszítés, virág, stb. Van zongorájuk, le­mezjátszójuk, erősítőjük, ezenkí­vül szép kuglipálya, bábszínpad, különböző társasjátékok, hang­szerek, táncruhák, bútorok, te­levízió és felsorolni is nehéz lenne, mi minden még, amivel a színvonalas, népnevelőmunka biztosítva van. Szokatlanul élénk szakköri tevékenység folyik ná­luk. A színjátszó, ének, tánc, • •• A borok második lejtéséről Most van a borok második fej­tésének időszaka. Helyes ezt a műveletet időben elvégezni. Hi­bás az az álláspont, hogy rá­érünk a fejtéssel, csak érjen , a seprőn a bor. Ismeretes, hogy a seprőben sok olyan fertőző gom­babetegség van, amely kárt te­het a borban, barnatörést idéz­het elő. A fejtés tiszta, egészséges hor­dókba történjék. Hektoliteren­ként körülbelül 1 centiméternyi kénlapot égessünk. A kénezéssel elősegítjük a bor további tisztu­lását, érését és megvédj ük kü­lönböző gombabetegségektől. A tenyészállatok törzskönyvezésének teltételei Több olvasónk kérésére kö­zöljük, hogy az a tenyésztő, aki törzskönyvi ellenőrzésre alkal­mas szarvasmarha-, sertés-, vagy juhállományát törzskönyvi el­lenőrzésbe óhajtja venni, egy­szerű levélben jelentse be szán­dékát a Megyei Törzskönyvezési Felügyelőségnek (Kecskemét, Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya, Beloiannisz tér 2. sz.) A tenyészállatok állatfajon­ként az alábbi feltételek mellett vehetők törzskönyvi ellenőrzés alá: Az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok teheneit abban az esetben lehet a tenyésztők ké­résére ellenőrzés alá venni, ha tenyészállatneveléssel is foglal­koznak és a tehenek évi tejter­melése a 3000 litert elérte. A törzskönyvi ellenőrzés alá vehe­tő tehénlétszám a községi tényé Bzetben 10 darabnál kevesebb nem lehet. Sertésállományának törzsköny­vi ellenőrzését az az egyéni te­nyésztő kérheti, akinek fajtiszta tenyészkocaállománya van és évenként legalább egyszer »tisz­ta vérben« malacoztat. Egy-egy községben. 20 darab kocánál ke­vesebb nem vehető ellenőrzés­be. Azt a fajtatiszta fésűs meri- nói, vagy cigája juhállományt lehet törzskönyvi ellenőrzésbe venni, ahol a gyapjú nyírósúlya a 4 kilogrammot elérte (a cigá- ja-anyáknál a 2 és fél kilogram­mot), egy községben egyéniek­Miniszteri rendelet a növényi kártevők elleni védekezés fokozott előmozdításáról A földművelésügyi miniszter rendeletet hozott a növényi kártevők elleni védekezés foko­zott előmozdításáról. Ezek sze­rint a növényi kártevők és be­tegségek elterjedésének meg-" akadályozása érdekében szüksé­ges védekezésnek a termelő költ­ségére történő elvégzését abban az esetben lehet elrendelni, ha a védekezésre a termelőt jog­szabály, vagy annak alapján ki­adott hatósági rendelkezői köte­lezte és a termelő a védekezést a megszabott időben elmulasz­totta, ennek következtében a nö­vényeket pusztító állati kártevő, betegség, vagy gyom elszapo­rodásának veszélye fenyeget. A termelők költségére történő védekezés, vagyis a közérdekű védekezés elrendelésére a köz­ségi (városi, városi kerületi) ta­nács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve jogosult. A közérdekű védekezés elren­delése előtt a termelőt írásban figyelmeztetni kell az előírt vé­dekezés elmulasztására és ha­táridő kitűzésével fel kell hívni a védekezés elvégzésére. A ter­melő köteles a hatóságok figyel­meztetésében megállapított ha­táridőig a védekezést elvégezni, és annak megtörténtét a szak- igazgatási szervnek írásban be­jelenteni. Ha a védekezést a fi­gyelmeztetés ellenére sem teszi meg, akkor az erre a célra szer­vezett brigád útján végezteti el a szakigazgatási szerv, melynek nél legalább 100 darab ellenőr­zött anyának kell lenni. Egy- egy tenyésztőnél 20 darab anya­juhnál kevesebb nem lehet. Az ellenőrzési díj tehenenként 10 forint, tenyészkocánként 20 forint, tenyészjuhok után 3 fo­rint darabonként. Ez az összeg egész évre vonatkozik. Lakatos István, költségeit a termelőknek kell fi­zetni. Nemfizetés esetén az ösz- szeget a pénzügyi szervek adók módjára hajtják be. foto, zenei, szövő, sakk, asztali- tenisz szakköjr után nemrégiben alakult meg a háziszőttes és bábszakkör, js ezek is biztató módon láttak munkához. Nagy gondot fordít a kultúrotthon a sokhelyütt elhanyagolt és lebe­csült ismeretterjesztő munkára, valamint a községben élő nemze­tiségek kulturális igényeinek ki­elégítésére, s a nemzetiségiek sok-sok kulturális hagyományá­nak ápolására. E cél megvalósí­tásának egyik állomása volt az az októberi kulturális körút Zala megyében, amelyen a mű­velődési otthonba tömörült mű­kedvelők szép számmal vettek részt, és délszláv, valamint ma­gyar ének-, zene-, táncszámokkal szerepeltek. JÁMBOR_ANTAL örömmel és lelkesedéssel beszél a munká­járól. Elmondja, milyen sokirá­nyú segítséget kap a helybeli ve­zetőktől és a nevelőktől. Azután az ifjúság nevelésére terelem a beszélgetést. Hirtelen komolyra válik az arca. Haj, az nem könnyű dolog. S elmondja, mennyi gondót okoz például az, hogy leszoktassák a fiatalokat a káros kártyajátékról. A legszé­lesebb körű, változatosabbnál változatosabb nemes szórakozási lehetőségek biztosításával, az egyéni beszélgetésekkel és más módszerek segítségével akarják elérni, hogy a fiatalok mondja­nak le e káros foglalatosságuk­ról. A csávolyi Táncsics Mihálv Művelődési Otthon munkája erő, sen fejlődésnek indult. Ha pon­tokba akarjuk szedni, mi ennek az oka, körülbelül ezt kell, hogy leírjuk: A he^yi párt- és tanács­szervek támogatása biz­tosítva van, és az említett szer­vek, valamint a művelődési ott­hon között jó a kapcsolat. (Olyan tanácsi dolgozók vannak, mint többek között Babity Mihály és Solymosi János, akik sokat se­gítenek a' művelődési otthon munkájában.) O A nevelők szinte egytől­^* egyig bekapcsolódnak a. művelődési Otthon munkájába. Sehol nem tapasztaltam még a megyében, hogy ennyien és ityen szorgalommal vennének részt pedagógusok az iskolánkívüli nevelőmunkából, mint itt, Csá- volyon. Ebben is élenjárnak: Mándics Mihály, Dobler Mihály. Behavecz Isfvánné és Bánáti Ilona nevelők. Jámbor Antal igazgató éveken áí a bajai járási népművelési csoport vezetője­ként működött, s mostani mun­kájában hasznosan gazdálkodik azzal a tengersok tapasztalattal, amit ilyen minőségben összegyűj­tött magának, — a y — 3. VERA SZOBABÚTORT VESZ Csípős, decemberi szél süvölt végig az utcákon, haragosan megzörgetve a szá­raz faágakat. Minél hidegebb kint a le­vegő, annál melegebb a hangulat itt, a bácsborsódi Üj Élet Termelőszövetkezet kultúrtermében, — ahol egy jól sikerült gazdasági év befeje­zését’ ünnepük a ta­gok és a meghívott vendégek. Amerre nézek, mindenütt derűs, vidám arcokat lá­tok, boldog embe­rek búcsúznak a szép eredményeket hozó esztendőtől. Egymásután sora­koznak toliam alá a számok, amelyek mindennél fénye­sebben igazolják, hogy nem ok nél­kül örülnek az Űj Élet tagjai. A szövet­kezet tiszta vagyona 1 341 554 forint, az évi összbevételük 818 895 forint. Én azonban most nem erről, hanem az asztalok között sürgő-forgó lányok­ról, helyesebben, azok közül egyről szeretnék írni. Saj­nos mindannyiuk eredményét nem is­mertethetem, pedig ezt tenném legszí­vesebben. Raics Vera tizen­hat éves, barna kis­lány. A lányok kö­zül ő ért el leg­több munkaegysé­get. Szorgalmas, dol­gos teremtés. 226 munkaegységet tel­jesített. Lássuk, hogyan alakul ennek a fia­tal lánynak a jöve­delme, aki immár három esztendeje dolgozik a közösben. Egy munkaegység értéke 56 forint. Ve­ra kétszázhuszonhat nhunkaegysége tehát 12 656 forintnak fe­lel meg. Egy hónap­ra átlagosan tehát több, mint 1000 fo­rint jut.­Arra a kérdésre* hogy mit vesz a jö­vedelméből, moso­lyogva válaszol: — bútort. Ez a fiatal lány tehát rövide­sen egy szép szoba­bútor tulajdonosa lesz. Amikor arról érdeklődöm, nem gondolt-e még ki­lépésre, szinte sér­tődötten válaszol: —* eszembe sincs. A zenekar új nó­tába kezd, mi to- Vább táncolunk. Amikor táncköz­ben Vera arcára né­zek, ezt olvasom ki vlidám tekintetéből: jövőre ismét első le­szek a lányok kö­zött. Sok sikert hozzá. Horváth Magda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents