Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-31 / 26. szám
A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÄSPAET BÄGS- KISKUN MEGY£j, LAPJA * ilág proletárjai, egyesüljetek ! III. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Ara 50 fillér 1838. JANUÁR 31. PÉNTEK Az országgyűlés most lezárult ülésszakának tárgyalásait nagy érdeklődéssel kísérték megyénkben is a dolgoz« tömegek. Az elfogadott határozatok, nem utolsósorban az államunk, partunk vezetését megerősítő személyi változások és az 1958. évi terv most nyilvánosságra jutott célkitűzései megnyugvással és a jövőbe vetett Diza- lommal töltik el a hazájukat szerető, népünk jövőjéért felelősséget érző állampolgárokat, párttagokat és pártonkívülieket egyaránt. Azok a nagy jelentőségű, célkitűzések, melyeket az ország- gyűlés mostani ülésszakán megtárgyalt, az egész országra és megyénkre nézve is olyan következményekkel járnak, amelyek tovább viszik a szocializmus építését városon és falun, megerősítik a több mint egyéves stabilizációs folyamat után szilárdan álló népgazdaságunkat, állami és társadalmi életünket. Az ellenség, a külső és a belső ellenség, természetesen másról beszél. Kecskeméttől Bajáig, Ke- lebiától Kunszentmiklósig az ellenforradalom után megvert reakciós erők maradványai most arról beszélnek, hogy a párt- és az államvezetés komoly válságban van, ennek következményeként jöttek létre a különböző személyi változások. Ezek az elképzelések azonban csak az ellenség fejében makacsul megmaradt tévedések. Egészen természetes, hogy a reakció kint és bent, hazánkban és külföldön tovább fújja azt a nótát, melyet az 1956, november elején levert ellenforradalom szószólói találtak ki. Egészen természetes, hogy az ő gondolkodásuk szerint a kormányban és a vezető pártban beállott változások — mint Nyugaton a kapitalista államokban — a rendszernek a politikai életben jelentkező nyugodtabb szakaszai után megmutatják a lappangó, de ilyen esetekben felszínre került ellentéteket, ellentmondásokat, s arról árulkodnak, hogy a nyugodt felszín alatt újabb és újabb válságok felé sodródik a társadalmi és gazdasági élet. Ez a vágyálomként dédelgetett analógia azonban nálunk nem válik be. Nem a gyengülés, nem a lappangó bizonytalanság, a gazdasági és politikai zűrzavar, hanem pártunk és államvezetésünk megerősödése tette szükségessé a bekövetkezett változásokat, s ez diktálja azoknak a célkitűzéseknek a megfogalmazását is, melyek országunk idei egyéves fejlődését határozzák meg, s megmutatják békés építő munkánk messzebbi távlatait is. Kádár elvtárs részletesen beszámolt az országgyűlés előtt azokról a kétségbevonhatatlan tényekről, amelyek bizonyítják, hogy hazánk, így megyénk dolgozói is az építés, a béke védelme, rendíthetetlen egységében, eltökélt szándékkal állnak a kommunisták pártja, a kormány mellett, helyeslik azokat a célkitűzéseket, melyek az országgyűlés tárgyalásain nyilvánosságra jutottak. Bizalommal és örömmel üdvözöljük az országgyűlés most bezárult ülésszakának határozatait, melyben rendünk erejének, munkásosztályunk, dolgozó népünk felemelkedésének távlatait ismertük feL 37 új szövetkezeti tag ^ egy hét alatt j Az elmúlt hetekben komoly számú belépés történt a kiskunhalasi járás termelőszövetkezeteibe — írja Bogárdi János levelezőnk. A tompái Szabadság és a kunfehértói Béke Tsz 8—8 új tagot vett fel, a rémi Kilián Tsz. 6 új taggal gyarapodott. A rémi belépők között van többek között Somogyi Ferenc 6 holdas kisparaszt és Udvari Ferencné, aki 2 hold szántóval és 1 hold szőlővel lett szövetkezeti tag. Január 15-e és 23-a között ösz- szesen 37 belépőt vettek fel a járás termelőszövetkezetei. A termelőszövetkezetek a múlt évi tapasztalatokon okulva, az új tervek szerint, mindjobban rátérnek a belterjes gazdálkodásra. A cukorrépa termelés erősen fejlődésnek indult: 20 tsz., I amelynek alkalmas talaja van. I összesen 254 hold cukorrépára szerződött le. Más tsz-ek a ker- i tészetet bővítik, a tompái Sza- i badság például 15-röl 26 holdra, a jánoshalmi Felszabadulás Tsz 3-ról 9 holdra, a harkakötönyi Vörös Csillag, amely eddig nem foglalkozott ezzel a termelési ággal, most kertészetet létesít. {Jxuujai licitálok sjzjw-txe.zje.ti élete. Jól sikerült taggyűlést tartottak a pereghalmi kiszistáa. A közel 50 parasztfiatalból álló szervezetből csak négyen hiányoztak. de ugyanakkor több, a KISZ-en kívüli fiatal is megjelent, akik közül négyet felvettek a KISZ tagjainak sorába. A kiszisták a szervezeti szabályzat és a jövő teladatainak ismertetése után Nagy Béla titkár vezetésével KlSZ-fogadal- mat tettek, s az imperialisták atom- és hidrogénbomba kísérletezései ellen 70 aláírással tiltakozást küldtek az Országos Béketanácshoz. A község vezetői egyébként elhatározták, hogy a lehetőséghez mérten segítik az eddig mostoha körülmények között működő szervezetet. A közeli állami gazdaságtól labdarúgó-, asztali tenisz-, a helyi iskolától röplabda-felszerelést, a földművesszövetkezettől 300 forintot kaptak a kiszisták. A községi tanács pedig abban segíti őket, hogy az elhanyagolt kastélyban megfelelő helyiséget rendezhessenek be maguknak. A helyi vezetők segítségével Nagy Béla titkár azt is elintézte, hogy az iskolában hetenként egyszer keskenyfilmet vetítseKf-tmillió forintos építkezés a faj szí „Vörös Csillag“ Tei melőssövetkezetben Elkészültek az idei tervek megyénk termelőszövetkezeteiben. A közös gazdaságok az idei bevétel jelentős részét a szövetkezeti vagyon gyarapítására fordítják. A legtöbb termelőszövetkezet saját erejéből építkezik. A fajszi Vörös Csillag tervei szerint az idei bevétel majdnem öt millió forint lesz, melynek jelentős részét az állattenyésztésből nyerik. Ebből közel két millió forintot fordítanak építkezésre. A szövetkezet építő brigádja — amint az idő engedi — rögtön megkezdi egy 50 férőhelyes tehénistálló építését. A szükséges építőanyagot már megvásárolták. Egy 300 férőhelyes juhhodály és gépműhely is készül. A téglát a termelőszövetkezet tagjai maguk készítik. A tavasz folyamán kö7-p1 félmillió téglát gyártanak. nek, hogy ezzel is szolgálják a környék lakóinak a művelődését. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ »♦♦♦♦♦♦♦»»»♦♦4 »4 Tavaly köze! 109 millió Fii mm főid cseren gaztiaíi • Az elmúlt esztendőben rend-; kívül nagy ingatnaníorga.mat bo-J ayoíitatíak le megyénkoen. ilyen' mértékű földvásárlásokra az utolsó tíz esztendőben nem voií példa. 21 iOá termelő 13 Sit i hold földet vásárod, majdnem százmillió forint értékben. A megye-, ben átlagosan 5900 forintért seit* el a szántó, a szőlő és gyümöl-í esős cgy-egy holdja pedig 11 000$ forintot ért. Az ingatlanforga-| lom különösen a szöiővidékeken J volt nagy. A kecskeméti járás-f ban 3373 hold főid cserélt gaz-* dát, Kiskőrös környéken 11132 család vásárolt földet. ♦ Az idén is nagy ingatlanlor { ga'omra van kilátjas, meri marj az év első heteiben több száz in-f gatlanvásárlás történt. Mf A MUNKAVÁLLALÓI NYILVÁNTARTÁS JELENTŐSÉGE? 13. oldal) CSAK A TSZ-EKBLN TALÁLJAK MEG BOLDOGULÁSUKAT (•}. o-daJ) MIÉRT KÉSIK A MEGYEI PARKETTAGYÁ RTAS? ■<3 alaal) »APRÖ« GONDOK (I. oldal) KÖZNAPI DOLGOKRÓL 14. oldal) VÁLASZ EGY LEVÉLRE (4. o'dal) HALAS ÉS JÁRÁSA (5. oldal) EGY NÉMET KERESKE DELMI SZAKEMBER JAVASLATAI ‘ (5. oldal) Hz országgyűlés elfogadta az 1053. évi tervei Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés szerdai ülésén az 19o8. évi nepgazdasagj tervet tárgyalta. A diplomáciai páholyokban helyetfogialt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Apró Antal, 9 Minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fel. — Az ország állampolgárai meggyőződhettek arról, hogy a párt központi bizottsága és a kormány alkotmányosan, a választott képviselők útján, az országgyűlés határozatai alapján vezeti az országot — kezdte felszólalását —, majd emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben a népgazdaság 1957. évi tervét csak júniusban tárgyalhatta az’ országgyűlés. — A tervezés munkájának megjavításával lehetővé vált -4- folytatta —, hogy az 1958. évi tervet már az év elején, januárban tárgyalja az országgyűlés. Az a célunk, hogy a jövőben a terveket az országgyűlés már a tervévet megelőző év decemberében tárgyalhassa. Ez megkönnyíti a vezetés munkáját és megkönnyíti az üzemek és a vállalatok dolgozóinak munkáját is. A továbbiakban ismertette, milyen nehézségekkel kellett megküzdeni a gazdasági talpra- állásért. Megemlékezett a bányászok hősies munkájáról, a villamcsenergia-termelés eredményeiről és megállapította, hogy energiabázisunkat tovább szélesítjük. Bővítjük majd a budapesti és a dorogi erőmű kapacitását, megépítjük a tisza- palkonyai, az ajkai, a borsodi és a tiszalöki erőművet. Aláhúzta, hogy az eddigi eredmények mögött látni kell a dolgozó nép áldozatos munkáját, erőfeszítéseit. Az állami ipar tavalyi tervét 10 százalékkal túlteljesítette. Ez igen nagy jelentőségű eredmény, bár a terv lazább volt, mint az előző években. Szénből, villamosenergiából, hengerelt áruból, téglából, cementből, pamutés gyapjúszövetből, kötöttáruból, cukorból, húsból, vajból, sörből, gabona- és takarmányíáieségek- ből és még sok más fontos élelmiszerből is többet termeltünk, mint amennyit a terv előírt és a nyersanyagok egész sorában is jobb volt az ellátás, mint az előző években. Ha figyelembevesszük azt a segítséget, melyet az idei terv megvalósításához a Szovjetuniótól és a többi baráti országtól kapunk, elmondhatjuk, hogy 1958-ra olyan tervet tudtunk az országgyűlés elé hozni, amely feszített ugyan, de a végrehajtás során reálissá tehető célokat tartalmaz. A múlt évben a bérek emelésével kicsit előreszaladtunk és igen nehéz feladatot jelent a megnövekedett vásárlóerő árukeresletének fedezése megfelelő árualappal. Amikor erről beszélek, egyben kijelentem, hogy a párt központi bizottságának és a kormánynak elhatározott szándéka és ezt 1958-ban is fő feladatának tekinti, hogy az elért életszínvonalat megszilárdítsa, tartóssá tegye, politikai, gazdasági tevékenységünket erre irányítsa. Dfi hogy ezt a célt elérjük, ahhoz az kell, hogy az élet minden területén gátat vessünk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát bármilyen mértékben is veszélyeztető jelenségnek, az olyan tudatos vagy jóhiszemű törekvéseknek, amelyek megfelelő mennyiségű és minőségű munkateljesítmény nélkül vagy a teljesítménnyel arányban nem álló bért követelnek, illetve folyósítanak. Az állami szervek és vállalatok számos esetben nem veszik figyelembe a terv kötelező jellegét, nem tartják be az értékesítési terv előírásait és felrúgják az anyaggazdálkodási utasításokat. — Nyersanyagban szegény ország vagyunk, számunkra nem közömbös, hogy hová, mit és mennyit használunk fel, tehát az anyaggazdálkodást különösen kézben kell tartanunk. Ezután a minisztériumok munkájával foglalkozott, majd így folytatta: Azt hiszem, hogy gazdasági kérdésekben —: elsősorban ott, (ihol a népvagyonról, az anyagfelhasználásról van szó. amit igen drága valutáért tudunk megszerezni' — pénzügyi, gazdasági kérdésekben meg kell szűnnie a kedélyességnek. Személyre való tekintet nélkül, legyen az bármelyikünk, a kormányban, az állami vezetésben vagy a vállalatok vezetésében — szigorú felelősséggel tartozunk a népvagyonnal való elszámolásért és a tervszerű felhasználásért. (Taps.) Meg kell szüntetni az anyaggazdálkodási előírások megszegését és nagyobb figyelmet kell fordítani a beruházási összegek helyes felhasználására. A fő feladat a gépi állóalapok növelése. Arra törekszünk, hogy beruházásaink már 1958-ban ténylegesen növeljék a termelő kapacitást. Ezután arról beszélt, hogy most viszonylag nagyon keveset tudunk beruházásra fordítani a nemzeti jövedelemből. Arra törekszünk, hogy helyes beruházási politikával minél előbb egészséges ipari struktúrát alakítsunk ki. A Nehézipari Minisztérium szép eredményeket ért el, de a széntermelési költségek alakulása például még mindig magas. A széntermelés költségeit tehát feltétlenül csökkenteni kell. Csak üdvözölhetjük a diósgyőri,, ózdi üzemek munkásainak kezdeményezését, a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó részlegének kezdeményezését, amikor az ország dolgozóihoz fordulnak és azt javasolják, tegyük társadalmi üggyé, széles népmozgalommá a takarékosságot, lépjünk fel a pazarlás, a helytelen gazdálkodás, a lopás, s az úgynevezett fusizás ellen, valamint azok ellen a jelenségek ellen, amelyek a kisiparban megmutatkoztak. Az itt mutatkozó visszaélések nem is olyan kicsik. Ezután a szocialista országokkal folytatott gazdasági tudományos-műszaki együttműködésünkről beszélt. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1949- ben alakult. Sokoldalú a gazdu- íí ab tatst a i. oldalon]
