Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

SZEMELVÉNYEK a megye 3 éves mezőgazdasági fejlesziési tervjavaslatából Á párt agrárpolitikai tézisei­nek megyei tárgyalása során fncrült fel annak gondolata, hogy a tézisekben meghatáro­zott irányelvek alapján a me­gye mezőgazdaságának fejlesz­téséről készüljön egy hosszabb Rávu tervjavaslat. A megyei nárt- és megyei tanács végre- íiajtóbizotlsága együttes kez­deményezésére alakult meg az «a bizottság, amelynek feladata volt a 3 éves mezőgazdasági tervjavaslat elkészítése. A bi­zottság munkájának fő célkitű­zése az volt, hogy meglévő adottságaink és a kialakult ter­melési struktúra elemzése alap­ján tegyen javaslatot a megye mezőgazdaságának belterjes irányban való fejlesztésére. A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNY­TERMELÉSBEN FÖ SZEREP ; A szAlastakarmAnyé A szántóföldi növénytermelés megyénkben a legnagyobb terü­letet és legnagyobb termelési értéket jelentő termelési ág. ■ A szántóföldi termelés szerkezeté­ben lényeges változások történ­lek az elmúlt évek folyamán, például mintegy 6 százalékkal csökkent a kenyergabonaterület. Ebben a gazdálkodási ágban is a belterjesség alapjait kell le­rakni. Mind a szocialista szek­torokba», mind az egyéni gaz­daságokban az a cél, hogy emel­jük a szálastakarmányok ará­nyát, ezen bélül a pillangóso­két. Azokon a termelési tájakon, ahol a kenyérgabona termelésé­nek megvannak a lehetőségei, termelése a jelenlegi szinten marad. Törekvés az, hogy a rozstermelés is a jobb területe­ken történjen. A gyök- és gumósnövények termelése azonos szinten marad, növekvő átlaghozamokkal, cu­korrépából azonban nagyobb- mérvű, — 13-tól 48 százalékig terjedő — területnövekedés van a tervben. Ez a gazdálkodás bel- terjesebb irányát szolgálja és jó jövedelmet ad. Az emelkedés­nek megvan a reális alapja, mert a korábbi években a cu­korrépa területe elérte azt a szintet, amit 1960-ra tervezünk. csemegeszőlőnél 13—15, a bor­szőlőnél 10 százalékkal növek­szik. I 4108 HOLD Ü.I ÖNTÖZÖTT TERÜLET Három cv alatt az öntözött te­rület 250 százalékkal emelkedik, vagyis a jelenlegi 2732 holdról 6830 holdra, ami több mint 4000 hold újonnan öntözött területet jelent. 250 HOLDON ALTALAJ- TRAGYAZÄS A tervidőszak alatt 250 hol­don történik Egerszegi-féle alta­lajtrágyázás, elsősorban a ter­melőszövetkezeti, vagy társas te­lepítésű szőlőülteléseknél. To­vábbi 250 hold homokjavítást rúnázás útján terveznek. Szíkja- vítás 100 holdon történik lig­nit felhasználásával és további 900 holdon öntözéssel és sziki mézpázsit termelésével javítjuk szikeseinket. Állattenyésztésben A MINŐSÉGI ELŐRE­HALAD AS A CÉL A szarvasmarhalétszám a tsz-ekben 147 %-os emelkedést ér cl, hiszen a jelenlegi igen alacsony, 100 holdra csupán 5.87 darab jut az egyéni gazdaságok 9.07 darabos arányával szem­ben. A tervidőszak végére elér­jük, hogy 4000 liter és 3.6 szá­zalék zsírtartalom alatti szár­mazású bikánk nem lesz. A mes­terséges megtermékenyítés ki­fejlesztése is folyik; jelenleg 21 községben van, a tervidőszak végére 50 községet kapcsolnak bele a hálózatba. A minőségi te­nyésztésnek velejárója a törzs­könyvezés. Jelenleg 44 tsz-ben 692 tehén van törzskönyvi el­lenőrzés alatt és 1572 kistenyész- tő 1830 tehénnel szintén. A vágómarhatermelés a terv szerint 3 év alatt mintegy 4000 mázsával emelkedik majd. A SERTÉSÁLLOMÁNYT A RÉGI SZINTRE EMELJÜK A sertéstenyésztés jelenleg át­alakulóban van, a zsírjellegű sertések helyét a gyorsan fejlő­dő, sok malacot adó húsjellegű sertések veszik át. A fajták arányában ugyan még a manga­lica vezet, utána a berk és a Cornwall következik. Ez az arány általánosságban meg is marad, bár ahol az öves sertés­nek múltja van, oda néhány öves kant beállítanak. 61 MILLIÓ FORINT A JUHÁSZAIBÓL A juhtenyésztés igen jövedel­mező üzemág. A tervidőszak végére a juhászat termelvényei mintegy 61 millió forint értéket képviselnek majd. A vágójuh értékesítését ürühízlaláson ke­resztül biztosítjuk. KI KELL ALAKÍTANI A BAROMFITENYÉSZTÉS NAGYÜZEMI FORMÁJÁT! A nagyüzemi baromfitenyész­tésnek jelenleg legnagyobb hát- i áltató ja, hogy nem tudunk ele­gendő állati fehérjét biztosíta­ni a számukra. A tenyésztés elő­mozdítására három keltetőállo­más is működik a megyében, amelyek egy évben mintegy 1 200 000 darab csibét keltetnek ki. Az a tenyésztői munka, amely a keltetőállomások kör­zetében kialakul, komoly hatás­sal van az állományok minősé­gi fejlesztésére. A víziszárnyasoknál — a toli­tól eltekintve — még a libamáj­export lehetősége ts fennáll. — Ezeknek kiterjesztése a vízzel rendelkező községekben folya­matban van s további fejlődés­sel lehet számolni. A korszerű nagyüzemi terme­lés elképzelhetetlen jó irányítás és ellenőrzés nélkül. Ez a mun­ka nálunk, a szocializmusban egyre szélesedik, hiszen a mun­kásnak közvetlen érdeke, hogy résztvegyen az ellenőrzés és irá­nyítás munkájában. Az üzemek, vállalatok ellen­őrzése kettős jellegű. Résztvesz benne a munkás, gyakorolva ezt a jogát a termelési tanácskozá­son, szakszervezeti taggyűlésen, a helyi pártszervezet, illetve pártbizottság útján és az üze­meket irányító minisztériumi szervek. Éppen ezért furcsa, hogy a helyi és a felsőbb irányító szer­vek — az utóbbiak hibájából *— nem tartanak szoros kapcsolatot s ezért néha egyes esetekben nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal. Az ilyen kettős, de külön uta­kon járó ellenőrzésnek és irá­nyításnak sok hátránya van. Tételezzük fel, hogy az ipar­igazgatóság ellenőrei kezdeti szabálytalanságokat fednek fel egy üzemben és nem szólnak a helyi pártszervezetnek, vagy a pártbizottságnak. A hiba tere­bélyesedik, holott közös erővel Jftiáíi nincs vtzf vyvvwwvwvwv» Január 13-án iskolás fiamat Szegedre kellett vinnem klini­kai kivizsgálásra. Visszajövet este érkeztünk Kecskemétre. Fiammal együtt szomjasak vol­tunk. A csaphoz mentünk, mely fölött nagy betűkkel ez az írás A minőségi szeszgyártás első lépései a Helvéciái állami Gazdaság vácuumos szeszfőzdéjében FEJLESZTJÜK AZ ÖNTÖZÉ­SES ZÖLDSÉGTERMELÉST Ennek a termelési ágnak nagy fejlődését mutatja, hogy amíg az 1931—40-es évek átlagában 13 391 hold volt a zöldségfélék területe a megyében, a múlt évben már 36 616 hold, tehát a korábbinak háromszorosa. A jövőben a fő cél, hogy javítsuk a jobban értékesíthető zöldség­félék területének arányát, nö­veljük az öntözéses területeket s ezzel, nem pedig a terület­emeléssel emeljük a termelt mennyiséget. 2700 HOLD ÜJ TELEPÍTÉSŰ GYÜMÖLCSÖS A gyümölcstermelés a növény- termelés összes termelési ér­tékén belül közel 5 százalékos arányt képvisel. A múlt évek­ben sokat csökkent a gyümölcs- termelés színvonala, ezért fel­lendítése fontos feladatunk. A terv szerint a termelőszö­vetkezetekben 700, az egyéni és egyéb gazdaságokban 2000 hold új telepítéssel növeljük a gyü­mölcsösök területét. 40 000 HOLD KIÖREGEDETT SZŐLŐ VÁR FELÚJÍTÁSRA Megyénkben 6,6 százalékot foglal el a szőlőterület. A terv célja, hogy a szőlőtermelésben bekövetkezett nagymértékű visz- szaesést megállítsuk s a lerom­lott szőlőéllományt megjavítsuk. Mintegy 40 000 hold kiöregedett szőlő vár felújításra s a sovány rozsot termő futóhomokok új szőlőültetvények telepítésére. Fokozatosan végre kell hajtani a pótlásültetéscket. A tervidő­szak alatt együttesen 6285 hold új telepítést és 4140 hold felújí­tást terveznek a szakemberek s ehhez a szaporitóanyagszükség- let gyökeres vesszőben több mint 20 millió. A várható terü­let nem mulat lényeges emclkc A minőségi szeszgyártás körül folyó viták közel sem mai kele­tűek. A javítás, a régi hír- és márkanév visszaszerzése évek óta igénye a kereskedelemnek s feltétele annak, hogy verseny- képesek legyünk a világpiacon. Az illatdús, a gyümölcs aromá­ját megőrző »csemege« pálinka­félék előállítása napjainkban már olyan sürgető követelmény, melyeknek tömeggyártása már tegnap is későn lelt volna, As igény tehát nagy. A gyakorlati javítaniakarás első jeléivel mégis csak napjainkban találkozunk. A minőségi szesz- gyártás úttörői a nagy szőlő- és gyümölcstermelő állami gazda­ságok. Első számú segítőtársuk pedig a Tiszakécskei Permetező­gépgyár. Tudniillik itt készül­nek a minőségi szeszgyártás leg­korszerűbb gép"ú — a vácuumos szeszlepároló készülékek. • ♦ A legmodernebb gyártás technikával dolgozó főzőüst és berendezés két gépcsoportból áll. A vácuumos lepárló és fino­mító berendezésből. A főzőüst 1200 literes befogadó képességű, a finomító pedig ennek a felére méretezett. A vácuumos üst le- párlóképe&scge óránként 40—50 liter úgynevezett alszesz, vagyis vodka. Jelenleg a ceglédcsemői, a helvéciai és balatonaligal ál­lami gazdaságban van ilyen le­párló. Az általános szokástól élté rően előbb a berendezés hátrá­nyairól szólunk, mert ez bele­fér egy mondatba. Egyelőre még drága az előállítása (350 000 fo­rintba kerül egy felszerelés) és bővizű kutat igényel, mert a hűtőtér vízfogyasztása percen­ként 50 liter. Igen, a vácuumos szeszfőzdének ez a hátránya:; előnyeiről viszont sokkal tötjbek lehet beszélni. Üzletekben érdeklötlrcl a kisüstön főtt pálinkák több­sége kellemetlen bűzös. Ennek oka, hogy a közvetlen tüzelésű lepárlásnál 78 Celsius fok fe­lett kezd forrni az anyag. Hat­van foknál viszont a főzőedény­ben levő szesznekvaló már bom­lásnak indul, a különböző koz­maolajok beszennyezik, köznyel­ven megrontják, bűzössé teszik az egyébként finom pálinkát. A vácuumos berendezéssel el­látott szeszfőzdéknél ez nem fordulhat elő, mivel itt a lepár­lás már 36—37 foknál megindul, s 50 fok melegnél befejeződik. Ez az alacsony hőfok megaka­dályozza a kozmaola.iok kicsa­pódását, miáltal a pálinka meg­őrzi a gyümölcs eredeti illatát, zamatát, aromáját. Jelentős emellett az is, hogy a maximum 50 fok meleg előállításához ke­vesebb fűtőanyag s kezelő sze­mélyzet kell. S mivel az egész munkafolyamat, a cefreelőkészí­téstől kezdve gépi úton, zárt térben történik, a gyártás egész folyamata az eddigi módszerek­nél lényegesen higiénikusabb is. Röviden ennyit mondtak el új gyártmányukról a Tisza­kécskei PermeteZőgépgyár veze­tői. Mi pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy sza­vaikat már a gyakorlatban is bi­zonyítva láttuk Kecskemét mel« lett a Helvéciai Állami Gazda­ság vácuumos lepárlóval felsze­relt új szeszfőzdéjében. Bukta József, a pálinkafőzés mestere látogatásunk alkalmával olyan igazi kecskeméti barackpálinká­val kínált meg bennünket, ami­ben benne éreztük a tavaszi ba- rackvírág illatát, a kajszi egye­dülálló aromáját és erejében a perzselő nyár tüzes napsugarát is. Sándor Géza virított: IVÓVÍZ; Csavartuk a csapot, amíg lehetett, de nem folyt, még nem is csepegett be­lőle. Mentünk az Utasellátóhoz, de vizet ott sem kaptunk. Csak bor volt, de az is szódavíz nél­kül; Mivel elvből nem adok gyermekeimnek alkoholt tartal­mazó italt, a ' gyereknek szom­jaznia kellett reggelig, mivel a rossz csatlakozás miatt csak hajnalban volt vonatunk; Indulás előtt újra próbára tettük a csapot. De az csökö- nyösködött és nem adott vizet; Szerettük volna legalább fáradt szemünket kicsit megmosni; Nem lehetett. Vajon e hiányos­ságért nem terheli az állomás vezetőségét felelősség? Mert ugye, ha jó termésünk volt sző­lőből, mégsem gazdaságos bor­ban fürödni, legalább is külső­leg? Kérem a vasútállomás ve­zetőjét, hogy e hiányosság ki­küszöbölésére tegye meg a szük­séges intézkédést. Mással is megtörténhet, hogy gyermekét Kecskeméten kell keresztülvin­nie az állomás érintésével. Más gyermekével is lehet baj, s az is n^egszomjazhat. Erőszakkal ne kényszeresük a serdülőket a borivásra. Hiszen, ha jól hal­lottam, a közeljövőben alkohol- ellenes mozgalom indul hazánk­ban. A kecskeméti eset nem jó előpropaganda. Szabó Lajos levelező AmU'át ttyty képvisd'á faszét dóst. a termésátlag azonban a általános vásárlói panasz, liogy Ma olyan színes és sokoldalú egy képvise­lő sorsa, akár az élet. Sok baráti kézfogást rejteget tenyere, mely­nek szorításában ben­ne él a hála és a kö­szönet, a megbecsülés és szeretet melege. Ha az utcán látod, külsőségében semmivel sem különbözik más embertől, csak az a szembetűnő számodra, hogy többen köszönnek neki, s talán kevesebb időt tud eltölteni csa­ládja körében, mint te. Irodájában, magánla­kásán egyaránt felke­resik az emberek, s tőle várják a segítsé­get. a bizlalást. Köz­vetlen ember, határo­zott, aki nem ígéretek­ben, hanem feladatai­nak elvégzésében gaz­dag. Jegyzetfüzeteinek fe­hér lapjain családok gondjai, megoldásra váró problémák soka­sodnak. Néha gondter­helt az arca, mert nem­csak meghallgatja, de átéli a szavak igazát. Gyakran találkozik örömet sugárzó tekin­tetekkel, könnybelá- badt szemekkel s e vál­takozó érzéshullámzás­ban is megőrzi nyugal­mát, tárgyilagosságát. Döntenie, határoznia kell s ez le'kiismerctcs- séget kíván. Lászlófalva — göm­bölyűdnek a betűk fü­zetében, s máris tudja, ki kereste onnan. Egy parasztember, aki mos­toha körülmények kö­zött él. Vízkárt szen­vedett a földje, s arra kérte, hogy segítse ab­ban, hogy a vízkár megállapítása után az adóját csökkentsék. — Keresztet rajzolt a mondat végére. Elinté­zett ügy. Benjéminné hétgyer­mekes családanya. Fér­je iszákos, elveri kere­setét — olvasom bön­gészve jegyzeteit. Szo­ciális segélyben része­sítettek. De nemcsak őt kere- ' sik tel az emberek, ha­nem 5 is meglátogatja választó polgárait. — Ilyenkor éjfélbe nyúl­nak a beszélgetések és a vitatkozások. Tapasztalatait egy mondatban rögzíti fü­zetébe: a politika ér­dekli a parasztokat. S ebből milyen követ­keztetést von le magá­nak? A parasztság ne­velése több gondossá­got, figyelmet érdemel, összegezi a hallottakat s ennek alapján utat keres az emberek ér­telméhez és szívébe*. Erről ad számot Fe­kete Miklós elvtárs képviselői naplója. Biríirzky gátat tudtak volna neki vetni. Ezenkívül furcsa dolgok szár­mazhatnak abból is, ha nem be­szélik meg az iparigazgatóságok vezetői a helyi pártszervezetek­kel, illetőleg pártbizottságokkal, hogy kiket léptetnek elő, kiket kívánnak más munkakörbe ál­lítani, vagy azt, hogy milyen problémák gátolják a feladatok végrehajtását. A különutas irányítás cs el­lenőrzés, sajnos, nem egyedül­álló jelenség. Majd minden mi­nisztériumi üzemet ellenőrző felső szerv részéről tapasztalható ilyen hiba, annak ellenére, hogy már sok esetben bebizonyoso­dott: a kiilönutak veszéllyel jár­nak. A pártbizottságok és a mi­nisztériumi szervek közös célért dolgoznak, s a sikeres munká­hoz együttműködésük feltétlenül szükséges. Reméljük, a minisztériumi irá­nyító-ellenőrző szervek mielőbb változtatnak módszereiken és el­lenőrzéseik alkalmával megta­lálják a helyi párt-, szakszerve­zet és az illetékes városi-járási pártbizottságok, vagy a megyei pártbizottsághoz vezető ajtót is. —sz— A kiilönutak veszélyéről

Next

/
Thumbnails
Contents