Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

Sós János eltávozott A kecskeméti Kossuth Ter­melőszövetkezet pártszervezeté­ben üres lett egy hely. Sós Já­nos párttitkár örökre eltávozott a minden élőknek útján. Pén­tek délelőtt 11 órakor búcsúz­tatták elvtársai és barátai. A városi párt-végTehajtóbizottság nevében Krizsán János elvtárs, a városi pártbizottság tagja mondott gyászbeszedet. — Annak a kommunistának a koporsója előtt állunk, aki min­den idejét, szorgalmát és tudá­sát a szocializmus építésének szentelte. Nagyon íáj Sós elv­társ távozása. Enyhítünk özve­gye, családja és rokonai fájdal­mán. Tovább visszük azt a har­cot. amelynek Sós elvtárs is be­csületes, áldozatkész katonája »olt — fejezte be beszédét. Ezután Sánta Lajos elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese búcsúzolt elhunyt harcostársá­tól. — Szegény szülők gyermeke voltál. Gyermekéveidben nem jutott számodra más, mint a nyomorúság, éhezés, megalázott- ság, árvaság, mely annyi nehéz­ségével együtt már nyolcéves korodban elhalványította gyer­mekarcod mosolyát és megfosz­tott a szülői otthon minden sze- retetétől és gondoskodásától. Haláloddal olyan ember távo­zott sorainkból, aki a párt igaz katonája volt a legnehezebb időkben is. Mindig kommunista hűséggel, tiszta szívvel, őszinte, nyílt paraszti értelemmel dolgoz­tál életünk jobbátételéért. A gyászbeszédek elhangzása után a megyei, városi és járási pártbizottságok képviselői, vala­mint a városi tanács, a termelő- szövetkezetek és üzemek dolgo­zói helyeztek el koszorút a fris­sen hántolt síron, miközben a szovjet helyőrség zenekara gyászindulókkal búcsúztatta az elhúnytat. A népművelés és a tanyavilág ulazáse£en Milyen külföldi Tehetnek részt az idén a fiatalok? (KIKÜLDÖTT MUNKATÁR­SUNK JELENTI) Pénteken délelőtt Budapes­ten az Express Ifjúsági Utazási Vállalat Gál utcai székházában tájékoztatták a sajtó képviselőit a vállalat ezévi terveiről. Gon­dos Antal elvtárs, a vállalat Igazgatója elmondta, hogy ebben az évben mintegy 4000 fiatalt visznek kéthetes külföldi kirán­dulásra. Ezren mehetnek a Szov­jetunióba, kétezren az NDK- bs, a többiek Csehszlovákiába, Romániába és Bulgáriába. E ki­rándulások részvételi díja 1500 —1300 forint között váltakozik. Jelenleg a lengyelekkel és a bulgárokkal tárgyalnak még ha­sonló utazásokról. Ezek az uta­zások csere jellegűek: ugyan­ennyi fiatal jön a vendéglátó or­szágokból is. Vállalatunk nemcsak külföldi utazásokat szervez a fiatalok részére, hazánkat is meg akar­juk ismertetni velük. Hasonló­an, mint tavaly, sátortáborokat ütünk fel Zebegényben és a Ba­laton mellett. Hasznosítva azon­ban a tavalyi tapasztalatokat, kényelmesebbé, jobbá tesszük I az ellátást. Mozgalmat indítunk — folytatta Gondos elvtárs — a vidéki fiatalok között »Ismerd meg fővárosunkat« jelszóval. Fő­leg a mezőgazdasági kiállítás idején akarunk nagyobb számú vidéki fiatalt a fővárosba hoz­ni, és a kiállításon kívül a város nevezetességeit is megtekinthe­tik. Néhány érdekesség még az Utazási Vállalat terveiből. Tár­gyalnak az OTP-vel, hogy elő takarékossági mozgalmat indít­sanak a fiatalok között, az uta zásokra. A vállalat segít a KISZ- nek a »Kerékpárral a Balaton körüli túra megrendezésében melyre legalább 5000 fiatali akarnak mozgósítani. A vállalat gondoskodna pihenőkről s fürdő­helyekről. A vállalat Gál utcai székhazában berendezik az or­szág első ifjúsági szállodáját. Ezzel az a céljuk, hogy a vidék­ről a főváros látogatására uta­zó fiatalokat el tudják szállásol­ni. Ha egy vidéki iskola, vagy KISZ-szervezet tanulmányi ki­rándulást akar rendezni Buda­pestre, á vállalat segíti lebonyo­lítását. N. O. az xjj>]é:3r .is MEGKÉRDEZIK a hagyományos Ucuskeda Február 8-án, a kecskeméti Piarista Gimnázium dísztermé­ben rendezi meg a KPVDSZ a hagyományossá vált kereskedő bált. A bál előkészületei már javában folynak. A bál díszel­nöki tisztségére Tausz János belkereskedelmi minisztert, Mol­nár Frigyes elvtársat, az MSZMP Bács megyei bizottságának tit­kárát és Dallos Ferenc elvtársat, a megyei tanács elnökét kérték fel. A fővédnök Ligeti László, a KPVDSZ főtitkára lesz. A védnökök soraiban megyénk kereskedelmi élete kiváló dol­gozóinak nevét olvashatjuk. Gépi szántás és egyéb gépi munkára való felhívás egyéni gazdák részére! Tiszakécske, Lakitelek, Lászlófalva községek egész termetén úgy a szántás, mint egyéb gépi munkák jó minőségben; elvégzését vállaljuk az alábbi díjtételek szerint: 1 kh. = 152 Ft Középszántás fogassal Mélyszántás Forgatás 40—50 cm-re Forgatás 50—70 cm-re Forgatás 70—80 cm-re Szállítás vontatóval Szállítás tehergépkocsival Szerződés köthető gépi munkákra a Lászlófalvai Földművesszövetkezetnél, tanyai iskoláknál és a traktorosoknál! 177 1 kh. = 189 Ft 1 kh. = 1047 Ft 1 kh. = 1290 Ft 1 kh. = 1530 Ft 1 óra = 40 Ft 1 óra = 55 Ft községi tanácsoknál, zetektől, állami gazdaságtól és a tanyavilágtól. Adódik ez a hely­zet a tanyai, iskolák és a terme­lőszövetkezetek közötti kapcso­lat gyengeségéből és a tanyai' népművelési megbízottak önál- lótlanságából, vagy szervezetlen­A KECSKEMÉTKÖRNYÉKI termelőszövetkezetek és a tanya­világ kulturális problémáiról ke­vés szó esett mostanában. Ez a' kérdés pedig nem süllyeszthető el a patópáli »majd ráérünk arra még-« passzivitásba, mivel ennek a társadalmi problémá­nak az elhanyagolása nagyban befolyásolja a szocializmus épí­tésének ütemét. Kulturálódó em­berekkel könnyebb megértetni a párt igazságát, s mindazt, ami a szocialista jövőt illeti. Művelődéspolitikánk nem for­dított elég gondot a termelőszö­vetkezetek és a tanyavilágban élő dolgozó parasztok művelő­dési lehetőségeinek feltárására és szervezett alkalmak megte­remtésére. Mindez égető, sürge­tő feladat. DE HOGYAN KEZDJÜNK HOZZA? Elsősorban is művelődési szer­veink legyenek öntevékeny irá­nyítók. Ehhez pedig mi kell? Tervszerű, folyamatos igényku­tatással párosuló, felmérő mun­ka. Ha ez megvan, akkor e bá­zis képezheti alapját a temati­kájában gazdag, sokoldalúságá­ban érdeklődést keltő, az embe­rek igényeit a legmesszebbme­nőkig kielégítő kulturális élet­nek. A városi művelődési osztály hivatott arra, hogy közelebb hozza a tanyát a városhoz, se­gítse felemelni a tanyai kultu­rális életet a város nívójára, Felmerül a kérdés: hogyan? — Nem könnyű. De azért a nép­művelés állami irányításának meg kell találni a módját an­nak, hogyan töltheti be eredmé­nyesen hivatását. Vegyük mikroszkóp alá és boncolgassuk azokat a problé­mákat, amelyeknek figyelemkí- vül hagyása gátolja, megrekeszti a nagyüzemi gazdaságok és egyéni parasztok további kultu­rális előrejutását. Ml BŰD IS ADÓDNAK EZEK? Elsősorban is a városi műve­lődési osztály népművelési cso­portjának egyoldalú munkájá­ból. Általánossá vált, hogy a népművelési rendezvények zö­me a városban zajlik le, (a me­gyei tanács népművelési cso­portjának segítségével). Ugyan­akkor a tanyavilághoz közel eső falusi művelődési otthonok és üzemek művészeti csoportjai el­szigetelődnek a termelőszövetke­ße pillantás a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe Tóth Misi, a sertésgondozó ki­sebbik fia így dédelgeti a né­hány hetes kismalacot. Már neki is része van abban, hogy a család : 1263 munkaegységet szerzett.; Állattenyésztő lesz belőle, akárki j meglássa! Felső képünkön Csabai János cs Csabai Jenő a jövőt »kovácsol­ják«. Ok izzítják minden nap a parazsat, hevítlk-formálják a patkóvasat és emelgetik az üllőn csilingelő nagykalapácsot. A földmüvesszövetkezet a tsz központjában boltot nyitott. Be­járata a jobboldali képünkön látható. Nagy a forgalom, hiszen nemcsak a szövetkezetbeliek, ha­nem a környék parasztjai is ide járnak vásárolni. Lám, még egy bolt is segíthet kapcsolatot teremteni a kívülállókkal. ségéből. Az irányítás és ellen­őrzés hiánya következtében he­lyenként olyan színdarabokat ta­nulnak meg, amelyek a régi vi­lág porosodó lomtárából kerül­tek elő. Mindez arra is utak hogy a pedagógusok iskolán kí­vüli nevelő munkája kevés, vagy sekélyes. Tehát van mit aprítani a tej­be ahhoz, hogy munkájára rá­üljék ez a meghatározás: nép­művelés. Nemcsak arról van szó, hogy kultúrát vigyünk a tanya­világba, hanem arról is, hogy céltudatosan segítsük tömörülni, dolgozni a kínálkozó helyi erő­ket. MI HÁT A TENNIVALÓ? Széles mederben folyó népmű­velési tevékenységről nem be­szélhetünk mindaddig, amíg a városi művelődési osztály nem teremt programszerű kapcsola­tot a tanyavilágban élő pedagó­gusokkal, a termelőszövetkezet tek, állami gazdaságok vezetői­vel, s a határban szorgoskodó Xegyéni gazdák tömegeivel. Ez | nem lehet egy ember feladata, ♦hanem szükséges olyan társa- | dalmi aktívahálózat létrehozása, -amely vállalja egy-egy termelő- szövetkezet, vagy állami gazda­ság patronálását, rendszeresen meglátogatja őket és segít ne­kik a kulturális élet megindulá­sában. Mindez azonban a városban működő üzemek bevonása nél­kül nagy nehézségekbe ütközik. Tehát mi a feladat? A művelő­dési osztály népművelési részle-- ge szövetkezzen az üzemi bizott­ságok vezetőivel, s állítsanak össze egy olyan közös programot, amelynek megvalósítása nagy­ban elősegíti a tanyavilág kul­turális előbbrejutáspt. Üzemeink többsége rendelke­zik színjátszó és népi tánccso­porttal, zenekarral gyümölcsöz- tessék tudásukat a művelődésre szomjazó tanyavilágban is. Az adott lehetőségekhez mér­ten ki kell bővíteni a tanyai könyvtárhálózatot. Erre megvan a mód, hiszen a megyei könyv­tár ez év első negyedében Mik- lós-telepen, Méheslaposon, Tal- fája-pusztán és Kiskecskeméten tervezi új tanyai könyvtárak lé­tesítését. Egyelőre 120—140 kö­tetből álló könyvtár szolgálná a tariyai dolgozók érdekeit, de ez is valami, egy lépés a fejlődés­ben. í Szélesíteni kell a kiskörzeti ■mozik feladatkörét a sűrűn la­kott tanyavilágban. Ehhez elen­gedhetetlenül szükséges egy me­gyei vándorautó, amelynek kor­szerű felszerelését vállalta a Megyei Moziüzemi Vállalat. Ez az autó lesz hivatott arra, hogy sorralátogatnák a várostól és falvaktól távoleső termelőszö­vetkezeteket és tanyákat, s vetí­tene mezőgazdasági szakoktató és játékfilmeket. A TTIT megyei szerevezete — a városi népműveléssel közösen — szervezzen a tanyavilágban rendszeres mezőgazdasági és egyéb ismeretterjesztő előadáso­kat. A NÉPMŰVELÉSI MUNKA politikai munka is. A párt prog­ramjának megvalósítását segíti ♦ P íelő, ha művelt embereket nevel, ^akiknek áldozatkész munkavál- ilalása, tenniakarása meggyorsít- a szocializmus felépítését. — Bieliczky Sándor — Havonta 20 A Kecskeméti Téglagyár Vál­lalathoz három téglagyár, a két kecskeméti és a I^ákiteleki Tég­lagyár tartozik. E három gyár­ból havonta 1200 000 égetett tégla kerül ki. Meg kell mon­dani azt tó, hogy a kemencéből kikerült téglák minősége néma legjobb, mert a vállalat olyan rossz minőségű szenet kap, amellyel igen nehéz jó téglát tégla égetni. Különösen vonatkozik ez a Kecskemét I., II. Téglagyárra. A Lakiteleki Téglagyárban ége­tett téglák minősége jó. Az égetéssel egyidőben a kar­bantartó részleg a gépek javítá­sával készül a tavaszi idényre. Eddigi értesüléseink szerint a karbantartási munka 00 száza­lékát végezték eh Iparági javítóüzem keres felvételre jól kép­zett géplakatos, lakatos (lemez-, illetve szerke­zeti munkában járatosa­kat) és esztergályos SZAKMUNKÁSOKAT. Lehetőleg 35 évnél fiata­labbakat. Cím: Kecske­mét, Hunyadiváros 10 sz. BARNEVÁL. 173

Next

/
Thumbnails
Contents