Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-26 / 22. szám
TÉLI GONDOK öreqcserfőn { ■dagasztani lehet a sarat a község utcáin. Még a tanácsháza udvarán is cuppog a cipő. Juhász Ferenc községi tanácstitkár azzal fogad, hogy bizony az idegeneknek elsősorban ez a sártenger szúr szemet itt, öregcsertőn. — Az idén 400 méter hosszú betonjárda létesítését tervezzük, de ahhoz jel kellene emelni a községjejlesztési alapot a jelenlegi 3 százalékról 14 százalékra, mert egyéb beruházásokat is meg akarunk valósítani. A legközelebbi tanácsülés erről tárgyal majd. A tények érzékelhetően bizonyítják, hogy fejlődik a község. Most épül egy tanterem, óvoda és tűzoltószertár, jelentős részben társadalmi munkával. Ez utóbbi bizonyítja, hogy az öreg- csertőiek szívesen fognak üsz- szc, végeznek közös munkát, mert értelmét látják. A lanácshúza ablakaiból jól látszanak a mesterséges dombokra épített házacskák. — A mi községünkben azért építkeznek így — mondja az egyik paraszt- ember, — mert agyagos a talaj és csak így lehet megoldani az esővíz lefolyását. Nagy a sár, de mi volt azelőtt? Míg meg nem épült a kalocsai kövesutat a tanácsházával ösz- szekötő bekötőút, addig bizony csak ökrösszekérrel lehetett jól közlekedni errefelé. — 1948-ban épült ez az út — tájékoztat a tanácstitkár, — társadalmi munkával. Sok száz méter hosszan hoztuk rendbe a járdákat ugyanígy. A titkár elvtárs szobájában nagy a forgalom. Jön- nek-mennek, ügyes-bajos dolgaikat intéző parasztemberek. Várakozás közben néha van idő a beszélgetésre. Vörös Ferenc tanácstaggal, •egy fiatalos külsejű parasztem- rbcrrel a, község két termelőszövetkezetéről társalgunk. A Béke feloszlott az ellenforradalom idején. Helyette két szövetkezet alakult. Az előbbiben 80 forintot, az utóbbiban 50 forintot ért egy munkaegység. Vörös Ferencen látszik, hogy régi sebeket szákit fel ez a beszélgetés. — 1952-ben léptem be a Békébe. Egy év múlva a Nagy tm- re-program idején az én fejem is megzavarodott, s kiléptem sok társammal együtt. Hej, de megbántam ezt azóta, úgy, mint amelyik kutya hetet kölykedzett. Mennék is vissza, csak az asz- szony gondolkodik még. Legyint egyet kérges kezével. Sok minden van ebben a mozdulatban, talán egy adag megbánás, egy csomó keserűség. — Hol lennék én már, ha bent maradok. Látom; hogy élnek azok, akik hűek maradtak a közöshöz. Mikor kiléptem jól eraí J olyan helyiséget, ahol ilyenkor,’ télen összejöhetnének egy kis paraszti továbbképzésre. S Az egyik parasztember ezt így fogalmazza meg. . — Nálunk volt már Gazdakör. A helyiség is megvan, csupán meg kellene szervezni. Szívesen Összejönnénk ilyenkor télen, tanulnánk egymástól, szakelőadásokat hallgatnánk, megismernénk az új rendeleteket, egyszóval okosodnánk, művelődnénk. , Ez igaz, csak hogy még nem alakult meg a helyi népfront-bi-] zottság sem, amely sokat segít-: hetne ebben. Ügy értesültem,’ hegy már szervezik. — Jó volna mielőbb megszervezni — sürgeti Vörös Ferenc. A z öregcsortőiek tehát öröni-I mel tanulnak, csak többi segítséget várnak a község Veze-j tőitől. í A Telefongyár vasárnap, január 19-cn bemutatót tartott legújabb híradástechnikai gyártmányaiból. A nagy sikert aratott bemutatón különösen feltűnt a kép előterében látható új MG- típusú rádió -kombinát«, melynek dobozába a negysebessegu lemezjátszón kívül magnetofont is építettek. Agitálnak —ha van mondanivalójuk gyen.« Vajon mit akarunk mi, kommunisták? Talán rosszabbat? Világért sem! Minden cselekedetünkkel a dolgozó emberért, boldogulásáért küzdünk. Ezért harcolunk a régi világ visszatérése ellen. Dunatetétlenen, ahol 33 család kivételével a régi rendszerben valamennyien cselédek voltak, nagyon Jól tudják, milyen is volt az a régi világ. As emberek életének szebbé tétele érdekében kezdeményezték a kommunisták a Sándor- major düledező, volt cselédházainak lebontását, melynek anyagából az elmúlt évben a termelőszövetkezeti tagok, állami gazdasági és gépállomási dolgozók 40 új családi házat építettek. Az emberek életének szebbété- tele érdekében szorgalmazzák a községpolitikai tervek megval sítását, kezdeményezték a tűz gyelőtorony építését és új járdi készítését. A dolgozó parasztok jólétéül ' lékszem, kaptam 18 mázsa búzát, 6 mázsa árpát, 8 mázsa csövestengerit, meg 3000 forintot. Azért csak ennyit, mert a többi járandóságot levonták az adósságba, többek között a 40 liter étolajat is. Valaki megkérdezi: — Aztán melyik szövetkezetbe lépnél be? — Az Űj Életbe, mert az van hozzám közelebb. — De bevennének-e — évődik a másik. A/ őrös Ferenc óvatosan vá- ^ laszol: — Azt mondják nyitva vannak a kapuk. Gyakran beszélgetek volt tagtársaimmal, nem hinném, hogy haragszanak rám. Nemcsak Vörös Ferenc gondja az útkeresés. Ott vibrál ez a fejekben, hiszen forradalom előtt áll a falu. Az új követeli a maga helyét, de a régi még makacsul ragaszkodik állásaihoz. De az új legyőzi a régit, mert hiszen így van ez az egész világon és ez a törvény öregcsertőrc is vonatkozik. Igaz, gyorsabban hódítana tért az új, ha jobban népszerűsítenék a termelőszövetkezetek eredményeit. Ezt maga Vörös Ferenc is* mondja. j — Van jövője ezeknek a szövetkezeteknek. Én mondom, hogy a Kossuthnak néhány év alatt olyan állatállománya lehet,, ha a tagság kihasználja az adottságokat, hogy párját ritkítja a' környéken. , Másra terelődik a szó. A pa-j rasztemberek műveltségéről, ta-| nulási lehetőségéről beszélget-! nek. A községben nincs ezüstkalászos tanfolyam. — Nem lehetett összehozni — mondja a ta-j nácstitkár. — Többször kíséreltük. I-v— Mezőgazdasági szakelőadó-] sokat tartunk — szól közbe] Farkas László mezőgazdasági] felügyelő. Hangjukból mintha egy kicsit] az csendülne ki, hogy az öreg-] csertői parasztok közönyösek aj tanulás iránt. A későbbiekben azonban kidé-] rül, hogy másképp van ez. Sze-] retnének gazdakört^^^vagy egy] RADARR4L fékezik a teherkocsikat A nyugatnémet vasúttársaság kísérletként újfajta fékszerkezetet vezetett be a duisburgi teherpályaudvaron. A pályaudvaron levő teherkocsikat ezentúl radar segítségével fékezik. Ezzel az eljárással elkerülik azt a veszélyt, hogy a mozdonytól ellökött kocsik más vesztegelő kocsinak menjenek neki, vagy hogy külön fékező személy kl- sérgesse a kocsikat. A radarkészülék lépteti működésbe a teherkocsiban elhelyezett újfajta fékező készüléket. Á Kecskeméti Gyümölcsszeszipari Vállalat borseprőt minden mennyiségben vásárol, azonnali pálinka-csere ellenében. BORSEPRŐT átveszünk telepeinken: Kecskemét, Tisza- kécöke, Izsák, Kerekegyháza, Csengőd, Kiskőrös, Jánoshalma, Bácsalmás 50 Közel Kecskeméthez, és mégis távol tőle emelése érdekében népszerűsítik a terméshozam növelésének legjobb módszereit is. Világosan megmondják azonban azt is, hogy a fejlődés iránya a gépesített nagyüzem, a paraszti kisgazdaságok termelőszövetkezetbe való tömörítése. A nagyüzem fejlettebb technikával, olcsóbban termel és nagyobb termésátlagok elérésére képjes, mint a kisparcel- lán egyedül küzködő egyéni' gazda. A nagyüzem fölénye ma már nem csupán feltételezés, hanem gyakorlatban beigazolódott tapasztalat. Ezt mutatja s Micsurin Termelőszövetkezet 10 és fél mázsás búza és 25 mázsás kukorica átlagtermése is. Mégis a termelőszövetkezet eredményeiről eddig valahogy keveset beszéltek. Még a kommunisták is a bajokat, nehézségeket emlegétték leginkább. A köztudatban pedig az terjedt el, hogy a Micsurin egy gyenge szövetkezet. Azt viszont nagyon kevesen tudják, hogy a Micsurin az elmúlt évben igen sok olyan beruházást Végzett, ami a közeljövőben növeli a szövetkezet tagjainak jövedelmét. Nyolcvan holdon új gyümölcsöst telepítettek, 25 holdas szőlőjük jelentős részét felújították, sertéstörzsállományt létesítettek, juhállományukat 600 darabra növelték és több, mint 80 000 forintért Zetort és hozzávaló pótkocsit vásároltak. A párííaggyülésí és az Utána következő beszélgetést mindvégig eleven, alkotó vita jellemezte. Ügy véljük ez a tanácskozás helyes útmutatást nyújtott a kommunisták további munkájához, a soronlevű feladatok megoldásához. Több községben a párttagok passzivitásának éppen az az oka, hogy a soronlévő feladatokat és azzal kapcsolatban a párt álláspontját csak hiányosan jismerik, nincsenek megfelelően' felvértezve érvekkel, mondanivalóval. Az a tapasztalat, hogy a pártvezetőségek — néhány kivételtől eltekintve — nagyon kevés segítséget nyújtanák az agitációs munkához. Nem elég atra megkérni, vagy felszólítani a párttagokat, hogy agitáljanak, hirdessék a párt politikáját, erősítsék a párt és tömegek közötti kapcsolatot Arra van szükség, hogy a beszámoló és a vita rendszeresen meghatározza a mondanivaló fő kérdéseit, érvekkel vértezze fel a párttagokat. A dunatetétléni kommunisták taggyűlése ebbe az irányba jelentett előrehaladást. N. J. Fűtött teremmel várja olvasóit a MEGYEI KÖNYVTÁR. Művelődést, szórakozást nyújt a MEGYEI KÖNYVTÁR. Lépjen bé tagnak a megyei könyvi Árba. 41 itttsrólmhásrtí járva szer' veztük a pártot, vitáztunk t helytelen nézetekkel, hirdettük t párt igazságát, s ily módon nyertük meg az emberek támogatását — mondotta az egyik felszólaló a dunatetétlenl kommunisták legutóbbi taggyűlésén. Mit csináljunk, hogyan dolgozzunk a jövőben? Továbbra is a dolgozók megnyerését tekintjük főfeladatnak — mondották többen. Ezzel s javaslattal valamennyien egyetértettek. Néhányan azonban arra is rámutattak, hogy a felvilágosító munka sikere nem kizárólag a jószándékon, hanem nagymértékben a mondanivalón múlik. A vita a körül forgott, hogy mit mondjanak az embereknek. Ezzel kapcsolatban sok helyes javaslat hangzott el. A felszólalók elmbndották, hogy a dolgozó parasztok most sokkal jobban élnek, mint régen. Azt hangoztatják: »most jó a helyzet, csak rosszabb ne le- ♦ megtanulni nem kell a szomszédba menni), a belsőballószögí egyénileg gazdálkodók zöme pedig még azon a véleményen van, hogy: »tetszik tudni, a magyar ember nem szereti a közöst.« Annyira nem szeretik az itteni »magyar emberek«, hogy még a szerződéses hizlalásra sem társulnak (egy gazda részéről nemigen — viszont két-három áltál már könnyen — Vállalható 5 sertés meghizlaiásáról vah s'zó, ami jelentős kedvezményt, hasznot jelentene nekik). Nos tehát, a fejlődés lehetősége ezek szerint kátyúba jutott. Az idősebbek konzervatívak, felemásan látják a világot, a fiatalok is hasonlóak lesznek hozzájuk, — hiszen kitől kapnának másfajta nevelést? A most üzemekben dolgozók egy része pedig — félig-meddig felismerve a nagyüzemi munka előnyéit, kulturáltabb mivoltát — ha Vissza is megy gazdálkodni, nem ért majd hozzá megfelelő módon. Ne mondjunk időpontot, de a nagyüzemi gazdálkodásra Való általános áttérés időszakában így óhatatlanul az a helyzet teremtődik meg Belső- BállősZögöh, hogy elhanyagolt földekén, kévés szakértelemmé). jónéhányan lépnek a szocialista fejlődés útjára. Persze, e vázlatos tanulmány olvastán a belsőbállószögiek bizonyára úgy vélekednek: ez is ravaszul fogalmazódott meg, mert egészen máshonnan indult á mondanivalója, és ide, a szövetkezeti gazdálkodás emlegetésébe torkollott. Igen, tudniillik a fejlődés törvényszerűsége szerint a valóság is odairányul, mert az egyénileg gazdálkodók maguk is látni fogják, hogy képtelenek a termelőszövetkezettel felvenni a Versenyt mind a termelés, mind a kulturáltabb életforma kialakítása tekintetében, — hát nem hallgathattam el e sajátos tanyavilág általános fejlődési problémájának a megoldási lehetőségét sem. Ahhoz azonban az is kell, hogy az említett — és nem le- kicsinylendő — részproblémákat, alapos tanulmányozás után segítsék megoldani Kecskemét városának az illetékesei, ellenkező esetben Belső-Ballószög úgy fest majd, mintha nem öt-hat, hanem — átvitt értelemben időben is — ölvert-hatvan kilométerre, s egyre messzebb esnék a megyeszékhelytől! Tarján István az állattenyésztésben (kétszeri halassal 9—10 az anyakocáik fiá- lási átlaga; most vesznek négy törzskönyvezett üszőt), mind a növénytermelésben (az üvegházi palántázáshoz szükséges földét például nemrégiben gőzöléssel fertőtlenítettük; s két héttel ezelőtt már ezer fej Salátát kínáltak Kecskeméten megvételre, április végére pedig piacra lépnek a paprika- és egyéb primőrökkel is). Kevesebb gonddal, fizikai fáradsággal, nagyobb kulturálódási lehetőséggel élnek (elkészült kultúrhelyiségük is). Az ő útjuk a jövő útja, nyilván erre lép majd az egész Belső-Ballószög is. Segítséget az előrelépéshez Csakhogy éz nem megy köny- nyén, s nem mindegy, hogy mikor. Az erőszakos tsz-esítes káros, ellenkező eredményt szül (ezt III. A jövő útja Említettük az Üj Tavasz Tsz-t, beszéljünk erről is, mint a Belső- Ballószög életére, fejlődésére most még kevésbé, de a jövőben kétségtelenül erősen haló tényezőről. A szocialista szektor tagságát egy-két középparaszt kivételével volt agrárproletárok alkotják, s 400 holdas gazdaságukban olyan fejlődést értek el néhány év alatt, amilyenre a növekedés ütemének mértékét, s már nagyrészt a terméseredményeket is tekintve, az egyénileg gazdálkodók képtelenek. Erre, mint jellemzőt, említsük meg a jövedelem állandó növekedését; míg 1954-ben 21.63 forintot osztottak egy-egy munkaegységre, tavaly már csaknem a kétszeresét, 40.36 forintot, amellett, hogy közben jelentős összegeket fordítottak beruházásra is (1956-ban majdnem fémil- lió forintot.) Gazdálkodásuk kórszerű mind
