Petőfi Népe, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
A BÁCSALMÁSI járási tanács mezőgazdasági osztálya újszerű vállalkozásba kezdett, negyedévenként megjelenő termelőszövetkezeti híradó kiadására határozta el magát. Ebben rendszeresen összefoglalja a járás szövetkezeti életének, fejlődésének tényeit és tájékoztatást nyújt arról, milyen eredményeket ért el a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság a járás területén. A HÍRADÓ ELSŐ SZAMA a napokban jelent meg. Alapos és sokoldalú összefoglalását adja az 1956 októberében lezajlott ellenforradalmi károk után újjáéledő szövetkezeti mozgalom fejlődésének. A termelőszövetkezeti gazdaságok száma — a híradó szerint — az ellenforradalom nyomására jelentősen csökkent a járásban. Több mint félmilliós anyagi kár is keletkezett a pusztítások következtében. Az azóta eltelt időben azonban a termelőszövetkezetek fejlődése a nagyüzemi gazdálkodás fölényét igazolja a járás egész területén. Nem ritka ma már a járásban az olyan szövetkezet, melyben egy munkaegység értéke meghaladja az 50 forintot. Ezek közé tartozik többek között a tataházi Dózsa, a mélykúti Rákóczi, a kunbajai Rákóczi szövetkezet. De a többi termelőszoveucezeieK sem maraataic el sokkal az említettek mögött. A járásban működő összes szövetkezetekre vonatkoztatva egy munkaegység értéke ebben a gazdasági évben, a szövetkezeti híradóban közölt számítások szerint, 46 forint 63 fillér. HÍRT AD a termelőszövetkezeti híradó arról is, hogy a korszerű gazdálkodás lehetőségei birtokában jó termelési eredmények születtek a járásban. Míg az egyéni gazdaságok hol- dankénti átlagos búzatermése 8,3 mázsa volt, a termelőszövetkezetekben 10,6 mázsás átlagtermést takarítottak be. Hasonlóképpen magasabb a szövetkezetek rozs és őszi árpa termésének átlaga is. ÉRDEKES összeállítást közöl a híradó a szövetkezeti gazdaságokban dolgozó parasztcsaládok évi jövedelmének növekedéséről. E szerint 1955-ben az egy tagra eső átlagjövedelem 10 479 forint volt. Tavaly a jövedelem értéke 12 869 forintra növekedett. Megemlíti a híradó, hogy a madarasi Dózsa Termelőszövetkezet tagsága teljesítette a legtöbb munkaegységet. Itt egyetlen termelőszövetkezeti tag sincsen, aki 120 munkaegységen aluli teljesítményt mondhatna magáénak. Bármelyik gyógyszerüzem megirigyelheti a gluiaminátot előállító üzem berendezését üzemi fogászat Egy idő óta új »iizemággal bővült« Kiskunfélegyházán a Bányászati Berendezések Gyára. A tiszta fehér helyiségben azonban nem a megszokott gyártó vagy javítótevékenység folyik, hanem, mint képünkön is látszik, az emberekkel foglalkoznak. A dolgozók fogainak rend- bentartásával is egészségüket vigyázzák. A Politikai Akadémia szelepéről A megyei Politikai Akadémiát az MSZMP Központi Vezetőségének 1957. június 5-i határozata alapján hoztuk létre. A Politikai Akadémiának kettős szerepe van. Egyrész a párttagság és a pártonkívüli dolgozók tájékoztatását szolgálja a kül- és belpolitikai helyzetről, másrészt elvi segítséget nyújt a pártoktatás részvevőinek. A központilag és helyileg ösz- szeállított előadások fontos elvi és gyakorlati útmutatással szolgálnak. Az eddig megtartott előadások közül különösen jelentős volt a párt és a tömegek kapcsolata című témáról tartott előadás. Ügy véljük, hogy az eddig megtartott előadásoknál is nagyobb segítséget fog jelenteni a közeljövőben feldolgozásra kerülő megyei vonatkozású anyagot felölelő, a revizionizmusról és a szektásságról szóló előadás. Természetesen a legjobb előadások is csak akkor érik cl céljukat, ha azokra megfelelő számú hallgatóságot mozgósítunk, olyanokat, akik az ott hallottakat továbbadják, szemináriumokon és pártnapokon hasznosítják. Az eddig megtartott előadásoknak egyik hiányossága a gyenge előkészítés volt. Ami a Politikai Akadémia szervezetét illeti, megyénkben Kecskeméten és Baján működik, de a fontosabb témákról valamennyi járásban, városban és nagyobb községben tartunk előadásokat. A megyei pártbizottság foglalkozott a megyei pártoktatás helyzetével és felhívta valamennyi pártszerv és pártszervezet figyelmét a Politikai Akadémia fontosságára. Meggyőződésünk, hogy nem csupán ezzel, hanem a színvonalas előadásokkal megszerettetjük megyénkben is a Politikai Akadémiát. Millasin Teréz Akik megkárosítják a becsületes adófizetőket Megyeszetie több mint 5000 hold földet használnak feketén Pár napja kedves vendég érkezett a Kecskeméti Konzervgyár II-es telepére Soroksárról, az első vegyi ktsz-ből. Valamilyen formában megtudták, hogy itt komolyan foglalkoznak a nát- riumglutaminát ételízesítő és gyógyszer előállításával. Éppen ezért kíváncsiak voltak az üzem berendezésére és a feldolgozás módjaira. A vendégek — igazgató, vegyészmérnök, gépészmérnök — nagy elismeréssel adóztak az itteni szakembereknek és kijelentették, hogy bármelyik jól felszerelt gyógyszerüzem megirigyelheti az üzem korszerű berendezését. A vendégek nemcsak jó tapasztalatokat szereztek, hanem az itt gyártott nátriumglutami- nátbol is vittek magukkal. Megyénk községei ebben az évben nagyot lépnek előre az önállóság útján. A nagyobb hatáskör azonban nemcsak megtiszteltetést és bizalmat jelent számukra —, mely az állam felsőbb szervei részéről megnyilvánul helyi államhatalmi szerveink irányában —, hanem felelősséget is. Községi tanácsaink például elkészítették évi költség- vetési terveiket. Ezek megvalósítása azonban attól is függ, hogyan biztosítják hozzá a bevételeket. A bevételek biztosításához az első lépés az adók helyes kivetése. A Pénzügyminisztérium rendelete értelmében február hó 28-ig kell adóbevallást adni a mező- és erdőgazdasági ingatlant DCuUái'a a piiszlúhau ' HARKAKÖTÖNY nevét ritkán olvassuk a sajtóban és amikor az újságíró hétmérföldes falujáró csizmájával ellátogat a megye különböző részeibe, gyakran elkerüli ezt a községet, mely 1952-ben létesült. A 14—15 kilométeres messzeségbe nyúló tanyavilág közepén épült Harka- kötöny s ma már 60 családi háza bizonyítja a fejlődést. A községben alig több mint 500 lélek éL A lakosság többsége a piroscserepes tanyákban szorgoskodik. A fészekrakó parasztok a családi élet nyugalmában terveket, álmokat szőttek a jövőről. Ök voltak kezdeményezői és szószólói a boldogabb élet megteremtésének, 1955-ben elhatározták, kultúrházat építenek. E gondolat megvalósításához hozzájárult a Sernevál, az erdészet, a termelőszövetkezetek tagsága is. A községi tanács és a különböző szervezetek támogatásával elkészült a kultúrház. 1957. december 28-án felavatták. A 250 ülőhellyel rendelkező épület körülbelül 180 000 forintba került, amely külön mozigépházzal is rendelkezik, VIDA JÓZSEF elvtáre örömmel újságolja, hogy a falusi parasztokban a lelkesedés és kezdeményezés egyre inkább növekszik. Komoly kulturális igényekkel lépnek fel, s nem elégszenek meg az alkalmi művészeti tevékenységgel, hanem rendszeres program biztosítását kérik a közZsuzsa, a lányunk ötéves. Huncut, dús fantáziájú, követelőző gyerek. Ha pedig meséről van szó, ráadásul még válogatós is. A rádió jó estét gyerekek rovata csak ritkán nyeri meg tetszését. Ellenben az állat- mesékért, állatokról szóló történetekért egyenesen rajong. Számára ez olyan téma, ami úgy jó, ha se vége, se hossza. Így történt, hogy megleptük őzeimét Csapiina: Négylábú barátaink című szépen illusztrált Kötiy* vével. ■— Mondanom sem kell, a moszkvai állatkert kis lakóinak, az állatóvodában levő négylábú barátainknak életével kapcsolatos megannyi epizód és színesen leírt megfigyelés az első olvasásban megnyerték leányom tetszését. A minap pedig már odáig fajultak a dolgok, hogy a nejemnek egyenesen veszekedni kellett a kis betyárral. Tudniillik annyira felizgatta fantáziáját a sok kis történet, hogy semmi pénzért nem akart elaludni. Nyolc óra felé azután mégis csak el- szenderült, s én ekkor kezdtem csak felfigyelni a sürgős altatás igazi hátterére. — Na végre, csakhogy elaludt már — sóhajtott a nejem. Aztán odatelepedett a duruzsoló kályha mellé és úgy beletemetkezett a lánya mesekönyvébe, mintha a moszkvai állatóvodán kívül más se lenne a világon, _ • Sándor Géza ség vezetőitől, mind a járási szervektől. Amikor elkészült az új kultúrház, üresen kongtak a termek, ez fájó szálka volt a falusi dolgozók szemében. A községi földművesszövetkezet 25 méter zefirfüggönnyel ajándékozta meg a kultúrházat, amit színpadfüggönynek használtak fel. A függöny szélét a Nőtanács tagjai szegték be fáradhatatlan odaadással. A kunfehértói nevelőotthon is feléjük nyújtotta segítő kezét és 50 darab széket küldött a kultúr- háznak. Na, de még ez mind kevés. Honnan teremtsék elő a hiányzó kétszázat? Derényi István elvtárs, a megyei művelődési osztály gazdasági vezetője megígérte, hogy 1958 első negyedében kapnak 250 új billenő széket. E PICINY KÖZSÉG lakóiban nagy az akarat és tenni- vágyás. Nem várnak arra, hogy a sültgalamb a szájukba repüljön. A kultúrház hiányzó berendezése nem gátolja őket kulturális törekvéseik végrehajtásában. Rendelkeznek két művészeti csoporttal, amelyek közül az egyik a KISZ-szervezet fiataljaiból, a másik felnőttekből áll. A felnőttek az Ingyenélőket tanulják, bemutatását február végére tervezik. Vida elvtárs ígéretet tett nekünk, mihelyt berendezik a kultúrházat, megválasztják a művelődési tanácsot, amely folyamatos kulturális életet biztosít a község lakóinak. HARKAKÖTÖNY az eddig végzett munka alapján is több törődést és gondoskodást érdemelne a felsőbb szervektől. iüelíczky Sándor használók, valamint lótulajdonosoknak az általános jövedelemadó 1958. évi kivetéséhez. Az utóbbi években a falu szocializálása, termelőszövetkezetek a’akulása, birtokról való lemondások, tagosítások, stb. következtében nagyarányú változások álltak be a földek tulajdonviszonyában. Ennélfogva érthető, hogy az igen pontos munkát követelő kataszteri adatok nyilvántartásában néhány helyen zavar keletkezett, s ezért fordulhatott elő, hogy megyei viszonylatban több ezer hold földet feketén használtak, anélkül, hogy adót fizettek volna utána. Tavaly pénzügyi szerveink 2259 fekete földhasználatot derítettek fel. Az illető személyek 5888 holdat használtak anélkül, hogy adót fizettek volna utána. Egyik legkirívóbb esetet Bartuszek Imre 51 holdas orgo- ványi kulák követte el, aki 35 hold nádast és 7 és fél hold rétet tagadott el. Amikor ez kiderült, elismerte, hogy 1955—57 között nagymennyiségű nádat és szénát takarított be a fentemlí- tett területről. Az I. fokú pénzügyi hatóság természetesen visz- szgmenőleg megfizettette vele az általános jövedelemadót, 16 458 forint összegben, ezenkívül 5000 forintra bírságolták meg jövedelmének eltitkolása miatt. A többi esetben is hasonlóképpen jártak el pénzügyi hatóságaink. Miért fontos az eltitkolt földek felderítése ? Hazánk az ellenforradalom által okozott gazdasági nehézségeket még hosszú ideig fogja érezni. Ezért most fokozottabban súlyos bűn az államkasszától elvonni a jövedelmet. Ugyanakkor több oldalról károsodik a község is. Egyfelől csökken az adórészesedése, másrészt pedig az általános jövedelemadó az alapja a községfejlesztési járuléknak is és ilyenformán kevesebb pénz jut járdaépítésre, kútfúrásra, villanyhálúzatbővítésre, stb. Ezt tekintve, a község becsületes adófizető polgárai is megrövidülnek. Nem lenne azonban teljes a kép, ha a tények felsorolását itt félbehagynánk. A földet feketén használók jogtalanul nagyobb jövedelmet élveznek, mint a rendes adófizetők. (Ilyenkor persze a markukban lapuló forintokra nevetnek, mert könnyebben és több mindent tudnak vásárolni, mint más.) Más fizeti meg helyettük a mezőőrt is, mely a földjeiket őrzi, — ugyanis a mezőőri díjat felosztják a földterület arányában és kevesebb jutna a többi adózóra, ha ezek is fizetnének. Megyénkben jelenleg is több mint 5000 katasztrális hold olyan föld van, amelyet használnak ugyan, de nem adóznak utána. Pénzügyi hatóságaink azonban most nem bírságolják meg azt, aki a jövedelemadó bevallásnál nem titkolja el. Lesznek azonban olyanok, akik továbbra is az állam és mások kárára akarnak élősködni. Tanácsaink és pénzügyi szerveink úgy tehetnek ez ellen, ha behatóbban ellenőrzik, hogy a bevallások megfelelnek-e a valóságnak. Helyes, ha ebbe a munkába bevonják a mezőőröket, valamint a becsületes adózókat, akiket ugyancsak megkárosítanak a földjüket adózás alól kivonni szándékozó személyek. <— Nagy Ottó —i AS Egy hónap múlva kezdődik meg a napos csibe keltetés a Baromfikeltető Állomáson A Kecskeméti Baromfikeltető Állomás, amely az elmúlt évben több mint félmillió naposcsibét keltetett és adott el, a termelőszövetkezeteknek és a paraszt gazdasszonyoknak, már készül az idei keltetésre. A hírek szerint február közepén rakják be az első tojásokat a keltető gépekbe, ahol előreláthatólag március első napjaiban bújnak ki a tojásokból a parányi napos csibék. Az idén 418 000 naposcsibe keltetését tervezi az állomás, mintegy 634 000 tojásból. Reméljük azonban, hogy a tavalyi évhez hasonlóan, ha a kereslet úgy mutatja, még ennél is több sárgapelyhes kis apróság lát »napvilágot« a kecskeméti keltetőállomáson. Persze erről még korai tervezgetni, gondolkozni. Van ennél időszerűbb érdekesség is. Az állomás most a mintaközségekben szervez tanfolyamokat. A múlt héten Nyárlörinc tanyavilágában, ezen a héten a község belterületén tartanak egyhetes taníolyamot, melynek során a tenyésztői törzsgárda előtt —, amely a legkiválóbb baromfitenyésztőkből áll — tartanak előadásokat a baromfibetegségekről, a helyes takarmányozásról és a fajtaismeretről. A következő hetekben Kerekegyházán, Borbáson, hászlófalván és Városföldön szerveznek hasonló — sok tapasztalatot nyújtó — tanfolyam; k:.i. HÍRADÓ a lermeiőszövefkezeH életről V/T mesekönyv
