Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-13 / 292. szám
(J/fDfi, optimizmus, liiuiioo: ’bástyasétány it A MESE: Romos villa a Bástyasétányon. Ódon falai között csak a szél dudorászik, kertjében néha feltűnik Elvira, a szomszéd házban lakó aggszűz, aki jóslásból tartja fenn magát és itt szokott társalogni az elvadult kertben a régi uraságok szellemeivel, vagy elmélkedni az idők változandóságán. És ekkor közbelép a bürokrácia. Két külön »szabályszerű« kiutalással két külön társaságnak utalja ki a romos épületet lakás céljára. Megjelenik a tett színhelyén egy srereg vidám íiú és egy csapatra-való üde, szép, fiatal lány. Mennyi tulajdonos egyszerre! Hogyan lehet ezt megoldani —, ha nem az operett ősi törvényei szerint? Milyen egyszerű: mindössze — két felvonáson keresztül — össze kell házasítani a színpadon feltalálható összes fiatal lányokat, az ugyanott fellelhető összes tettrekész fiatalemberekkel. — Közben sok minden történik. Színtérre lép a Toronygombki- szerelő Vállalat nevében egy agilis és mulatságos szélhámos, kitűnő amerikai rumba »zajlik le« az ódon falak között, parázs veszekedések és szabály- szerű kibékülések következnek be, felelevenedik két bűbájos öreg sláger az idősebb nézők számára, igazság tétetik a bürokráciát képviselő lakáshiva- táli tisztviselőcske kárára, stb., Stb. . .. ti m*. Mindezt összefogja Eisemann Mihály csillogó melódiákban gazdag, szép táncmuzsikája és nem utolsó sorban színházunk ophretlogyfittesének kedves, derűs játéka. A JÁTÉK: Gyólay Viki Török Annája derűs, színes alakítás. A klasszikus operettszerepel után végre modern figurát kelthet életre kitűnő primadonnánk, temperamentumosán, lírai bájjal, sok dallal fűszerezve. Jól táncol, keresetlen humora magávalragadó. Különösen abban a jelenetben csillogtatja képességeit, amikor a »bonyodalom« szent nevében szerel-** met kell hazudnia Rudinak, aj nyakigláb és kissé szemtelen í festőnek. Sárost Gábor Benedek| Péter szerepében igazi jazz-bon-j viván, stílusosan énekel, ottho-j •losan mozog a nekivaló szerep-; ben. Jól sikerült Jászay Lászlói oemutatkozása. A főiskolát mostj cégzett fiatal színész érett moz-5 gáskultúráról, tánckészségről: tett tanúbizonyságot, bár be-j izéd.technikája még csiszolásra} szorul. Kamaszos bája azonban: sok mindenen átsegíti, emberi-j vé tudja formálni szerepét. | Máté Etát már az operett sze-| gedi bemutatóján is alkalmunk* volt Hajdú Tini szerepében lát-j ni. Alakítása mind technikában, mind mélységben igen sokat fejlődött, kiforrott. Bájos színfoltja az előadásnak a Bodó Györgyi—Temes Gábor pár. Két szobatudóst alakítanak megragadó vidámsággal, — egy geológust és egy csillagászt. S mi lehet a vége csetlő-botló szerelmüknek : házasság. Az igazi, jó komikus szereptől bizony kissé távol áll John figurája, mégis épkézláb, mulatságos alakítást teremt belőle Boros János. Sajnáljuk, hogy az eddigi műsorterv nem adott lehetőséget képességeinek minden oldalú bemutatására. ízelítőnek azonban talán ez a szerep is elég. Sülé Géza, a »szent bürokrácia« képviselője, bizonyára azért, hogy a túl játszás vádjával ne illethessék, egy fokkal színtele-: nebbre vette szerepét a kelletéd nél. Egyáltalán nem lehet ezt mondani Hegedűs Erzsiről, aki ha eleinte idegenül is mozgott! az -operettszínpadon, Elvira szerepében mulatságos karikatúrát* nvűjtott. Párosjelenetei Boros; Jánossal nyiltszíni tapsot kapnak! estéről-estére. < A RENDEZÉS sok vidámság-' gal, épkézláb ötlettel tette még színesebbé az operettet. Gyökös- sy Zsolt, aki a Bástyasétányt el- soízben Szegeden rendezte, kitűnően alkalmazkodik a másféle színpadtechnikai adottságokhoz, újszerű érdekeset nyújt. Jó lenne azonban — különösen a második felvonásban — növelni a tempót. Több helyen adódik még lehetőség fokozásra, sűrítésre s nem ártana rendbeszedni itt-ott a tömegjeleneteket sem. Áll ez elsősorban a »bürokrata« számra. A zenekar frissen, tömören szól a Szegedről jött vendégkarmester, Lendvay Kamilló vezénylésével. Bercsényi Tibor forgószínpadot pótló, gyors változa-! sokra alkalmas díszletei, Vtassy Gizi, tárickoerográfiái ötletesek,' lendületesek. • A Bástyasétány bizonyosan' nagy siker lesz Kecskeméten is. Cs. L. '■ U J K B N Y ^ Gorkij: Mesék ltáliáról. (Európa). Kb. 240 oldal, kötve 11,50 Ft CSUPA ENNIVALÓ Az 1905-ös forradalmi harcok' után Gorkij külföldre menekült,^' Olaszországba, Capri szigetére. ' Ott élt csaknem hét évig, onnan küldte ezeket az olasz életképeket. — A Mesék Itáliáról mondanivalóban gazdag, művészi formájában Gorkij egyik leggondosabban csiszolt műve.’ Görög Imre fordította. ! Ez a felvételünk még a Kecskeméti Konzervgyár Hírős Napi elállításának »Befőtt-sarkáról« készült, melyet a rendezőség a kiállítás nagydíjával tüntetett ki. Mint értesültünk, ez a csupa innivaló sarok szerepelni fog a jövő év tavaszán megnyíló brüsszeli világkiállításon, hirdetve a magyar konzervipar ered~ nényeit. fíarácsenyfaoásár NÉHÁNY NAPJA, hogy leesett az első hó, fehér bundába burkolóztak a háztetők, szemerkélő, csillogó, sziporkázó hópelyheket kapkodtak magukra a fák — de gyorsan le is vetették a nap enyelgő sugaraira. Mintha csak azt mondanák: jobb a fényben csupasz ágakkal sütkérezni, mint fehér köntösben hivalkodni, halotti merevségben vigyázni a csillogó, szép ruhára. S, hogy a napsugarak megcirógatták a komoly, méltóságteljes tenyőerdők fáit is, közülük néhányan gondoltak egy nagyot és merészet: nem fagyoskodnak a hidegben télen át, eljönnek a városba, melegebb, barátságosabb környezetbe, ahol talán szeretettel befogadják őket az emberek. TALÁN éppen ezért történt, hogy a hun- cutkodó gallyacskájú, sudár fenyőmamák és aprócska csemetéik kedden reggel letelepedtek a kecskeméti Kossuth téren, hogy az emberek jóaikaratába ajánlják magukat. Rövid ideig mozdulatlanul pihentek a hosszú út . után a köréjük vorft kötélkorlát mögött, de hamarosan megindult az érdeklődők áradata, hogy melegebb, családiasabb körbe vigye a kicsi fenyőket. Megkezdődött a válogatás, szemrevételezés. A fenyők magukat kelletően reb- bentették meg kicsiny ágaikat, amint felállít- gatták őket a sima aszfalton. Csakhamar valóságos kis erdő keletkezett. Kicsiny és nagyobbacska fenyőfák tarkakendős nénikéktől, kucsmás paraszt- emberektől, városi polgároktól támogatva, állták a »mustrálga- tás« izgalmas perceit. — Ez a szép, ez kell nekem — mondja egy félbundás, nagymamaféle nénike, aki talán éppen az unokáját akarja meglepni az erdőből bevándorolt fe- nyőcskével. — Nem hagyhatnám itt délig ezt a fácskát — ajánlja a fehérköpenyes eladó gondjaiba újdonsült tulajdonát egy kucsmás parasztbácsi a vásár után —, mert nekem előbb a bíróságra kell menni, mit szólnának, ha magammal vinném? PEDIG ki tudja milyen ügyben járt ott. Lehet, hogy a tárgyaláson jó szolgálatot tett volna a pereskedők között a békére intő, sarokban guggoló kis fenyőfa. Mert a fenyőnek — sokszor úgy érzem magam is — szaloncukor, aprócska díszek nélkül is megvan a maga varázsa, megszólal szeretetre, békességre intő suttogó szava akkor is, ha csupasz ágacskái villannak felém. S AHOGY a hirtelen itt termett fenyőerdő tövében állok, talpam alatt az aszfalt síma képe és elnézem az izgatott válogatásba merült közönséget, megannyi biztatást, ígéretet tükröznek a kendők és sálak mögé bujtatott arcok, s néhány lépéssel én is beljebb kerülök az emlékezés, a szeretet erdejébe. Kezembe veszem a törpe kis fenyőt, hogy vele együtt hazavigyem a meghitt, derűs szeretetet és örömet árasztó nyugalmat. i. E-né NÉMETORSZÁG,I MOZ A1 Üzemek Hagy nvereméayek A TOTÓM! A 43. fogadási héten 12 találatra 109169 forint nyeremény! TOTÓZZON! 3,30-ért sokat nyerhet 2314 büntette a gonosztevőket. Else Koch-ot —, akinek egyedülálló gyűjteményét, a lenyúzott emberbőrből készült könyv jelzőket és egyéb használati tárgyakat a Buchenwaldi múzeum mutatja be — az ellenforradalmárok kiszabadították, nyugati fogságba került és miután amerikai katona apától egy amerikai állampolgár anya lett, amnesztiát kapott és most Ausztráliába készül kivándorolni, Adenauerék segítségével. Sommerx táborparancsnokot — úgylátszik, eredményes Buchenwald-i tevékenysége fejében — odaát, miután ugyancsak amnesztia révén kiengedték, most már teljes- nyugdíjban is részesítik. Elhagyva a tábort, Weimarba érkezünk és Goethe házába kopogtatunk be. A költő barátai Goethe halála után mindent felleltároztak és ma minden eredeti helyén áll, ahogy a 83 éves költő halálakor volt. Még a villanyt sem verették be a házba. Az utcai traktuson pazar berendezés, a titkos tanácsos és miniszter fogadószobái — a kert felől a háromszor négy méter alapterületű puritán háló, egy igen egyszerű ággyal és egy karosszékkel, mint minden berendezéssel. A karosszékben szenderült jobblétre Goethe. Dolgozószobájában íróáll- vány: a költő állva írta műveit, mint mondta, legjobb gondolatai séta közben és az íróállvány mellett születtek. Magatervezte, egyszerű, célszerű bútorok, ásványgyűjtemény. borosüveg. — Háromezerkötetes könyvtárának katalógusát most adják ki. (Folytatjuk) Brnszt. Jván Jellemző arra, amit itt láttunk a következő. A látogatókat a láger volt foglya kíséri. Megmutatja az »orvosi rendelő« szobát, ahol fehérköpenyes SS- katonák, stetoszkóppal a mellényzsebben fogadták a foglyokat, felírták néhány adatukat, majd mérce alá állíttatták egy zárt szobában, ahol rikítóan ci- nóber-piros még ma is a lábrács. A mérce alatt álló foglyot re j teliből, közvetlen közelről tarkón lőtték. Szemben bőrcsíkokkal lazán fedett lőfal, hogy a becsapódó golyó nyomát a visszaeső bőrcsík rejtse. A lábrács is azért vörös, hogy a vérnyom ne tűnjön fel rajta. Itt hétezerkétszáz szovjet hadifoglyot végeztek ki — többek között. A volt táborlakó végigvezeti a küldöttségeket, mindent megmutat, tompa hangon mindent elmagyaráz. Kérdésemre elmondja, hogy néhány napja látja el feladatát és csak rövid ideig bírja erővel. Egymást váltják a volt foglyok közül azok, akik ezt a nehéz felvilágosító munkát vállalták. Itt végezték ki a német munkások szeretett Teddy-jét, a Kommunista Párt mindhalálig állhatatos Ernst Thalmannját, aki még ekkor is, a fasiszta Németor-, szágban, gyilkosai keze közölt kijelentette, hogy büszke arra, hogy ő német. Nem véletlen, hogy épp Buchenwald volt az egyetlen koncentrációs-tábor, amely önmagát szabadította fel: az illegális kommunista szervezet szétszerelvc 600 karabélyt' csempészett a táborba és lefegy- verezte az őrséget. A Köztársaság üldözte és meghullott-hó-tiszta fehér köpenyét: ez természetes. De a fúrógyár is ragyog: rend, szalag- rendszer és kínos tisztaság. A Zeiss-gyár akár egy patika, pedig az optikai részben, az üvegcsiszolásnál is volna, ami piszkot csinálna, szintúgy a fém- megmunkálóban. Fizetések: — iparostanulótól technikusig 150—650 márka, bruttó. Tíz százalék betegse- gélyző, biztosítás és adó, plusz gyermektelenségi kerül levonásra. Teljesítménybérek vannak, kivéve az iparostanulókat. Nem tartják helyesnek az iparostanulók teljesítménybérezését. Ez akadályozza a tanuló sokoldalú képzését. A teljesítménybér hiánya azonban nem akadályozza az ifi, ill. tanulóbrigádok létezését és versenyét. Az iparostanulók — erről meggyőződtünk — sokoldalú képzést és általános műveltségi oktatást is kapnak. Több helyen volt beszélgetés, kérdés-felelet, de ifjúsági körökben sehol nem adtak fel Magyarországra vonatkozó olyan értelmes és ügyes kérdéseket, mint a Bormaschinen Fabrik MTH-isliolájában. Buchenwald- W elmar Csikorgó, hideg idő volt és köd ülte meg a tájat, amikor beléptünk a néhai Buchenwald-i koncentrációs tábor »Jedem das Seine« (»Mindenkinek a magáét«) feliratú vasrácsos kapuján. Ez a tábor egyike volt a háromszáznak, amely német földön és a megszállt területeken ipari, nagyüzemi módszerekkel irtotta a szabadságharcosokat, szovjet hadifoglyokat és az elhurcoltak millióit. (2) Voltunk a világhíres Zeiss Műveknél Jénában, a saalfeldi Rotstérn csokoládégyárban, a Max-kohónál, Közép-Európa legnagyobb speciális fúrógépgyárában, a saalfeldi Bormja- schinen Fabrik-ban, ércbányában és vizierőmű építkezésnél. Küldöttségünket mindenütt szeretettel fogadtál! és mindent készségesen elmagyaráztak, megmutattak. — Kiemelkedő mindenütt az utánpótlás nevelése, az iparostanuló-képzés. Ragyogóan felszerelt tanműhelyek, a legmodernebb gépekkel, 4—8 tagú tanulóközösségek egy mesterre! és az iparost'anuló-iskola az üzemben van. A folyosó egyik végén a tanműhely, a másik végén, vagy a szomszéd épületben az iskola. Az »MTH«- iskola igazgatója az üzem igazgatóságának van alárendelve, ugyanígy a kollégiumigazgató. A Max-kohó kultúrháza. Nagyobb és pompásabb, mint a budapesti EDOSZ-kultúrház' pedig a Max-kohó csak egyik és nem is legnagyobb kohóműve a Köztársaságnak. Hétmillió márkába került, talán egy kicsit sokba is. A helyiek szerint kisebb is megtette volna. Színház és mozi, bálterem és vendéglő, előadó és baletterem, ki tudja, hány szakköri terem van benne, könyvtár, olvasó, zeneszóba. — Kis füzet: havi műsorral mutatja, hogy pezsgő élet van a kultúrházban, sokoldalú program. Külön fejezet az üzemek szinte klinikai tisztasága. Nem kell említeni a csokoládégyár minden dolgozójának frissen-