Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-13 / 292. szám
Ä kukoricafelvásárlás helyzetéről MINTEGY SZÁZEZER MÁZSA májusi morzsolt kukoricát vásároltak fel A termelője meg vannak elégedve az árakkal — Nagy jelentősége van a vetőmagszárításnak Aki a kecskeméti, vagy a kiskunhalasi vasútállomásokon járt az utóbbi hetekben, tapasztalhatta, hogy feltűnően sok kuko- rocás vagon érkezik és indul naponta tovább. Ez minden bizonnyal a jó terméssel együttjáró nagymennyiségű értékesítést is jelenti. Érdeklődtünk a megyei Terményforgalmi Vállalatnál, hogy mi a helyzet a kukoricafelvásárlással kapcsolatban? ßuda Gábor elvtárstól, a vállalat igazgatójától a következő felvilágosítást kaptuk: — Valóban jó termés volt a megyében, főleg a déli és a Duna menti községekben, s ez a felvásárlási terv teljesítésénél is tapasztalható. j Eddig körülbelül 100 000 ( mázsa májusi morzsoltnak megfelelő csöveskukoricát vásároltunk fel. Jól halad a kukoricaátvétel a szalkszentmártoni, a csávolyi, a kunszentmiklósi, a mélykúti, a dunavecsei, a tompái, a kisszál- lási, a madarasi telepeinken. Nem mondható el ez a keceli, a sóit vadkerti, a kerékégyházi, a tiszakécskei, az izsáki, a lajos- mizsei és a kiskunmajsai telepeinkről. Természetesen itt a homoki területek eltérő adottságait mérlegelnünk kell. Földművesszövetkezeteink többsége sajnos csak igen mellékes feladatnak tekinti a terményfelvásárlást és ez meg is látszik az eredményeken is. A terményforgalmi telepek és a földművesszövetkezetek tervteljesítése között 30 százalék különbség van. — Mi a parasztság véleménye az állami árról? — A vállalat által meghirdetett ár kedvező. Általában a piaci árak Is ezen a szinten mozognak. A héten mindén községben megkezdték a morzsolt kukorica felvásárlását is és úgy gondoljuk, hogy ez ismét növekvő felkínálást fog eredményezni. Kezdetben voltak olyan hangok, hogy később majd lényegesen drágább lesz a kukorica és emiatt sokan tartózkodtak az értékesítéstől. Ma már látható, hogy nagy árhullámzás nem várható. A készletek birtokában — a gabonához hasonlóan — egyenletes árszintet tudunk tartani. A heti 150—170 vagonos csöves tengeri felvásárlása iltán most már a morzsolt áru felkínálása is azt igazolja, hogy terveinket egyenletes ütemben teljesíteni tudjuk. — Milyen a felvásárlók kereskedelmi tevékenysége? — Sajnos e tekintetben még van tennivaló. A korábbi években kialakult gyakorlat az volt, hogy csak a raktárajtóban várták az árat, hiszen a kötelező beadás idején nem kellett utána járni. A kezdeti nehézségeken már túljutottunk, egyre több felvásárlónk kezd valóban kereskedővé válni a régi bürokratikus, kincstári szemléletű, csak áruraktárosi tevékenység helyett. — A felvásárolt áru Zöme elszállításra kerül, hogy ilyen Érdemes sxörethexni — mondják a garaiak ’ O September második felé- C7' ben Carún két mezőgazdasági társulás alakult. — Az egyik 23 taggal 161 katasztrális hold földön, Zöld Mező néven, a másik 33 taggal 200 katasztrális holdon, Kossuth néven. Sok huzá-voha volt áz engedélyek megadása körül. Nem terjesztették fel mindjárt az alapszabályt a járáshoz, másrészt sok olyan vélemény hangzott el, _ hogy ez a két mezőgazdasági: társulás volt termelőszövetkezeti tagokból alakult, miért nem inkább a szövetkezés fejlettebb formáját választották. Persze nem könnyű az elhatározás és senkit sem lehet kényszeríteni a termelőszövetkezetbe, ha még nem tisztázta önmagában, hogy közösen mégis jobb dolgozni, mint egyedül. Közben a két mezőgazdasági társulás tagjai többször összejöttek, vitatkoztak, beszélgettek a járási és megyei vezetőkkel, szakcsoport Is nemrégiben. Az egyik kendert termel, ötvenöt termelő, 87 holdon fogott össze. A másik szakcsoport cukorrépát termeszt, nyolcvannégyen 48 katasztrális holdon. A garaiak látják, hogy érdemes szövetkezni. Előttük a példa: a jól dolgozó, módos tagokból álló szövetkezet, a Vörös Csillag. nagy a kukoricát szállító vagonok száma egyes helyeken? — Csak a fogyasztási szükséglet mértékéig történik szállítás, a többit a górékban tároljuk. A nagymérvű kukoricaszállítás oka másban keresendő. Megyénkben három dohányszárítóban vetőkukoricaszárítást végzünk. Az ország minden részéből majdnem 1500 vagon csöves vetőkukorica érkezik a kecskeméti, a kiskunhalasi és a kiskunfélegyházi dohányszérítóba. — Miért szükséges ilyen nagy- mennyiségű kukorica mesterséges szárítása? — A tudományos vizsgálatoknál már korábbán bebizonyosodott, hogy a nedves vetőmag könnyen megdohosodik, pené- szesedik és csíraképessége részben, vagy egészben elvesz. De a jól górézott, idényszerűen nedves kukorica csíraképességét is rontja a téli hideg. Nálunk nem- ritka a —20 fok. Ilyen időjárás esetén a gó- réban levő kukorica csíra- képessége nem őrizhető meg. A légszáraz és viszonylag veszély nélkül tárolható áru nedvessége 12—14 százalékos lehet. A most szárításra kerülő áru víztartalma 24—26 százalék. Érthető, hogy ezt megnyugtatóan nem lehet tárolni. Arra vállalkoztunk, hogy az ország kukoricavetőmag- termésértek majdnem felét leszárítjuk, tisztítjuk, egalizáljuk és fémzároltatjuk. Ezzel is a jövő évi jobb kukoricatermést kívánjuk előmozdítani. De nem megvetendő az így adódó valutaszerzési lehetőség sem. Már jelentős mennyiséget szállítottunk Nyugat-Németor- szágba. Nem megvetendő szempont az sem megyei vonatkozásban, hogy a visszamaradó csutka hozzájárul az említett városok tüzelővel Való ellátásához. Ugyancsak lényeges, hogy a mezőgazdaságban már ilyenkor nem foglalkoztatott — kb. 5—600 ember — munkaalkalomhoz és kereseti lehetőséghez jutott — fejezte be tájékoztatóját Buda Gábor elv- társ. Üzemi fanácsválaszfásra készül a szakszervezet iiiiüUiliiiiiiiiiiiiiililliiiillliililiiilinliilulliHlllliuiiiiiiuimiiiiiuHuuimiiimimiiuuiuiiuiiiwuiiuiiii'iiuw““.“*“"1»1"1“*"—» Miről beszélnek a tanácsválasztás előtt ? így válaszolt a régi, ügyes vezetőnek: j — Ki maga? Mit akar Itt? Nem csoda, ha ilyen körülmények között a szokásos 0.5 százalékos munkaközi seléjt 5 százalékra tornászta fel magát. Ilyen emberekre nincs szükség az üzemi tanácsban — egyeztek meg az aktívaértekez- let részvevői. De hát milyenekre van akkor szükség? Bátor, határozott, becsületes emberekre Nem is lehet máskép elképzelni egy üzemi tanácsot, ha jól, a törvényeknek megfelelően akarja kifejteni működését. Éppen ezért az aktíva részvevői azok mellett a becsületes dolgozók mellett szállnak síkra, akis jzorgalmasak, nem hallgatják el azt, hogy helyeslik a munkásparaszt kormány cselekedeteit és készek azt támogatni. Hircie- cik, hogy a munkás-paraszt kormány teremtette meg az alkotó munka nyugodt légkörét, a Í3 százalékos fizetésemelés reális alapját, a jelenlegi árubőséget. Nem átallják elmondani azt sem, hogy a fizetésemelés a munkás-paraszt kormány érdeme, nempedig a munkástanácsé. Ma egy gyakorlott Kopasztó itt nyolc óra alatt 80. de van olyan is, aki 100 forintot keres. Követelmény a jelöltek iránt az is, hogy védjék a nép vagyonát, mindenkinek és mindenkor bátran mondják meg a véleményüket. Van-e ilyen munkás, műszaki a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál? Van! Még hozzá bőven. Közülük csak néhányat említünk: Gyurászovics Jánosné, Kardos Jenő, Lázár Imre, Szűcs László stb. És mi lesz akkor, ha a dolgozók közül egy-kettő olyat is javasol, aki méltatlan az üzemi tanácstagságra? A választás előtt, s a választáson is felállnak az aktívák cs kerek-perec megmondják: — nem kell az üzemi tanácsba »napraforgó«, véleményt gyakran változtató, ide-oda kacsingató demagóg ember, mert bőségben Vagyunk a becsületesekből. Csak néhány témát ragadtunk ki a választást megelőző viták, kérdések csokrából. Reméljük és hisszük, hogy a legjobbak kerülnek be a munkások bizalmát élvező, nagy feladatot magára vállaló, és majdan ellátó izémi tanácsba. V. K. Balzac, Honoré de: A Nucingen- ház és más elbeszélések. (Bal- zac-sorozat.) (Európa.) 340 old. kötve 27,50 Ft végül is úgy döntöttek, hogy mégis érdemesebb. ha nem is mindjárt termelőszövetkezetet,[ de termelőszövetkezeti csoportot alakítani. Többre mértnek, ha szorosabbá válik a kollektív munka. ; A Zöld Mező november 15-én,' a Kossuth pedig november hó 28-án alakult át termelőszövetkezeti csoporttá. Közben erősödték Is. Jelenleg a Zöld Me-: Zönek 30 tagja és 230 höld földje, a Kossuthnak 35 tagja és 238 hold földje van. A két termelőcsoportban so-j kát beszélgetnek arról, miképp lehetne minél jobban kihasznál-; ni a lehetőségeket, hogy előre\ haladjanak a gazdálkodásban. Az őszi kalászosok a huza-vona ellenére, ha késve is, a földbe] kerültek. A Zöld Mezőben arról', beszélgetnek, hogy közös állat-: állományt hoznak létre. A leg-] nagyobb lehetőségük egy közös] juhnyái létrehozására van. Szó van arról is, hogy öntözéses kertészettel növelik bevételüket. Alakult két mezőgazdasági' A maguk csinálta, padlóból összetákolt szükséglépcsőn sietünk fel Toldi Imre művezetővel együtt a Rákóczi úti új, 36 lakásos bérház tetejére, hogy írjunk azokról az emberekről, akik tetőt teremtenek a boldog otthont kívánók feje fölé. Mi tagadás, olyan jó humorú, tréfálkozó emberek társaságába csöppentem, hogy hosszú Ácsok a tetött ideig szívesen emlékszem majd az itt eltöltött időre. Ácsokkal hozott össze a sors, mégpedig Mogyoró Antal brigádjának tagjaival, akik félegyháziak, s róluk járja a megyében a jelző: mungók. Mondom is a bemutatkozás után: — A félegyháziakat mun- góknak is hívják. A brigád két fiatalabb tagja csak néz, azután Cseri Jancsi bácsi, aki 30 éve űzi ezt a szakmát, kérdi tőlem: — Ismeri-e a történetét? — Nem én. Tíz perc múlva világossá lesz előttem a mungó szónak története, mely a múltban igen divatos kifejezés volt. A régi kormánypártiakat hívták így. A fiatal nemzedék csak elbeszélésekből ismeri a történetet. Jancsi bácsi nem tudja tovább folytatni, mert szólítja a kötelesség. A »himbát« ez tartja össze a két betonból készült szarugerendát — emelik fel az állványra. Négyen rugaszkodnak neki. Cseri János. Seres peter, Nagy János és Juhász József. — Vigyázz a kezekre. . ; — Nyomás fel! —i Hadd ménjén! — No, még egy kicsit! — Biztató és figyelmeztető szavak röpködnek a levegőben. Később Cseri János bácsi így folytatja: — Most jön a nehezebb. A »himbát« feltesszük a gerendára. A tréfálkozás félbeszakad. Négyen kezdik emelni ezt az érdes és dróttal megtűzdelt betonszerkezetet. Jani bácsi figyelmeztető szava hallik ismét. — Csak egy deszkán állj! öt vagy tíz perc, s a »himba« a gerendán van. Seres Péter tartja a ballancot — az egyensúlyt — Juhász Péter fent, Cseri János és Nagy János pedig lenn, hol vállal, hol kézzel segít az összekapcsolásnál. Egyszer csak úgy süvít Juhász József hangja, mint a vészjelző sziréna: — Engedje el, Jani bácsi. Nyomban megteszi, s így Juhász Józsinak módja van arra, hogy visszaengedje a gerendát a helyére. Hideg volt a tetőn, a 14 méter magasban, de ezekben a pillanatokban én ezt nem éreztem. Már azt hittem, hogy egy balesetnek leszek szemtanúja, de Juhász József előrelátása, okos cse- lekete megmentett ettől. E nehéz pillanatok után kicsit pihennek, majd újra tréfálkoznak, de csak egy-két mondat erejéig, Mert a munka vár. Talán fél óra telik el, míg a 450 kg súlyú, három részből álló tetőszerkezet a helyére kerül. Ott tartózkodásom alatt négyet raktak fel, s azt mondták, hogy alkonyaiig még kettőt a helyére raknak. Holnap délelőtt az első szekción befejezik a tetőgerendázást, aztán hozzákezdenek a mennyezet tetőgeren- dázásához. Ezt követően zsaluznak, majd a brigád egyik részé mennyezettárcákkal fedi a harmadik emeletet. Kíváncsiságból megkérdem: — Szilveszterre tető alatt lesz az épület? Cseri Jancsi bácsi válaszol: — Ha jó lett volna a héten az idő, akkor talán, de így csak január közepére. Hogy kerek legyen a gondolat, Czakó Antal még hozzáfűzi: Sietünk, mert tudjuk, hogy sok lakás kell a kecskemétieknek,.; Elbúcsúzunk. A padlóból összetákolt lépcsőn lefelé nemcsak Toldi Imre kísér, hanem az itt eltöltött idő sok tanulsága, a munkát szerető emberek bátorsága is. Ez is igaz, meg az is, hogy egész emberek a munkában itt a tetőn, 14 méterre a földtől. VenRSZ Monoré de Balzac [Kevesen ismerik hazánkban a [novellista Balzacot. A címadó [novellában megelevenedik a pá- i rizsi előkelő társasági élet, a pénzvilág boszorkánykonyhája: a Nucingen-bankház. Lázas, vad szenvedélyek kavarognak a Spanyolországban játszódó Marann. vér-ben; főhőse egy kurtizán tisztességes lánya. A Halasi Barneválban is hallunk olyan véleményeket: Nem lesz különb ez sem, mint a munkástanács. Mások szerint csak olyan ne legyen, mint a régi Volt. De vannak olyanok is, akik úgy vélik, hogy a munkástanácsnak nagy szerepe volt a bérrendezésben. Ezekből a véleményekből a józanságot és a realitást az képviseli, ameíy így szól: Csak olyan ne legyen az Üzemi tanács, mint a munkástanács volt. Miért? Erről beszélnek majd a szakszervezeti aktivisták, a kommunisták és becsületes párton- klvültek. Búvóhelye volt a demagógoknak E gondolat köré csoportosította mondanivalóját a legutóbbi aktívaértekezleten VincZe Benő üb-elnök és a felszólalók. Megtudtuk a felszólalásokból, hogy a munkástanács itt is egyes ellenforradalmi elemek búvóhelyévé vált. Mi jellemezte a munkástanács egyes tagjainak »áldásos« ténykedését? Habzó szájjal kiabálták: Töröljék el az »átkos« teljesítmény- bérrendszertl (A dolgozók azóta visszakövetelték.) — Kirúgni a kommunistákat — üvöltötte Horti Ilona, Szőlősi Sándor. Elfelejtettek köszönni a kommunistáknak és becsületes dolgozóknak, S nem volt olyan értekezlet, ahol tért, bért, bért és megint csak bért ne követeltek volna. És mi volt a véleményük a munkáról? Ennek szorgalmazását megnagyták a kommunistáknak, Vincze Benőnek éS a többi elvtarsnak. És a munkások többsége hallgatott a kommunista Vincze Benőre. Nem fordítottak hátat az üzemnek, nem sztrájkolták, mert megértették: na az áru tönkremegy az az ő kárukat is jelenti. Ebben az időben, — bár már sokan elfeledték — éppen ezért felemlítjük — rettentő sok volt a piszkos, tollas, tépedt baromfi, arni annak tulajdonítható, hogy amikor ezt Vincze Benő szóvá tette az illetékes munkás- tanács tagoknál, azok kézlegyintéssel elintézték. Az egyik tanyáról bekerült asszonyság, aki csak kóstolgatta az üzemi életet,
