Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-08 / 288. szám

Mező Imre sieve! vette le! u kecskeméti Hatolta József Gimnázium HISZ szervezete Pénteken este megható ünnep­ség színhelye volt a kecskeméti helyőrségi klub színházterme. A Katona József Gimnázium KISZ szervezete tartotta itt ün­nepi taggyűlését, melyre meg­hívták a városi pártbizottság ve­zetőjét, az idős kommunista ve­teránokat és Mező Imrémét, a kommunista mártír harcostár­sát és özvegyét. Ez a taggyűlés nagy ünnep volt a KISZ-szervezet életében, hisz ez alkalommal vette fel az ellenforradalom alatt mártírha­lált halt kommunista Mező Im­re nevét. A taggyűlésen Bara­bás János, a gimnázium negye­dik osztályos tanulója mondott ünnepi beszédet, melyben a fia­talok nevében megfogadta: »a mártírok kezéből mi, fiatalok ragadjuk ki a zászlót, s méltók leszünk az értünk is halt már­tírokra-«. Ezután meghallgattáK a Mező Imréről szóló emlékle­mezt, majd Mező Imrémé emel­kedett szólásra. Nem lehetett meghatottság nélkül hallgatni, amit a rég­múlt harcokról és a nehezen tá­volodó fájdalmakról beszélt. A kommunista mártírokról és fér­jéről szólva ezt mondta: — Nehéz volt elvesztésük, de mégis van bennem egy kis büszkeség: nem haltak hiába! Fiataljaink tovább viszik az el­ejtett zászlót, csak arra kérem, soha ne feledjék, hogy Mező Imre nevéhez tisztaság, becsü­letesség fűződik. Ügy dolgozza­nak továbbra is, hogy megőriz­zék nevének becsületét. Megható jelenet volt, amikor az özvegy szavai után a szerve­zet két fiatalja lépett a színpad­ra — egy fiú és egy lány —, hogy átadják a fiatalok ajándé­kát és mély tisztelettel megcsó­kolják a sokat látott, sokat szenvedett arcot. Mintha ez a jelenet pecsételte volna meg őszinte, hív fogadalmukat, hogy életük végéig kitartanak a dol­gozó nép ügye mellett. Ezután a szervezet fiataljai ünnepélye­sen letették a KISZ-íogadalmat. BESZÉLGETÉS SiimuuuL JUiluihj, zaieiz£i'H(ÍMÍ A Kecskeméti Katona József Színház szervező irodájában be­szélgetünk. — Azért jöttem Kecskemétre — mondja —, hogy.én is részt vegyek a Bástyasétány premier­jén. Már láttam a próbákat, s úgy érzem, jól sikerült előadás­nak ígérkezik. A zenekar mo­dernebbül szól, mint Szegeden. A dobos kiváló. Minden gon­dolkodás nélkül magammal vin­ném Pestre a saját zenekarom­ba. Szegeden több vonós volt, itt kiemelkedőbb a jazz része. — Nagyon tetszik Gyólay Viktória énekhangja. Máté Eta a szegedi előadás óta sokat fej­lődött. Lehet, hogy a premieren a nyitányt én vezénylem. Elárulok egy titkot önnek. Ta­vaszra készül el Túri András és Bodó Béla mondern paródiája, melynek címe: Romeo elveszi Júliát. A zenét én komponálom. Ez lesz legújabb szerzeményem. Bieliczky Sándor A dolgosók képviseletében A Kecskeméti Gépállomás szerelő műhelyében dolgozik Tor­mási Lajos elvtárs. Ötvenkétéves férfi, akinek haját, már beezüs- tözte az élet. Ö a cséplőgépjavító részleg csoportvezetője. Hatan vannak brigádjában s lelkiismeretesen, odaadással végzik mun­kájukat. November 8-án hozzáfogtak a javításokhoz és 30-ig ki­lenc cséplőgépet javítottak ki. Tonnást bácsi kommunista. Tagja a munkásőrségnek. Ola­jos kezében fehér borítékot szorongat s felbontása után megtud­juk, hogy most kapta meg küldöttigazolványát a MEDOSZ har­madik vezetőségválasztó küldöttértekezletére, amely december 10-én kezdődik a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában.' Tormási elvtárs elmondja, hogy ezen az értekezleten választ­ják majd meg a küldötteket a MEDOSZ harmadik országos kong­resszusára. B. S. 18000000 Ft a tanácsi vállalatok negyedévi nyeresége A többletnyereség szétosztása és az üzemi tanácsok választása a v. b. napirendjén PÉNTEK DÉLUTÁN került a végrehajtó bizottság elé a megye helyi iparának, valamint azösz- szes tanácsi vállalatoknak 1957. III. negyedévi működéséről ké­szült mérlegbeszámoló, melyben a vállalatok tei-melési értékét és nyereségeit szembeállítva az el­múlt év azonos időszakával: a végrehajtó bizottság megállapí­totta, hogy vállalatai igen szép eredményeket értek el. Negyed­évi nyereségük felette van a 18 millió forintnak. Különösen ki­ugró a tanácsi könnyűipar és benne a Kézműipari Vállalat eredménye, melynek szorgalmas dolgozói a tervekhez viszonyítva 11 és fél millió forinttal maga­sabb termelési értéket értek el. LEZÁRVA a mérlegbeszámoló feletti sokrétű és tanulságos vi­tát, a végrehajtó bizottság külön elismerését fejezte ki a vállala­tok dolgozóinak, vezetőinek s az irányító osztályoknak termelési sikereiért. Igen nehezményezte viszont azokat a viszonylag nagyarányú veszteségeket, me­lyeket a Bajai Sütőipari, a Kecs­keméti Vendéglátó és a Tatarozó Vállalat harmadik negyedévi mérlege mutat. DALLOS ELVTÁRS, a megyei tanács elnöke összefoglalójában ezután részletesen foglalkozott a tanácsi vállalatoknál dolgozók 1957. évi nyereségrészesedésének felvetődő kérdéseivel. Megállapí­totta, hogy e tekintetben kedve­ző a helyzet, azonban vannak olyan jelenségek, hogy egyes he­lyeken nem a tényleges eredmé­nyek alapján igyekeznek a ki­osztásra szánt összegeket bizto­sítani, máshelyütt pedig az ér­dekelt dolgozók között nincs eléggé tudatosítva a tényleges helyzet. A MEGYEI TANÁCS végre­hajtó bizottsága ezért határoza­tot hozott arra, hogy a szakosz­tályok részletesebben ismeri es­30 000 rántani való csirkét neveltek és adtak át a fogyasz­tóknak ez évben a Bugaci Álla­mi Gazdaság dolgozói. A neve­lőben dolgozó fiatalok híresek szorgalmukról, s arról, hogy az utóbbi időben az elhullást telje­sen megakadályozták, sék vállalataik dolgozóival az 1957. évi vállalati többletnyere­ségből történő egyéni részesedés feltételét és lehetőségeit. Más­részt bizottságot nevezett ki, melynek tagjai, ha aktuálissá válik, javaslatot tesznek majd a végrehajtó bizottságnak minden egyes vállalat mérlegének meg­állapítására, illetve elfogadására. A bizottságnak állandó tagja a pénzügyi- és a tervosztály veze­tője és esetenként annak a szak- osztál3rnak (ipar, kereskedelem, közlekedés) vezetője, akinek fel­ügyelete alá tartozik az illető vállalat vagy üzem. A HATÁROZAT aláhúzza, hogy amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága ilyen in­tézkedésekkel ügyel arra, hogy lazaság, manipuláció, vagy el nem végzett munka után ne tör­ténhessen nyereségrészesedés- fizetés, ugyanakkor szigorúan ügyel arra is, hogy a kormány adott szavát ne változtassák meg. Vagyis amelyik gyárban, vállalatnál vagy üzemben a mun. kások és vezetők becsületesen a bajai A bajai járási pártbizottság a termelőszövetkezetek fejlődését és eredményeit mutató adatokat népszerűén megírt brosúrában is kiadja. A füzet összeállítását és megírását már meg is kezdték, * Hercegszántón december 4-én ünnepi taggyűlésen emlékeztek meg a pártszervezet újjászerve­zésének egyéves évfordulójáról. A taggyűlés baráti beszélgetés­sel és közös vacsorával zárult. * A párt és a tömegek kapcso­latának megerősítését szolgáló tennivalókról a bajai járási párt- bizottság 4—5 hónapra szóló munkaprogramot dolgoz ki. * Szabó István elvtárs, a bajai járási pártbizottság titkára az dolgozva szép eredményeket ér­tek el, —. ennek arányában kap­janak nyereségrészesedést. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG ezután az üzemi tanácsok megalakulásának jelentőségével foglalkozott. Megállapították, hogy ez a fontos politikai és gaz­dasági feladat nem csak a szak­szervezetekre és pártszervezetek, re ró igen komoly feladatokat, han.-rr. a gazdasági vezetőkre is. Ilyenformán igen nagy felelős­ség hárul a megyei és városi tanácsok irányító osztályaira abban, hogy az üzemi tanács­választások elérjék céljukat; az üzemi demokrácia kiszélesítését, ezzel «gyütt a vállalati gazdál­kodás további jelentős javulását. Ez csak akkor lehetséges — ál­lapította meg a végrehajtó bi­zottság —, ha minden vállalat­nál a legjobbak kerülnek e meg­tisztelő pozícióba. Ahhoz pedig, hogy ez így történjen, a taná­csok irányító osztályai komoly segítséget kell nyújtsanak az üzemeknek. Az ülést ezután szombat reggelre napolták el, járásból elmúlt héten járási tanácstagi választó körzetében, Garán tar­tott fogadónapot. Ez alkalomból 28 panaszos kereste fel. E kérel­mek közül hatot, nyomban ott a helyszínen elintéztek, a többi pa­nasz orvoslására pedig megtet­ték a szükséges intézkedéseket: * Baján a városi pártbizottság mellett vezető pártmunkásokból elméleti munkaközösség alakult a marxizmus—leninizmus tanítá­saitól idegen nézetek bírálatá­nak és leküzdésének elősegíté­sére. A csoport tagjai a közeljö­vőben a revízionizmus, továbbá a szektásság és a nacionalizmus jelenségeit, megnyilvánulási for­máit tanulmányozzák. Tapaszta­lataikról, munkájuk eredményei­ről a pártbizottság tájékoztatja majd a párttagságot is. KECSKEMÉT AZ ELLENFORRADALOM NAPJAIBAN — Részlet a készülő megyei Fehér Könyvből — (9.) .Miért dolgoznak ?* Nagy Sándor, a Lakatosipari Vállalat delegáltja november 2-án résztvett a városi forradal­mi bizottság ülésén. Az ülésen felszólalt és a következőket mondotta: »«Amennyiben nem­zetközi biztosítékot kapunk arra, hogy a szovjet csapatok elhagy­ják Magyarországot, hajlandók vagyunk dolgozni.-« A forradal­mi bizottság ülésén tárgyalták a volt ÁVH-épület felnyitását is. Nagy Sándor ezzel kapcso­latban is véleményt nyilvánított, és helyesnek tartotta az épület kinyitását és azt, hogy provoká­ciós módon bemutassák. Nagy Sándor ezzel igen tevőlegesen kapcsolódott bele abba az ellen- forradalmi hajszába, amelyet Mindszentyék agyaltak ki. A népi hatalom szilárd védőinek fizikai megsemmisítésével lé­nyegében a munkásosztály ha­talmát akarták megsemmisíteni. November 3-án Nagy Sándor és Bognár Ferenc Budapestre, a parlamentbe mentek. Nagy Im­réhez nem jutottak be, de Tildy titkárságán Jánosival beszéltek. Nagy követelte »»engedjék meg, hogy a kecskeméti légierők a szovjet csapatok ellen támadást i ntézzenek«. Nagy később sem hagyta abba tevékenységét. Először disszi­dálni akart. Majd mikor látta, hogy itt-ott az ellenforradalom próbálkozásainak még vannak lehetőségei, az üzemben novem­ber 24-én azt kiabálta: »Miért dolgoznak!! Ha a sztrájkot to­vábbtartjuk, akkor a jelenlegi kormányt meg tudjuk dönteni s ízekre szét tudjuk szedni.« De a munkásosztály tudta, hogy mi­ért dolgozik és az ellenforradal­mi söpredék felett ezzel is íté­letet mondott, Postarablók November 15-én Nagy Lajos együtt volt Virágh Imre több­szörösen büntetett előéletű is­merősével, aki október végén szabadult a váci börtönből. Ott volt Szabó János is, aki tíz évi börtönbüntetését akkor töltötte le. Délután, röviddel 2 óra előtt hármasban elindultak a mária- városi postahivatal felé. Nagy Szabót előreküldte azzal, hogy­ha van valami »»kasa«, akkor azt hozzák magukkal. Virágh fegy­verrel és kézigránáttal szerelte fel magát. A postán ebben az időpontban nem volt forgalom. Virág elővette a pisztolyát, rá­fogta a posta vezetőjére és azt mondotta: >»A forradalmi mun­kástanács nevében adja át az egész pénzt, nehogy az oroszok­nak jusson,« Nagy Lajos egy motorkerékpárral az utcán vá­rakozott. Virágot az üldözők el­fogták. Nagy Lajos és Szabó Já­nos, Papp Mihály Uribegy 19. szám alatti tanyájára menekül­tek, majd Kerekegyházára mo­toroztak tovább. Nagy Lajost Nagykőrösön. Szabó Jánost pe­dig a Papp-tanyán érte utol megérdemelt sorsa. Az Országos Munkástanács november 21-én határozatot ho­zott a sztrájkra. Ezen határoza­tukban a kormánnyal pökhen­dien és kihívóan beszélnek. Fel­tételül szabták meg a kormány és a közöttük meginduló tárgya­lásokhoz a »»letartóztatott, fog- vatartott, illetve deportált pol­gári és katonai személyek azon­nali szabadonbocsátását, vala­mint név- és tartózkodási hely közlésével a független magyar bíróságnak történő átadását. A kormány ismerje el a »»demok­ratikus alapon« megválasztott Országos Munkástanács létreho­zását, amely szervet a munkás­ság nevében egyedüli tárgyaló­félként ismer el.« A kormány nagyon helyesen betiltotta az Országos Munkástanács műkö­dését és azt törvénytelennek mi­nősítette. A betiltás ellen az el­lenforradalmárok országos tilta­kozást szerveztek, amely a de­cember 11-i sztrájk- és tüntetés szervezésében fejeződött ki. — Kecskeméten ez időszak legté- vékenyebb »forradalmárai« Fe­renczi Béla MÁV pályafenntar­tási mérnök és Bogdány Károly voltak» Ferenczi köszönése: Harc! Ferenczi Béla és társai a pá­lyafenntartáson az ellenforrada­lom időszakában megtették, amit tehettek. Ferenczi »harc« köszöntéssel üdvözölte munka­társait és vezető szerepe volt a pályafenntartásnál dolgozó kom­munisták eltávolitásában. De­cember 11-én Ferenczi Béla ér­tesült arról a felhívásról, mely­ben a Központi Munkástanács beszüntetése miatt 48 órás sztrájkot követeltek. Elhatároz­ta, hogy átmegy az Autóbusz Vállalathoz és onnan gépkocsit f-..g kérni, hogy a többi megye munkástanácsait is értesítse a tüntetésről. Segítőként Bogdány Károlyt vette maga mellé. Míg az Autóbusz Vállalathoz men­tek, Ferenczi felvetette Bog- tíánynak, hogy jó volna valamit csinálni, ha mást nem, esetleg 11 órakor a Kossuth-szobornál egy néma tüntetést szervezni. Az Autóbusz Vállalathoz érve, Fe­renczi nem kapott kocsit, de te­lefonáltak a TEFU Vállalathoz és a munkástanács elnökét meg­kérték, hogy egy gépkocsival jöjjön az Autóbusz Vállalathoz. Közben Ferenczi telefonált a pályafenntartási főnökségre és közölte, hogy 11 órakor tüntetés lesz és a részvételt szervezzék meg. Ferenczi a TEFU-tüL meg­kapta a gépkocsit. Először a Ki­nizsi Konzervgyárba, majd a? Alföldi Konzervgyárba mentek: Itt Pullayval közölték elhatáro­zásukat. Pullay Ferenczitől az iránt érdeklődött, hogy a peda­gógusoknál jártak-e már a tün­tetés megszervezése miatt? Ami­kor Ferenczi közölte, hogy nem. Pullay egy papírra felírva átadta annak a pedagógusnak nevét, akit a Piarista Gimnáziumban ez ügyben fel kell keresni. Fe­renczi Béla és Bogdány ezután a Piarista Gimnáziumba távozta!». Az AKK-ban a tüntetésre való kivonulást Homoki László szer­vezte. Felszólította a gyár dol­gozóit, hogy mindenki lépjen sztrájkba, mert a központi mun­kástanácsot betiltották. Felhívta a dolgozókat, hogy vonuljanak fel a Kossuth-szoborhoz. Kinyil­vánította, hogy ezzel is megmu­tatják azt, hogy a »»kommunista rendszer megdöntéséért harcol­nak«. Ferencziék voltak a Barnevál- ban is. Onnan a fűtőházhoz, az állomásra, majd a pályafenntar­tási főnökségre mentek. A tün­tetés délelőtt 11 órakor a Kos­suth-szobornál megkczdódöt t. mintegy 200—300 főnyi tömeg részvételével. Ferenczi Béla és Bogdány Károly a Kossuth-szo­bornál találkoztak, ahonnan a tömeg egyrésze a Nagykőrösi utcán át a vasútállomás fele. majd onnan a Rákóczi úton visz- sza ismét a Kossuth-szoborhoz ment. Ferenczi s Bogdány mind­végig a tömeg élén haladt. Nem érték el céljukat, a tüntetés tö­megtámogatást nem kapott. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents