Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-06 / 286. szám
iHc*Mk Mt a züllött gyermekeket!’ Lapunk november 29-i számában közöltük, hogy Kecskeméten operatív bizottság jött létre az erkölcsileg züllött gyermekek megmentésére. Az alakuló ülésen elhangzott felszólalások nagyjából feltárták a kiskorúak elzüllésének okait, s rámutattak ezek megszüntetésének módjaira, lehetőségeire is. A családi környezetben kezdődik A gyermekek rossz útra térése az otthoni, a családi környezetben kezdődik — állapították meg a bizottság tagjai. — Ngm egy szülő számára érdektelen például az, hogy gyermeke rendesen jár-e iskolába, vagy sem. így aztán a gyermek az utcán csatangol, olyanoknak a társaságában veszelödik, akik hasonló okok miatt már a züllés útját járják. A szülői nemtörődömség legnehezebben megszüntethető oka az, ha maga a szülő is züllött. Az apa elissza a keresetét, s amellett, hogy nélkülözésnek teszi ki a gyermekeit, feleségét, durván is bánik velük. Ilyen környezetben nem csoda, ha a gyermek is durvává, tisztelet- lenné, a társadalmi együttélés erkölcsi normát iránt közömbössé, egyszóval züllötté, s mint ilyen, veszélyessé válik a ►►karakánságában«, »vagánykodásá- ban« valami romantikusan nagyszerűt látó, bár egyébként normális körülmények között élő, megfelelő nevelésben is részesült gyermekek számára. Külön probléma a Cigányváros ifjú lakóinak a magatartása, s hatása a gyermektársadalomra, mert maga, a felnőtt cigányak társadalmi problémájának a megoldása is csak vajúdik, a több-kevesebb kísérletezés nem járt még kellő eredménnyel. A gyermekek elzüllésének másik oka a feldőllek társadalmának abban a közömbösségében rejlik, amely nem veszi például tudomásul, hogy a gyermek az utcán- rendetlenkedik, vagy akkor megy moziba, amikor már ágyban volna a helye, nem beszélve arról, hogy a száméra — a 16 éven aluliaknak tilos filmeket is zavartalanul megnézi, s nem ritka esetben kocsmáéi k is. Elhangzott a felszólalások között egy nem pedagógus, hanem szülő részéről az is, hogy a pedagógusok keze részben meg van kötve a nevelésben. Másrészt, a szülők otthon nem ismertetik gyermekeikkel a múlt nehézségeit, hanem kritikátlan megjegyzéseket fűznek előttük a jelenhez, s ócsárolják a más szülőket is azért, ha velük ellentétes politikai, Vagy egyéb nézetet vallanak. Az effajta megnyilatkozások pedig zavart okoznak a gyermekben a társadalommal, esetleg a barátai szüleivel, s kétségtelenül a 6aját szüleinek korrektségével kapcsolatban is. Igaz tehát az a pedagógiai megállapítás, hogy: »rossz gyermek nincs, csak rossz nevelési módszer van!« Mi a teendő? A gyermek elzüllése okainak a föltárása azonban a probléma megoldásának csak egyik oldala, a másik, hogy: mi a teendő? Ésszerű javaslatok hangzottak el erre vonatkozóan is. Mintegy ötven-hatvan olyan züllött gyermek él Kecskeméten, akiknek a jó útra térítése csakis Zárt intézetben lehetséges. Baj azonban, hogy az ilyen jellegű országos intézetek zsúfolásig teltek. A megyénkben kell tehát ilyet létesíteni, s éhhez — a bizottság nem egy tagjának állítása szerint — meg is van az inkább több, mint kevesebb lehetőség. Elhangzott például, hogy a téli szakiskolákat nem Sikerült teljes mértékben benépesíteni. Nos, eZék valamelyike máris megfelelne a célnak; de lehetne esetleg más, s most egyéb célra használt épületet Is igénybe venni. A bizottság követeli, hogy a mozikhoz állítsanak rendőrt, aki akadályozza meg, hogy a kiskorú a nem neki való időben játszott, vagy a számára tilos filmet#iegnézhesse. S vonják felelősségre a jegykezelőt, aki figyelmen kívül hagyja az ezzel kapcsolatos rendszabályokat; ugyanez vonatkozik a vendéglátóipar, a kiskorúak italozását elnéző dolgozóira is. Az üzemek is Segíthetnek a züllés veszélyének kitett gyér-] mekek megmentésében azzal, hat számukra megfelelő foglalkozta-] last biztosítanak (mint például a. Konzervgyár, ahol azonban jó; volna, ha a 40-es létszámot fel- emelnék 100—150 fősre.) A gyermek foglalkoztatása az] egyik legjobb módja ahnak; hogyi d társadalom hasznos tagjává] fejlődjék. Éppen ezért — java-i solta at egyik bizottsági tag - ha már majdhem minden véro-t sunkban van úttörőház, a megyénkben lehetne legalább egyet-] len ilyen, de a züllött kiskorúak' számára berendezett intézmény] is. Szó esett a családjogi törvény] megreformálásának szükségességéről is, olyan értelemben, hogy] a züllött apát a megjavulásáig, különítsék el családjától, s a' megélhetésén felüli keresetének] összegét közvetlenül juttassák; gyermekeinek, a feleségének. Ami a szóbanforgó kérdéssel] kapcsolatos iskolai nevelést illeti: több tanulószoba szükséges] Kecskeméten; másrészt, követni, kell a fővárosi iskolák gyakorta-] tát, amelyeknek a munkabeosztása lehetővé teszi a pedagógusok intenzívebb családlátogatásait. A pedagógusok munkája elismerésének az alapja egyéb-] ként necsak az osztályuk tanulmányi átlagának a növekedése,] hanem az is legyen, hogy hány, züllött gyermeket sikerült meg-] menteniük. Az okok és megoldási módok* megjelölése mellé most már a] tett, a megvalósítás szükséges, s1 nemcsak a hivatásos szervek.] hanem az egész társadalom se-, gitsége is, hiszen mindannyiunké] a felelősség, hogy a jelen zül-. lőtt gyermekeiből ne a jövő társadalom huligánjai, börtöntöltelékei, hanem becsületes tagjai nőjenek fel! T. I. — A pekingi rádió közölte, hogy megkezdődött egy 1400] éves gyár kibővítése. Az üzem* »fengesut« gyárt. A ferigcsu! szorgóból készült hagyományos] kínai bor. Ismét a színházi büfét Nőni szeretnék *bba a látszatba négy keze volna. Mindketten kiszól- .kerülni, hogy témahiányban szenve- gátnak, elveszik a pénz», visszaad- ]dek és ezért Írok ismét a színházi nak, süteményt, cukrot mérnek, .büféről. Néhány hónappal ezelőtt kttzhc-közbe az elhasznált poharakat 'ugyanis már „foglalkoztam“ a szín- belemártják a látszólag tiszta vödör- ]házj büfével. A „Rum“ clmtl Jegyző- be, ínegmártják a kezüket 1« a víziemben arról Irtain, hogy a kees- ben és máris töltik a vevőnek az [kemétl Katona József Színházban a halt. Ezt a műveletet nagyon sok- Mzünetekben a szomjas néző sém- szór megismétlik, s ekkor már bi- Jmifclc hűsítő Italhoz nem juthat, zony nem állíthatja senki, hogy a icsak rumot ihat, Sem máhla, sem pohármoaóvíz tiszta, Jszóda nem Volt kapható éhben az Nem bizony; Nem is csoda, hogy ,időben. Uyen Járványos időben szaporodnak A cikket és a bírálatot láthatóan a megbetegedések. De ha nincsen ]kedvezöen fogadták, mert magam is éppen Járvány, akkor is égészsegte- >meggyőződhettem orról, hogy az új- len a poharak fent leírt „tisztántar- Jságeikk után bevezették a bor és a lása“. sör, valamint a málnaszörp (pardon: Egyszóval a kecskeméti színházi 'narancsszörp!) és a szódavíz árusí- büfében egy kis baj van a higicniá- ,tását, Amikor ezt örömmel nyugtá- val,,. 'zom, nem mulaszthatom el újólag Kecskeméten — úgy tudjuk — [kijelenteni, hogy egy színházi büfé- nincsen vízhiány, nem ügy, mint ■ ben változatlanul semmi szükség Budapesten. A színházban Vizvézc- [nines a rumra. Megborzongok, ha ték is van, téhát nem okóz nagy .látom a bosszú glédába állított költséget, ha a büfébe Is bevezetik a [féldeci rumokat, s Hogy flatalembe- vizet. Kis költséggel mindez megoldok milyen magátölértetődő mozdít- ható. •lattal hajtják le egymásután a féldc- Közegészségügyi szempontból a Je- [ciket. lenlegi helyzet tarthatatlan. Hiszem, Mindez az előadások szünetében hógy ezt az állapotot a legrövidebb !történik! időn bélül megszüntetik és folyó vizE néhány sort bevezetőnek szántam zcl látják el a színházi büfét. [és szeretném Hinni, hogy a színházi A színházlátogató közönség jólz- ■büféből végérvényesen eltüntetik a lése és egészsége ezt megköveteli! [töményszcsztt Higgyék cl, nem oda- Mezei István .való az! Vali azonban még ............................................................................................. 'd olog, ami mellett néni mehetünk élj ,sző nélkül. A magyar Ipartörvényt még az [mült század végén, pontosan miiben alkották meg, tehát több, mint [hetven esztendeje. Ebben szabták ■meg, hogy vendéglőkben, sütttesek- [ben és értelemszerűén a büfékben iís, a poharakat „fölyö vfzbéh‘% tehát 'csapból folyó vízben kell elmosni. A [vendéglőkben plakátok hívják fél 'közönség figyelmét arra, hogy csak [„folyö vlZbett“ elmosott pohárban fo- 'gadjuk el az italt!“ Ki hinné, hogy ennék a úagyfon- 'tosságű törvénynek ma már a falusi ,kocsmák Is eleget tesznek, csak cp- 'peh a megye székhelyén a színházi [büfében mártogatják belé egy vö- ■dörhé a használt poharakét, ügy [mossák Cl? Pedig így van. Az ember néni akar [hinni a szemének. A színházi büfé' 'ben kévés a pohár és bizony néhány [perc leforgása alatt sok embert kell .kiszolgálni. A két dolgozó becsülettel és nagy gyorsasággal méri az .italt, mintha mindegyiknek legalább JtfiLnudá* a piasztikumban FIGYELEM! Megnyílt a Kecskeméti Állami Áruház TÉLAPÓ JÁTÉKBOLTJA Óriási jáiék- és babavásár A vásárolt árük blokkjai minden nap sorsolásra kerülnek Értékes ajándékot nyerhet, ha a Télapó játékboltban vásárol FIGYELEM! a színházra! szemben 2247 Marílyíi Mouroe, a világhírű amerikai filmsztár, az ismert drámaíró, Arthur Miller felesége, karrierjének új állomásához érkezett: Madame Tussand híres londoni plasztikumában kiállították a mellszobrát. A disszidensek A csend is megfagyott a tárgyalóteremben. Mellettem zokogó asszony törölgétte könnyeit, odébb egy magába roskadt, vívódó férfi ült. A vádlottak padján három fiatalkorú: Két tizenhatéves fiú és egy tízenhétéves lány. Előbb a fiúk ügyét tárgyalták. Szigorúan pattogott a bírói szó. A törvény igazságos ereje és az emberi lélek humanizmusa csörömpölt ajkán. Éreztem, hogy mondataiból féltő, szerető gond kovácsolődik össze a törvény igazéval. Kémény erő ült az arcán. A két kisfiú disszidálni akart. Az egyikük édesapja diósgyőri népi zenész, párttag, a másiké bányász volt, aki az ellenforradalom leverése után kiszökött Angliába, Londonba. Itthagyta feleségét és két gyermekét. Az asszonyra maradt a két fiú nevelése és... a megélhetésért folytatott küzdelem. Nem riadt meg a saját árnyékától. A gyermekeket fel kell nevelni! — ezt súgta a lelkiismerete. És ő is bányász lett. A nagyobbik gyermek meg Vigyázott a kisebbikre. A bánatos asszony válogatta a szenet, hogy kigyúljanak a fények, megindulhasson a termelőmunka, lalpraálljon az ország, s ő kenyeret adhasson gyermekeinek, Egy márciusi napon levél érkezett Londonból. Az apa volt a feladója. — Hazajön — suttogta szerelmesen az asszony, miközben felbontotta a borítékot. S mi volt a levél tartalma? Hazüg, csalogató frázis, melyből hiányzott az apai szeretet. Feleségéről nem írt egy árva szót sem, kisebbik fiáról Is megfeledkezett, kihullt belőle minden érzés és émlék. A tőkés propaganda kovácsolta álmok kiölték belőlé a család emberi fogalmát is. Idősebbik fiához szólt' az apai üzenet: Szökj ki Angliába. Nekem már van televízióm! — A fiúnak tetszett a reklám, csak nem göndolt arra, vajon milyén ára lehet ennek a »televíziónak«? A levél felcsigázta a gyermeket. Azt hitte, hogy Londonban majd tárt karokkal fogadják. Izgatta fantáziáját a kalandvágy, s elhatározta: megszökik. Egyik barátjával ismertette a »haditervet«, azt is elfogta a »►szent mehetnék«. De a jugoszláv határon elfogták őket. Szalmakazal tövében feküdlek s a csillagos éjszakában a »televíziókészülékről« álmodoztak. S most itt állnak a vádlottak oadján. Arcukon a megbánás megtört fényével, szívükben a meggondolatlanság érzésével. — Őszintén, töredelmesen megbánták, amit tettek. Ez volt az első összeütközésük a törvénnyel. A bíróság úgy ítélkezett, a gyermekek visszatérhetnek a Szülői házba, de... a jövőben a szülök felelősségteljesebben vigyázzanak rájük. Az utcalány Tízenhétéves lány áll a vádlottak padján. Már másodjára ítélkezik felette a bíróság. Tízholdas parásztszülők gyermeke, s ntar évekkel ezelőtt megkezdte a tolvaj lást. Börtönben is ült. Gyámot is rendelt már mellé a bíróság, aki majd neveli a szépre, a jóra. a nemesre. Hiába! A szülői engedékenység és nemtö- 1-ődcs engedte, hogy sodorja a lányt a végzet, hogy csábítsa a korai »önállóság« mérgező gondolata. A vádlott megtagadta a társadalom segítségét. Kerülte a nevelőt, s újból megszökött. Mit is csinált ez a fiatal lélek7 Erre a kérdésre nem tudott választ adni az anya, aki toagába- fojtott sírással morzsolta kézét s szemét néha-néha elborította a kitörni készülő fájdalom. Nem szólt egy szót sem, maga elé meredt s talán most döbbent rá először felelősségére. A bíróság csak 1956. óta ismeri a lány viselt dolgait. Ez a tárgyalás újabb tényékkel »gyarapította« a züllés hoVafájulásának útját. A szóbanforgó kislány aprópénzre Váltotta becsületét. Fél- ruccánt Pestre, miközben barátnőjétől ellopott egy csomó holmit, azt értékesítette s Pesten körüti utcalánnyá züllött. A pénz elfogyott, dolgozni nem szeretett. Miből élt? A férfiak könyöradományából, tizenhétéves kora ellenére..: De hamarosan megunta Pestet s innét elutazott Kiskunmajsá- ra. Akadlak itt is »partnerek«, akik szívesen »szórakoztak'* a lánnyal. Egy majsai romház tátongó falai között »lakott«, innen egy szép napon a rendőrségre került. S most itt áll a vádlottak padján. Mindezt itt hallotta az anya, de nem védte egy szóval sem, sőt — milyen borzalmas — előhúzott a zsebéből egy összegyűrt papírdarabot, amelyre 1955. óta feljegyzett mindent, anilt hazulról ellopott a gyermeke. A bíró, ügyész és ülnökök ősz- szenéztek. 1955-től kezdve? Miért nem jelentette már akkor a lejtőn meginduló lány tetteit? Most már késő. Akkor még talán lehetett volna rajta segíteni, de ma ... csak a nevelőintézet. De lehet, hogy az is csak ideig- óráig. ítéletet hirdetett a bíróság. Az élet fertőjét fiatalon megjárt leány egy évi börtönbüntetést kapott. S azt tudomásul vette, közömbös belenyugvással az arcén. * Megrendítő hatással volt rám ez a két tárgyalás. Az egyik helyen a családi élet harmóniájának felbomlása, az apa lelket- lensége, a másik családnál a szülők együttes nemtörődömsége, tespedt közönye taszította a züllés útjára a gyermeket. Nem viiágos-e, hogy sok esetben nemcsak a gyermekek szorulnak nevelésre, hahém a szülők is? S ez a fnulaszthatat- lan kötelesség a társadalom feladata! • Mindezt azért írtam meg, hogy okuljanak a szülők ezekből a példákból. A gyermeknevelés mindannyiónk közös ügye. Belőlük épül fel a jövő, ők váltanak fel minket az élet posztjain. S nem mindegy, hogy kikre bízzuk a következő nemzedékek nevelését. Becsületes, hazafias, a kor szellemét valló nemzédék nevelése: ez légyen az édesanyák és édesapák legszentebb kötelessége. Eticlir.Zkli Sándor CSAVARGÓK |
