Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-06 / 286. szám

iHc*Mk Mt a züllött gyermekeket!’ Lapunk november 29-i számá­ban közöltük, hogy Kecskemé­ten operatív bizottság jött létre az erkölcsileg züllött gyermekek megmentésére. Az alakuló ülé­sen elhangzott felszólalások nagyjából feltárták a kiskorúak elzüllésének okait, s rámutattak ezek megszüntetésének módjai­ra, lehetőségeire is. A családi környezetben kezdődik A gyermekek rossz útra téré­se az otthoni, a családi környe­zetben kezdődik — állapították meg a bizottság tagjai. — Ngm egy szülő számára érdektelen például az, hogy gyermeke ren­desen jár-e iskolába, vagy sem. így aztán a gyermek az utcán csatangol, olyanoknak a társa­ságában veszelödik, akik ha­sonló okok miatt már a züllés útját járják. A szülői nemtörődömség leg­nehezebben megszüntethető oka az, ha maga a szülő is züllött. Az apa elissza a keresetét, s amellett, hogy nélkülözésnek te­szi ki a gyermekeit, feleségét, durván is bánik velük. Ilyen környezetben nem csoda, ha a gyermek is durvává, tisztelet- lenné, a társadalmi együttélés erkölcsi normát iránt közömbös­sé, egyszóval züllötté, s mint ilyen, veszélyessé válik a ►►ka­rakánságában«, »vagánykodásá- ban« valami romantikusan nagy­szerűt látó, bár egyébként nor­mális körülmények között élő, megfelelő nevelésben is része­sült gyermekek számára. Külön probléma a Cigányvá­ros ifjú lakóinak a magatartá­sa, s hatása a gyermektársada­lomra, mert maga, a felnőtt ci­gányak társadalmi problémájá­nak a megoldása is csak vajú­dik, a több-kevesebb kísérlete­zés nem járt még kellő ered­ménnyel. A gyermekek elzüllésének má­sik oka a feldőllek társadalmá­nak abban a közömbösségében rejlik, amely nem veszi például tudomásul, hogy a gyermek az utcán- rendetlenkedik, vagy ak­kor megy moziba, amikor már ágyban volna a helye, nem be­szélve arról, hogy a száméra — a 16 éven aluliaknak tilos filmeket is zavartalanul megné­zi, s nem ritka esetben kocsmá­éi k is. Elhangzott a felszólalások kö­zött egy nem pedagógus, hanem szülő részéről az is, hogy a pe­dagógusok keze részben meg van kötve a nevelésben. Más­részt, a szülők otthon nem is­mertetik gyermekeikkel a múlt nehézségeit, hanem kritikátlan megjegyzéseket fűznek előttük a jelenhez, s ócsárolják a más szü­lőket is azért, ha velük ellenté­tes politikai, Vagy egyéb nézetet vallanak. Az effajta megnyilat­kozások pedig zavart okoznak a gyermekben a társadalommal, esetleg a barátai szüleivel, s két­ségtelenül a 6aját szüleinek kor­rektségével kapcsolatban is. Igaz tehát az a pedagógiai megállapítás, hogy: »rossz gyer­mek nincs, csak rossz nevelési módszer van!« Mi a teendő? A gyermek elzüllése okainak a föltárása azonban a probléma megoldásának csak egyik olda­la, a másik, hogy: mi a teendő? Ésszerű javaslatok hangzottak el erre vonatkozóan is. Mintegy ötven-hatvan olyan züllött gyermek él Kecskeméten, akiknek a jó útra térítése csakis Zárt intézetben lehetséges. Baj azonban, hogy az ilyen jellegű országos intézetek zsúfolásig tel­tek. A megyénkben kell tehát ilyet létesíteni, s éhhez — a bi­zottság nem egy tagjának állí­tása szerint — meg is van az in­kább több, mint kevesebb lehe­tőség. Elhangzott például, hogy a téli szakiskolákat nem Sikerült teljes mértékben benépesíteni. Nos, eZék valamelyike máris megfelelne a célnak; de lehetne esetleg más, s most egyéb célra használt épületet Is igénybe venni. A bizottság követeli, hogy a mozikhoz állítsanak rendőrt, aki akadályozza meg, hogy a kis­korú a nem neki való időben játszott, vagy a számára tilos filmet#iegnézhesse. S vonják fe­lelősségre a jegykezelőt, aki fi­gyelmen kívül hagyja az ezzel kapcsolatos rendszabályokat; ugyanez vonatkozik a vendéglá­tóipar, a kiskorúak italozását el­néző dolgozóira is. Az üzemek is Segíthetnek a züllés veszélyének kitett gyér-] mekek megmentésében azzal, hat számukra megfelelő foglalkozta-] last biztosítanak (mint például a. Konzervgyár, ahol azonban jó; volna, ha a 40-es létszámot fel- emelnék 100—150 fősre.) A gyermek foglalkoztatása az] egyik legjobb módja ahnak; hogyi d társadalom hasznos tagjává] fejlődjék. Éppen ezért — java-i solta at egyik bizottsági tag - ha már majdhem minden véro-t sunkban van úttörőház, a me­gyénkben lehetne legalább egyet-] len ilyen, de a züllött kiskorúak' számára berendezett intézmény] is. Szó esett a családjogi törvény] megreformálásának szükségessé­géről is, olyan értelemben, hogy] a züllött apát a megjavulásáig, különítsék el családjától, s a' megélhetésén felüli keresetének] összegét közvetlenül juttassák; gyermekeinek, a feleségének. Ami a szóbanforgó kérdéssel] kapcsolatos iskolai nevelést il­leti: több tanulószoba szükséges] Kecskeméten; másrészt, követni, kell a fővárosi iskolák gyakorta-] tát, amelyeknek a munkabeosz­tása lehetővé teszi a pedagógu­sok intenzívebb családlátogatá­sait. A pedagógusok munkája el­ismerésének az alapja egyéb-] ként necsak az osztályuk tanul­mányi átlagának a növekedése,] hanem az is legyen, hogy hány, züllött gyermeket sikerült meg-] menteniük. Az okok és megoldási módok* megjelölése mellé most már a] tett, a megvalósítás szükséges, s1 nemcsak a hivatásos szervek.] hanem az egész társadalom se-, gitsége is, hiszen mindannyiunké] a felelősség, hogy a jelen zül-. lőtt gyermekeiből ne a jövő tár­sadalom huligánjai, börtöntölte­lékei, hanem becsületes tagjai nőjenek fel! T. I. — A pekingi rádió közölte, hogy megkezdődött egy 1400] éves gyár kibővítése. Az üzem* »fengesut« gyárt. A ferigcsu! szorgóból készült hagyományos] kínai bor. Ismét a színházi büfét Nőni szeretnék *bba a látszatba négy keze volna. Mindketten kiszól- .kerülni, hogy témahiányban szenve- gátnak, elveszik a pénz», visszaad- ]dek és ezért Írok ismét a színházi nak, süteményt, cukrot mérnek, .büféről. Néhány hónappal ezelőtt kttzhc-közbe az elhasznált poharakat 'ugyanis már „foglalkoztam“ a szín- belemártják a látszólag tiszta vödör- ]házj büfével. A „Rum“ clmtl Jegyző- be, ínegmártják a kezüket 1« a víz­iemben arról Irtain, hogy a kees- ben és máris töltik a vevőnek az [kemétl Katona József Színházban a halt. Ezt a műveletet nagyon sok- Mzünetekben a szomjas néző sém- szór megismétlik, s ekkor már bi- Jmifclc hűsítő Italhoz nem juthat, zony nem állíthatja senki, hogy a icsak rumot ihat, Sem máhla, sem pohármoaóvíz tiszta, Jszóda nem Volt kapható éhben az Nem bizony; Nem is csoda, hogy ,időben. Uyen Járványos időben szaporodnak A cikket és a bírálatot láthatóan a megbetegedések. De ha nincsen ]kedvezöen fogadták, mert magam is éppen Járvány, akkor is égészsegte- >meggyőződhettem orról, hogy az új- len a poharak fent leírt „tisztántar- Jságeikk után bevezették a bor és a lása“. sör, valamint a málnaszörp (pardon: Egyszóval a kecskeméti színházi 'narancsszörp!) és a szódavíz árusí- büfében egy kis baj van a higicniá- ,tását, Amikor ezt örömmel nyugtá- val,,. 'zom, nem mulaszthatom el újólag Kecskeméten — úgy tudjuk — [kijelenteni, hogy egy színházi büfé- nincsen vízhiány, nem ügy, mint ■ ben változatlanul semmi szükség Budapesten. A színházban Vizvézc- [nines a rumra. Megborzongok, ha ték is van, téhát nem okóz nagy .látom a bosszú glédába állított költséget, ha a büfébe Is bevezetik a [féldeci rumokat, s Hogy flatalembe- vizet. Kis költséggel mindez megold­ok milyen magátölértetődő mozdít- ható. •lattal hajtják le egymásután a féldc- Közegészségügyi szempontból a Je- [ciket. lenlegi helyzet tarthatatlan. Hiszem, Mindez az előadások szünetében hógy ezt az állapotot a legrövidebb !történik! időn bélül megszüntetik és folyó viz­E néhány sort bevezetőnek szántam zcl látják el a színházi büfét. [és szeretném Hinni, hogy a színházi A színházlátogató közönség jólz- ■büféből végérvényesen eltüntetik a lése és egészsége ezt megköveteli! [töményszcsztt Higgyék cl, nem oda- Mezei István .való az! Vali azonban még ............................................................................................. 'd olog, ami mellett néni mehetünk élj ,sző nélkül. A magyar Ipartörvényt még az [mült század végén, pontosan mi­iben alkották meg, tehát több, mint [hetven esztendeje. Ebben szabták ■meg, hogy vendéglőkben, sütttesek- [ben és értelemszerűén a büfékben iís, a poharakat „fölyö vfzbéh‘% tehát 'csapból folyó vízben kell elmosni. A [vendéglőkben plakátok hívják fél 'közönség figyelmét arra, hogy csak [„folyö vlZbett“ elmosott pohárban fo- 'gadjuk el az italt!“ Ki hinné, hogy ennék a úagyfon- 'tosságű törvénynek ma már a falusi ,kocsmák Is eleget tesznek, csak cp- 'peh a megye székhelyén a színházi [büfében mártogatják belé egy vö- ■dörhé a használt poharakét, ügy [mossák Cl? Pedig így van. Az ember néni akar [hinni a szemének. A színházi büfé' 'ben kévés a pohár és bizony néhány [perc leforgása alatt sok embert kell .kiszolgálni. A két dolgozó becsület­tel és nagy gyorsasággal méri az .italt, mintha mindegyiknek legalább JtfiLnudá* a piasztikumban FIGYELEM! Megnyílt a Kecskeméti Állami Áruház TÉLAPÓ JÁTÉKBOLTJA Óriási jáiék- és babavásár A vásárolt árük blokkjai minden nap sorsolásra kerülnek Értékes ajándékot nyerhet, ha a Télapó játékboltban vásárol FIGYELEM! a színházra! szemben 2247 Marílyíi Mouroe, a világhírű amerikai filmsztár, az ismert drámaíró, Arthur Miller felesé­ge, karrierjének új állomásához érkezett: Madame Tussand hí­res londoni plasztikumában ki­állították a mellszobrát. A disszidensek A csend is megfagyott a tár­gyalóteremben. Mellettem zoko­gó asszony törölgétte könnyeit, odébb egy magába roskadt, ví­vódó férfi ült. A vádlottak padján három fiatalkorú: Két tizenhatéves fiú és egy tízenhétéves lány. Előbb a fiúk ügyét tárgyalták. Szigorúan pattogott a bírói szó. A törvény igazságos ereje és az emberi lélek humanizmu­sa csörömpölt ajkán. Éreztem, hogy mondataiból féltő, szerető gond kovácsolődik össze a tör­vény igazéval. Kémény erő ült az arcán. A két kisfiú disszidálni akart. Az egyikük édesapja diósgyőri népi zenész, párttag, a másiké bányász volt, aki az ellenforra­dalom leverése után kiszökött Angliába, Londonba. Itthagyta feleségét és két gyermekét. Az asszonyra maradt a két fiú ne­velése és... a megélhetésért folytatott küzdelem. Nem riadt meg a saját árnyékától. A gyer­mekeket fel kell nevelni! — ezt súgta a lelkiismerete. És ő is bá­nyász lett. A nagyobbik gyer­mek meg Vigyázott a kisebbik­re. A bánatos asszony válogatta a szenet, hogy kigyúljanak a fények, megindulhasson a ter­melőmunka, lalpraálljon az or­szág, s ő kenyeret adhasson gyermekeinek, Egy márciusi napon levél ér­kezett Londonból. Az apa volt a feladója. — Hazajön — suttogta sze­relmesen az asszony, miközben felbontotta a borítékot. S mi volt a levél tartalma? Hazüg, csalogató frázis, mely­ből hiányzott az apai szeretet. Feleségéről nem írt egy árva szót sem, kisebbik fiáról Is meg­feledkezett, kihullt belőle min­den érzés és émlék. A tőkés pro­paganda kovácsolta álmok kiöl­ték belőlé a család emberi fo­galmát is. Idősebbik fiához szólt' az apai üzenet: Szökj ki Angliába. Ne­kem már van televízióm! — A fiúnak tetszett a reklám, csak nem göndolt arra, vajon milyén ára lehet ennek a »te­levíziónak«? A levél felcsigázta a gyerme­ket. Azt hitte, hogy Londonban majd tárt karokkal fogadják. Iz­gatta fantáziáját a kalandvágy, s elhatározta: megszökik. Egyik barátjával ismertette a »haditervet«, azt is elfogta a »►szent mehetnék«. De a jugo­szláv határon elfogták őket. Szalmakazal tövében feküdlek s a csillagos éjszakában a »tele­víziókészülékről« álmodoztak. S most itt állnak a vádlottak oadján. Arcukon a megbánás megtört fényével, szívükben a meggondolatlanság érzésével. — Őszintén, töredelmesen megbán­ták, amit tettek. Ez volt az első összeütközésük a törvénnyel. A bíróság úgy ítélkezett, a gyermekek vissza­térhetnek a Szülői házba, de... a jövőben a szülök felelősségtel­jesebben vigyázzanak rájük. Az utcalány Tízenhétéves lány áll a vádlot­tak padján. Már másodjára ítél­kezik felette a bíróság. Tízhol­das parásztszülők gyermeke, s ntar évekkel ezelőtt megkezdte a tolvaj lást. Börtönben is ült. Gyámot is rendelt már mellé a bíróság, aki majd neveli a szép­re, a jóra. a nemesre. Hiába! A szülői engedékenység és nemtö- 1-ődcs engedte, hogy sodorja a lányt a végzet, hogy csábítsa a korai »önállóság« mérgező gon­dolata. A vádlott megtagadta a társadalom segítségét. Kerülte a nevelőt, s újból megszökött. Mit is csinált ez a fiatal lélek7 Erre a kérdésre nem tudott vá­laszt adni az anya, aki toagába- fojtott sírással morzsolta kézét s szemét néha-néha elborította a kitörni készülő fájdalom. Nem szólt egy szót sem, maga elé me­redt s talán most döbbent rá először felelősségére. A bíróság csak 1956. óta ismeri a lány viselt dolgait. Ez a tár­gyalás újabb tényékkel »gya­rapította« a züllés hoVafájulásá­nak útját. A szóbanforgó kislány apró­pénzre Váltotta becsületét. Fél- ruccánt Pestre, miközben ba­rátnőjétől ellopott egy csomó holmit, azt értékesítette s Pes­ten körüti utcalánnyá züllött. A pénz elfogyott, dolgozni nem szeretett. Miből élt? A férfiak könyöradományából, tizenhét­éves kora ellenére..: De hamarosan megunta Pestet s innét elutazott Kiskunmajsá- ra. Akadlak itt is »partnerek«, akik szívesen »szórakoztak'* a lánnyal. Egy majsai romház tátongó falai között »lakott«, innen egy szép napon a rendőrségre ke­rült. S most itt áll a vádlottak pad­ján. Mindezt itt hallotta az anya, de nem védte egy szóval sem, sőt — milyen borzalmas — előhúzott a zsebéből egy össze­gyűrt papírdarabot, amelyre 1955. óta feljegyzett mindent, anilt hazulról ellopott a gyer­meke. A bíró, ügyész és ülnökök ősz- szenéztek. 1955-től kezdve? Miért nem jelentette már akkor a lejtőn meginduló lány tetteit? Most már késő. Akkor még ta­lán lehetett volna rajta segíteni, de ma ... csak a nevelőintézet. De lehet, hogy az is csak ideig- óráig. ítéletet hirdetett a bíróság. Az élet fertőjét fiatalon megjárt leány egy évi börtönbüntetést kapott. S azt tudomásul vette, közömbös belenyugvással az ar­cén. * Megrendítő hatással volt rám ez a két tárgyalás. Az egyik he­lyen a családi élet harmóniájá­nak felbomlása, az apa lelket- lensége, a másik családnál a szülők együttes nemtörődömsé­ge, tespedt közönye taszította a züllés útjára a gyermeket. Nem viiágos-e, hogy sok eset­ben nemcsak a gyermekek szo­rulnak nevelésre, hahém a szülők is? S ez a fnulaszthatat- lan kötelesség a társadalom fel­adata! • Mindezt azért írtam meg, hogy okuljanak a szülők ezekből a példákból. A gyermeknevelés mindannyiónk közös ügye. Belőlük épül fel a jövő, ők vál­tanak fel minket az élet poszt­jain. S nem mindegy, hogy kik­re bízzuk a következő nemze­dékek nevelését. Becsületes, hazafias, a kor szellemét valló nemzédék neve­lése: ez légyen az édesanyák és édesapák legszentebb kötelessé­ge. Eticlir.Zkli Sándor CSAVARGÓK |

Next

/
Thumbnails
Contents