Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-06 / 286. szám

A tagkönyvcsere egyik nagyon fontos szakasza, a párt­tagok összeírása befejezéshez közeledik. — Pártszervezetünk többsége jól végezte ezt a fel­adatot. Nemcsak a párttagok kartonjait állították ki, hanem ezt az alkalmat felhasználták a pártmunka kérdéseinek megbe­szélésére is. Széleskörű eszme­csere alakult ki ilyen helyeken a legfontosabb elvi és politikai kérdésekről. Ezek a beszélgeté­sek minden szempontból hasz­nosak voltak. A vezetőség job- oan megismerte a párttagságot és az őket foglalkoztató problé­mákat, a párttagság pedig a ve­zetőséget, és azokat a feladato­kat, amelyeknek az ismeretét a párt minden kommunistától el­várja. Számos kérdést megvitattak s tisztáztak. Egy lépéssel ismét előre jutottunk, erősödött a pártegység, többen egyöntetűb­ben munkálkodunk a párt poli­tikájának megvalósításán, a köz­ügyek intézésén, a dolgozó nép boldogulásának elősegítésén. Azokon a helyeken, ahol nem szűkítették le a tagkönyvcsere összeírását csupán technikai fel­adatokra, — és ez a többség — a kommunisták nagy sereg­szemléjét, erőnk számbavételét, csatarendbe állításának szaka­szát jelentette a párttagok ösz- szeírása, a tagkönyvcsere előké­szítése. Tennivalóink természete­sen nem fejeződtek be az össze­írással. Most kell apró pénzre váltani, hasznosítani a megbe­szélések, vagy ahogy nevezték, elbeszélgetések tanulságait. A pártszervezet kísérje figyelem­ÚJABB RENDELETEK A STATISZTIKAI KÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSE A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1090/1957. szá­mú határozatával elrendelte, hogy a statisztikai képesítéshez kötött munkakörben foglalkoz­tatottak 1957. december 1-től, il­letve e munkakörben történt al­kalmaztatás napjától számított egy éven belül kötelesek a mun­kakörüknek megfelelő statiszti­kai képesítést megszerezni. A statisztikai képesítéshez kötött munkaköröket az illetékes mi­niszterek a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben határozzák meg. MÓDOSÍTOTTAK A HELYI IPARI TANULÓKÉPZÉSRŐL SZŐLŐ RENDELETÉT A helyt ipari tanulóképzésről szóló 1/1956. VKGM számú ren­deletén jelentős módosításokat eszközöl az 1/1957, Kip. M. Mü. M., F. M. számú együttes rende­let. Tanulóul csak azt lehet szer­ződtetni, aki: a) életének 14. életévét betöl­tötte, de 17. életévét még nem érte el. (Műszaki tanulók esetén a kornatárok: 17 és 35 év); b) az általános iskola nyolc osztályát eredményesen elvégez­te (műszaki tanulóknál érettségi bizonyítvánnyal, vagy középis­kolai képesítő vizsga letételéről szóló oklevéllel rendelkezik); c) a választott szakmára egész­ségügyi szempontból alkalmas; d) kiskorúak esetén a szülő, vagy a törvényes képviselő a szerződtetésbe beleegyezik. A magánkisiparos legfeljebb két tanulót szerződtethet. — A kisiparos saját gyermekét, vagy unokáját a rendeletben felsorolt bármely képesítéshez kötött iparban ipari tanulónak szerződ­tetheti A tanulót szerződtető és fog­lalkoztató kisiparost a jövede­lemadó szempontjából úgy kell tekinteni, mint azt a magánipa­rost, aki ai cumazottat nem fog­lalkoztat. — Azt a műipart gya­korló magániparost, valamint falusi kisiparost, aki tanulót al­kalmaz, az anyagjuttatásnál és a közületi munkánál előnyben kell részesíteni. A tanuló munkaideje heten­ként összesen 48 óra. (Ebben benne foglaltatik a gyakorlati és elméleti oktatás óráinak száma.) Azokon a napokon, amikor a ta­nuló elméleti oktatáson vesz részt, gyakorlati munkát nem végezhet, de az elméleti oktatás­nak naponként 8 órának kell lenni. A tanulókat az elméleti okta­táshoz szükséges szakkönyvek­kel az iskola látja el, melyek használatáért a tanuló évi 10 fo­rint térítést köteles fizetni. A rendelet a mellékletében részletesen felsorolja azokat a szakmákat, melyekben a mun­káltatók ipari tanulót szerződ­tethetnek, valamint felsorolja az egyes szakmák tanulóidejét. AZ 1958. ÉVI HÁZADÖ ÉS LAKASHELYRéALLITASI HOZZÁJÁRULÁS KIVETÉSÉRŐL A pénzügyminiszter 210/1957. P. M. számú utasítása szerint az 1958. évi lakáshelyreállítási hoz­zájárulás és házadó kivetéséhez J957. december 31. napjáig kell benyújtani a házadóbevallást azokról az épületekről: a) amelyeket 1957. évben vet­tek használatba (új házak); b) amelyeket állami tulajdon­ból magántulajdonba visszaadtak c) amely épület birtokosának, vagy bérlőjének személye meg­változott; d) amelyekben a bérjövedelem (haszonérték) összegében 1957- ben bármilyen változás bekö­vetkezett. (Például a bérösszeg megváltozott, toldalékot építet­tek, mellékhelyiséget lakássá alakítottak át, eddig saját hasz­nálatban lévő helyiséget bérbe­adtak.) Adóbevallási kötelezettség ese­tén a bevallást az egész épületre vonatkozóan kell elkészíteni. Erre a célra az adóköteles sze­mély nyomtatványt kap. A KISIPAROSOK TERMELVÉNYEINEK FORGALOMBA- 1IOZATALA A Legfőbb Ügyészség állást foglalt a kisiparosok termelvé- nyeinek íorgalombahozatalával kapcsolatban. Az 1955. évi 14. tvr. 15. szakasza értelmében az iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosok saját termelvényei- ket vásárokon és piacokon az ország egész területén szabadon forgalomba hozhatják. Kivétel áll fenn a 137/1950. M. T. számú rendeletben foglaltak alapján a szabóiparosok, fehérnemúkészí- tőiparosok tekintetében, mert ezeknek a vásári és piaci árusí­tást megtiltja a rendelet. EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGI TAG MUNKAVISZONYÁNAK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL A Legfőbb Ügyészség állásfog­lalása szerint a járási közös egyeztető bizottság szakszerve­zeti tagjának munkaviszonyát is csak a közvetlen felsőbb szak- szervezeti szerv hozzájárulásával lehet felmondással megszüntet­ni. Az MT. V. 235. szakasz 3. be­kezdése tartalmából következik, hogy a közös egyeztetőbizottsá­gok szakszervezeti tagjait ugyan­olyan védelem illeti meg, mint a vállalati egyeztető bizottságok szakszervezeti tagjait. A MARXIZMUS—LENINIZMUS ESTI EGYETEMEK HALLGATÓINAK TANULMÁNYI SZABADSAGA A Magyar Forradalmi Munkás- .; Paraszt Kormány 1088/1957. szá- j mű határozatával a hároméves Marxizmus-leninizmus esti egye­temek hallgatói részére ugyan­azt a tanulmányi szabadságot biztosítja, mint, amelyet az egye­temek és főiskolák esti tagoza­tainak hallgatói élveznek. (kolozsi) Rendszeresítsük a párttagokkal való személyes beszélgetéseket iMUMiHl mel és segítse a pártmegbizatá­sok teljesítését, mert még a leg­nagyszerűbb vállalás, megálla­podás is csak annyit ér, ameny- nyit abból megvalósítanak. A tagkönyvcsere egyik szaka­szának lezárása után sem ke­rülheti el a figyelmünket, hogy néhány helyen az összeírás so­rán elsiették, vagy elmulasztot­ták a párttagokkal való beszél­getéseket. A Tiszakécskei Per­metezőgépgyárban a legutóbbi párttaggyűlésen többen hiányol­ták, hogy az elbeszélgetések so­rán nem kaptak konkrét párt- megbízatásokat. Végül — na­gyon helyesen úgy határoztak, hogy ezt a mulasztást sürgősen pótolják. A tiszakécskeiek állás­foglalását figyelmébe ajánljuk mindazoknak a pártszervezetek­nek, ahol hasonló mulasztások és hiányosságok jelentkeznek, Összegezve: a tagkönyv­csere összeírásának szakaszát a néhány helyen tapasztalt hibák ellenére nem a hiányosságok, hanem az eredményesség jelle­mezte. Hasznosítsuk tapasztala­tait, állandósítsuk, tegyük rend­szeressé, a pártmunka egyik emelőjévé a párttagokkal való személyes beszélgetést. Nagy József As újságárus Míg' munkába menet az éjszaka kínzó álmait űzöd, vagy a járókelők derűs arcáról merítsz erőt, vagy tekinteted a lég köd- függönyébe fúrod, egyszerre csak rekedt kiáltás zökkent ki mé- lázásodból: — »Újság, lottóval úújsáágU Rádióómüsorral újsáág! Üjsáág!« Ott mész el a különböző helyi és budapesti lapokkal megráz kott babakocsi mellett, s nézed, mosolyogva nézed a furcsa alkal* matosságot, s vállvonogatva, vagy kacarászva magadban, vagy elgondolkozva tovább mész, attól függően, hogy milyen ember vagy. Engedd meg most, Olvasó, hogy egyetlen pillanatra megálliu salak. Nézd csak, ez az ember itt élni akar, eltartani a családját, és önmagát, és nem törődik azzal, hogy a rakéták és mesterséges holdak korszakában ilyen nevetséges tákolmány segítségével ke-1 resi a kenyerét. Bizony, én jó, ismeretlen Embertársam, ezt meg kell értenünk: sok idő telik még el, hogy a legkisebb és legeidül gottabb helyre is behatol majd a mindent-forradalmasító mo* dern tudomány. Menj néhány lépéssel tovább, ott már az ócska fabódékat ügyes kezek gyönyörű, csillogó fém-házikókra cserélték át, szinte felvidul a lélek, amikor megállsz előttük a legfrissebb lapokat megvenni. De addig is, míg az ütött-kopott babakocsi is átváltozik majd valamilyen modernebb kivitelezésű mozgó-hirlapárudára^ addig is: szépen kérlek, ne mosolyogj ezen a különös-furcsa »ócskaságon«. á Varga Mihály ICicsi az üzem, de szorgalmasak a munkásai A JÖVŐ TERVEIRŐL a Bajai Epületasstalosipai Vállalatnál A városban, ha az üzem neve szóba kerül, csak úgy említik: — bútorgyár, ahol igyekvő, szor­galmas emberek munkálkodnak. Ml sem ágál emellett jobban, mint az, hogy az első negyedév­ben az állam által biztosított ár­támogatást nem Vették igénybe, sőt a számukra biztosított összeget vissza­fizették a bankba. A városban több üzem van, de egyikről sem hallottunk ilyen hírt. A kis kollektíva első sike­reit újabb eredmények tetézték. A második negyedévben 116 szá­zalékra, a harmadik negyedév­ben 122 százalékra teljesítették tervüket. Hogy az utóbbi szá­mok mögött levő munkát érzé- j keltessük, annyit említünk meg, ! hogy a harmadik negyedévben 600 ezer forinttal több készáru került ki az üzemből, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban. Hozzávetőleges adatok szerint novemberben 106 százalékra tel­jesítik a tervet. Az igazság ked­véért ehhez még azt is hozzá kell fűznünk, hogy december közepére elvetik az évi tervtel­jesítés gondját is. Míg az üzemben sivalkodnak a fűrész-, marógépek, s óráról órára nő a készáru, addig az iro­dában a vezetők formálják a jö­vő terveit. Igaz, az első negyedéves terv nem sokkal, csupán csak 100 000 forinttal nagyobb, mint az idei második- és harmadik negyed­évi. Hogy ezt elérjék, két szak­munkást fognak még felvenni. Hogy miért ily szolid terveme­lés? Nagyrészben azért, mert az új gépüzem valószínű csak a nyár elejére készül el. Az üzem­ben történt átcsoportosítások pe­dig, ha kismértékben is, de hát­ráltatják az ütemes munkát. Mihelyst kész lesz az új gép­üzem, akkor a tervben 25 százalékos termelésnövelést •• IPANáSZKÖNYY, amelybe dicséretet írnak Forgatom kezemben a színes- táblájú, keményfedelű könyvecs­két, amelyben két feljegyzést ol­vasok. Az egyiket a Vendéglátó 1 Vállalat revizora írta: »Dicséretemet és elismerésemet fejezem ki az étterem vezetőjé­nek, valamint dolgozóinak az ud­varias és előzékeny kiszolgá­lásért.« A másikat egy munkás je­gyezte be: »Nagyon meg voltam elégedve a kiszolgálással, az udvariasság tökéletes.« Ezután a vendégkönyvbe la­pozgatok, s abból talán nem is idézek, mert a sok szép dicsérő szó, hálás mondat nem férne rá a papírra. De miért ne dicsérnék ezt az éttermet? Hiszen, ha ebé­delni térsz be, a kabátodat a felszolgáló a fogasra akasztja, s még le sem ülsz, amikor előtted van az étlap. Az étlapon való eligazodáshoz, az ételek kivá­lasztásához tanácsokat is ad Al­pári József felszolgáló. Ha kiválasztottad már az ételt, körülnézni sincs Időd, mert ott párolog előtted a párolgó húsle­ves, s utána a többi étel. Siet­hetsz vonathoz, autóbuszhoz, mert nem kell várnod, poharat csörgetned, szólnod, ha fizetni akarsz. Ezek után természetes­nek találod, ha a panaszkönyv­ben egymást érik a dicséretek. E sorok elolvasása után látom hitetlen arcodat, gúnyos pillantá­sodat, mert képtelen vagy el­hinni — a sok hiba mellett, — hogy ez az étterem valóság, s nem álomkép. Állítom, nem az! Könnyű meggyőződni róla. Ez a panaszkönyv, ez a kiszolgálás itt van Bács-Kiskun megyében — Kiskunhalason. ' — gém — Liba-kacsa-, lyuk-, pulyka­TOLLET magas napi áron vásárol­nak a helyi löidműves­szövetkezeteit irányoznak elő a bútorgyá­riak. Reális célkitűzés ez? Igen. Az új gépüzembe beállított új gé­pek gyorsítják a feldolgozást, kiküszöbölik, hogy a félkész­anyagok kerülő úton jussanak a kéziműhelybe, kevesebb mun­káskézre lesz szükség majd a szállításnál. A felszabaduló mun­kaerőket másutt foglalkoztat­ják majd. No persz«, a termelés 25 százalékos növelése megkí­vánja, hogy egy 12 méter széles, 22 méter hosszú új üzemrészt is építsenek, melynek ma még csu­pán a tervei vannak meg. Ez pedig mind szép és elfo­gadható — mondhatják egyesek —, de biztosítva van-e a szük­séges anyag? Germán József igazgató szavai ebben a kérdés­ben megnyugtatnak. A megnövekedett tervhez is megkapják a szükséges fa­mennyiséget. Egyrészt a Szovjetunióból, más­részt Romániából, Jugoszláviá­ból és Csehszlovákiából. E néhány példa is mutatja, hogy űzi az alkotás vágya ezt a kis kollektívát, és az, hogy jö­vőre jó munkájuk jutalmaként több piroshasú bankót vigyenek haza nyereségrészesedésként, mint az idén. Vcnesz ooooooooooooo Helyreigazítás A Petőfi Népe f. é. december 4-i számában tudósítás jelent meg a Katona József gimnázium negyedévi ellenőrző értekezleté­ről. A tudósításba sajnálatos té­vedés került, s annak a latin nyelv tanításával kapcsolatos ré­sze félreértésen alapul. A neve­lőtestület valóban megtárgyalta az idegen nyelvek tanításának, ezen belül a latin nyelv tanítá­sának a kérdését is, és megálla­pította, hogy a latin nyelvet ta­nító — mind a szakos, mind a nem szakos — tanárok az előírt tanterv és a kidolgozott tanme­net alapján haladnak, és az el­ért eredmény teljesen kielégítő; Az igazgatónak ide vonatkozó javaslatait a latin nyelvet tanító tanárok munkaközössége már előbb öntevékenyen megvalósí­totta. A nevelőtestület a kérdés megvitatását azzal zárta le, hogy az idegen nyelvek tanítása, a ne­hézségek ellenére is, megnyug­tató módon nyert az iskolában megoldást«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents