Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-24 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! MAGVA!? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT*-BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Ara SO fillér 1937. DEGEMBEK 21. KEDD Külföldi országok szövetkezeti küldötteinek látogatása Kiskőrösön A SZÖVOSZ IV. kongresszus sán részt vett külföldi szövetkéz zeti küldöttek szombaton látó-1 gatást tettek megyénkben. — A több mint 30 tagú küldöttség megtekintette Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőházát és tanulmányozta a különböző földműves- szövetkezeti üzletek tevékenységét. A látottakkal meg voltak elégedve és véleményük szerint a magyar földművesszövetkezeti mozgatom sokat fejlődött és nagy jövő előtt áll. A külföldi vendégek szombat délután utaztak tovább Sziget- s zent miklósra. Pezsdül az élet a termelőszövetkezeti mozgalomban. A jól sikerült zárszámadási közgyűlések élénk visszhangot keltettek. Zömmel lezajlottak már, mintegy 200 termelőszövetkezetben számolt be az elnök sgy év munkájáról. Ezeken az összejöveteleken félezer meghívott is megjelent és 180 család még a zárszámadási közgyűlésen belépett a szövetkezetbe. Nyilvánvaló, hogy akik ez alkalommal beléptek a, közösbe, már előzőleg szimpatizáltak a nagyüzemi gazdálkodással, a termelőszövetkezeti mozgalommal, és látva, hallva a szövetkezet eredményeit, végleg megérlelődött bennük a gondolat. Ebből azt a tanulságot is le lehet vonni, hogy szükséges ismertetni a termelőszövetkezetek eredményeit. Van miről beszélni. A közös gazdaságok az idén általában magasabb terméseredményt takarítottak be, mint az egyéni gazdaságok, különösen kalászosokból, de más terményekből is. Ez világosan bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. — Nyilvánvaló, hogy elősegítette a jobb terméseredményeket,' elsősorban a gépek 'alkalmazásának lehetősége, a jobb és gyorsabb talajmunka és így tovább. Nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is egyre fejlődik a szövetkezetekbe. Bár még sok tennivaló van, különösen a szarvasmarhatenyésztés színvonalának a megjavításában, de számos olyan termelő- szövetkezetünk van, amely a sertéstenyésztésben messze környéken híres. Ilyen például a vaskúti Kossuth. A termelőszövetkezetek jelentős részében az idén magasabb jövedelemre tettek szert a tagok, mint az elmúlt évben. Igaz, több helyen még nem éri el a termelőszövetkezeti tagok jövedelme a középparasztokét, de túlhaladja az agrárproletárokét és a kisparasztokét. A pártszervezeteknek, tanácsoknak, tömegszervezeteknek és legfőképpen a termelőszövetkezeti tagoknak bőven van teliét érvük a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek bizonyítására. Gazdagyűléseken, tanácsüléseken és egyéb összejöveteleken van alkalmuk a termelőszövetkezeti tagoknak elmondani eredményeiket. Bevált az a módszer is, hogy szemléltető rajzokon, plakátokon mutassák be egy-egy termelőszövetkezet fejlődését. A párt és a kormány nem ért egyet az önkéntességet sértő ter- melőszövetkeze’t-fejlesztéssel. A múltban az ezzel kapcsolatosan elkövetett hibák 60k kárt okoztak. Kádár János elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet zár- számadási közgyűlésén hangoztatta: »Nem szabad erőszakot alkalmazni. Fontos a felvilágosító szó. Nem szeretik az emberek, ha lökdösik őket valamiféle ajtó felé, eljönnek maguktól is, ha megmagyarázzák, hogy ott van dolguk és oda kell menniök.« Felvilágosító szóval kell tehát elősegíteni, hogy az az élénkülés, amely tapasztalható a termelőszövetkezeti mozgalomban, ne hagyjon alább, és minél több új taggal gyarapodjanak közös gazdaságaink a legközelebbi időkben. Megyénk földművesszövetkezeti mozgalmának jovojerol és mezőgazdaságunk egyes kérdéseiről* Ahogyan az országban, úgy fejlődött megyénkben is a föld- művesszövetkezeti mozgalom. 1957-ben több mint 12 000 tag lépett be. Ezzel a földművesszövetkezetek tagságának száma 110 000 fölé emelkedett, és dolgozó parasztságunk csaknem 80 százaléka szövetkezeti tag. Az eddigi 38 forintról 54 forintra emelkedett az egy főre eső részjegy forint alapja. Bár ez kevés, mégis növekszik a saját erőből képzett anyagi alap, melyet a további fejlesztésre fordíthatunk. A földművesszövetkezetek termelési és szövetkezetpolitikai tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében párt- és tanácsi szerveinknek az eddiginél több segítséget kell nyujtaniok. A földművesszövetkezetek: út a fejlettebb szövetkezés felé, iskolái dolgozó parasztságunknak. Ha fórumaikat, a közgyűléseiket, tagértekezleteket felhasználjuk arra, hogy a termelés élenjáró eredményeit. módszereit terjesszük, hogy belső és világpiacon kialakult árakat és a kereslet irányát tudassuk, hogy a szövetkezeti eszmét és annak előnyeit a termelésben ismertetjük, — mindezzel előrevisszük parasztságunk szövetkezeti öntudatát. Még nem kapják meg teljes egészében a párt- és állami szerveinktől az ilyen jellegű segítséget, de kapcsolataink azért már jónak mondhatók. Különösen az idei felvásárlás aránylag zavartalan lebonyolítása — közös tevékenységünk eredménye. A javuló kapcsolat bizonyítja, hogy községeink 60 százalékában a tanácsok vezetőit beválasztották a földművesszövetkezetek .vezetőségeibe. Földművesszövetkezeteink közösen megteremtve a feltételeket a társulások és a szakcsoportok létesítéséhez, megalakítottak 150 különféle társulást és 7 takarékszövetkezetet. A tanácsok és a földművesszövetkezetek kapcsolatának további fejlesztése érdekében meg kell teremteni a tanácsok anyagi érdekeltségét is. Kapjanak a községi tanácsok 5 százalékot a fmsz-ek nyereségéből községfej- lesztési alapjukba. Ezzel elérhetjük, hogy a tanácsok gondot fordítanának az fmsz-ek gazdálkodásának jövedelmezőégére és egyben növekedne tanácsaink gazdasági alapja, melyből községeik rendezési tervét kell meg- valósítaniok. Szóvá kell tenni, hogy az elmúlt években a fmsz-i mozgalom nem egészen helyes irányban fejlődött. A termelési és az erre irányuló szövetkezés politika helyett egyoldalúan a kereskedelmi tevékenység került előtérbe. Az elmúlt 5 év alatt országosan 882 milliót fordítottunk fejlesztésre. Ennek 80 százalékát a kiskereskedelmi vendéglátó hálózat bővítésére, kis * Dallos Ferenc elvtáre, a megyei tanács vb-elnökének felszólalása a SZÖVOSZ IV, konfiresszutráa, . részben ipari tevékenységre, míg a fennmaradó 20 százalékot a felvásárlással kapcsolatos beruházásokra. A Bács megyei szövetkezetek 1956-ban 21 millió nyereséget értek el és ebből 193í-ben mindösz- sze 328 000 forintot fordítottak termelést elősegítő beruházásokra. Egyes fmsz-ek példája is azt bizonyítja. A Kecskeméti Fmsz 1956-ban 1 856 000 forint nyereségéből 36 000 forintot, a Kiskunfélegyházi Fmsz 1 096 000 forint nyereségből mindössze 15 000 forintot fordított termelési célokat szolgáló beruházásokra. A dolgozó parasztság jóléte elsősorban nem a kereskedelem hasznából történő visszatérítésből növekedhet, hanem a termelés fokozásából, a nagyüzemi termelés feltételeinek megteremtéséből. A szövetkezetek úgy lesznek a dolgozó parasztok igazi érdekvédelmi szervei, ha elsősorban a termelés és a termelésre irányuló társulások felé vezetik dolgozó parasztságunkat. Megyénkben óriási lehetőségek vannak a termelés fokozására. Vegyük például a szőlőt és gyümölcsöt, mely alig 50 százalékos termőerőben van. Ezek felújítása, új nagyüzemi telepítések tartósan és nagymértékben növelnék dolgozó parasztságunk életszínvonalát és jelentősen hozzájárulna népgazdaságunk erősödéséhez. Az • fmsz-ek aránylag nagy területen folytatnak gazda ági tevékenységet (a kiskereskedelem 50 százaléka). A népgazdaság ezért méltán elvárja, hogy ennek eredményéből, s továbbszervezve dolgozó parasztságunk gazdasági erejét (takarékszövetkezetek), hozzon létre olyan alapokat, amelyből mindinkább képes lesz finanszírozni a mező- gazdasági termelés modernizálását és a szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi és kulturális feltételeinek megvalósítását. Dolgozó parasztságunk létérdeke, hogy erejéhez mérten növelje az fmsz-ek, takarékszövetkezetek vagyonát, mert ebből a felhalmozásból tud a maga számára, a kulturáltabb gazdálkodás útján, jobb életet biztosítani. Nem lehetünk megelégedve az eaves termékféleségek áralakulásával. A rossz árak kihatnak a tex-melésre és a fogya.ztui árakra. Az árak kialakításúnál figyelembe kell venni a termelési költségeket és az olyan kultúrák állapotát, melyeknek fejlesztése népgazdasági érdek. Megyénk jelentős gyümölcs- és szőlőtermelő megye. Minthogy népgazdasági érdek is, fejlesztenünk kellene a sárgabarack és a csemegeszőlő termesztését. Megyénkben csaknem egy millióval kevesebb a kajszibarackfa, mint korábban volt. Mégis mi történt az idén. Olyan árakat állapítottak meg, melyek nem ösztönzik parasztságunkat a kajszite- lepítésre. Pedig ennek hagyománya van megyénkben, termése külföldön, belföldön keresett cikk. Az idén 2600 vagont vásároltunk fel, amelyből 900 vagon külföldre ment. Ha megfigyeljük a barack árának alakulását 15—20 év alatt, kitűnik, hogy mindig jobb ára volt, mint pl. az almának. Az idén kialakult mintegy 1.70 forintos átlagár nem serkenti parasztságunkat a baracklermelés- re. Olyan árat kell tehát megállapítani, mely gazdaságilag ösztönző a kultúra fejlesztésére. A csemegeszőlőnél hasonló a helyzet. Tehát a jóminőségű fajták termesztéséhez biztosítanunk kell a gazdasági ösztönzést. Az árak helyes megállapítása nem járhat természetesen árdrágulással. Ez nem érdeke parasztságunknak sem, a fogyasztóknak sem. Adjunk többet a jó minőségért, kevesebbet a rosz- szért. Olyan arányokat hozzunk Vnnepéty Miskén Miske községben vasárnap délután a kultúrház nagytermé- gen hagyományos fenyőfa-ünnepélyt rendeztek. A fenyőfa-ünnep jelentőségét, a terem zsúfolásig megtelt hallgatósága előtt Miskei Jánosné, a községi tanács tagja ismertette. A béke és szeretet jegyében kívánt boldog karácsonyt és eredményekben gazdag újesztendőt a község dolgozóinak. A jól sikerült ünnepség végén a párt- és tanácsvezetők ajándékcsomagokat osztottak ki az iskoiásgyermekek között. létre, amely a minőségi termelésre ösztönöz. Vegyük figyelembe a termelés költségeit, de itt sem a hanyagokét, a hátulkullogókét, hanem a jó gazdákét, az átlagos, vagy ennél jobb gazdaságok legyenek mértékadóak. A fogyasztói árak alakulása és a szövetkezetek jövedelmező égé szempontjából vizsgálni kell, hogyan dolgoznak a felvásárló szervek. A SZÖVOSZ igazgatóságának beszámolójából kitűnik, hogy országosan milliókat fizetünk rá, ugyanakkor elég magas az árrés, a termelő és a fogyasztói ár közötti különbség. Csak két megyében, Bács megyében és Hevesben jövedelmező a gazdálkodásuk. Nem engedhető meg, hogy a népgazdaság valamely ágában is jó adottságok mellett veszteséges gazdálkodás folyjék. Végül megemlítem, ha a SZÖVOSZ igazgatósága tevékenységében jobban támaszkodik területi szerveire, a területi szerveknél jobbqn érvényesül a választott szervek irányító szerepe — a földművesszövetkezeti mozgalom nagy fejlődés előtt áll és jelentős eredményeket ér majd el a dolgozó parasztság anyagi és kulturális felemelkedése útján. Falinaptár a Petőií Népe karácsonyi számában Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a Petőfi Népe karácsonyi száma 12 oldal terjedelemben jelenik meg, ezenkívül minden újsághoz egy falinaptárt mellékelünk. A lap ünnepi száma 80 fillér lesz. Ünnepi taggyűlés és békegyűlés Bátyán Vasárnap délután tartották Bátya községben az ünnepi tag« könyvkioszló taggyűlést. A taggyűlésen részletesen megtárgyalták a pártszervezet egyéves munkájának eredményeit és hiányosságait és meghatározták azokat a tennivalókat, amelyekkel munkájukat megjavítják, a tömegekkel való kapcsolatukat megerősítik. A taggyűlésen részt vett és felszólalt Bartha Balázs, a kalocsai járási pártbizottság munkatársa. * Vasárnap este Bátyán a kultúrház nagytermében békegyűlést tartottak, amelyen Farkas József, a megyei Hazafias Népfront-bizottság elnökségének tagja a nemzetközi helyzet eseményeit. a kommunista pártok békekiáltványának jelentősegét és a békeharc jelentőségét ismertette. Az előadást követő vitában sokan felszólaltak, többek között Koprivanacz elvtárs, a községi tanács elnöke. A jól sikerült, lelkes hangulatú gyűlés befejezése után a megjelent dolgozó parasztok még sokáig cgyüttmaradtak és elbeszélgettek az előadóval az időszerű kérdésekről. Szünet nélkül dolgozik o solti Sztalinyec Papp József hírneves solti traktoros nemcsak a kombájnon ért el országoshírű eredményeket. ö dolgozik most a gépállomás Sztalinyecével s amerre jár, a dolgozó parasztok a legnagyobb elégedettséggel fogadják munkáját. A szőlőforgató gép iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy legalább márciusig el van látva munkával. Az elkövetkező , hetekben 150 hold forgatását kell elvégezniük,
