Petőfi Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-20 / 298. szám

..V proletárdiktatúrában annyi szerepe t.hi a jogászoknak, amennyi* támogatást adunk a szocializmus építésében a iiiuukásosztálynak I" : fi Kecskeméti Ügyvédi Kamara tisztújító közgyűlése! ÍTTT Ú 3 FILMEK innrinrn -.......... ...............— Ho gyan fedezték fel Amerikát? A KECSKEMÉTI Ügyvédi Kamara december 14-én tartotta tisztújító közgyűlését. A közgyű­lésen dr. Csereklyei Gyula elnök- helyettes tartott beszámolót »Az ügyvédség helyzete az ellenfor­radalom után« címmel. Beszédé­ben kifejtette, hogy az 1956. ok- i.óber 23. és november 4. között eltelt ellenforradalmi események zavarokat okoztak az Ügyvédi Kamara működésében is. Voltak ügyvédek, akik részt vet­tek az eseményekben, s néhány helyen irányítói voltak .az el­lenforradalmi megmozdulások­nak. Bakonyi Péter és Hollós Sándor Baján, Buttinger Antal Lajosmiz-'én, Bogdán Miklós Ke­rekegyházán, Szobonya Zoltán pedig Jánoshalmán szervezte az ellenforradalmat. A Kamara ezek működését azonnal felfüggesz­tette és intézkedett az ügyvédség soraiból való kizárás felöl. A Kamara taglétszámához viszo­nyítva azonban ezek az elemek a tagságnak mintegy 0,5 száza­lékát teszik ki. AZ'ÜGYVÉDSÉG feladata az ellenforradalom után az, hogy kellően tudatosítsa a párt és a kormány határozatait. Naponta több százan fordulnak az állam­polgárok az ügyvédekhez kü­lönböző ügyes-bajos dolgokkal. Az ügyvéd nem mindig csak jogi tanácsot ad, mert sokszor fordul­nak hozzá különböző gazdasági problémákkal is, és nem mindegy, hogy az ügyvéd politikailag mi­lyen választ ad ügyfelének. Sorainkban sokan vannak, akik­ben nincs meg a politikai bátor- ' ság és nem mernek »igent«, vagy ; »nemet« mondani. Az ilyenek nem lehetnek a Kamarának tag­jai és nem is tartjuk őket érde­mesnek az ügyvédi foglalkozás folytatására. Ilyen ügyvédek a népi demokráciának sem kelle­nek. Ezután az előadó a politikai képzés fontosságáról beszélt, majd arról, bogy a pártonkívüli ügyvédek a Hazafias Népfront­ban és a békebizoltságokban fejthetnek ki hasznos politikai tevékenységet. Majd azzal fe­jezte be beszédét, hogy a mun­kán és cselekedeteken keresztül kell megmutatni a helyes utat, amelyen a szocialista ügyvédnek haladnia kell. A BESZÁMOLÓT sok felszóla­lás követte. Dr. Bodóczki László' a megyei bíróság elnöke arra hívta fel az ügyvédeket, hogy pezsdítsék fel a jogász szövet'ég munkáját és vegyenek részt a népfront és a TTIT mellett mű­ködő Előadói Iroda munkájában. Dr. Muraközi Ottó, az ügyvédség Népünk többsége Jót akar Az utóbbi időben sokat beszé­lünk a párt és a tömegek kap­csolatának kiszélesítéséről, a fa­lusi társadalmi élet fellendítésé­ről. Ez így is van rendjén, mert .ovábbi előrehaladásunknak ez a záloga. Akkor szilárd a pro­letárhatalom. ha széles tömeg­bázisa van. Most például minden alapunk megvan, hogy széles tömegbázisunk legyen, mert pártunk, kor­mányunk politikája jó cs népünk többsége is helyesli. Részletkérdésekben vannak vé­leményeltérések, vannak viták, de nekünk türelmes, meggyőző munkával ez esetben vitatkoz­nunk kell ott, ahol az szükséges. Meggyőző, felvilágosító mun­kánk abból indul ki. hogy né­pünk többsége rendes ember, jót akar még akkor is, ha so­kan bizonyos kérdésekben nem látnak tisztán, vitatkoznak ve­lünk. Ne mindjárt az ellenséget keressük, ha ellenvetéseket tapasztalunk bizonyos kér­désekben. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha ellenséges megnyilvánulás­ról van szó, rosszakaróink lép­nek fel, hogy nem ütünk oda akkorát, hogy elmegy a kedvük azoknak ügyünk bírálgatásától, akiknek semmi közük a szocia­lizmushoz. Mégegyszer nem en­gedünk meg olyasmit, hogy az ellenség beleszóljon ügyünkbe. Tapasztaltuk ennek káros vol­tát az ellenforradalom idején és azt megelőző pár hónappal. Ad­dig, míg a jószándékú emberek bírálataikkal csak a fa vadhaj­tásait nyesegették, az ellenség az egész fát akarta kivágni, rendszerünket próbálta ' meg­semmisíteni. Ilyen bírálókra Ifjú írók Szíriában Az An-Nur című Szíriái lap közlése szerint Damaszkuszban megalakult a »Fiatal írók Li­gája«. A liga nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között eze­ket mondja: »Az. irodalomnak élenjáró szerepet kell játszania népünk nagyszerű törekvései­nek, forradalmiságának, a bol­dog jövőről való álmainak kife­jezésében«. A liga tagjai kije­lentették: »Hiszünk a realizmus­ban, az eleven valóság ábrázo­lási módszerében, mert a rea­lizmus megfelel társadalmunk növekvő erői igényének,« nincs szükségünk, mert ezeknek nem az fáj, amit rosszul csi­náltunk, hanem amit jól. A föld­osztás, a gyárak és bankok ál­lamosítása bosszantotta őket, nem pedig a személyi kultusz és káros maradványai, vagy egyéb hibák. Azonban ezeket külön kell választani a becsüle­tes dolgozóktól még akkor is, ha dolgozóinktól olyat hállunk, ami nem minden esetben tetszik ne­künk. Győzzük meg őket állás­pontjuk helytelenségéről. Ehhez persze csak akkor van erő, ha mélységesen bízunk a becsületes emberekben, ha szeretjük őket, bízunk erőnkben és szilárd a hi­tünk abban, hogy ha még oly rögös is a szo­cializmus építésének útja, eljutunk a végére, mert mellettünk van az igazság és minden feltétel megvan hoz­zá. Hinni kell abban, hogy dol­gozó parasztságunkat meggyő­zéssel és nem erőszakkal, át­visszük a szocializmus útjára. Miért kell ezeket a. kérdése­ket erőteljesen aláhúzni? Azért, mert sok falusi pártszervezetünk- » nél helytelen nézet kapott lábra. Vagy nem tartják rendes em­bernek azt a dolgozó parasztot, aki ma még hallani sem akar a tsz-ről, vagy más helyen elbiza­kodottság lett úrrá abból kiin­dulva, hogy az ellenforradalmat levertük, van erős karhatalmunk és pi'óbáljon is bárki ágálni, odaütünk, és nem mennek a dolgozók közé, nem tesznek semmit a tömegkapcsolat meg­javítása érdekében. Találkozunk olyan pártszervezettel is, ahol azt mondják: mi lesz azon a gyűlésen, ahol összejön egy csomó felvilágosulatlan, vagy bizonyos kérdésben nekünk el­lentmondó ember? Ez alatt az értendő, hogy félnek a tömegek­től, nem mernek velük vitat­kozni. Sok elvtársunk nem akar­ja megérteni, hogy nekünk, ha helyesen akarunk dolgozni, célkitűzéseinket csak meg­győző felvilágosító munká­val tudjuk megvalósítani. Az ellenségnek odaütünk, ha kell, a becsületes emberekkel pedig vitatkozunk, meggyőzzük őket ügyünk igazáról, arra tö­rekszünk, hogy részkérdésekben is megértsük egymást. A meg­győző, felvilágosító munkának pedig adva van a keret, a Haza­fias Népfront és egyéb tömeg­ideológiai képzésének fontos­ságára mutatott rá. Dr. Kolozsii R. Gyula megyei ügyeszhelyet-j tes arra hívta fel az ’ügyvédekj figyelmét, hogy munkájukkal; mindenkor az igazság kiderítését; segítsék elő. Dr. Klapil Sándor,j a járásbíróság elnöke, a városi] pártbizottság tagja a párt bi-1 zalmát tolmácsolta és elmondta,] hogy az ügyvédeket a jövőben] bevonják a különböző társadalmi] munkák végzésébe. Dr. Váry• István ügyvéd felszólalásában] kérte, hogy a párt még többet? foglalkozzon az ügyvédséggel,* hogy munkájukkái minél hatáso-^ sabban támogathassák a szocia-> lizmus építését. Dr. Tóth Károly.i az Ügyvédi Kamarák Országos] Bizottságának kiküldötte rámu-x tatott, hogy a proletárdiktatúrá-f ban annyi szerepe van a jogászok-] nak, amennyi támogatást adnak] a szocializmus építésében a] munkásosztálynak. ; EZUTÁN került sor az Ügy-] védi Kamara tisztújítására. | Elnöknek dr. Kalmár Istvánt,] elnökhelyettesnek dr. Csereklyeit Gyulát és dr. Weszely Ferencet,] titkárnak dr. Muraközi Ottót, fegyelmi megbízottnak dr. Szabói Lajost, pénztárosnak dr. Öíuösj Istvánt, s ellenőrnek dr. Szeku-t lesz Károlyt választották meg. | szervezet. Aki nem érti meg a meggyőző munka lényegét, saj­nos nem ismerte még fel a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikájá­nak lényegét sem. A tömegkapcsolat kiszélesíté­se, a proletárdiktatúra tömegbá­zisának megteremtése igen ne­héz feladat. Lenin azt tanítja, hogy könnyebb a hatalmat meg­ragadni, mint a szocializmus épí­tését szervezni, vezetni. Falusi pártszervezeteink magukrahagy- va nem képesek a. fent említett nagy feladatokat megoldani. Ehhez a járási pártbizottságok­nak, a megyei pártbizottságnak nap mint nap hathatós segítse-1 get kell nyújtani, mert amilyent mértékben tudunk szót érteni* dolgozó népünkkel, olyan mér-* tékben halad előre a szocializ-1 mus építésének ügye. Karácsonyi RÁDIÓVÁSÁR A KECSKEMÉTI ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN fi iy-.r: ^ - r; fiezárulf egy év Igyekeznek! tovább haladni a megkezdett úton. Növelik a cu­korrépaterületet. Két holdon sza­mócát telepítenek jövőre. 15 ka- tasztrális holdon lucernát vet­nek, 10 holdon somkórót, több másodnövényt termelnek. Fontos feladat az állattenyész­tés minőségi javítása is. Elsősor­ban a szarvasmarhaállománynál kell javítani a gondozáson, nö­velni a tejtermelést. Náluk bevált a mangalica sertésfajta. Jövőre a koealétszámot jelentő­sen növelni akarják saját te­nyésztésből. A szövetkezet juhál­lománya elöregedett. A nyár fo­lyamán már vettek 35 darab fia­tal anyát 7 évi törlesztésre. Megkezdték a marhahízlalást is, amelyet majd folyamatosan akarnak végezni. Ez nemcsak a trágyatermelést növeli, hanem állandó jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Ezekről szólt Havasi János a zárszámadási közgyűlésen. A tagság helyeselte a terveket. ULána csinos szövetkezeti lá­nyok hordták szét a párolgó bor- júpörköltet. az ízletes bort és a süteményt. Az ifjúsági brigád tagjai ők. Bebizonyították, hogy nemcsak a szürke hétköznapok munkájában veszik ki méltón részüket, hanem ügyesek a házi­asszonyi teendők végzésében is. Az elnök. Havasi János beszá­molójában visszapillantott egy küzdelmes esztendőre. Az év ak­kor kezdődött, amikor szennyes vihar tépte az országot, vele a ter­melőszövetkezeteket. Akkor kér­dezte meg egy Ácsai nevű tsz- tag vetés közben tőle: — Havasi elvtárs, \ maga mindenfelé jár, többet hall, meg tudná-e mon­dani, hogy a miénk lesz-e ez a vetés? Akkor azzal vigasztalta: — Ne féljen Ácsai bácsi, mi vet­jük el, mi is aratjuk le, ez másé nem lesz. így is lett. Levertük az el­lenforradalmat és a Petőfi Ter­melőszövetkezet is megerősödött, bár még nem tartozik a jobb kö­zös gazdaságok közé, de ha to­vábbra is ilyen sikerrel halad előre, akkor jövőre már bizonyá­ra más eredményekkel zárja az évet. Nem megvetendők az idei sike­rek sem. Kezdve ott, hogy 107 ezer forint nyereséggel zárták az évet. 135 300 forint saját beru­házásuk volt. Többek között vet­tek egy traktort is. Igyekeztek gazdaságukat belterjesebbé ten­ni, munkaigényesebb növénye­ket termeltek. Többek között cu­korrépát, hagymát, dinnyét, pa­radicsomot, uborkát. Az 1957. évi növénytermelés bruttó jövedel­me 2(57 CG9 forint volt. ; Kolumbus merész barátjával, ! Gaetanóval nekivág a tenger- t nek, hogy nagy elődje nyomdo- j kain újra jelfedezze Amerikát. A két barát potyautasként száll [ hajóra, fel is fedezik őket, de nem lehet rajtuk kifogni, mert i percenként váltogatják a ruháju- t kát. maszkjukat és mindig túl- | járnak üldözőik eszén. t Sajátos olasz humor, reális tő- í ről metszett túlzások, nevetésben f feloldott társadalomkritika, ez ] az, ami a filmet igen élvezetessé . teszi. Bírálata nem elég mély I ugyan, de átszövi az egész f ű­imet valami kedélyes, még a leg­képtelenebb helyzetekben is talpraesett és realisztikus hu* mór. Jó szórakozás ez a búr- leszkkomikujn mesgyéjén mozgó könnyű olasz film, amelyben két eddig kevéssé ismert olasz szú nesz, Erminio Macario és Carlo Ninchi néha majdnem Chaplint magasságokban emelkedő alakí­tására figyelt fel a külföld is. A női főszereplőt, Delia Scala-t, jól ismerjük az Özönvíz előtt és a Hét lányom volt című filmből. A kiváló Folco Lulli is régi is­merősünk, kitűnően játszik, bár alakításának értéke messzejár más szerepeinek mélységeitől. i Ménhű Ferenc bácsi már ] a közgyűlés előtt jó hangulatban ] volt? Kipirult arccal huzattá az ? alkalmi zenekarral a talpaiáva- ] iót. Azok készségesen muzsikál- ] tak, olyan szívhezszólóan, hogy { a hegedű húrja majd belé sza- i kadt. Értették a módját, hiszen ] a prímás saját bevallása szerint, ] 2500 lakodalmat muzsikált vé- ÍSig. •» ] Feri bácsi vígan ropta, néni ] bírt a vérével és jobb híján, ] P. Kiss Mihály komáját forgatta ]meg. • Néha azért megpihent. Hiába, ]aki a hatodik évtizeden túl van, ] annak már nem úgy megy, mint | egy húszévesnek. De azért I nem kell félteni, nemcsak mu­• látni tud ő, hanem dolgozni is. ] Elmondta, hogy feleségével 535 »munkaegységet teljesítettek. A ] munkaegység értéke 29 forint IX ] fillér, ehhez jön a háztáji. Hét ♦ gyerekük van. A legkisebb egy- ] éves, a legnagyobb tizenöt éves. ] Egyszóval még mindegyik szülői X támogatásra szorul. X Nem könnyű hét gyereket el- | tartani, még akkor sem, ha ter- ] melőszövetkezetben van az em- ] bér De Feri- bácsi most nem er- X re gondol, hanem arra, hogy egy ] év lezárult a kecskeméti Petőfi } Termelőszövetkezetben is és el- X érkeztek a zárszámadási közgyű­♦ léshez.

Next

/
Thumbnails
Contents