Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

Mem földrajzi helyzetünk indokolja

Miért nein törekszünk semlegességre ?f

.Az ígéret **«/> »*<*

Pártunk helyes politikáiénak megválás! fása a jobb- és baloldali, elhajlások, valamint a különféle torzítások elleni szakadatlan küzdelemben megy végbe. Ezek a hibák nyíltan csak egészen ritkán jelentkeznek, A legtöbbször alig észrevehető árnyalati eltérésekben, pontatlanságokban jutnak kifejezésre.

Ilyen esetnek voltunk fültanúi bz egyik párttaggyűlésen, ahol a beszámoló — bár határozottan elítélte Nagy Imre áruló szerepét és az általa meghirdetett semlegességet, — érvelésében 'helytelen alapra támaszkodott, így tették fel a kérdést: »Lehet-« egy ország ilyen földrajzi fekvés mellett semleges'’« Nyomban meg is válaszolták: •►nem lehetünk semlegesek.-«

Mi az, amit mi kifogásolunk?

Annak is tudatában vagyunk azonban, hogy szocialista építőmunkánk, sikereink, különösen munkáshatalmunk nem mindenkinek tetszik. Nincs ínyükre a megdöntött kizsákmányoló osztályok maradványainak és a nyugati imperialistáknak. Mint az élet igazolja, ezek az elemek különféle terveket kovácsolnak a régi rendszer visszaállítására. Ennek érdeké- .ben, — kezdve a háborús fenyegetésektől a különféle provokációkig és belügyeinkbe való, beavatkozási kísérletekig — mindent felhasználnak. Nem rajtuk és jószándékukon, de nem te’ egyedül mi rajtunk, hanem aj szocialista tábor országainak! összefogásán és erején múlott,; hogy terveik kudarcot vallottak. A szocialista országok együttműködése az elmúlt években már számtalan esetben megvédte hazánkat a külső imperialista erők beavatkozási kísérleteivel szemben és a béke megvédéséért folyó harc egyik legfontosabb tényezőjének bizonyult.

De együttműködésünk, barátságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal sok- ital több a külső imperialista erők elleni védelemnél. Nemcsak ez. hanem eszméink és céljaink közössége, a marxizmus— leninizmus tanítása, a szocializmus—kommunizmus eszméje, a proletár internacionalizmushoz való hűségünk, proletár szívünk és agyúi it is összefűz bennünket.

A osovjetunió létrejötte óta érezzük, tapasztaljuk, hogy erős pártfogónk, igaz barátunk van. A felszabadulás óta eltelt időben nap, mint nap éreztük a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségét, támogatását. Megyénk dolgozói előtt is ismert a szocialista országok nagymérvű hozzájárulása iparunk gyorsütemű fejlesztéséhez. Különösen felbecsülhetetlen számunkra az a segítség, amit az ellenforradalom leverése és az általa okozott károk helyreállításához kaptunk a {Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól. Eredményeink egyik forrása ez az együttműködés.

Albánia, a Kínai Népköztársaság, a koreai és vietnami népi demokratikus köztársaságok földrajzilag távol esnek tőlünk, mégis érezzük és tudjuk, hogy hozzánk tartoznak, a szocializmus építésének útján járnak. Nem semlegesek ők sem és mi sém vagyunk semlegesek, mert kivívtuk a munkások hatalmát, mert a dolgozók jólétének emelésén munkálkodunk, a szocializmust építjük és ellene vagyunk mindenféle kizsákmányolásnak, imperialista elnyomásnak,

JScm vagyunk és nem lenA; nénk semlegesek, ha a földtekes bármely részén is lenne orszá-/ guufc, munkáshatalmunk. Nem aj semlegesség, hanem a proletárszolidaritás elve vezérel ben-é nünket, mert a dolgozó embe-y rek — a munkások, parasztok,! értelmiségiek »-* boldogabb élc-J tóért küzdünk, a szocialista tár-, sadalom felépítésén munkálkodunk. S ez a harc az egész hu ) ladó emberiség közös ügye.

Nugy József

Néhány hónappal ezelőtt örömmel vettük tudomásul, hogy Baján megnyílt az IBtJSZ-iroda. Aki azonban azt hiszi, hogy az új intézmény a testvéri látogatásra utazóknak segítségére siet az útlevél megszerzésében, az nagyon téved. Ezzel ugyanis a bajai IBUSZ- iroda nem foglalkozik. Az utóbbi Időben elterjedt egy hír, amely szerint minden második bélen lejönnek Bajára a megyei útlevél osztálytól. Ekkor lehelne átadni az útlevélhez szükséges iratokat, s különböző más papírokat. Ám az IBUSZnál nyert értesülés szerint ezt a megyei útlevél osztály már május óta ígéri, de ez csak ígéret maradt mind a mai napig. Aki tehát családi látogatásra kíván külföldre utazni, az ma is kénytelen egy egész napot (és 60—10 forintot) feláldozva Kecskemétre utazni. Kedves Ü tie vél Osztály, helyes ez így?

Horváth Magda

sz

AK EMBER

SZ

OKNYABAN

íebb hibának, ha egy olyan pár- tonkívüli, aki pártunk politikájút még minden vonatkozásban nem vallja magáénak, ilyen meggondolások alapján száll szembe a semlegességgel. A fenti esetben azonban nem pár- tonkiívüliekről, hanem taggyűlési beszámolóról, kommunisták ■érveléséről van szó. Tőlük pedig nyilvánvalóan mást várunk. Mi, kommunisták és mindazok, akik a proletár- diktatúrának és a szocializmus építésének szilárd hívei, egyáltalán nem földrajzi helyzetünk miatt vetjük el a semlegességet.

A világon alapjában kétféle társadalmi rendszer létezik. A Szovjetunióban már felépült a szocializmus és egy sor országban a Szovjetunió példáját követve most épül. Ugyanakkor vannak országok, ahol kapitalizmus van, ahol a tőkések vannak hatalmon. A két társadalmi rendszer, a kapitalizmus és a1 szocializmus közölt nincs harmadik, úgynevezett légüres tér. A semleges Ausztria és Svájc társadalmi formáját tekintve, kapitalista ország. Semlegességük — ha nem sértik meg — csupán azt jelenti, hogy nem kezdeményezik a szocialista országok elleni imperialista akciókat. Az uralkodó osztály azonban ezekben az országokban is harcot folytat a munkásmozgalom, a szocializmus erői elleti.

Ali tiem a kapitalista, hanem a szocialista országokhoz tartozunk. Osztályharcban döntöttük. meg a burzsoázia Uralmát és vívtuk ki a munkásosztály hatalmát. Nyiltan és határozottan a munkások és parasztok pártjárt állunk. Minden erőnkkel és rendelkezésünkre álló eszközünkkel védelmezzük mun- káshatulmunkat, szocialista államunkat a múlt bármilyen kísértésével szemben. Nem vagyunk közömbösek! s cse-i lekvően veszünk részt a szocialista gazdaság felvirágoztatásában és a mezőgazdaság szo-j cialista építésében.

WOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC

tus® a DODQ

terikpár CíisiWbr

OONGÓmolor tulajdonosok! Nem gond már az alkatrész beszerzés. — A kiskereskedelmi üzlet ékben

megfelelő választék áll a vásárlók rendelkezésére.

/V ern vagyok elfogult ” nemem iránt s soha nem helyeseltem, hogy a rosszul értelmezett egyenjogúság jelszavával törékeny lányokat G. 35-ös traktorokra agitálunk. Ha éppen »szakmát« akar, más területen is megtalálhatja a falusi lány az érvényesülés lehetőségét. A tehenészetet, a baromfitenyésztést, a kertészetet szinte 'a, nőknek találták ki s az is természetes dolog, hogy a nő, mint szakember, irányító munkakört töltsön be..

Mégis meglepődtem kicsit, amikor Kiskunmajsán járva a község gazdasági felügyelőjét kerestem s az elképzelt férfiember helyett egy kerekarcú, komolyszemű fiatal lány nyújtott kezet. Babinyee Anna három éve '.végezte el Kiskunhalason a mezőgazdasági technikumot, jász- szentlászlói termelőszövetkezetekben dolgozott s idén február óta van Kiskunmajsán.

Mindjárt felébredt bennem az érdeklődés: hogyan él, dolgozik ezen a pályán egy fiatal lány? Hiszen kezdő férfi szakember is sok buktatóval találkozik a falum legfőképpen és elsősorban a bizalmatlansággal kell megküzdenie. Az idős, tapasztalt gazdaember néha kíméletlenül türelmetlen, lebecsülően legyint: »A csirke akarja már tanítani a tyúkot?!« — jelszóval. Legtöbbször ez az oka, hogy sok fiatal szakember elmenekül a faluból s igyekszik »védettebb« területen, állami szektorban elhelyezkedni.

Ez a kis, feketehajú madarasi lány megpróbálta átrágni magát a bizalmatlanságna)\ kásahegyén s ma már elmondhatja, hogy sikerült. Nem könnyen, de a kitartás, az áldozat megérte.

— Érettségi után két héttel már kezemben volt a megbízólevelem — meséli. — Jászszent- lásztón kaptam két termelőszövetkezetet. Nagy tervekkel, boldogan mentem, úgy képzeltem, diadalkapu vár s mindenki az én tanácsaimat lesi majd. Alaposan tévedtem. A

férfitagök lenézően mustrálgát- tak> az asszonyok meg egyenesen ellenségesen nézegették: mit akar itt ez a bodroshajú fruska? Hiszen azt sem tudja, hol kell megfogni a kapanyelet. Majd elszökik ez innen hamarosan. — Hát meg nem szöktem, de egy hónapig rá sem gondoltam semmiféle »szakirányításra«. Ellenben kijártam a mezőre, ki- kívettem egy-egy asszony kezéből a /cápát, aratáskor hordtam a gabonakévéket. így lassan megismertek, látták, hogy nemcsak könyvből ismerem a paraszti munkát. Később aztán óvatosan kezdtem a tanácsadást:

— nem lenne-e jobb a takarmányrépát egy táblába vetni, vagy ide más műtrágyákét)érék kellene..., stb.

| tt, Kiskunmajsán újabb

* nehézségek vártak Babíny ec Annára. íróasztalhoz ragasztotta a sok, egymásután megjelenő kormányrendelet végrehajtása. Majdnem száz visszaigénylési kérvény elbírálása, a cseretárgtfaldsok lebonyolítása’ birtokívek böngészése, az állami tartalékok felmérése, mintegy 300 haszonbérleti szerződés újraírása mellett ráhárul a sokféle jelentés készítése, az irodában megforduló fMnaszo- sok ügyének irílézése, mert csoportvezetője a tsz-ekben segít, hiszen egyik majsai tsz-ben sincs szakember.

— Kezdetben mérgelődtem, hogy nem a területen dolgozhatom a szakmámban —- mondja.

— De aztán rájöttem, hogy ezt Is meg kell csinálni s ez a munka nem egyszerű irodai adminisztráció. A rendeletek lelkiismeretes, jó végrehajtása azt jelenti, hogy Kiskunmajsán is megnőtt a termelési kedv, a gazdák bizalma s ha ez megvan, szívesebben is tanulnak, alkalmaznak új, fejlett módszereket, amire nekem tulajdonképpen tanítanom kell őket.

De ilyen körülmények között is kereste s megtalálta a módját Babinyee Anna, hogy tényleg a »szakmába vágó« termelést tanácsokat adjon, íróasztal mellett. O kezeli a tanács talajvizsgáló felszerelését s egyre több az Olyan gazda, aki nem vaktában vásárol és használ műtrágyát, hanem mintát Visz a földjéből a tanácsházára s meghallgatja a szakember tanácsát. Legutóbb egy gazda azzal állított be, hogy neki szikes a földje, meszézni akarja. Vigyázzon — figyelmeztette Annuska — nálunk meszes-szódás szikek vannak, azokon pedig csak ront a meszézés. A talajvizsgálattal mindjárt be is bizonyította s a gazda ma is hálálkodva emlegeti a tanácsot.

— Nagyon vigyázok arra, hogy ne mondjak nagyképű tanácsokat, amolyan kinyilatkoztatásképpen, hanem igen alaposan megmagyarázom s meg is mutatom• hogy mit, miért kell csinálni. Mert bizony könnyen rámondják az emberre: »Beszél, beszél, dehát ezért fizetik...« Nemrég a csávázásról kellett szakelőadást tartanom. Mielőtt egy szói is szóltam volna, elővettem a nagyítót, aláraktam egy búzaszemet s sorra megmutattam a hallgatóknak: 'milyen a gabonaszem felülete, hogyan telepszik meg rajta az üszögspóra, milyen kárt tesz s miért kel alaposan megforgatni a csávázólében a magot, stb. S többet értem el ezzel a módszerrel. mintha három óra hosz- szat Icönyvből tanult szakkifejezésekkel magyarázgatom a csávázás fontosságát...

ok sót kell még a többi fia- ^ tál mezőgazdasági szukém- berrel együtt Babinyee Annának is elfogyasztania ahhoz, hogy a könyvekből szerzett tudás arany- fedezetéül gazdag gyakorlati tapasztalatokat is gyűjtsön. De nemcsak idő, hanem akarat s szorgalom kérdése is s attól sem utolsósorban függ, hogy milyen támogatást leap ez a lelkes leányember a környezetétől, magasabb tudású társaitól, hogyan segítenek neki a szakma szép, de nehéz útja göröngyeinek elhárításában G. K.

HIVATALOS orvosi jelentés

szerint örvendetesen javul Bács megyében a közegészségügy. Minap az állami temetkezés egyik középmuftija bizalmas körben aggodalmát fejezte ki afölött, hogy Kecskeméten és környékén katasztrofálisan csökken a halálozások száma. Kedvezőtlenül befolyásolja az üzletmenetet. Annál meglepőbb, hogy a minap este egész sor halottjelölthöz volt szerencsém.

Jó hangulatban indultunk haza a színházból, s hogy olyan pi- tyergősre állt az idő, betértünk egy félliterre a népszerű csárdába. A legjobbkor érkeztünk. Egy zajos asztaltól éppen nótát rendeltek. Harminchatodik Nyirettyű Laci, a mükesergők cikor- nyakiráiya odapislanlott a bandának, s máris szólt a dal:

»Ha meghalok, édesanyám,..«

Szemügyre vettem, vajh ki akar meghalni, amikor annyi jó bor termett, hogy már csak azért is érdemes égy kicsit éldegélni. Huszonöt év körül, pirospozsgás fiatalember volt, s egészségi állapota nem látszott aggasztónak. Csák a füle biroslott kissé túl élénkén, éz azonban nem szokott

Ssimaih háxmér:

MAGYÁR SIRATÓ

közvetlen oka lenni az elhalálozásnak.

Ám máris emelkedett az asztal .végéről egy még pozsgásabb és elbődült:

»Vigyetek a temetőbe...!«

— Tőlem vihetik — gondoltam, de nem vitték, hanem ami .Sokkal rosszabb, vele daloltak.

MIUTÁN ezen is átestünk,

középről intett a légpozsgásabb díjbirkózó és újabb sirató dal következett, amelynek végén az egész gyásztisztességt.évő szomorú halotti gyülekezet együtt zokogta:

»... héjde jasíromra, sírhalmomra nefelejcsből fonjatok...«

Ezek után égy dagadt alak dalban elbeszélve azt a kijelentést tette, hogy az ő szívé bánatában ihég fog hasadni.

— No, ezt megvárom — mondottam, mert gutaütést már láttam, meg egyszer nyavalyatörést is, de szívhasadást spéciéi még nem»

És azt hittem, a dobhártyám fog meghasadni. Helyette ugyanis cimborája sikított a fülembe, hogy őt egyenesen a temető mély árkában hántolják el! Indokaira nézve nem nyilatkozott, de idő sem volt rá, mert akkor már a díjbirkózó süvöltötte, hogy jácintok közt akar elpatkolni, a dagadt viszont asztalt döngetve tiltakozott az ellen, hogy neki bárakárki is a koporsójára boruljon.

No csak ez kellett a pirosfülű- nék. Haját előretiporva tudatta a nagyérdemű közönséggel, miszerint ö akként fog élhúnyni, hogy még a. Sírját se keressék.

BÖLÖMBIKA

zengésével

bömbölt most a legpozsgásabb e közhírré tette, hogy aZ ő ravatalára senki he vigyen orgona- virágot, mert ő háklis ember és idegesíti, ha a ravatalára ofgö- navlfrágot visznek.

Mit tehettünk, mi, hallgatói?

Férfiasán kezet adtunk egymásnak, hogy rteín viszünk.

A végrendélkezési intézkedések következtek. A birkózó azt az utolsó kívánságát adta eiő, hogy temessék vele a hegedűiét, a pirosfülű, hogy neki barna kislány legyen az elsiratója, a dagadt pedig, hogy az ő koporsóját négy fehér galamb vigye. Ez utóbbi kissé túlzott kívánság volt, mert az ipse élősúlyban mázsánfelüli, s félő, hogy a négy fehér galambnak, ha megemelik, beleszakad a gatyakorc.

Hajnali kettő következvén, mi is elkövetkeztünk a halottasházból, s aggodalommal vártam másnap a Petőfi Népét, hem ad-e hírt nekikeseredett ifjak tömeges elhalálozásáról.

Miután eddig semmi jelé, erősen bízom abban, hogy sikerült életben maradniuk, harmiílcha- todik Nyirettyű Lacival együtt; Örülök néki. Egytől egyig ép, erős, egészséges fiúk, isten tartsa őket az emberi kor legvégső haláráig.

MERT HA MAR hullani

keli, inkább ezeknek a temetkezési daloknak hulljon a férgeséi