Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

atvan forintot ér eey munkaegység a kalocsai ISZKHA Jermelőssövelkesetben Rövidesen taggyűlés elé kerül a zárszámadás a kalocsai Iszk- rában is. A tagság bizonyára elé­gedett lesz, ha meghallja a mér­legbeszámolót. 60 forintra számítunk — De annak örül majd leg­jobban — mondja Csonka Jó­zsef —, amikor megtudja, hogy 60 forintot ér egy munkaegység. — ötven forintot terveztünk, de — magyarázza Virág Margit, a termelőszövetkezet könyvelője. Mindjárt arra terelődik a szó, hogy miképen érték el ezt a di­cséretes eredményt. Csonka Jó­zsi bácsi, aki most a termelő- szövetkezet megbízott elnöke (Bagó Lajos elnök iskolán van Zsámbékon) szívesen ad tájékoz­tatót erről. — Kezdjük ezzel a kimuta­tással. A táblázaton a következő ösz- szehasonlitást láthatjuk: Terv Tény Az őszi búza átlagtermése kh-ként 10 mázsa 14,41 mázsa Az ősz árpa >*■ r> 12 » 20 A tavaszi árpa » »*■ 8 » 12,72 »­A zab » » 8 »■ 14 >► A burgonya >*■ 80 >*■ 136 » A cukorrépa >*■ » 200 » 260 » A takarmányrépa » ►> 250 » 300 » A napraforgó » » 8 >► 12,40 » A fűszerpaprika »» ►> 31 >► 46,67 » Arra a kérdésre, miképp ér­ték el ezeket az eredményeket, a megbízott elnök ezt válaszolja: — A kedvező időjáráson kívül hozzájárult ehhez a kiváló és időben végzett gépi munka, a jó növényápolás, a tagság szorgal­ma. Bátran állíthatom, hogy a termelőszövetkezet 7 éves fenn­állása óta még nem voltak ilyen magas terméseredményeink. Aztán elmondja, hogy a több­lettermések jelentősen megemel- ■ ték a jövedelmet és különösen a szerződéses növények jelentettek nagy bevételt a közösnek. Kiszá­mították, hogy a cukorrépater­mesztésből holdanként 8500 fo­rint tiszlajövedelmük volt. A szerződött napraforgómagot má­zsánként 670 forintért veszik át tőlük. Kiváló elit magot termesz­tettek. Ez maga több mint 83 000 forint bevételt ad, nem beszélve arról, hogy kedvezményes áron kapnak olajat, szappant és pogá­csadarát. — A tagság, látva, hogy érde­mes ipari növények termeszté­sével foglalkozni, elhatározta, hogy az ideihez viszonyítva a szerződött fűszerpaprika terüle­tét 2 holddal, a cukorrépáét szin­tén 2 holddal, a napraforgóét pe­dig 5 holddal emeli — hangoz­tatja Csonka elvtárs. Örömmel újságolják a tagok azt is, hogy tizenhét hol­dén gyümölcsöst telepítenek, a Solti Gépállomás sztalinyece Kitűnő szórako­zást nyújt egy világvevő rádió. Kapható már 870-Ft-töl az álla­mi es fötdművefczövctkczcti boltokban. már megforgatta a talajt, a gyü­mölcsfák egy része is megérke­zett. Főként almát telepítenek, mert a talaj erre alkalmas. Azt is megtudjuk, hogy nem­csak a növénytermesztés, de az állattenyésztés minőségét is nö­velni akarják. Már most is. jó eredményekről adhatnak számot. A tehenészetben 10—12 liter kö­rül van állandóan a fejési átlag. Harminc hízót adtak el nemré­gen. A tehénlétszámot növelik, 8 darab növendéküsző a biztosíték erre. A sertéstenyésztésben át­térnek a törzstenyészetre. York­shire! állományt fognak beállí­tani. Máris van hat fiatal anyá- juk, de várnak újabb tízet Kis­kunhalasról. A havi rendszeres előlegosz­tást főként az állattenyésztésből tudták megoldani. íme ezek dióhéjban a termelő- szövetkezet eredményei és ter­vei, ilyen eredmények és ilyen tervek csak mezőgazdasági nagy. üzemben születhetnek. Megvaló­sításukat is csak a közös gazda­ság teszi lehetővé. Ezekután nem csoda, hogy jó a hangulat a szövetkezetben és egyre jobban gyarapodnak a tagok Virág Margit kiszámította, hogy az átlagosan teljesített munka­egység 400 felett van, ez azt je­lenti, hogy készpénzben számít­va több mint 25 000 forint az egy tagra jutó járandóság. Ha ehhez hozzászámítjuk a háztáji­ból eredő bevételt, bizony sok agrárproletár és kisparaszt meg­irigyelheti a szövetkezeti tagok jövedelmét. Érthető, hogy egyre többen akarnak házat venni, vagy építeni. Korsós Sándor már vásárolt is házat, Török Sándor, a szövetkezet gyümölcskertésze pedig jövőre motorkerékpáron fog kijárni dolgozni. Atipmí w&em) Szovjet érkezeit Néhány hete értékes, nagy­teljesítményű gépalkotmány ér­kezett a Szovjetunióból az Izsáki Tőzegbánya telephelyére. A gép magyar neve elég hosszú: palántanevelőtápkocka automa­taprésgép, de fontossága is igen nagy. Ebből a gépfaj taból ugyanis csak egy van hazánk­ban, itt, Izsákon, ahol a Ta­lajerő Gazdálkodási Vállalat és az illetékes kutató intézetek dolgozói már hosszabb idő óta tudományos kísérleteket foly­tatnak, hogy megyénk zöldség­kultúráihoz milyen tápanyag Ürege. A modern építészetben igen keresett anyag az üreges __ tégla, mivel súlyra nézve könnyű, üre­ges égetésénél pedig igen jó hő­szigetelő. Megyénkben eddig ezt a fajta téglát nem gyártották. A közelmúltban azonban a megyei tanács határozata alapján el­kezdték ennek a fontos építési anyagnak a gyártási és égetési kísérleteit a Lakiteleki Tégla­gyárban. A kísérletek, mint értesültünk, Új iis A sajtóban ritkán esik szó a Kéményseprő Vállalatról. Mun­kájuk fontosságára azonban mi sem jellemzőbb, kivált a tél kö­zeledtével, mint az, hogy egyre többen gondolnak rájuk, ha jó a kályha, de valami okból még­sem ég rendesen a tűz. Az utób­bi időben ugyanis a volt hivatali helyiségek lakássá, iskolává, vagy más intézménnyé történő visszaalakításával kapcsolatban a kémények annyi helyen meg­rongálódtak- hogy a vállalat kü­lön kályha javító részleget ho­zott létre, melynek dolgozói egymásután hozzák helyre azo­kat a kéményhibákat, ami a sok összetételű palánlanevelő kon* kák felelnek majd meg a leg­jobban. Az új szovjet gép most ehhez nyújt segítséget, j .A fürge ma­sina ma még csak egyszer-egy- szer indul meg, hogy az egyes kísérleti szériákat lepréselje, de jövő év tavaszán már sorozat- gyártását is megkezdik, s ak­kor ez az ötletes gépkonstruk­ció naponta 35—45 000 palánta­nevelő tápkockát présel majd formába a megyei kertészek és zöldségtermelők örömére. 9 tégia eredményesen folynak. _ A Laki­telek környékén bányászott anyag minősége az üreges tégla gyártásához igen \ alkalmas. Az áru szilárdsága pedig semmivel sem marad alatta égetés után a rendes tégláénak s tekintve^ az üreges préselést, jelentős a súly­megtakarítás is. Az említett kí­sérletek rövidesen befejeződnek, jövőre pedig jelentős beruházás­sal megkezdik ennek az ieen keresett építési anyagnak soro­zatgyártását. emág hivatali költözés, át- és ismét átépítés miatt keletkezett. Az új üzmrész azonban nem­csak kéményeket, hanem csempe­kályhákat is javít, sőt az utóbbi időben már sikerült annyi csem­peanyagot szerezniük, hogy Kecskeméten az egyes lakások­ba több új cserépkályhát is be­építettek. Sajnos, a tucatszám jelentkező igényeket csak akkor tudják kielégíteni, ha Kalocsán a kályhacsempe-gyártás nagy­üzemi méreteket ölt és képes lesz biztosítani a Kéményseprő Vállalat új üzemágának folya­matos anyagbiztosítását. **» Rendelet jelent meg a földnyilvántartás rendezéséről A napokban jelent meg a pénz­ügyminiszter végrehajtási ren­A pró csillagok szi­porkáztak az égen s a messze távol­ban felderengett a kék­lő hajnal. Az egyik ipari mun­kás barátommal telje­sítettünk szolgálatot. Néztük az őszi város lomha ébredését. A ko- i'ánkelő embereket s mily érdekes, hogy még barátibb szálak fűzze­nek egymáshoz, elme­séltük életünkből a leg­szebb (és a legfájdal­masabb történeteket. Sokszor jólesik, ha az ember kipanaszkodhat- ja magát, ilyenkor meg­könnyebbül s mindjárt derűsebben látja az életet, kedve is szök- kenőbb, mint a matkói erdőben pásztázó nap­sugár. Figyelmesen hallgat­tam barátom szavait s közben ért bennem a gondolat, hogy papír­ra kell vetnem ennek az embernek küzdel­mes életét. Másodszor nősült. Az első házassága nem si­került, szerelemmel sze­rette a feleségét. Be­csületes, gondoskodó élettársként élt mellet­te s egy szép napon fel- viharzott a csendes kis szobában felesége hangja: nem szerellek, váljunk e!. Összetört benne min­Hüftociti den, az álmok, a csó­koktól édes emlékek, a felejthetetlen napok s mindaz, ami szorosan hozzátartozik az em­ber mindennapi életé­hez. Azóta annyiszor kereste, kutatta a vá­lás igazi okát, de mind­máig nem tudta kibo­gozni. * E vekig emésztette a bánat, arcán nagyritkán ragyogott mosoly, kerülte a tár­saságot s nem, akadt vigasztaló barátra, aki kivezette volna ebből a tragédiából. Aztán megismerke­dett egy lánnyal, aki nagyon beleszeretett. Ű nem volt szerelmes be­lé, de örült annak, hogy amire évek óta áhítozott, végre meg­találta: szeretik, ot már úgyis megpofozta az élet, miért okozzon ő másnak fájdalmat, így gondolkodott s egy szép napon az anya­könyv fehér lapjain ott szerepelt a neVük, mint házastársaké. Két kis gyerekük született. A felesége ma is változatlanul sze­reti s mire képes a dé­delgető. szeretni tudó asszonyi szív, a családi élet melegségével ma­gához láncolta a férfit s időtállóvá lett a férfi szeretete. S hogy ki­egyensúlyozottá vált életük, ez annak a két piciny gyermeknek kö­szönhető, akik regge­lente a legkedvesebb szavakkal köszöntik a szüleiket: édesanyám, édesapám. Az ő előbbi sorsának alakulása egyedi jelen­ség. Náluk nem volt gyermek, ezért is ment könnyebben a válás. D e sokszor a szü­lők a gyermek sorsát gyakran aláren­delik a saját, egyéni szenvedélyeiknek. Nagyon elgondolkoz­tatott vallomása. Hány szülő teszi tönkre gyer­meke életét azzal, hogy a pillanatnyi szerelmi fellobbanások. füzében elválnak, a gyermek ottmaraa a bizonyta­lanság sivatagjában. S itt szólaljon meg az élő lelkiismeret. Pillant­sunk bele a fiatalko­rúak bíróságának jegy­zőkönyvébe. A gyer­mekbűnözések 90 szá­zalékát azok a fiatal­korúak követik el, kik­nek a szülei rendezet­len családi életet él­nek. Ezeknél hiányzik a szülői szigor és neve­lés. Kikerülnek az ut­cára és csavargókká válnak. Hányszor emlegetik a szülők, hogy nagyon szeretik gyermeküket. A gyakorlat' azt bizo­nyítja, hogy ez csak felszín, önámítás. Gyer­mekük boldogságáért elsősorban az édes­anyák és édesapák fe­lelősek. Minden apró- cseprö dologért ne ál­dozzák fel a családi .bé­két, gyermeküket. Ne legyenek önzők, tanul­ják meg egymást tisz­telni és szeretni. Ez a barálcm ma* sem szerelmes a fele­ségébe. Becsüli, mint édesanyát, szereti, mint feleségét. Ö is választ­hatta volna/ a köriy- nyebb megoldást, a napjainkban gyakorivá vált válóperesdit. De ő ezt nem tette. Nem en­gedte meg lelke és tiszta élete morálja, hogy feláldozza gyer­mekeit a meggondolat­lan pillanatoknak. E zért nőtt nagyra szememben ez az ember. Szeretnék barátja maradni életem végéig, Bielkzky delete a földnyilvántartás rende­zéséről. 'Ezt a munkát négy év alatt be kell fejezni. A rendezés során elsősorban a városok, köz­ségek külső területeit mérik fel s először is a meglevő kataszteri térképeket helyesbítik, de ahol szükséges, új kataszteri térképe­ket is készítenek. A földreform során juttatott földek helyrajzi számát és területét a tényleges állapot szerint rögzítik és a te­lekkönyvben ezt tüntetik fel. Ha azonban a tényleges birtokos^ a szerzés módját hitelt érdemlően nem tudja igazolni, a tulajdon­jog megállapításáról a járási mezőgazdasági osztály dönt. Az ismeretlen helyen tartózko­dó személyek birtokában levő, vagy elhagyott földekről jegyzé­ket készítenek s azt közszemlére teszik ki. Ha az érdekeltek 30 napon belül nem jelentkeznek, az ilyen földeket állami tartalékba veszik. A műszaki munkák befejezése után a helyszírien megvizsgál­ják, hogy egyes földek művelési ágát helyesen állapították-e meg, továbbá, hogy a földek minőségi osztálya a szomszédos földekhez viszonyítva nem aránytalan-e. A kirívó aránytalanságokat hala­déktalanul meg kell szüntetni. A felmerülő költségekhez az érdekelt parasztság egyszeri fel­mérési költséghozzájárulást kö­teles fizetni. Ez az egyénileg gaz­dálkodóknál a birtokukban leve földterület minden holdja után 30 forint, a termelőszövetkezeti csoportoknál és iermelési társu­lásoknál holdanként 24 forint, a 'termelőszövetkezeteknél holdan­ként 8 forint. Mennyiért kapható erdőtelepítéshez facsemete ? Erdőgazdaságaink fásítás, er­dőültetés céljárá több millió cse­metét és suhángot termeltek meg. A tavaszi ültetési idényre szóló igényléseket december hó 15-ig kell benyújtani a Kecske­méti Erdőgazdasághoz. Kecske­mét, Munkácsy utca 15. szám alá, vagy a Dunaártéri Erdőgaz­dasághoz Bajára, Tóth Kálmán tér 8. szám alá. A fásítási anyagot az erdőgaz­daságok készpénzfizetés ellené­ben, egységáron szolgáltatják ki. Ezer darab magágyi akácfacse­mete ára 90 forint, a tölgyfacse- rrete 85 forint, egyéb magágyi lombcsemete 120 forint. Ugyan­csak 120 forint 1000 darab gyö­keres nyárfadugvány. Akác-, ryársuháng darabonként 3 fo- i int, egyéb erdei fák subángja 5 forint. Akác- és nyár sorfa da­rabonként 5,60 forint, egyéb er­dei fa, sorfa 8,40 forint. A mag­ágyi fenyőcsemete 1000 darabon­ként 60, a csemeteiskolai fenyő pedig 160 forintba kerül. Baromlitenyésztíík, figyelem! j A Kecskeméti Itaromfijel- ■ dolgozó Vállalat (Karnevál) Hunyadiváros 10, naponta reggel 7-től délután 3-ig minden­fajta jo minőségű baromfit minden mennyiségben átvesz a napi állami felvásárlási áron. 2071

Next

/
Thumbnails
Contents