Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-17 / 270. szám

A főid m fi vessző vetkezetek megyei küldöttgyűlése Pénteken délután megindult a vita az igazgatóság beszámolója telelt s igen sok értékes hoz­zászólás hangzott el. Meggyes Nagy Tibor a csengő­di szőlő- és gyümölcstermelő «szakcsoport eredményeiről szá­molt be, amely ma már 152 dol­gozó parasztot tömörít s 77 000 forint közös alappal rehdelkezik. Ezt év végére 100 000 forintra akarják egészíteni s jövőre egy Í0 holdas mintaszőlészet telepí­tését tervezik. Több hozzászóló, — így a du- flaszen t be nedek l Kis.? János — hangsúlyozta, hogy szigorú fe- lelőssegrcvonást alkalmaznak a tolvajok, spekulánsok, a szövet kezeti vagyon megkárosítói ellen. Felszólalt Dallas Ferenc elv társ, a megyei tanács elnöke is. •— A földművesszövetkezetekbe tömörült 110 000 tag hatalmas po­litikai erőt képvisel — mondotta E hangsúlyozta ezzel kapcsolat­ban a földművesszövetkézetek politikai jelentőségét. Beszélt ar­ról, hogy társadalmi mozgalmat kell indítani a tolvajok, kupe- cek ellen, a becsületes munka védelmében. De a földműves­szövetkezetek gazdasági jelentő­sége is óriási, a mezőgazdasági termelés szervezését illetően. Szorosabbá kell tenni a terme­lés és értékesítés kapcsolatát; Ismerje például a dolgozó pa­raszt, hogy milyen termelvényre van leginkább szüksége a belföl­di fogyasztásnál?; s a külkereske­delemnek. Végül beszélt Dallos elvtárs a tanácsok és földműves- szövetkezetek kapcsolatának erő­sítéséről. - 1 Fodorné, izsáki küldött a 6zai?- ember utánpótlás, a földműves- szövetkezeti tanulók problémái­ról, Gáspár Benjámin kiskun­ná jsai tag a felvásárlás hibái­ról beszélt. Többen beszámoltak b megyei küldöttgyűlés, illetve a SZÜVOSZ-kongresszus tisztele­tére indított munkaverseny ered­ményeiről. Bercsényi József el­mondotta, hogy a kecskeméti já­rásban teljesítették az 517 000 fo­rintos részjegyalap növelési ter­vet s a cukorrépaszerződést 104 százalékra. Nagybaracskán 50 holdon gyümölcstermelő szakcso­portot szervez a földművesszövet­kezet, bajai szaktanár irányítá­sával. A kiskunhalasi járási föld- müvesszövetkezet közel 100 000 forinttal segítette a kelebiai szak­csoportot, november végéig 360 ezer forinttal növeli a részjegy- alapot, , Pankovics Józsefné, a megyei nőtanács elnöke az asszonyok bevonásának, részvételének jelen­tőségét hangsúlyózta a földmű- vessző vetkezetek ben. Meg kell javítani a szövetkezeti Vezetősé­gekben is a nők arányát, segíteni keli olyan szakcsoportok — például baromfitenyésztő társu­lások — alakítását, amelyekben elsősorban az asszonyok tevé­kenykedhetnek. A pénteki vitát Molnár Frigyes elv társnak, az MSZMP megyei titkárának hozzászólása zárta be. Arról beszélt, hogy új helyzet előtt áll a foldművesszövetkezeti mozgalom is; a párt és a kor­mány nagy gondot fordít a me­zőgazdaság fejlesztésére, lehe­tőség nyílt arra, hogy a homok hasznosításával lábunk alatt he­verő kincset kiaknázzuk. De ez a munka csal? a parasztság ösz- szefogásával valósítható meg, mert az egyéni gazda elszigetel­ten, kis erejével nem boldogul. Csak így lehet megvalósítani az olcsóbb, kulturáltabb termelést is. Ebben a munkában, a dolgo­zó parasztság összefogásra való szervezésében hárul igen nagy feladat a földművcsszővetkezetek- re. Majd azt fejtegette Molnár elvtárs, hogy a földművesszövel- kezeti kommunistáknál? példamu­tatóan elől kell járniuk mind­ezen lelátjátok megoldásában, úgy, hogy kövesse őket a pár- lonkívüliek serege, mert a nagy célok érdekében nem elég csal? a párttagok felelőssége, minden becsületes ember összefogásá­ra szükség van! A küldöttgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. Mégegyszer a szennyirodalomról Az időszerű politikai, gazdasági kérdésekről, a pártoktatásról és a sajtó munkájáról tanácskoztak A járási és városi pártbizott­ságok agit.-prop. munlratánsai a megyei pártbizottságon egész­napos értekezleten vitattál? meg az időszerű politikai és gazda­sági kérdéseket, a tömegek kö­zött végzett munka problémáit, a pártoktatás tapasztalatait és a pártsajtó munkáját. A felszólalók arról számoltak be, hogy a tanácsválasztások cs a no­vember 7-i ünnepségek so­rán a kommunisták politi­kai tevékenysége megyc- szerte örvendetesen fellen­dült. Az elmúlt hetekben sok kisgyű- lóst és más rendezvényt tartot­tak, a pártszervezetek tagjai sok dolgozóval beszélgettek az őket érdeklő kérdésekről és en­nek során ismertették velük a párt álláspontját. A pártoktatást illetően az ér­tekezlet részvevői az első fog­lalkozások tapasztalatait össze­gezték. Megállapították, hogy a tanfolyamok többségét a kitűzött időben megindítot­ták, azonban néhány helyen — így például a gépállomásokon — késlekedés tapasztalható, Kecs­kemétet kivéve, lemaradás mu­tatkozik az ónálló tanulók mun­kájának megkezdésében is. Csaknem minden részvevő foglalkozott a megyei lap mun­kájával és hasznos javaslatok­kal segítette a szerkesztést. Hangsúlyozták, hogy a Petőfi Népe, a megyei párt- bizottság szócsöve, a megye politikai és gazdasági életé­nek, a napi eseményeknek tóim ácsoló ja. Cikkei, írásai a megye dolgozói­nak minden rétegéhez szólnál?. Bár minden igényt és kívánsá­got még nem elégít ki az újság, de megállapítható, hogy egyre több olyan érdekes írás. vagy a pártmunka problémáival, a napi eseményekkel foglalkozó cikk jelenik meg, ami az olvasókat érdekli, a pártmunkásoknak pe­dig hasznos tapasztalatokat nyújt. Az értekezlet a Petőfi Népe terjesztésének elősegítésére és rendszeres olvasására hívta fel a kommunisták fi­gyelmét. A tanácskozáson resztvett és felszólalt Putics József elvtárs, a megyei pártbizottság másod­titkára is. A Petőfi Népe szerdal számá­ban megjelent kis írás, hogy »szennyirodalom helyett jó köny­veket adjanak a munkásoknak a Kecskeméti Gépgyárban is«, élénk érdeklődést keltett könyv­tárosi körökben. A cikk megje­lenése óta kiderült, hogy egy kérdésben tévedett az újságíró, nevezetesen abban, hogy a kifo­gásolt Komáromi-féle könyvet nem a Kecskeméti Gépgyár könyvtárosa adta egy munkás kezébe, hanem a Megyei Könyv­tárban kapta. Ezzel együtt köte­lességének érzi azt is e sorok írója, hogy a tévedésével okozott alaptalan gyanúsításért a gép­gyári könyvtárostól bocsánatot kérjen. A dolog egyik oldala tehát ez, de sokkal figyelemre méltóbb az a tapasztalat, amit a cikk fel­színre hozott. Az tudniillik, hogy sajnos, nem egyik, vagy másil? könyvtáros hibája miatt, hanem országos intézkedés hiánya mi­att napról napra adnak ki mc- gyeszerte és országszerte hasonló ellenséges beállítottságú könyve­ket. Tavaly októberben ugyanis, amikor az ellenforradalmi néze­tek úgyszólván már teljesen fe­lülkerekedtek Irodalmi vonalon, egyszerűen megszüntették az er­kölcsi és politikai szempontból káros könyvek indexét, s a leg­vadabb fasiszta írók nem kevés­bé fasiszta műveit is közkézre adták. De amint társadalmi, politikai vonatkozásban reakciós jelszó­nak bizonyult a »demokráciát mindenkinek«-követclés, (mivel kiderült tavaly októberben, hogy ezzel a volt kizsákmáuyolóknaK követeltek maguknak demokrá­ciát) — ugyanúgy tarthatatlan álláspont a könyvek dolgában is valamiféle »teljes szabadságot«, vagy általános demokráciát hir­detni munkás-paraszt államban. Kinek érdeke olyan gyakorlatot fenntartani könyvtárainkban, hogy: olvassatok, amit akartok? A dolgozó nép kulturális művelt­ségének fejlesztésén munkálko­dó, népi demokratikus államunk­nak semmi esetre sem. Hiszen államunk a munkásosztály álla­ma, s a szocializmus építésére szervezi, erre neveli pártunk ve­zetésével a munkásságot, pa­rasztságot és az értelmiségieket is. A szocializmus pedig nem csupán új kohókat, új gyárakat, gépállomásokat és termelőszö­vetkezeteket jelent, ez csak az anyagi oldata. Bármennyire is fontos, bármennyire is jelen­tős oldala, de önmagában initsem érne szocialista, komav- nista világnézetű társadalom nél­kül. Egyszerűen nem épülhetned fel a szocialista társadalom, lia. nem győzne társadalmi mére­tekben a szocializmus eszméje. Azt pedig még a politikához mit sem értő kispolgárok is tud­ják, hogy az 191!)-es Tanácsköz- társaságot gyalázó, antiszemita s irredenta könyvek nem segítik, hanem Inkább akadályozzák a szocialista nézetek terjedéséi. A jó könyvek viszont, a szépiro­dalmi könyvek is, elősegítik ase olvasó erkölcsi fejlődését, s amel­lett, hogy szórakoztatnak, még: tanítanak is. Nem közömbös, nem lehet közömbös tehát sem az állam, sem a népi demokra­tikus rendszert őszintén segíteni akaró könyvtáros számára, hogy mit olvasnak hazánkban. Nyilvánvaló, hogy minden le» hetőséget meg kell keresnünk a műveltséget, a humanizmust, a szocialista világnézetet hirdető jó könyvek népszerűsítésére és terjesztésére, s az sem lehet két­séges, hogy erőnktől telhetőén akadályoznunk kell — az index visszaállításával is — az ilyen Komáromi-féle fasiszta szenny­irodalom olvasását. Nem lehet, hogy a ml, állami pénzen fenntartott könyvtáraink valamiféle bibliai intelmet kö­vessenek, s ne tudja a jobb ke-' zük, hogy mit csinál a bal: s egyik kezükkel építsenek, a má­sikkal meg romboljanak az em­beri lelkekben. Nem Illenék a mi államunkhoz, kulturális poli­tikánkhoz sem Penelope szerepe, hogy amit nappá! sző, azt éjjel felbontsa. Márpedig a »mindent szabad olvasni és kiadni« elv je­lenlegi gyakorlatával ez történik. Nemrégiben azt mondotta Ká­dár elvtárs, a munkás-paraszt ■kormány miniszterelnöke, bogy legyen vége az Ingadozásnak, s a legkisebb beosztásútól a leg­felsőbbig merjenek igent, vagy nemet mondani. Nos, azt hiszem, éppen itt az ideje, hogy a lélek- incrgcző, rossz könyvekre orszá gosan is nemet mondjuuk. Palkó László KECSKEMET AZ ELLENFORRADALOM NAPJAIBAN — Részlet a készülő megyei Fehér Könyvből *— (6) Október 30-án a repülőtér forradalmi bizottságában elha­tározták, hogy létrehozzák a Katona József-rádió adóállo­mást. Ezt a lépést különösen Mádi Jenő főhadnagy és Rácz Gyula százados támogatták. Mádi még ugyanaznap felkeres­te a színház forradalmi bizott­ságát és kérte a rádió működé­séhez segítségüket. A színtár­sulatból többen önként jelent­keztek . és nem sokkal ezután Sárosi Gábor, Temes Gábor, Csizmár Júlia és Csajányi György megjelentek a repülőté­ren, ezzel megkezdte működé­sét a »-Szabad Katona József- rádió. Valamivel később, amikor az odaérkezett színészek a mun­kakörökön egymással megegyez­ni nem tudtak, a színház forra­dalmi bizottsága valamennyie­ket ellátta megbízólevéllel és a feladatokat elhatárolta-. Működik a „Szabad Katona József" rádió A rádióállomás az első két napon elég nehézkesen indult cs főként Zene- és üzenetközvetí­téssel foglalkozott. Később azonban fokozatosan belelen­dült az ellenforradalmi íi&ngvé- telbe és a legdurvább módon uszítottak a fennálló társadalmi rend ellen. Műsorukon minden olyan kérdés szerepelt, amelyet az ellenforradalmi uszítok fel­vetettek a bel- és külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egy­aránt és nem egy esetben még a »Szabad Kossuth-rádiót« is túllicitálták. A rádióállomás az ellenforradalom egyik legerő­sebb délmagyarországi szócsöve lett. Beolvastál? a vad, uszító, ellenforradalmi röplapolrat, di­csőítettél? a politikai foglyokat és a közönséges bűnözőket, köz­zétették a Szovjetuniót és a néphatalmat gyalázó nyilatko­zatokat és a szovjet hadsereg elleni harcra, ellenállásra uszító felhívásokat. Mádi ez utóbbit azzal egészítette l?i, hogy maga is kérte a beavatkozást. Mádi önállósítja magát A Módi, Gáti és Rácz veze­tése alatt álló forradalmi bizott­ság más eszközökkel is az ellen- forradalom rendelkezésére állt. Utasításukra gyakran felszáll­tak röpcédulával megpakolt gé­péi?, amelyek félrevezető tartal­mukkal a közhangulatot az el­lenforradalom javára befolyá­soltak. A rádió működéséről a kis­gazdapárt lápja: a Kecskeméti Lapok így adott hírt: A kecske­méti (Jiadosztály nagyszerű baj­társi gárdája buzgólkodása nyo­mán óriási jelentőségű esemény történt városunkban: megszó­lalt a Katona József rádió! Ez a rádió a Dunántúlról és a Felvi­dékről mér napok óta hallható rádióállomásokkal összhangban a legfontosabb hapi eseménye­ket közli, gondosan ügyelve ar­ra, hogy csal? a tökéletesen meg­szűrt, biztos hírek kerülhesse­nek a mikrofon elé. A repülőtér forradalmi bizott­ságának vezetői résZtvettek a városi tanács nagytermében megtartott nemzeti bizottsági választáson, ahol felszólalásuk­ban — bár ezzel senki sem bízta meg őket — biztosították a je­lenlevőket arról, hogy a repülő­tér a forradalom mellett áll. Mádi felolvasta a négy pontból álló ellenforradalmi követelést, amely a jelenlevői? hangulatát még inkább jobbra tolta. „Magukkal nem közösködünk" Ezekben a napokbah meg­alakultak Kecskeméten a kü­lönböző pártok. A szociálde­mokrata pártot a közismerten jobboldali Kara Balázs szervez­te meg, aki eleve kijelentette, amikor az MDP néjiány vezető­jénél tárgyalt, hogy »magukkal nem fogunk közösködni«. Első ténykedésük az Volt, hogy az MDP-tül különböző felszerelé­sekét szedjenek össze és autót biztosítsanak maguknak. A kiaca/dímútl hasonlókép­pen tevékenykedett. A volt párt­iskola helyiségeit azonnal meg­szerezték maguknak és felleltá­rozták az ott talált vagyontár­gyakat. Dr, Révész László és Homoki József vezetésével meg­alakították a Kecskeméti Lapo­kat, amely a legszélsőségesebb hangon támadta a kommunis­tákat, igyekezett lejáratni a kommunista vezetőket és ta­gadta az elmúlt évek nagy vív­mányait. Ury és az igazmondás ellenlábasok A lap minden igyekezetével azon volt, hogy az akkori, az ellenforradalom szította igénye­ket kielégítse. A következőlret írja: »A forradalmi tanács a vá­rosházán is végzett tisztogatást. Elbocsátotta állásából Szabó Jánost, a VKG-osztály vezető­jét, aki szakértelem nélkül, kép­telen volt vezetni az osztályt. Nagy Lászlót, a népművelési csoport vezetőjét, a néptől ide­gen kultúra aktív terjesztéséért küldték el. Székely Jánosné ok­tatási osztályvezetőt a pedagó­gusok 52:2 aráayű szavazattal javasoltál? leváltásra, a sort Sztraka József, az utolsó sze­mélyzeti zárja be.« Így adták hírül a kommunista vezetők el­távolítását, így akarták befröcs- kölhi azokat az embereket, akik szívükét, lelkűkét adták a népi demokráciáért. Ury László »Tíz perc a pokolban« címmel cikket irt az államvédelmi hatóság épületében látottakról, ami tel­jes egészében elképzelt állítá­sokra és nem a tényleges igaz­ságra épült. Mindén szava aljas hazugság volt, ami teljes egé­szében bele illeszkedett az el­lenforradalom gyilkos program­jának terveibe, Felháborító hírt közölt az Államvédelmi Hatáság tagjai­val kapcsolatosan. »Nincs már bújtatott ÁVII-sj De fegyveres AVH-s sem! Városszerte nagy felháborodást keltett, hogy né­hány kecskeméti ÁVH-snal? volt bőr a képén megpróbálni elhe­lyezkedni a rendőrségi vagy kar­hatalmi alakulatoknál. Ezt a kí­sérletet a forradalmi tanács éber­sége megakadályozta. A besur­ranni akaró ÁVH-sölrat lelep­lezte és egy szálig ártalmatlan­ná telte.« Dicsekedve vallja be, iiogy »egyébként valamennyi ÁVH-s lakásán házkutatást tar­tottak. Volt köztük olyan is, aki­nél öt géppisztolyt találtak; Köztudomású, hogy a fegyverek a börtönből szabadult gyilkosok kezében voltak, mégis a lap so­rai azok ellen Indították teljes erejű támadásukat, akik leghűb­ben védték és Szolgálták a népi demokratikus rendet, akik az el­múlt évek során a legsúlyosabb csapást mérték az osztályellen­ségre, az ellenforradalom res­taurációra leselkedő erőire. A lap sorai azt is megmutatják, hogy az események szervezésé­ben hol cs kik mutattak példát^ »Felhívás a diákokhoz. A kecs­keméti diákság is megalakítja a maga forradalmi tanácsát. Ezért kéri a kecskeméti diákokat, hogy holnap, szombaton délelőtt 10 ólára ’jelenjenek meg a Piarista Gimnázium dísztermében az ala­kuló gyűlésen.?* (Folytatásai következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents