Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-17 / 270. szám
IÍ7 A GYERMEKEKNEK ÉS ÉDESANYÁKNAK Az áruló lábak »Mutasd a lábad, megmondom ki vagy-“ — így hangzik a hindu Mir Mohammed Ajaz Quayoom jelszava. Mir Mohammed az emberek lábáról következtet ni tud jellemükre.' Hosszas tanulmányok után a következő tipológiát dolgozta ki: Széles lábujjak gondatlan, pontatlan, de jó humorú emberre, gömbölyű lábujjak romantikus, de gyűlölködő emberre vallanak. A lúdtalpú ember szeszélyes, állandó elégedetlen, a szélessarkú viszont vidám és optimista. A »tojásformájú« sarokból pedáns, illúzió nélküli hallgatag jellemre következtethetünk. Keskeny a lábad? Akkor bizonyára határozatlan, nyugtalan, következetlen ember vagy, de ha gömbölyded, úgy minden valószínűség szerint kedveled a különleges és ízes dolgokat. Védőoltás közönséges nátha ellen A baltimorei John Hopkins orvosi egyetemen dr. Winston Price kijelentette, hogy hatásos védőoltást talált fel a közönséges nátha ellen. A 34 éves tudós állítólag 400 személyen kísérletezett ezzel a védőoltással éspedig sikeresen. Azt azonban nem tudta megmondani, mennyi ideig biztosítja az immunitást a teldicsért oltóanyag. r Éghetetlen papiros Egy német vegyésznek sikerült olyan papirost előállítani, amely nem fog tüzet. Ez az éghetetlen papiros a feltaláló szerint semmiben sem különbözik a közönséges papírtól. Gyártása sem költségesebb, mert ezt a feltűnő tulajdonságot egy titokban tartott kémiai folyamat segítségével éri el. Az éghetetlen papiros még 700 fokon sem gyúllad meg, pedig ezen a hőmérsékleten már némelyik fém is megolvad. Érdekes tulajdonsága az éghetetlen papirosnak az is, hogy nagyon rossz hővezető. Ha egy éghetetlen papirosból készült tölcsérbe egy közönséges újságpapírt teszünk, és a tölcsért gázláng fölé tartjuk, nemcsak hogy az éghetetlen papiros marad meg épen, hanem a benne levő újságpapiros sem pör- kölődik meg. A kémia és az emhei% Egy New York-i professzor.? Robert S. Ropp, új könyvében£ azt írja, hogy kémiai úton íor-$ málni lehet az ember kedélyállapotát. Vannak szerek, amelyeke] boldogságot okoznak, vannak,? amelyek bátorrá tesznek, sőt? amelyek igazmondásra kénysze-S rítenek. A professzor azt is meg-c említi könyvében, hogy az aztékok idején a lakosság állan-J] dóan fogyasztott kábítószereket? és »olyan élvezeteket ismert J amelyek nálunk bűnnek számítanak«, 9 Az álom 50 percig is? tarthat Z A fűzűdéi hosszú munkaasztal két oldalán a felsőrésztűzőgépek és az egyéb gépek. eddigi feltevése- ö á- 9 isó meg-$ Sutus Mihály talpvarró, a szakma kiváló dolgozója. Megdőltek ink. Az álom nem néhány másodpercig, hanem átlag 20 per- 3 cig, sőt egyes esetekben 50 per-0 cig is tart. 6 Nathaniel Kleitman orvos, a? chicagói egyetem tanára egy tu- g dományos folyóiratban közölte o ezzel kapcsolatos kísérleteinek $ eredményeit. Kleitman doktori két nőt és hét férfit figyelt meg, 9 miközben elektródok regisztrál-ó ták az. agyukban végbemenő? idegreflexeket és a pupillák g mozgását. A doktor hatszor felkeltette az alvókat és kérdezte, mit álmodtak. A kísérleti alanyok válaszait^ összehasonlították a mérő mű-? szerek által lerögzített görbék-g kel és megállapították, hogyo álom közben a pupillák gyor-]j> sabban mozognak és az egy-o ideghullámok teljesen eltérnek? az álomnélküli alvásnál kelet-? kező hullámoktól. 9 Zsebrádió-telefon o Az amerikai Bell Telefontál'-g saság kísérletképpen forgalom- bahozott parányi rádiótelefon készülékeket, amelyek könnyen elférnek zsebben, vagy kézitáskában. Ha a kis készülék tulajdonosát távollétében lakásán vagy hivatalában felhívják, a _____________ rádiótelefon regisztrálja a hi-g | *v|k ’*•%, «ÉM^ |WBB| vást és csengő jelzést ad. Azg JP* l M ylMa előfizetőnek ekkor a legközeleb-o ajjMÉIMW 4 Wg»' * A ; S mg bi nyilvános telefonállomáson^ ÄBA iy / ÉEKW* »mgla fel kell hívnia lakását és érint-0 ?Jr WmmKmműm* kezésbe léphet a telefonálóval. 2 Az új találmány különösen or-ó Kikészítők. A háttért figyelembe véve elsőnek láthatjuk Steczenko vosoknak, riportereknek, stb. 9 Jánosáét, majd Csordás Margitot, Kakulya Máriát, Dudás Máriát alkalmas, ? és Mayer Katit. > zambaton este leszerelt fiatalemberekkel utaztam együtt Pestre, kedden délelőtt pedig a kecskeméti húszévesek bevonulásának lehettem a tanúja. A fiatalok e két csoportjánál szembeszökő volt a különbség. A katonaviseltek magatartását határozottság, férfiasság jellemezte, a bevonulok többségéről ugyanez már kevésbé mondható el; kinél kisebb, kinél nagyobb mértékű félszegség, pal- lérozatlanság volt tapasztalható. S a differencia oka nemcsak az egy-két évnyi korkülönbség* hanem nyilván a honvédségi nevelés, a katonáskodás hatása. Ennek mennek elébe, benne részesülnek majd azok, akik keddtől péntekig katonaládával a kezükben igyekeztek a Táncsics-laktanya felé. A Rákóczi úton kedden már hét órakor ment egy fiatalember, három barátja kísérte, ők vitték helyette a ládáját is. Ismerős idősebbek, asszonyok, férfiak jöttek a fiúval szemben, s mindnek volt hozzá egy-két kedves szava. Biztatás, »vigyázzon az egészségére«, évelődés, szóval olyasmi, amitől húszéves korában angyalszárnyakat kap az ember, mielőtt angyalbőrbe bújna. Aztán az 1-es busznál búcsú a barátoktól; amazok integettek. a bevonuló pedig — a Bevonulás szeméből láttam — vajúdó perceket élt át: néha alig észrevehetően elmosolyodott, majd gondolataiba mélyedt, valószínű, hegy lelkivilágában ás elvégezte az »elszakadó mozdulatokat« a civil élettől. A laktanya előtt szekér várakozóit, ezen hozta be a tanyáról apa a fiát, a másik bevonulót. Álltak egymás mellett, szívták a cigafeltát, nem sok szó esett közöttük; egyszer csak az apa kétfelé törölte a bajuszát, vállon ölelte a féllábbal már katonát, megcsókolta, s ahogy az lépdelt az »Üdvözöljük a bevonuló fiatalokat« feliratú kapu felé, büszke mosolyt röppentett utána. Egy fiatalembert motorkerékpáron fuvarozott be a bátyja; akadtak olyanok is, a város perifériáiról, akik gyalog érkeztek a laktanyába. No, de hogyan fogadták őket? Feirémlett. bennem 15 évvel ezelőtti bevonulásom képe: reggeltől ott csámborogtunk a kaszárnya udvarán, majd megjelent egy marcona őrmester, s úgy üvöltött ránk, hogy azt is elfeledtük, fiúk vagyunk-e, vagy lányok. Aztán »egy sapka, egy nadrág«, már fel is szerelt bennünket (zubbonyom ujja az alsó karom közepéig ért), s utána váltunkon összes cókmókunkkal, hat kilométert kutyagoltunk egy másik laktanyába, összetörve testben és lélekben, kinek- kinek a fantáziája szerint beleélve magunkat, mintha légiós menet volnánk a Szaharában. Itt, a Táncsicsban pedig? A kiegészítő parancsnokság tisztjei fogadták a bevonulókat, sorra lekezeltek mindegyikükkel, még abba a szobába is egy alhadnagy vezette őket, amelyben lerakták a ládáikat. ztán egy nagyterembe — majdnem azt írtam, hegy »irányították«, pedig — tessékelték valamennyiöket, s itt az iménti alhadnagy a padokon ülő újoncok elé, de — a »három lépés« mellőzésével — inkább közé állt, és elmesélte nekik a katonaélet szépségeit, nem hallgatva el a nehézségeit sem. Néha kirobbanó nevetést váltott ki a mondókája, amikor ilyeneket mondott például: »Ne irigyeljék majd a tizedesüket, hogy de jó lehet neki. Sok ám az ő gondja. Az ő fejét mossák meg, ha harminc újonc nem mosott lábat lefekvés előtt,« Aztán komolyabbra fordította a szót, s egy nagyon szép költői hasonlatot használt az alhadnagy: — A néphadsereg olyan, mint egy kohó, amelybe beleöntik a vasércet. Igen, ezek a fiúk most a vasérc. S úgyis bánnak velük, annyi gonddal, büszke féltéssel, mint akik népünk kincsei, akikről a salakot le kell választani, hogy bennük minél tisztább legyen, szilárdabbá edződjék a haza védelme szent kötelezettségének tudata. Az ismerkedés, az ezutáni filmvetítés, majd búcsúztatás a párt, KISZ. a tanács részéről, már első fázisa volt ennek a nevelési folyamatnak, amelyet az ország különböző városaiban működő honvédségi egységeknél a további »kohász-munka« követ, s nem kétséges, hogy mire leszerelnek, ugyanolyan határozottakká, biztos fellépésűekké, — s amit nem látni, de jó tudni, — a haza védelmére mindenkor készekké válnak a keddtől péntekig bevonult húszévesek is, mint azok, akik szombaton a fégyvert felcserélték a kalapáccsal, kapával, vagy az írótollal! Tarján István ! Péter eleven gyerek. Kapcso- ( latunk már régebbi keletű. Pár , nappal ezelőtt is a nyakamba ] csimpaszkodva üdvözölt. Ekkor mutatta meg új, fehér cipőjét — Péterkém, — szóltam hozzá — szeretnéd tudni, hogyan kéj szül a te cipőd? — Igen — válaszolt ujjongva Néhány pillanattal később Hegedűs Menyhért, főmérnök ] bácsi tájékoztatója alapján mesélni kezdtem Péternek: I — Úgy van az Péterkém, hogy ; a Kecskeméti Cipőgyár egyik nagy »szobájában« a bácsik- | nénik, leányok előtt konyha- ! asztalterítő' nagyságú fehér bőr j van szétterítve. Ök a szabászok. Balkezükben a minta, jobbkezükben a kés. Előbb a cipők fejrészét, a szárát, a kéregdisz- mintát, a nyelvmintát, a hátsószíjat, — összesen 14-féle különböző meghatározott nagyságú bőrt szabnak ki, míg kész lesz a cipő felsőrésze. Ha már sok van belőle, odaadják Kiss Józsefné- nak, aki átolvassa. Ha ő hibát talál, visszaadja, mert te, Péterkém és anyukád is a szép cipőt sze-\ réti. Ugye? Kiss néni nagy dobozban viszi át ezeket az alkatrészeket egy nagyobb munkaterembe, és ott j Luce Sándoménak adja át. Ö is I átolvassa a kiszabott alkatrésze- j két, majd szétosztja. Ezután 43— ] 44 néni, kislány veszi kézbe a tűzödei üzemrészben és 29 munkaműveletet végez el rajta. A végleges fox-mát a fejtűzők, Molnár Sándorné, Keskeny Sán- domé és Krenács Ica adják meg. Ez alatt a pincehelyiségben, a esákozóban tartózkodó bácsik s cipők alsórészéhez szükséges talpat, talpbélést, kérget, orrkeménységet, sarkfoltot készítik el és hozzák fel. Péter feszülten figyel. Egy gondolatot sem akar elveszíteni. Többször közbeszól, sőt megkívánja, hogy mutassam meg a crpőn, mit minek hívnak. — Hátra van a cipő végleges formájának megadása — veszem vissza a szót. Majd így folytatom: — A kéregberagasztó ügyesen beleteszi a kérget és az orrkeménységet a felsőrészbe, aztán átadja azoknak a bácsiknak, akik a felsőrészt kaptafára húzzák. Ezután sok apró művelet következik, mig eljul Kovács Ferkéig, aki ráhelyezi a talpat a cipőre, Bartók Józsi Dácsd pedig géppel körülszegezi. Innen Sutus bácsihoz kerül, aki a talpat ösz- szevarrja a rámával. Ezután még 18 bácsi alakitja-f orrnál ja, míg a végleges formát meg nem kapja a cipő, s a kikészítő asztalra Kerül. Itt a cipő belsejében lévő szögeket kalapáccsal elhajlítják, hogy ne sértse kis lábatokat, majd Mayer Kati benzinnel megtisztítja a cipőket, s amikor az megszáradt, fehér púderral kitisztítják. Innen a MEOS-bácsi- hoz kerül. Ö »nagyítóval« megnézi. Ha jónak találja, az I. számú pecsétet üti a cipőbe, ha nem, akkor a II. sz. pecsétet használja. Hátra van még a gyár márkájának a cipőre való elhelyezése; Ezt egy néni csinálja gép segítségével. Ezután dobozba teszik, beviszik a raktárba, onnan az üzletbe, ahol a te anyukád is megvásárolta neked ezt a szép kis cipőt. Péter egyideig hallgat, majd rám néz, nyakamba ugrik, s usgyi, szalad a barátok után, hogy eldicsekedje, ő már tudja, hogyan készült az ő, meg a többi csintalan társának a cipője. Az én véleményem más. Tudom, hogy Péter még többször elmesélteti velem a cipőgyártás folyamatát. Venesz vésároijon alumíniunieiiényi nem pattogzik, nem törik, örökös darab és higiénikus. Nem drágább a zománcedénynél. Bőséges választékban kapható a földmú- vesszövetkezeti és Népbolt árudákbaru 1255
