Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-02 / 257. szám

Egy év mérlege a mesőgasduságbamBúcsúzik, de nem áll félre November 4-én lesz egy éve annak, hogy nehéz körülmé­nyek között megalakult a forra- ialmi munkás-paraszt kormány. Nem könnyű egy rövid cikkben sűríteni mindazt, amit a párt és a .kormány tett egy év alatt a ipézogazdasági termelés'fellendí­tőé''érdekében. Kádár elvtárs, a tDvradaliTU munkás-paraszt kor­mány elnöke, többször hangoz­tatta, hogy a kormány határo­zott szándéka a múlt hibáinak felszámolása. Ezt a törekvést a tettek egész sora bizonyítja. Szá­mos rendelkezés jelent meg, rengeteg intézkedés történt az elmúlt év alatt. Ä 'forradalmi munkás-paraszt kormány eltörölte a beadást. Ez mintegy 500 millió forint közvet­len és közvetett jövedelmet je­lent a megye dolgozó parasztsá­gának. A beadással összefügg a kertyérgabona kötelező vetéster­vének megs’züntetése. Ennek kö­vetkezménye, hogy a dolgozó pa­rasztság nagyobb területen ter­mesztett takarmánynövényeket, tehát a mezőgazdasági termelés­ben szerkezeti változás történt. A takarmánygabona vetésterü­lete 54 000 holddal emelkedett az előző évhez viszonyítva, a szálas­takarmányok vetésterülete pedig 10 000 holddal. A jobb takarmá­nyozás következtében növekedett gz, állattenyésztés színvonala. Az idén a megyében átlagosan 100 literrel lesz több égy tehén tej­hozama, mint az elmúlt évben. A beadás eltörlése nö­velté a termelési kedvet. Ezt bi­zonyítja, hogy az októbert kö­vető események ellenére 1956. őszén és 1957. tavaszán összesen 1Ö53 ' katasztrális holdon telepí­tették szőiőt a megye egyéni pa­rasztjai és termelőszövetkezetei. A gyümölcsösök telepítése is ked­vezően halad. 1189 hold új gyü­mölcsöst telepítettek megyénk­ben egy év alatt. Figyelemre ájéltó, hőgy az elmúlt esztendő- bén csak Ó87 holdon történt te­lepítés. A zöldségtermesztés mennyiségileg és minőségileg is javult. 5000 holddal többet szer­ződtek a termelószövetkezétek és egyéni parasztok a különböző zöldségfélékből, mint az elmúlt évben. Ez 17 százalékos emelke­dést jelent. Szabályozták a magánszemé­lyek által megszerezhető mezö- és erdőgazdasági földingatlanok felső határát. E szerint 5 holdat vásárolhatnak a dolgozó parasz­tok, de az összes ingatlan terü­lete a 25 holdat nem haladhatja meg. A mezőgazdasági ingatla­nok tulajdon- és használati vi­Az üzemben idős munkásba­rátaim kifogásolták, hogy ma­napság csakis a .ió dolgozókról olvasnak lapunkban, pedig, ha jól körülnéznénk, olyat is lát­nánk az üzemekben, ami szóra érdemes, csak éppen nem dicsé­retképpen. Kérésük jogosságát és szük­ségességét az alábbiakkal illuszt­ráljuk, amikor bemutatunk most néhány ilyen típust. Az iszákos Fizetéskor félrehúzódik és sokszor átolvassa a kapott »do- hány»-t. Ekkor élénkebbek moz­dulatai, arca is megváltozik. Nem siet a munkaidő után a fürdőbe, úgy mint régebben. Ha barátjai szólítják: Még van egy kis dolgom — udvarias kifogás kíséretében hárítja el a hazahí­vó felhívást. Igyekszik egyedül maradni. Csupán akkor érzi jól magát, ha a gégecimboráival találkozik. Kedélyesen beszélgetnek és első útjuk egy feliratnélküli házba vezet. Köznapi nyelven úgy hív­ják: zúg-borkimérő. Néhány verejtékkel megkere­sett bankót itt hagy, majd fény­lő szemekkel, de még többé-ke- vésbé egyenesen ellátogat egy másik törzs vendéglőjéhez. Mi tagadás, itt is kedvesen fogad­ják. Nevetnek tréfáin, s amikor zsebbe nyúl, mézédesen rámo- solyegva felhívják figyelmét az elmúlt havi adósságra is. »Ug­rik az ötvenes« vagy a «piros- hasú«. szonyainak rendezéséről szóló rendelkezés pedig a felajánlások­nál és a tagosításoknál előfor­dult főbb sérelmeket orvosolta. A megyében 2700 személy kapott kártalanítást, 1400-an pedig tel­jes egészében, vagy részben visszakapták földjüket, összesen 13 280 katasztrális hold földet mozgattak meg e rendelet végre­hajtása során. E két utóbbi rendelkezés ha­tására megnóvekedett az ingat­lanforgalom is. Érdemes össze­hasonlítani az elmúlt év első fél­évének adatait, ez év hasonló időszakával. A múlt év első fe­lében 1740 jogügyletet hagytak jóvá az illetékes szervek, össze­sen 7 millió forint értékű föld­ingatlan cserélt gazdát. Az idén az első félévben 6946 jogügyle­tet hagjdak jóvá, 45 700 000 fo­rint értékben. Kedvező hatást keltett az is, hogy az állami tartalékte­rületek hasznosításáról szóló rendelkezés szerint 3 katasztrális holdnál kisebb területet az egyé­ni gazdák meg is vásárolhatnak. Ez a rendelet 57 000 hold megyei tartalékterület sorsáról dönt megnyugtatóan. A megyében 34 000 hold olyan terület van, amely 25 holdnál nagyobb táb­lákból áll, melyek főleg Itölő- és gyümölcstelepltésre alkalma­sak. Társas telepítésekkel jól lehet ezeket hasznosítani. Számottevő jövedelem-gyara­podást jelent a termelőszövetke­zeteknek és egyéni parasztoknak egyaránt a felvásárlási árak fel­emelése. Tavaly például a búza felvásárlási átlagára (összevetve a beadási és a szabad/elvásárlási árat) 176.10 forint volt, az idén 210 forintért vásárolta az állam. A termelőszövetkezetek mennyi­ségi felárat is kaptak, 150 mázsa egyöntetű mennyiségű gabona beszállítása után, mégpedig má­zsánként 20 forintot. A megye tennelőszövetkczctei mintegy 100 vagon után kaptak ilyen mennyiségi felárat, amely 200 ezer forint jövedelemtöbblete jeient a közös gazdaságoknak Érdemes megjegyezni, hogy ép­pen a kedvező árak miatt, csak valamivel kevesebb kenyérgabo­nát vásároltak fel az állami át­vevő telepek, mint tavaly, ami­kor kötelező beadás is volt. Az állam jelentősen segíti azo­kat, akik termelési szerződést kötnek. Az idén a zöldségfélék­nél, a bornál a mindenkori ál­lami szabadpiaci áron felül a termelő 10 százalék felárat kap. A forradalmi munkás-paraszl kormány vezetői nem egyszer hangsúlyozták, hogy megszüntet­ve a régi hibás politikát, minden erővel igyekeznek elősegíteni a termelőszövetkezeti mozgalom egészséges fejlődését, a falu szo­cialista átszervezését. A terme­lőszövetkezeteket segítő főbb rendelkezések közül meg kell említeni, hogy 13 millió forint esedékes kötelezettségre kaptak fizetési meghosszabbítást me­gyénk közös gazdaságai. A kor­mány rendelkezést hozott arra vonatkozólag, hogy az önkénye­sen elhurcolt termelőszövetkezeti I vagyontárgyakat vissza kell adni ! cs az erőszakkal szétvert terme- | lőszövetkezeteket eredeti jogaik­ba kell visszahelyezni. E rendel­kezések hatására egymás után I alakultak vissza, szerveződtek újjá a termelőszövetkezetek. Egy pénzügyi rendelkezés a beruházások jobb kihasználá­sára ösztönzi a közös gazdaságo­dat. A különböző beruházáson : megfelelő kihasználása és hasz- ! nosítása esetén a beruházások jegy részét az állam elengedi. Nem volt mód valamennyi ren­delet cs intézkedés felsorolására, de a főbbek is bizonyítják, hogy a kormány beváltja ígéretét, az elmúlt évben megteremtette a mezőgazdaság gyors fejlődésének feltételeit. Nagy szorgalommal kezdték meg a takarékoskodást az új tanévben megyénk általános és középiskolás diákjai. Egyetlen hónap alatt — szeptember vé­géig — majdnem 100 000 forint értékű takarék bélyeget vásárol­tak. A takarékosságban az izsá- ki határban lévő uzovics-telepi kis iskolások mutatták fel eddig a legjobb eredményt, átlagosan 21 forint megtakarítással. Gyűl­nek a forintok a Kiskunmajsa, öl fa dűlői, az ágasegyházi, a harkakötönyi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet iskolásainak be­tétkönyvében is. Ök egyenként majdnem 10 forintot takarítot­tak meg. • Dicséretet érdemelnek a szalk- szentmártöni óvoda kicsinyei is, akik már harmadik éve bizo­nyítják be, hogy'ismerik a taka­rékosság logalmát. Egy-egy kis­pajtásnak már több mint 7 fo­rint megtakarított pénze van. Kíosszú évtizedekig tanított a dunavecsei iskolában Vengl Ferencné. Szivéhez nőtt az iskola, a község, de még job­ban az emberek, tanítványai, akik már azóta felnőttek. Nagyon sok gyermeket taní­tott, nagyon sok embert ismer. Egyszerű néptanító volt, a mun­kások, a szegényparasztok, a dolgozó parasztok pártfogója. Először 1919-ben állt csatasor­ba, állt a munkáshatalom mel­lé. Akkor ismerkedett meg Le­ttin tanításaival, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat győzelemre vivő eszmékkel. Bát­ran, határozottan állt a párt mellé, s vállalta a harcot a nép boldogulásáért. Amikor az első proletárdikta­túra elbukott, ő azután sem tette le a fegyvert, nem adta fel a reményt. Bátorítást, erőt merített a szovjet nép sikerei­ből. A felszabadulás után 1945-ben elsőnek jelentkezett a pártba. Már akkor is felül volt a hat­vanadik életévén, de lelkesített, agitált, buzdított, hirdette a párt politikáját. Az idő azonban el­járt. Ma már 74 éves, nyugdí­jas. Idős kora ellenére még jól bírja magát, gyakran eljárt a párthelyiségbe. A napokban is ott járt, azonban most szokásá­tól eltérően gondterhelt és szo­morú volt. — Csak nem történt valami baja? — kérdezte a párttitkár. — Oh nem, nem történt ba­jom — válaszolta —, de olyan nehéz belenyugodni. Búcsúzni jöttem, öreg vagyok, támogató­ra szorulok. Már régen hívnak haza, Budapestre, most elhatá­roztam, eleget teszek kérésük­Kiskuníéiegyházan az Möoivif Kisker, vállalati alapszervezete október 28-án tartotta taggyűlé­sét. A taggyűlés felszólalói főleg a tagkönyvcsere feladataival fog­lalkoztak. Több felszólaló hang­súlyozta, hogy a vállalatnál dol­gozó minden kommunistának van lehetősége és alkalma párt­munkára. • Kiskörösön október 29-cn, ked­den este a helyőrség tiszti klub­jában a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójának előkészítő ünnepségei során a munkásmozgalom veteránjai cs fiatal harcosai találkozót rcn­Az ital pedig fogy. A »góré« szerint a vendég: Biztos pénz. Barátunk ezután ismét helyet változtat, de még nem megy haza. Általában hajnaltájt ta­lál otthonára. Az éjszakai »mun­ka« után jólesik munkaidőben a pihenés. Ilyenkor Fazekas László, a Bányászati Berendezé­sek Gyára dolgozója elfelejtke­zik arról, hogy idős Réczj Já­nos munkatársa dolgozik he­lyette is. A bolyongó Nem róla, hanem talán a hoz­zá hasonlókról született meg az az ismert nóta: »Bolyongok a város peremen ...« Prekovics András is lebolyon­gott Budapestről, a fentebb em­lített gyárba, mely a város pe­remén magasodik, karcsú testé­vel az ég felé törve. Nemrégiben megúnva ezt az új munkahelyet is, megelégel­ve az egyhelyben lakást, bolyon. gani kezdett, öt napig kerül­gette a gyárat, míg hatodik nap megtalálta a bejáratot, de csak azért, hogy elbúcsúzzon a gyár­tól és ismét bolyongásba kezd­jen. A hangos Újdonsült tagja a kollektívá­nak. Munkáját elvégzi, de ő is ok nélkül otthoníelejti magát. Szavai árasa- Maid elintézem, Nemrégiben is bejelentés nél­kül, igazolatlanul volt távol munkahelyéről. Az illetékesek megkérdezték tőle, árulja már el, hol is volt. Ezt azért tették, hogy tisztázzák, mit írjanak ne­ve mellé: Igazolatlan vagy Iga­zolt. Térjék Sándor először titko­lódzóit, azután még neki állt feljebb, majd így 6Zólt: — Magánügyeit is méltányol­hatnák az embernek. Egyébként is majd elintézem .. s — Sokba kerül magának ez az elintézési mód, szaki — hang. zott a válasz. De ő csak váltig hangoztatja: Majd megmutatom. Valóban megmutatták neki. Levonták tőle az ebédpénzt cs egynapi fi­zetett szabadságot, ami 60—80 forint között van. A bánatos Egyébként csendes gyerek, de egy ügyből kifolyólag meghara­gudott az ismerősére, és úgy megverte, hogy bíróság elé ke­rült az ügy. A tárgyaláson Mol­nár Lajost elutasították, sőt né­hány forintra meg is büntették. Ez bántotta őt. Bánatában vé­gigbolyongta a csongrádi ital­boltokat, meglátogatva a jobb­fajta zugméréseket, s itt jófajta borocskával gyógyította »bána­tát«. Annyira bclefe.leitkez.ett az italozásba, hogy berúgott, s át- aludta az egész napot. Hiába, ilyen ez a vonat. Meg sem várja őt. A rossznyelvek szerint újabb bánatba esett, mert ez az igazo­latlan mulasztása majdnem 80 forintjába került. A vándormadár Ű nem ágról-ágra, hanem gyárról-gyárra száll. Talán azt hiszi, hogy üldözik, pedig de­hogy. Nem kedveli az egyhely- benlakást. — Munkakönyvében sok vállalat neve szerepel. Még friss a bejegyzés, amelyet az egyik téglagyár vezetője tett. Innen az építőiparba szállt. Ott sem tetszett néki sokáig az élet. Hamarosan tovább állt. Ez a hosszú munka »megviselte« ide­geit, aminek azután az lett a következménye, hogy kivonta magát a dolgozók kategóriája cí­mű rovatból, s önállóan áthe­lyezte személyét a tétlenkedik csoportjába. Ezután elment vasasn&jts. Az első időkben, amíg tetszett neki, dolgozgatott js. Nemrég azon­ban ismét összetévesztette a kapuját, más ház kapujával. De ha sókéig így viszi, akkor vég­leg megkérik, keressen más ka­put. Hely hiányában kénytelenek vagyunk befejezni ezt az írást azzal a gondolattal: Akinek in­ge, vegye magára. Megígérjük, hogy legközelebb új, még »érde­kesebb« jellemeket mutatunk be olvasóinknak. Venesz nek< Pedig úgy megszerettem ezt a községet, minden utcáját ismeremItt vannak az is- meröseim, sok kedves tanítva- nyom és itt van a pártszervezeti melynek soraiban 1945 óta tévé* kenykedtem. Küszködik magával. Megha­tottságát próbálja visszafojtani, Szeme sarkában megcsillan a könny. — Olyan szép, olyan kedves itt minden. Olyan jók az elv­társak, harcosak és embersze­retők. ' Kethények az ellenséggel szemben, önfeláldozók a dolgo­zókért és egymásért. Zsebkendőt- vesz elő, könnyeit törölgeti. A titkár elvtárs nyugtatni pró­bálja: elvtársak közé megy. Pes­ten is olyanok a kommunisták, mint itt. Elvtársiasak, igazsá­gosak, szeretik a becsületes dol­gozókat és gyűlölik a nép ellen­ségeit. Vengl néni erőt vesz érzésein, egy kicsit megnyugszik. Tekin­tetét végighordozza a régi, is­mert bútorokon, képeken, s amikor megszólal, szeme fel­csillan. — De azért nem válók meg maguktól teljesen. Megígérem: írni fogok az elvtársaknak. Az­után az egész megye eseményei­ről is tájékozódni akarok, ezért Pestre is járatom a Petőfi Né­pét. A titkár elvtárs kiállítja az átjelentést. Ezután Vengl néni feláll, kezetnyújt, s azzal búcsú­zik — megígérem a titkár elv­társnak, hogy hátralévő éveim­ben is hit katonája maradok a pártnak, s erőmhöz képést szol­gálom ügyünket. Dér László ‘f HÍREK ueztek. Az UKtoocri bzocialista Forradalom jelentőségét méltató ünnepi beszédet közös vacsora, majd szívélyes baráti beszélge­tés követte. * A tagkönyvcsere előkészítésé­vel kapcsolatban az összeírást végzők olyan kérdéssel fordul­tak hozzánk, hogy a dolgozó pa­rasztok foglalkozását és szárma­zását hogyan jelöljék; kiket ír­janak be földmunkásnak és ki­ket földművesnek? Illetékesek­kel való beszélgetés alapján kö­zöljük, hogy földmunkásnak az agrárproletárokat, kubikosokat, napszámosokat, cselédeket, stb. számítjuk, tehát azokat, akik sa­lját földdel, vagy bérlettel nem I rendelkeznek, illetve nem ren- ‘ delkeztek. Azokat pedig, akiknek saját földjük, vagy bérletük van (volt) földművesként kell felvenni a nyilvántartásba. * Kiskunfélegyházán, a Bányá- tszati Berendezések Gyárában az * MSZMP alapszervezete nagy 'gonddal készíti elő a tagkönyv- cserét. A párttagok többségével megbeszélték, hogy ki milyen pártmunkát fog végezni. Az alap- szervezet tagjai valamennyien i rendezték az október végéig ese- : dékes tagdíjakat, a pártvezetőség pedig befejezte a nyilvántartás ; egyeztetését. ! * | A tagkönyvcsere lebonyolító- isára a kalocsai járás pártszer­vezetei munkaterveket készíte­nek, illetve a legtöbb helyen már el is készítették. A munka- : tervekben meghatározták a párt­tagok összeírásának idejét, va­lamint az összeírást végzők fel­adatait. A kiskőrösi községi pártszer­vezet a tagkönyvcse.rc előkészí­tésével kapcsolatban értekezletet tartott a pártcsoportbizalmiak ré­szére. Az értekezleten megálla­podtak abban, hogy — november 15-től kezdődően — melyik párt­bizalmi, melyik napon hívja, be a hozzá tartozó párttagokat a párt- helyiségbe összeírás és elbeszél­getés céljából. Ezekre a beszél­getésekre a pártcsoportbizalmiak mellé egy-egy vezetőségi tagot is beosztottak. NEM DICSÉRETKÉPPEN

Next

/
Thumbnails
Contents