Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-14 / 267. szám

aw r$mrr

AVKK * Ram t tetető: TÖTH TASZL6

i

; Könvvis mertetés

'Da like cImre: BAJA IRODALMA

Minszk—Tallin—Leningrad

A l'etöfi Népe számára írta :

BARCZA QEDEO\ nemzetközi nagymester

A magyar sakkváJogatott fezovjetunió- dcIí vendégszereplése Miúszkben és

ezúttal először szerepelt úgy válogatottunk, hogy az utolsó két táblán

Leningrádban két minimális 10.5:0.5, j női versenyzők játszottak. Ez a vál- iiietve 1*2.5:11.5 arányú vereséget. Tál-1 tozás kifejezetten hasznos volt szá- íínban pedig 12.5:7.5 arányú győzel- 1 munkra. mert Minszkben 2:2 arányú met hozott. Ez az eredmény annak döntetlent, a másik két városban pe| Kf2, Bg2+ 52. Kfl, f4 53. FU3, BgS 51. | Bh5f, f5 55. ef , Kf4: 56. Fe4:, Kel: | 57. KÍ2, Bd6? (Túl óvatos. Gyorsabban nyert 57. —. Kd3! 58. Bgö, Bh6 59. Bg3T. Kc2! stb.)

55. Ke2 Kf4 (58. —. 14 59. Bc5. f3t-ra GO. Kfl!)

| 59. Bh8. Kg4 60. Btl7, Bc6v Cl. Ktl3,

; f4 62. h5, (Sötét nyerése prcbléI matikussá váit, mert f3-ra hG: követ- ! keznék. A befejezés nagyon tanm- í ságos.)

íigyelembevételével, hogy a hollandiai zónaversenyen részvevő Szabó

dig 2.5:l.5 arányú győzelmet aratott a Hcnseh Irén— Sinka Brigitta ketnagymester nélkül kellett klállnunk.

td.s. Különösen

kiemelkedik Hönscb

k,elégitö. s valószínűleg még

így D

1.5:0.3 arányú

győzelme Rudenkó

javítható lett volna, ha az összeáliiexvilágbajnok ellen, valamint Sin Ka

tás valamivel szerencsésebben

SiiTCa: 1 arányú eredménye az élvonalbeli

lül.

Voipert ellen.

A versenysorozat érdekessége, hogy

A verseny részeredményei:

IJcIorusz Köztársaság;—

Magyarország

10.5:9.5

Bolészlavszkij

0, 1

Earcza

l. 0

Szuetyin

LV,

Bilek

0.'

Vereszov

»/s, 1

Klager

'/2. 0

Szokolszkij

WÍ2

Bély dr.

v?«v,

Goldenov

1. 0

Szilágyi

0, 1

Szaigin

'/*, 0

Portisch

»/j. 1

Sagalovics

0,'í

Forintos

l.L

Koizman

V-, 1

Sándor

0

Zvorikina

í. 1

Hönsoh

c. 0

Szkegina

0, 0

Sinka

1, l

Magyarország

—Észt

Köztársaság

12.5:7.5

Barcza

1, 1

Keres

0. 0

Bilek Szilágyi Kluger Bély dr. Poi lisch F orintös Flórián

Szily dr. Sinka Hönsch

—, 1

',2, U

0. 72

1, L

Pitksar

Nei

Randviir

üusi

MiklvOV

Arulaid

Etruk

Luik

Itootare

0. o

'/í. i

i / i

Ví, 1 '/*. 0 fi.—

— */.»

1. \'i

E mérkőzés és az egész körút leg- ' nagyobb meglepetése Keres nagy- mester kettős veresége volt Barcza ellen. Az első játszma megnyitásel- rnéléti jelentőségével és a nehéz végjáték befejező részével vonta magára a figyelmet, a másodikban bonyodalmas középjáték után tiszt-, majd minősé galdozatos befejezés szerzett szépségűi ja t a magyar nagymester . számára.

Az első fordulóbeli játszma így

folyt" le:

SPANYOL MEGNYITÁS

P. Keres Barcza G.

1. ct e5 2. H£3. Hc€ 3. Fbo, íl6 4. Fal, Hí6 5. 0—0, tel 6. Hc'J, b5 7. hb3, do 8. Hd5?!, (Ezzel az Aljechin aital bevezetett gyalogáldozattal Keres nagymester már sok győzelmet ért el.)

#. o—O (Érdekes, hogy amhcQr a múlt évi szovjet—j ugosziáv versenyen a Karaklajics—Keres játszmában az észt nagymesternek sa.jat iegyvere ellep kellett küzdeni, elfogadta a gyalogáldozatot s 3. —. F-Te4:

9. d4, Fb7 10.* Bel, Ha3 után győzött ts. Ez a folytatás azonban mégis kétes értékű. Euwe 0. Ke7:!, He7: 10. dl! íavitasa miatt. Keres a játszma után úgy nyilatkozott, hogy ezt a javítást akarta kipróbálni.)

9. -_3. He4:S 10. dl, Fb7! (10. —. ed'? hiba 11. Bel, Hf6 12. Hd4: miatt, s ugyanez a ne.i.yztt 10* —. iß*** 11.

Zsuhovicka’a 0, ü

He3! után. Világosra előnyös 10. —, Hlő 11. Bel, e4? is, 12. Hd2. Hdö: 13. Fdőr, Fb7 14. Fe4.. Haj 13. d5, Fftí 16. a4! stb.-vel. Keres—Prameshuber^ Amsterdam. 1954.)

U. Bel, HÍG 12. de: (Több, mint egyórás gondolkodás eredménye. A tovább) cseliolytatás 12. He7:f, Ve7: 13. Fg5, he 14. Fh4, e4! 15. Fd5, g5 i6. Hg5:, Hd5:!-tel szintén sötétté

előnyös.)

a2. —, He5: 13. Hc5:, de: 14. Be5:, Hd5: 15, F«15:, Ff6 16. BÍ5, (Fgő-re

c#ji tisztet nyerne, s 1U. Bh5 is veszít gö miatt.)

lo. —. Vd7! 17. BfC: (Nincs jobb. mert 17. Vf3-ra Bad8! 13. BiG:, Vd5.I nyer.)

17. —, gf: 38. Ff3, (18.. Fho-ra Fdö:

19. Vd3, Vg4 20. Vdő:, Bad8 21. Vb3, Bfe8 at tervezte sötét.)

IS. —, Bad8! 19. Vél: (Fh6-ra Vf5!)

19. Bd7: 20. Fc2, (20. Fg4-re £5!,

20. Fh6-ra pedig Bfd8!)

20. —, Be8 21. Fc3, f5 22. g3, Bc3:! 23. to:, Bdí 24. Kfl, Bb?: 25. a4, Fd5 26. ab:, ab: 27. Bel, Fe4 28. Kel, cG 29. h4, Kg'i 30. Bal, Kft» 31. Ba6, Fd5 32. Bb6, 11 b3 (C4 ellen.) 33. Kd2, Ke5 34. Bb8, Bb2t 33. Kdl, Bblf 36. Kd2, Bgl 37. Be8+, Kftí 38. Bg3, Bal 39. Bc8, Ba2t 40. Kdl, Fel 4L Bfc8, Fd5 (A borítékolt lépés Fb3j-kal, majd Bc2-vel fenyeget.)

42. Fd3, Bg2 43. Bg8. Ii6 44. Kel, Ke5 45. BeS , Fetí 46. Bg8, Kd6 47. tel (Kfl-re Bd2) 47. —, Fd5 48. Ktl, l el 49. I3h8, Bg3: 50. Bh6:í, Ke5 51.

«

\mmmm

ÍMtM m mi

í m Ü íMi&'tí

m m

6:. —, Kf3 63. h6, c3 64. Bh8. (64.

c4-rt- b4! 65. Bh8. Bf'6 — jó b3 is — 66. h7. Bf7 67. Bc8, Bd7f 63. Kc2. Bh7: 63. Bc5:, Ke4 70. Bc3, Bf7 nyer.)

64« —, Bd6t 65. Kc2, c4* 66. Kb2, (66. Kel-re Bf6! 67. h7. Bf7 68. Kd2. Kf2 69. Ke2, f3 70. Kd2, Kfl 71. Kc2, f2 72. Kd2, Bg7 nyer. mert 73. Kdl. vagy Kcl-re Kg2 után a gyalog sakkal történő átváltozása miatt nincs probléma többé, 73. Kc2-re pedig Bd71 74. Kel, — Kb2-re Be?!, majd Ke2 — 74. —. Ke2! 75. Be8f. Kd3 76. h8V..flVt 77. Kb2, Vf2f 78. Ka3, b4*f! éé matt két lépesben.)

66. —, Be6 67. Ka3, Ke3 68. Kbl, f3 69. h7, Be7 70. Kb3:, f2 71. Bf8, Bh7: 22. BeSf, (Kcd4:-re Bh4t, majd Bf4)

72. —, Kd3 73. Bf8, Bh5t 74. Kb4, Ke3 75. Be8t, Kf4 és világos feladta, meet 76. Bf8t-ra Bf5 következnék. (0:1.)

Az utolsó mérkőzést Leningrad válogatottja ellen vívtuk. Ez volt a legnehezebb erőpróba, mert ellenfeleink közt négy nemzetközi mestert. és a szovjet bajnoki döntőkben már J többször szerepelt versenyzőket ia-| lálunk.) *■

Mindenekelőtt egy félreértést lehetőséget kell elhárítanunk ezzel a kis füzettel kapcsolatban: nem Baja irodalmi múltjáról, vagy jelenéről, tehát nem a bajai irodalmi életről szól, hanem irodalomjegyzék. Kb. 600 címszó alatt összegyűjti és felsorolja azokat a műveket, adatokat, melyek Baja város nevével, történelmével, földrajzával. kulturális és gazdasági fejlődésével, közigazgatásával és egészségügyével kapcsolatosak. A szerző bevezető szavaiban abban jelöli meg munkája célját, hogy segédeszközt adjon egy meginduló igényesebb helytörténeti kutatómunkához. Ez a szándék feltétlenül helyes, s a valóraváltás is sikeresnek mondható.

Kecskeméti lévén, elsősorban azt fájlalom, hogy a mi városunkra vonatkozó irodalom nincs még így összegyűjtve, s remélem, hogy a »Baja irodalma« megjelenése ösztönzést ad Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza helytörténetkutatóinak is hasonló gyűjtemény összeállítására. Hiszen ez nagymértékben megkönnyíti a tájékozódást és a további kutatómunkát. Helyeselnünk kell tehát a bajai Türr István Múzeum kezdeményezését, mellyel a megye városai számára példát mutatott. &

.A bajaiak számára pedig minden bizonnyal hasznosnak fog bizonyulni ez a füzet, mert nemcsak a kutatómunkának, hanem az iskolai és iskolánkívüli ismeretterjesztésnek is hasznos segédeszköze lehet.Sőt a puszta kíváncsiságból beletekintő is kap némi képet a város múltjáról és jelenéről az egyes fejezetek elé irt összefoglaló jellegű tájékoztatás alapján. Bár ezekben a szerző alaposabb is lehetett volna. Bizonyos felületességek és aránytalanságok, sót stiláris kifogásolnivalók is akadnak ebben a részben (a VII. fejezet — Baja története — összefoglalása csaknem egy teljes oldal, míg a mezőgazdaság, ipar, kereskedelem és közlekedés problémáit tárgyaló Vili. fejezeté mindössze 9 sor; ebben a VIII. fejezetben pl. a halászatról nem is történik említés; stiláris■ szempontból pedig szembeötlő a vonatkozó névmás nem mindig helyes használata.)

Az összefoglalások azonban nem a munka fő területei, így ezek hibái legfeljebb szürkítik, de nem csökkentik a mű tudományos értékét, összességében elmondhatjuk, hogy megyénk tudományos irodalma nemcsak egy új, hézagpótló, hanem más, hasonló, eddig hiányzó művek megírására is ösztönző művel gyarapodott.

Madarász László

(Bemutatjuk

új színészeinket

Szpasszki.j

Tajmanov

Korcsnoj

Tolvs

Furman

Cserépkor

Bivsev

Aronszon

Kopilov

Kovner

Kudenko

Volpert

Leningrad—Magyarország 12.5:11.5

V*» i

í, i 1, o

0, 1

Vs,1/*

Vs élt

1, o 0

Ve. 0 1, 0

Barcza

Bilek

Szilágyi

Bély dr,

Kluget

Portisch

Forintos

Flórián

Sándor

Kőberl

Szily dr.

Hónsch

Sinka

i/„ !■,

víJvá

0. L 0. 1

1. (j

W,’

1L 1/ 0.- —, 1 Va.l Vs. 1 0, 1

j Ez a mérkőzés különösen nagy és ! bizonytalan kimenetelű küzdelmet' j hozott. Hajszalon múlt, hogy nem I I fordított eredmény alakult ki. Bély az első játszmájában egyszerű tiszi- I ! nyerést hagyott ki(U), a másodikban , j is előnyben volt, s mégis mindkettőt j j elvesztette. Forintos hasonlóképp1 könnyen nyerhetett volna a második i játszmájában. Kőberl, Szily dr. és j Kluger hatalmas, több, mint tízórás ! nenéz küzdelemben csikarták ki a i győzelmet a második fordulóban.

A Szovjetunióban lejátszott három mérkőzésünk megmutatta ezúttal is a szovjet sakkozás nagy átlagerejét, de azt is, hogy a magyar versenyzők -a siker esélyével vehetik fel a küzdelmet az egyes köztársaságok válogatottjai ellen. Ha folytatódnak a hasonló mérkőzések, ezek nem csupán izgalmas küzdelmeket hoznak majd, hanem sok olyan tanulságot is, amelyeket válogatottunk egyéb mérkőzéséin bizonyára hasznosíthatunk.

JÁSZAI LÁSZLÓ: Főiskoláról jött. A megye területén a »Nászutazás« Kosztya szerepében mutatkozott be. Ez volt első szerepe.

9 munka nehezebbje csak ezután következik

— bár az ifjúsági szervezet létrehozása nagy eredmény —, a muntía nehezebbje csak ezután következik. Nagyon kevés önteltségre alkalmat adó eredményről és sikerről lehet még beszámolni.

A KISZ lényegében még csak munkájának az elejénél tart.

De máris bizonyos elbizakodottság és önteltség jellemzi egyes ifjúsági funkcionáriusok és KISZ-tagok magatartását. Ez egyáltalán nem indokolt, hiszen

Mtt tehet a KISZ a mezőgazdaság fejlődéséért ?

Ezek után a mezőgazdasági termelés és a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkája közötti összefüggésről beszélt. Azt mindenki tudja, hogy a magyar mezőgazdaság perspektívája a belterjesség. Mit tehet ezért a KISZ?

A lestöbbet és legjobbat azzal teheti, ha elősegíti, hogy , magyar mezőgazdaságban művelt parasztfiatalok dolgozzanak.

Ez igen nagy dolog, hiszen csak művelt, hozzáértő, a termelés minden ágában jártas fiatalság tudja megvalósítani az idősebbekkel karöltve a mezőgazdaságunk előtt álló hatalmas tennivalókat. Ennek a legfőbb feltételét akkor teremthetjük msg, ha lehetőséget adunk arra, hogy minden parasztfiatal' megtanulhassa a korszerű mezőgazdasági ismereteket.

Javasolta Romsics elvtárs, hogy az erre illetékes országos

» Romsies Ferenc elvtársnak, a KISZ megyei titkárának a KISZ országos értekezletén elmondott telszó- laJARáből.

szervek vegyék fontolóra, hogyan lehetne a falusi általános iskolákban külön tárgyként tanítani a mezőgazdasági alapismereteket. Feltétlenül helyes lenne, ha államilag kötelezővé tennék, hogy a nyoic általános iskolai osztályt végzett falusi fiatalok, akik nem távoznák el a faluból, tehát nem választanak más pályát, s a mezőgazdaságban akarnak dolgozni — kétéves tanfolyam elvégzésével elsajátítsák a mezőgazdasági alapfogalmakat, a régi falusi, ismétlő iskolák szervezetéhez hasonló keretek között.

Ennek két alapvető előnye lenne. Az egyik az, hogy parasztfiatalságunk valóban szakértőjévé válna foglalkozásának. Másrészt megfelelő keretek között

megoldható lenne az iskola- hagyott, 11—16 éves gyerekek összefogása, kollektív nevelése.

Emellett természetesen a KISZ-nek már kialakult programja szerint teljes erővel szerveznie kell f> helyi különleges

mezőgazdasági szakirányú tanfolyamokat.

Szót emelt Romsics elvtárs a fiatal mezőgazdasági szakemberek elhelyezkedése, illetve mun- kábaállítása érdekében. Itt igen súlyos nehézségek jelentkeztek. Mezőgazdasági nagyüzemeink, termelőszövetkezeteink nem szívesen alkalmaznak ilyen ifjú mezőgazdasági szakembereket, arra hivatkozva, hogy csak jelentéktelen gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Ennek oka a mezőgazdasági középká- der-képzés jelenj égi rendszerében. keresendő. Meg kell tehát vizsgálni, hogyan lehetne közelebb hozni a mezőgazdasági technikumban tanuló fiatalokat, még inkább, mint eddig, a termelés gyakorlatához.

A középiskolás fiatalok j500 kérdésé

Ezután a középiskolás ifjúság helyzetéről beszélt. A közelmúltban jelentős sikerrel szerveztek meg megyénk középiskoláiban konzultációkat diákokkal és a tanárokkal, különböző időszerű politikai kérdésekből. Előzetesen megkérték a fiatalokat, juttassák el a konzultáció vezetőjéhez kétségeiket, problémáikat tartalmazó kérdéseiket. Több mint 1500 ilyen kérdést nyújtottak be a I3ács megyei középiskolás diákok. Ezek a kérdések napnál világosabban megmutatták, hogy —

c bár egy nagyon kicsit léptünk előre —

elég nagy még az eszmei zűrzavar, tisztázatlanság diák- fiatalságunk körében.

A fő nehézség még ma is a ha- zafiság és a nacionalizmus problémáinak megértése, a szocialista és kapitalista országok közötti kapcsolat helyes értelmezése körül van. Kiderült, hogy a diákfiatalok abban a színben szeretik feltüntetni saját szerepüket, mintha ők a kormánynak valamiféle ellenzékei lennének, akik vitáznak vele különböző politikai kérdésekben. Ezt az egészségtelen hangulatot természetesen minél sürgősebben meg kell szüntetni. Éspedig elsősorban azoknak a problémáknak a diákifjúsággal való megtárgyalása útján, amelyekre az említett 1500 kérdés rávilágított. Javasolta Romsics elvtárs a többi megyék ifjúsági vezetőinek is a Bács megyében bevált módszer alkalmazását.

Mi lesz a serdülő fiatalokkal ?

Teljesen megoldatlan — mondotta Romsics elvtárs —, a 14— 16 éves korosztályú fiatalok helyzete. Az helyes, hogy a Központi Bizottság határozati javaslatában átfogó állami intézkedéseket helyeztet kilátásba munkábaállításukra, ez azonban nem ad teljes megoldást. Ezeket a fiatalokat, akik szervezetileg nem tartoznak még sehova sem, be kell vonni a- moz- 2alomba, a társadalmi életbe.

gondoskodni k$ll nevelésükről. A jelenleg adódó szervezeti lehetőségek erre nem alkalmasak. Úttörőknek már idősnek érzik magukat ezek a fiatalok, de sok közülük még nem érett meg a KISZ-ben való tevékeny részvételre. Nem szünteti meg a bajokat az sem, ha kimondjuk, hogy ezeket a fiatalokat 14 éves kortól kezdve fel lehet venni a KISZ-be. A radikális megoldás az,

ha megszervezzük a KISZ gyermektagozatát, önálló programmal, gyakorlott ifjúsági vezetők, serdülők neveléséhez értő pedagógusok bevonásával.

Arra kell törekedni, hogy ez a mozgalom hatókörébe vonja ezt az egész problematikus korosztályt. Bács-Kiskun megyében ilyen természötű kísérletek már folynak is. .

Befejezésül azt a nézetét fejtette ki, hogy forradalmi romantika nélkül, az ifjúság szervezeti nevelése nem oldható meg.

Az ellenforradalom elsősorban ezekkel a romantikus lehetőségekkel és jelszavakkal vezette félre ifjúságunk nagy részét.

Ezeknek a rászedett, de ma már józanodó fiataloknak, az egész magyar ifjúságnak a nevelése azonban csak1 olyan keretek között valósítható meg, amely messzemenően figyelembe veszi az ifjúság jellegzetes hajlamait, kívánságait, a hősiesség, a romantika iránt való fogékonyságát.