Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-14 / 267. szám

Madarat tolláról Jó szövetkezetét szép állatairól ismerni uieir... KETFELE &&&&&&& jnt jnt fit int. jnt jnt HELVÉCIÁN #*###### I rész A vállalatnál az állami vagyon őre. Hány kérdést, meny­nyi gondolatot vet fel már az első olvasásra is ez az egy mon­dat.. Hiszen a nép vagyonának megkárosítói, a spekuláns, in­gyenélő naplopók még ma sem vesztek ki, vizsla szemmel vke- resik a megvesztegethető vezető­ket, a közösség vagyonával fe­lelőtlenül gazdálkodókat, hogy aztán rajtuk keresztül, miként a piócák, a nép, a becsületes dol­gozók áldozatos és fárasztó mun­káján szedjék meg magukat. És mi mindenre lehet még emlé­keztetni! Itt vannak a múlt rendszer visszavárói, a letűnt egziszten­ciák, akik képtelenek megszokni a mai rend erkölcsét, azt, hogy mások becsapása, megrövidítése nélkül éljenek. A csalás, lopás, sikkasztás szinte életfeltételükké vált. Itt vannak aztán a va­lamilyen módon ismét felelős be­osztásba került, börtönjárt, visz- szaeső bűnözök, akik mint a té­nyek mutatják, nem tagadják meg valódi énjüket, s amint csak tehetik, harácsolnak, rabol­nak. Meg aztán hány olyan eset­ről beszélnek a vizsgálati jelen­tések, ami személyi összekötte­téssel kezdődött és panamával ért véget. S akik mindennek ré­slesei, itt élnek köztünk és fer­tőznek. Bizonyságul elég utal­nunk arra, hogy számosán akad­nak a munkások között is olyan elmaradottak, gyenge j ellem űek, akik munkatársaik, a közösség rovására akarnak saját helyze­tükön javítani. Ha csak a felsorolt eseteket tekintjük, máris kétségtelen: napjainkban olyan szükség van az állandóan ható, szigorú el­lenőrzésre, mint egy falat Ke­nyérre. E nagy feladatnak pe­dig irányító szakembere a fő­könyvelő kell legyen aki hely­zetét tekintve, — ahogy szokták mondani, — a vállalat harmad he embere, viszont a feladatokat és a felelősségét vizsgálva személyét nem lehet így kategorizálni. A megtisztelő megnevezés ugyanis, az, hogy ő az állami vagyon őre a vállalatnál, — nem véletlen. Szerteágazó ellenőrző tevékeny­ségének hosszú sorát ftehéz lenne egy cikk keretében ismertetni. A főkönyvelő felelős az egész vállalat számviteléért, a pénz­ügyi tervek teljesítéséért, a lét­számkeret és a béralap olván ellenőrzéséért, hogy gyárban, üzemben el nem végzett mun­káért senki ne kapjon bért. A főkönyvelő felelős az annyit han­goztatott pénzügyi fegyelem be­bankból 24 000 forintot, amit a vállalat pénztárkönyvébe »elfe­lejtettek-« bevételezni, hanem egyéb célt szolgáló könyvelési számlán tüntették fel és csak az év végén helyezték munkabér­ként kiadásba. 24 000 forint elég summás kis összeg.^Vajon mit csináltak ezzel a pénzzel egy ne­gyedévig? A vállalatnál most fo­lyik a megyei tanács revizori vizsgálata, amely erre is fényt derít majd. — (folyt, küv.) tartásáért — felelős tehát min­den olyan adat áttekinthető és pontos nyilvántartásáért, me­lyeknek vizsgálata egy-egy vál­lalat gazdaságos működésének megítéléséhez szükséges. Mindez pedig így foglalható össze egy mondatban: a főkönv. velő felelős a vállalat mérlegé­nek, az évközi és évvégi ered­ménykimutatások valódiságáért, igaz voltáért. Hungs ulyozni ezt annál is inkább feladatunk, mert vannak figyelmeztető jelenségek, hogy például a tanácsi vállalatoknál nem mindenütt a való helyzet őrei a főkönyvelők. Baj van a mérleg-valódiság elvével. Több helyütt hamis, megtévesztő ada­tok szerepelnek a negyedévi ki­mutatásokban, melyeken ke­resztül önző, vagy bűnös érdek­ből nem a valóságnak megfele­lően tükrözik a tanácsi ipar egy- egy vállalatának helyzetét és eredményeit. A hamis adatok ugyanis lehetővé teszik Illeték­telen pénzösszegek felvételét, nem járó prémiumok kifizetését, bűnös üzelmek, panamák eltit­kolását. Az olvasó előtt ismeretes az a veszteség, amely dr. Hollay Bé­la, a Tatarozó Vállalat volt fő­könyvelőjének számító és bűnös hanyagságából érte ' megyénk lakosságát. Ez az eset súlyos pél­daként figyelmeztet bennünket: vállalatainknál az anyaggazdál­kodás, az anyagelszámolások rendszertelenségében van a leg­több és a legnagyobb károkat okozó hiba. Baj van a bizonyla­tokkal, nem minden esetben kö­vethető az üzem, a közösség ér­tékeinek nyilvántartása. A laza anyaggazdálkodás pedig lehető­vé teszi a vállalat anyagából a sorozatos fusizást, az állóeszkö­zök. munka- és védőruhák, szer­számok,' alkatrészek, az iroda- és gépi berendezésele, egyszóval a vállalat vagyontárgyainak el­herdálását — az üzemi tolvajlá- sokat. Sajnos, amikor a főkönyvelő felelősségéről írunk a fentiek megakadályozásában — van más rossz példa is. A megyei vágó­hidak összevonása következtében a kalocsai üzem felszámolásánál a revizorok vizsgálata közben kitűnt, hogy több mint egy mil­lió forintnak nem találják a he­lyét. A könyvelés, aminek min­dig naprakészségéről beszélünk, itt többezres tételekben össze­vissza van keverve, s alapos a gyanú, hogy a tételeket, — ed­dig még ki nem derített okból — százezreket tévedve, tudato­san rosszul adták össze. Itt tör­tént többek között, hogy 1958. szeptemberében felvettek a — Mintegy 350 család laká­sába vezettek be a villanyt Szán­kon. A villanyhálózatba előre­láthatólag bekapcsolják a kül­területen levő úgynevezett re­formátus telepet is. sejtették, hogy mi következnék utána, ha.;: Ha nem hallanák, hogy kor­mány alakult, amely forradal­mi és munkás-paraszt is. De csakugyan az-e? Mert mondani, hirdetni lehet, viszont a programja, a rendeletéi mu­tatják meg, hogy egyezik-e az ígéret a tettel. Hamarosan ta­pasztalták: egyezik. És meg­nőtt a bizalmuk a kormány, a saját jövőjük iránt, ami a ter­melési kedvben mutatkozott meg. M ár tavasszal 170 vagon szerves trágya érkezett vasúton Helvéciára (a kormány tehát nemcsak ígér, cselekszik is), s ezt a mennyiséget azon­nal felvásárolták, beleágyazták a földbe; ugyanakkor hozzálát­tak az utóbbi években elhanya­golt szőlőtelepítéshez is. Ez az első jelentős eredmé­nye itt a kormány helyes pa- rasztpolitikájának. A második: Helvécián, ahol minden esztendőben baj volt az adófizetéssel, ma már állandóan »naprakészen« állnak az adózási tervvel, sőt, a harmadik negyed­évben négy százalékkal túl is teljesítették. Ez nemcsak a pa­rasztság bevételt forrásainak, hanem politikai öntudatának#a növekedéséből is adódik. Bár tagadhatatlan, hogy amíg nem egy gazdálkodó egész évi adóját befizette már, tíz-tizenöten fity- tyet hánynak az állam iránti kötele’zetlségüknek (mint pél­dául a C0 holdas Újvári János, aki 15172 forint évi adójából még csak 1798 forintot törlesz­tett, a 37 holdas Oláh Ferenc pedig mindössze 200 forintot fi­zetett be a reá kivetett 8502 fo­rintból!) v A dolgozó parasztok politi­kai öntudatának a meg­növekedését bizonyítja a nem­régiben lezajlott tanáesválasz- íás várakozáson felüli sikere is. hat-hét kilométerről is elmen­tek leadni jelöltjükre a voksot, s mert az ellenforradalomban elégetett iratok hiányában nem lehetett pontosan összeállítani a : választók névjegyzékét, önként szavazni 12ü-an jelentek meg olyanok, akik nem szerepeltek a listán. Különösen a köncsögi tanyavilág lakóinál volt tapasz­talható ez az örvendetes politi­kai aktivitás. — Jobban, tudatosabban húz­nak a népi demokráciához a helvéciai parasztok, mint az el­múlt években — így fogalmazza meg Major Sándor, a Hazafias Népfront helyi bizottságának el­nöke. — Félredobták passzivitá­sukat, mert megtalálták hozzá­juk odafenn, a kormánynál a »hangot«. Szólnunk kell a matkói ha­tárrészen működő Szabadság Tsz-röl is. A szocialista szektor 800 holdján azelőtt is jól dől» goztak a tsz-tagok, az ellenfor­radalom óta azonban fokozták szorgalmukat. Eredményeik von­zóan hatnak az egyéni parasz­tok nem kis részére, többen oe is léptek közéjük, s napjaink­ban is tíznek a kérelme van el­döntés alatt. A baj csak az, hogy a tsz nincs még központosítva, s egyelőre nem tud lakást bizto­sítani a belépni szándékozók­nak. a már az építkezéssel kap­csolatos problémát emlí­tettük, beszéljünk arról az aka­dályról is, amely az ellenforra­dalmárok »jóvoltából« eddig gá­tat emelt a községben szép számmal lakóházat építeni aka­rók szándékának a megvalósí­tása elé. Elégették a térképeket is a tavalyi október »hősei«, 6 most újra kell mérni a házpar- eellékat; négy mérnök május óta végzi, s még nem fejezte be ezt a munkát. Mindez persze, bár fékezi, nem állítja le Helvécia általános fej­lődését. A község magáratalálásának az eredményeit summázza tehát az idei ősz Helvécián, de mu­tatja a jövő perspektíváját is. A mozgató erő itt is, akárcsak másutt, a létszámában ugyan kisebb, de az MDP-nél cselekvő­képesebb MSZMP helyi szerve­zete, amely nemcsak párttag, hanem pártonkívüli aktivistákat is sorompóba tud állítani, ha ar­ról van szó: előre*kell lépni! Tarján István Az Lgerszcgi-íélc tartós homokja vilii* ^tt 1 t a t h ,j I r á g } á z á n) * gyakorlati kivitelezése és előnyei A PETŐFI NÉPE ez év szep­tember 24-i számában »Bács- Kiskun és Pest megye homok­talajainak javítása« cím alatt foglalkoztam az Egerszegi-féle tartós homokjavítás elvével s példákkal bizonyítottam a mód­szer helyességét. Mostani cikkem célja e mód­szer gyakorlati kivitelezésének ismertetése. Ha egy homokos területen al­talajtrágyázást akarunk végezni, ehhez az alábbi előfeltételek szükségesek. 1 A talajt először meg kell vizsgáltatni az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézettel (OMI), hogy alkal­mas-e ezzel a módszerrel törté­nő javításra. (Vizsgálat nélkül esetleg a forgatással a termelés szempontjából káros kavicsréteg kerülhet fel.) 2 Rendelkeznie kell a gaz- daságnak kellő mennyisé­gű szerves trágyával, Q Ugyancsak kellő mennyi­1,1 ségű szállítóeszközzel és munkaerővel. A Meg kell kötni az altalaj- * * trágyázáshoz szükséges mélyforgatásra a Talajjavító Vállalattal a kivitelezési szer­ződést. Az altalajtragyázási munkák általában az őszi, téli, tavaszi hó­napokban — szeptembertől áp­rilis végéig — végezhetők el. Leghelyesebb azonban ősszel és télen végezni, különösen gyü­mölcs- és szőlőtelepítés esetén, mivel a tél folyamán a forgatás által fellazított talaj a hó nyo­mása következteüen sokat üle­pedhet. Helyes a szükséges trágya- mennyiséget már a nyár folya­mán kihordani a javítandó tábla szélére s ott összerakni. EZZEL meggyorsíthatjuk az altalajtrágyázás lebonyolítását, mivel kiküszöböljük a távoli helyről való trágyaszállítás okozta időveszteséget. Holdan­ként 300 mázsa félérett istálló- tragya szükséges egy réteg le- leritéséhez. Ha nem áll rendel­kezésre kellő • mennyiségű is­tállótrágya, altkor ez 50 száza­lékban helyettesíthető kom- poszttal, tőzegfekállal, tőzeg- koiuposzttal, vagy egyéb, a gaz­daságban található nyersanyag­gal. Ez a mennyiségű trágya 9— 12 évre biztosítja e területen a sikeres termesztést. Az altalajtrágyázáshoz szük­séges mélyforgatást az SZ— 80-as jelzésű lánctalpas erőgép­pel vontatott PP—50-es jelzésű mélyforgató eke végzi. Ez az eke 60—70 cm mélységű, omla- dékmentes, kb. 50—65 cm széles fenekű barázdát hagy maga után. Ebbe a barázdába törté­nik a trágya beterítése az aláb­bi módon: Az erőgép a rigolekével fo­lyamatosan forgatja a homok- sávokat. A nyitott barázdába fordítja a kihasított földszel­vényt s ugyanakkor új barázdát is nyit. Az erőgép után halad a trágyát szállító jármű, amelyről két fő szórja a barázdába a trágyát, amelyet itt ugyancsak két fő egyenletes. 2—3 cm vas­tagságban, hézagmentesen ősz- szefüggó szőnyegként elterít. A trágyaszállító járművekből any- nyira van szükség, hogy a terítő járművek váltása, a trágya te­rítése állandóan folyamatos le­gyen. Folyamatos trágyaellátás esetén egy erőgéppel egy nap alatt 1,5—2 kh. altalaj trágyázást lehet elvégezni. A szervesanyag-bázistól füg­gően az első, 60 cm mélységben elhelyezett trágyaréteg fölé 15— 17 cm-re 2—3 év múlva elhe­lyezhető egy második szerves- anyagréteg s ha szükséges, ezt követheti újabb 3 év múlva 15 cm-re a harmadik réteg. EGY HOLD 70 cm mélységben történő forgatását altalajtrágyá­zásnál a Talajjavító Vállalat ál­lami gazdaságoknak és egyéni­eknek 1000 forintért, a terme­lőszövetkezeteknek 420 forintért végzi. A költségekhez a kor­mányzat 20 évi hitelkeretet biz­tosít az állami gazdaságok és tsz-ek részére. Az altalajtrágyázással járó főbb előnyök: 1. 20—50 százalékos termés­hozam növekedés (sőt néha en­nél több is). 2. Javul a terület vízgazdál­kodása, mérséklődik az aszály- hatása. 3. Mélyre kerülnek a gyom­magvak, ezért az első évben csaknem gyomtalan a talaj. 4. Olyan növényeket is lehet termeszteni, amely eddig azon a területen nem volt termeszt­hető. Hoffmann Norbert, mezőgazdasági mérnök Főkönyvelőkről - de nem csupán a főkönyvelőknek A z egyik a tavalyi, a másik az idei. Az elmúlt esztendő októberé­nek végén duhaj lumpok betör­tek a helvéciai tanácsházára, tüzet gyújtottak benne, szét­rombolták a berendezését, el­égették az összes iratokat. Aztán feltörték a földművesszövetke­zet boltját, kiraboltak egy Bul­gáriából Németországba mező- gazdasági termékeket, két vagon cigarettát is szállító és az állo­máson veszteglő tranzit-szerel­vényt; tervezték, hogy »rendet« csinálnak a célgazdaságban is, ebek harmincadjára szánták an­nak sertésállományát. Ez volt a »szabadságharc« hel- ’ véciai nyitánya, amit a »hőzön- gők« által számításba nem vett finálé követett: a Kecskemétről megjelent honvédek jól az or­rukra vertek, majd jött novem­ber 4, amely, miként az ország- : ban, itt is véget vetett az »ör- ; dög) színjátéknak«. i Az egyszerű dolgozó parasz- ; tok az ellenforradalom első nap- ; jaiban — akárcsak másutt. — : nem láttak tisztán, de amikor ; égett a tanácsháza, több, mint Tanácsi vezetőkből és szakemberekből álló bizottság vizs­gálta meg a kiskunhalasi termelőszövetkezetekben az állatte­nyésztés helyzetét. Sok hiba mellett dicséretes jelenségeket is tapasztaltak, amelyek bizonyítják, hogy a halasi tsz-ek többsége ismeri az állattenyésztés nagy jelentőségét s céltudatosan törek­szik fejlesztésére. A bizottság nemcsak a jelenlegi állapotokat mérte fel, hanem mindenütt hasznos javaslatokat adott a jöve­delmezőbb jószágtartás megteremtésére. A Paprika Antal Tsz-ben jó lehetősége van a sertéstenyésztés fejlesztésének. Tizennégy meglevő berkshirei törzskönyvezett koca biztosítja ezt. A városi mezőgazdasági osztály jó fajtájú, ugyancsali törzskönyves berkshirei kant adott a termelőszövet­kezetnek, a mezőgazdasági technikum állattenyésztő szakemberei pedig elvállalták a tsz patronálását. A Vörös Október Tsz-ben a szarvasmarhaállomány szapo­rítására törekszenek példamutató buzgalommal. A jelenlegi 84 állat 315 hold szántóra számítva máris azt jplenti, hogy a megyei 10—12 darabos átlaggal szemben Itt 100 holdra 20 marha jut, fejőstehénből pedig hét darab. Az arány jövőre csak javul, mert tavaszra 18 darab saját nevelésű elsőhasas üsző ellését várják. A szövetkezet takarmányról is szépen gondoskodott. 500 köbméter silót raktak el, betakarítottak 500 mázsa rétiszénát, 220 mázsa lucernaszénát darálva etetnek majd. Idén elsőízben vetettek bíborherés keveréket 23 holdon, amely nagytömegű, jó takar­mányt ad. Elvermeltek 2180 mázsa takarmányrépát, amely 680 mázsa nyers cukorrépaszelettel ugyancsak a takarmányforrást bővíti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents