Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-09 / 263. szám

fr A bajai Tűt? István Múzeum kiadványai! A kiadványsorozat azok' son. A gyakorlati jószándék I j S?ílfSTásznú. színes filmalkotás: D o n Mii j oíe közé az irodalmi termékek közé tartozik, melyek — a forradalmi munkás-paraszt kormány terv- szerűségének dús hajtásaként jelentkeznek a vidék kulturális területén. A Művelődési Minisz­térium nyújtotta az első anyagi segélyt a megindításhoz, utána Báts-Kiskun megye művelődési osztályának támogatása tette le­hetővé, hogy Dankó Imre: »Baja irodalma'« című munkája meg­jelenhessen és ezt a további fü­letek kövessék. A programterv világosan körvonalazza a célt, melynek érdekében a három északbaCskai járás tudományos dolgozói és írói most sorompóba állottak. »Tudományos igénnyel é-s Ismeretterjesztő céllal feltár­ni és megismertetni a terület történelmi néprajzi, régészeti, ipari és képzőművészeti, vala­mint természettudományos kér­déseit." Ügy az első füzet, Sóly­mos Ede »Jelky András a hite­les adatok fényénél", mint most a második, Dankó: "Baja iro­dalma" ennek a célkitűzésnek es igénynek teljesen megfelel. Ennek ellenére észre keil vennünk, hogy van ebben a füzetben valami, ami igen al­kalmas arra, hogy félreértésre adjon alkalmat. Ez maga a cím. Aki a kiadványt ezzel a címmel a kezébe veszi, azt azzal a gon­dolattal cselekszi, hogy egy iro­dalomtörténeti esszét fog olvasni 3a ia város irodalmáról. íróiról és alkotásairól. Ám a cím és a Tartalom nem fedik egymást. — Előbbi irodalmat ígér, utóbbi bibliográfiát ad. Mi, akik jól tudjuk, hogy a munka eredeti címe Baja bibliográfiája volt s csak a dolgozat nyomdai szedé­se közben változtatták azt meg ama meggondolás alapján, hogy népszerűbb zászló alatt fusson a füzet a dolgozók közé. akiktől nem lehet megkívánni, hogy az összetett, idegen szó értelmét helyesen fogják fel s ezért a azonban mégsem ment fel az alól a vád alól, hogy a címvál­toztatás elhamarkodottan, mé­lyebb meggondolás nélkül tör­tént. Nem gondolták meg ala­posan, mit jelent egy város «irodalma« és ftrit annak "bib­liográfiája«. Ám akár jó. akár rossz a cím, az mitsem változ­tat a lényegen, hogy maga a munka jó s olyan segédeszköz a jövő kutatói kezében, mellyel hosszú esztendők búvárkodását küszöbölheti ki. Nincs azonban igaza Dankónak abban, amit a Beve­zetésben hangoztat, hogy Baján a helytörténeti kutatómunka «egészen elsekélvesedett«. Sem­mivel sincs alacsonyabb szín­vonalon, mint más hasonló nagyságú városban. Az igaz, hogy helytörténeti bibliográ­fiája Bajának valóban nem volt eddig, de nem volt és ma sincs Kecskemétnek, Halasnak, nincs Szegednek és Szentesnek se, ahol az ilyen gyűjtések a me­gye 1938. évi monográfiájában már napvilágot láttak. — Nem oszthatjuk felfogását azért sem, mert IVányi István bajai tanár­nak volt s vannak munkái, me­lyek ennek a városnak múitjá« val foglalkoznak. Erős szálak fűzik a város helytörténetét Margalits Edéhez és Dudás Gyu­lához, még akkor is, ha e szer­A kalocsai járásban már két héttel november 3 előtt tudta mindenki, hogy Rózsahegyi Kál­mán, gycmántdiplomás művé­szünk Kalocsán a Falu rosszá­ban lép színre. Nem csoda, hogy nagy volt az izgalom, s ezzel egyenes arányban nőtt termé­szetesen a jegyek vásárlóinak száma is. Vasárnap este a kalocsai kul- túrbáz nézőterén még egy gom­bostűt sem lehetett volna lcej- legkisebb gátlásuk is támadhas- teni, annyian voltak Nem csoda, ————rv— ■■ — A homokvilág KISZ-szervezete zők vármegyei viszonylatban dolgoztak is. Igen érdekes sajátsága Dankó könyvének, hogy a vá­rosról szóló írások címjegyzékéi 13 fejezetben tagolja s ezzel a munka használatát jelentősen megkönnyíti. Végül ncv- és tárgymutatót ad abc sorrend­ben, ezzel teljesen kiküszöböli azt a fogyatékosságot, mely nél­küle feltétlenül előállott volna, mikor a címanyagból valamely müvet, vagy szerzőt kikeresen­dő, ez az alfabetikus elrendezés elmaradása miatt nehezen sike­rült volna. Másik érdekes sajátsága, hogy minden fejezet elé rövid beve­zető-ismertetést ad s ezek lán­colatából egy kerek, rövid vá­rostörténet adódik. Ezek arról győznek meg, hogy a szerző] nemcsak hozzáértéssel, tudomá-i nyos felkészültséggel kezelte anyagát, hanem a vidéki kul­túra nemes szolgálata mellett a város iránt érzett mélységes sze reteítel és odaadással is tette. Ilyen adottságokkal rendelkező kutató és író tollából érdeklő­déssel várjuk másik beígért munkáját, a bajai regesztákat, mely ha egyszer — reméljük rö­videsen — a közönség kezébe kerül, rendkívül megkönnyíti Baja történetének feldolgozását élvonalbeli történeti alaposság­gal. Z. Mák Máié 1936 októberéig nálunk, Pál­ma,ostora külterületén is mű­ködött egy DISZ-szervezet. Ez — a hibái mellett is — helyesen és jól dolgozott. Az ellenforradalom azonban a mi szervezetünket is szétosz­latta, de azoknak a fiataloknak, akik három—négy éven át ének­kari, táncpróbákon, a sakktábla mellett, vagy éppen láncközben együtt töltötték az estéket, bi­zony nem tetszett a szervezeti élet megszűnése. Ezért minden igyekezetükkel azon voltak, hogy alakítsanak egy ifjúsági szerve­zetet, s ez öv januárjában létre is jött az EPOSZ. Megkezdődött a fiatalok tömegvándorlása, szervezetbe való özönlése; jött boldog, boldogtalan, jött, mert jöhetett. Ez a szervezet jó volt akkor, mert valóban összefogta, egybetömöritette az ifjúságot. — Az EPOSZ létszáma állandóan emelkedett, júniusban már el­érte a 70 főt. Az EPOSZ-munka mellett fi­gyelemmel kisértük azonban a márciusban megalakult új, egy séges ifi szervezet, a Kommu nista Ifjúsági Szövetség műkö­dését. Gondolkodtunk: vajon nem alakulhatna-e át a mi EPOSZ-szervezetünk KISZ-szé? Nem lehetne-e a 70 fiatalból ki­válogatni azokat a becsületes, józan gondolkodásúnkat, akik hűek a néphez, a kormányhoz,\ a Magyar Szocialista Munkás­párthoz? A feleletet maguk a fiatalok: adták meg akkor, amikor elha­tározták, hogy az EPOSZ-t KISZ-szé alakítják át, de úgy,: hogy megválogatják, kik lesz-] nek a tagjai. S ma 32 taggal működik Pál-: monostora kültelkén a Lenin, nevét viselő KISZ-szervezel. • Felvetődhet a kérdés: lehet-] séges az, hogy az egyszerű pa-\ rasztfiatalok olyan szervezetet] hozzanak létre, amelyikneki Kommunista Ifjúsági Szövetség a neve. olyan név, amelyiket igyekeztek bemocskolni az el­lenforradalom idején? A példa mutatja: lehetséges! Igaz, beszélgettünk a fiata­lokkal erről a gyűléseken és egyenként is, s így jöttek rá, hogy a szocializmus felé vezető egyetlen helyes út az, amelyi­ken a párt vezetésével a KISZ halad. És itt, a tanyavilágban, a homok hazájában a fiatalság többsége lelkesen segíti és tá­mogatja pártunkat, kormányun­kat a szocializmus építésében. Budai Imre, tanító, KISZ-titkár A Kiskunhalasi Kinizsi AC váltója, amely az országos atlétikai váltóbajnokságok során a 4x800 m-en 3., a 4x400 m-en 4. he­lyezést ért el. Balról jobbra: líorböck—Oraveez—Foganod—Halász. hiszen az idősebbek mellett a fiatalok is kíváncsiak voltak a népszerű Kálmán bácsira. Az előadás megkezdése előtt tört ki a botrány. Ben ke Ferenc, a kul- lúrház igazgatója a függöny elé lépve kijelentette, hogy Rózsa­hegyi Kálmán beteg, ezért nem jöhetett le Kalocsára.* Kár lenne visszaidézni azt a mcltatlaiikodást, ami a terem-; ben voit, na meg azt a bejelen-] test, hogy az idős művészt 30 ] órakor hallották a rádióban j szerepelni. Elég, ha megmond-1 juk, hogy a kuítúrház vezetői I már egy héttel az előadást meg­előzően tudták, amit néhány! perccel az előadás megkezdései előtt, a jegyek megvétele után] jelentettek be. Miért nem tud­ták előre értesíteni a közönsé­get? Azért, mert a rekordbevétel] húzta ki a kuitúrházat a pénz­telenség kátyújából. A kuítúrház vezetőinek, de] évről évre emelkedik. Érdemes tanulmányozni az erre vonat­kozó statisztikai adatokat. A fel- szabadulás előtt Magyarországon az egy lőre juta átlagos cukorfo­gyasztás 10—13 kiló volt. 1950- ben viszont már 16,3 kilogramm, 1955-ben 34,5 kilogramm, 1956- ban pedig 35,40 kilogramm, vagyis több mint negyed mázsa. Ebből nem nehéz kiszámítani, hogy az országnak évente 35 C00 vagon cukrot kell termelni ah­hoz, hogy a lakosságot cl tudjuk látni. Az állandóan növekvő szük­séglet kielégítése érdekében né ügy látszik a városi tanács mű- j pünk állama korszerűsítette, bő- velődési osztályának sem számit,! vitette a cukorgyárakat. A cu- hogy mi a véjíményc a nagykő-j korgyártás mennyiségi növelésé- zönségnek. Az előbbiekből lát-! hez azonban szükséges a nyers- szik, hogy csak egyre gondolnak:! anyag mennyiségi emelése is. a pénzre. ! Évente legalább 180 000 vagon A kultúrhaz vezetőjének ez az j cukorrépára van szükség, ha azt eljárása, na meg az előadás nem-! számítjuk, hogy holdanként 100 csak »a falu rossza«« volt, — ha-! mázsa terein, akkor 180 000 hol- nem a város rossza is. Gémes J dón kell termeszteni. Az állam jelentős kedvezmé­nyeket b.ztosít azoknak, akik szerződést kötnek cukorrépa ter­mesztésére. Égy hold cukorrépá­ról közepes termés esetén 7—■ 8000 forint jövedelme van a ter­melőnek, inig ha ugyanezen a területen kenyérgabonát, vagy kukoricát termeszt, legfeljebb fele ennyi a bevételé. Egymás­után alakulnak megyénkben cu­korrépatermesztő szakcsoportok. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, termelőszövetkezeti cso­portok és a termelői társulások nagyüzemi felárat kapnak, ha a területüktől függően nagyobb mennyiségű cukorrépát szállíta­nak le. 500 • katasztrális holdig ezer mázsát, ezer katasztrális holdig 2500 mázsát, 1000 kataszt­rális holdon felül pedig 4000 má­zsát meghaladó mennyiségű eu-' korrépát kell beszállítani ahhoz, hogy az egész átadott répameny- nyiség után mázsánként 3 forint felárat kapjanak. CSALÁDANYA mind a kettő, gyermekek szülői és nevelői, őket — időrendi sorrend­ben — a szüleik után a munkásosztály nevelte és a párt. Ügy nevel­ték őket, hogy fáradsá­got nem ismerve tud­janak helytállni a leg­nehezebb időkben is a párt ügyéért, az egész dolgozó nép boldogulá­sáért. És velük nem mondott csődöt ez a nevelés: a legnagyobb megpróbáltatások ide­jén, a tavalyi ellenfor­radalomban sem inog­tak meg, s a férfiak zö­mét megszégyenítő bá­torsággal álltak ki a proletárdiktatúra mel­lett. Ezért tüntette ki őket kormányunk a »Ma­gyar Szabadság«« ér­demrend bronzfokoza- tával. Az egyik: Pankovics Józsefné elvtársnő, a megyei nőtönács titká­ra; 1944 óta vesz részt tevékenyen a mozga­Az ídéll ismét a ÍÖldmŰVCSSZÜ" vetkezetek termelési felelősei kü­lás nélkül dolgoztak, pedig a máshonnan fel­vonuló sztrájkolok ké­zigránáttal ijesztgették őket. Nem, a munka nem állhat le, Fekete Pálnénak lett igaza, aki Két kommunista asszony lomban, s egyszerű, szerény magatartásá­ért, tárgyilagosságáért, segíteni akarásáért nem csak a közvetlen mun­katársai szeretik, be­csülik, hanem min­denki, akiivek az évek ' folyamán a segítségére sietett, valamilyen ügyes-bajos dolgát in­tézte. Tavaly, az ellen- forradalom fegyveres leverése után az eszmei zűrzavar közepette, magát nenr kímélve járta az üzemeket, fel­világosította a kevésbé öntudatosokat, szervez­te a pártot. Sokan kér­dezték akkor, s kérde­zik ma is: honnan az energia ebben a kicsi, törékeny asszonyban? A másik: Fekete Pai­ne elvtársnő, a kiskun­félegyházi dohánybe­váltó párttitkára. Több­ször akarták már füg­getleníteni, magasabb funkcióba helyezni, de o nem ment, ott ma­radt a termelőmunká­ban, a munkatársai kö­zött. Csupaszív, talpra­esett, leleményes em­ber, akkor érzi magát elemében, ha problé­mákat kell megolda­nia. Megtörtént, hogy a túlnyomórészt nőket foglalkoztató üzemben a fizikai dolgozók és az irodisták között ellen­tét keletkezett. — Ma­nikűrösek! — fakadtak ki az előbbiek az utób­biak ellen. Nosza, a párttitkárnő intézke­dett, s azóta minden szombaton megjelenik az üzemben a manikű­rös, hogy a fizikai mun­kát végző nők is min­den különösebb vára­kozás nélkül ápoltat­hassák a körmüket, s ne lehessen okuk az effajta ellentét szitásá­ra. A tavalyi sztrájk ide­jén az üzemben megál­lás nélkül dolgoztak, pedig a máshonnan fel­vonuló sztrájkolok ké­zigránáttal ijesztgették őket. Nem, a munka nem állhat le, Fekete Pálnénak lett igaza, aki maga mutatott példát, hogy dolgozni kell, mert különben a mun­kásság vallja kárát. A párttitkárnő úgy állt a hőzöngők elé, mint aki el van tökélve a vég­sőkig menő harcra. Ö győzött. S neki köszön­hető nagyrészt, az ő magatartásának, felvi­lágosító munkájának, hogy a gyárban kettő híján annyi a párttag, mint tavaly volt. — Mi a titka példa­mutató helytállásának? A felelet mind a két esetben ez: kommunis­ták! Kormányunk elisme­rése mellett kísérje őket életük folyamán mindannyiunk tisztelete és szeretető. T. I. ;tik a eukorfcpatermelési szerző- Idéscket. Megyénk terve több : mint 5200 katasztrális hold, ezt ;a tervet 71,7 százalékra teljesí­tette eddig a MÉSZÖV. Bár a [tervhez viszonyítva, országos vi­szonylatban. jó eredményt értek ;cl a megye földművesszövetke- z.etei, nincs ok az elbizakodott­ságra, mert a bácsalmási, bajai, kalocsai és a dunavecsei járás­ban eléggé lemaradtak a szerző­déskötéssel, A kormány úgy akarja előse­gíteni a cukorrépatermesztést, hogy anyagilag érdekeltté tette a termelőt. Reméljük, hogy a he­lyes áraknak meglesz az ösz­tönző erejé. Az egész ország ér­deke, hogy megyénkben is telje­sítsék a földművesszövetkezetek a tervet. Csak így tudjuk bizto­sítani a belföldi cukorszükscglc- tet cs azt, hogy esetleg exportra is szállítsunk, mert a cukor érté­kes valuta. Sok olyan cikket kapnánk érte, amelyre szüksé­günk van. Sajnos, az idén nem­csak hogy nem tudunk expor­tálni, hanem még behozatalra is szorulunk. Ezt szeretnénk elke­rülni a jövőben, ezért kétszere­sen fontos a szerződéskötési ter­vek teljesítés«, Nagy és szép feladatra vállalkozott a szovjet filmgyártást !amikor elkészilette Cervantes világhírű regényének filmváltoza- ! lát. A klasszikus regény fiXmremtelét csak olyan rendező old- ; háttá meg, aki nemcsak sokoldalú és tehetséges rr\üvész, Iranern > igen művelt ember is. Mindennek a követelménynek kitűnően ; megfelelt az ismert szovjet rendező: Kozincev. Sikerült százez- ; rek közös kincsévé lennie a regény mélyen embéri gondolaíflit I és vidám optimizmusát. Filmünk hőse: Don Quijote, tragikomikus cselekedetei mel- ; lett a nemes, szép eszmék harcosa, amelyet az őí korában nem [értenek meg. A búsképű lovagot gyakran megalázzák, kigúnyol- ! ják, szikár alakja mégis az emberbe vetett őszinte hitet sugi- : ruzza. Összeütközik a körülötte levő világ közönyével és még- • sem szánalomra méltó, hiszen a világ gonoszsága ellen küzdő ember mindig nagyszerű és nemes. Don Quijote lelkesülten be­szél az emberekbe vetett hitéről és közben álmait' követve, ádáz harcot vív a szélmalommal. Hősünk tragikomédiájának talán leg- félejthetetlenebb ábrázolása ez a jelenet. A címszerepet a világhírű Cserkaszov alakítja őszintén és nagyon emberien. Hű segítőtársát, Sanchó Pankát, Tolubjejev személyesíti meg. , A szovjet filmgyártásnak ezt a világszerte négy sikert ara­tott alkotását megyénkben először a szélesvásznú kecskeméti Ár­pád Mozi mutatja be november 7-től 13-ig. Nemcsak a falu rossza...

Next

/
Thumbnails
Contents