Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-10 / 264. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek ! | MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Ara 50 fillér itnruui ww.iWM!imi<itr.iiiiiy ...ii—wum Te rmelőszövetkezeteink helyzete a Politikai Bizottság határozata tükrében — ezzel a címmel rendezett tanácskozást a megyei pártbizottság. A megbeszélésen résztvett Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizott­ság tagja, a járási és városi pártbizottságok titkárai, osztály- vezetői s a mezőgazdaság területén dolgozó szakvezetők. A tanácskozáson Erdősi József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője elnökölt. A felszólalók sorra elmondották, hogy az általuk meglátogatott termelőszövetkezetek­ben milyen tapasztalatokat szereztek, mennyire ismerik a szövet­kezeti dolgozók a Politikai Bizottság határozatait, milyen tervek vannak a szilárd, eredményes gazdálkodás fejlesztésére, s milyen hibákat kell még felszámolni ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink vonzó, példát mutató közösségek legyenek az egyénileg dolgozó parasztok előtt. A tanácskozás során felszólalt Fehér Lajos elv- társ is, s összegezve az elmondottakat, értékes javaslatokat adott a további munka folytatásához. 1957. NOV. 10. VASÁRNAP Három év ólait 700 hold erdőt telepítenek Kecskeméten és közvetlen környékén A tavasszal, az Országos Ta­lajvédelmi Tanács megalakulása után jött létre a megyei talaj­védelmi bizottság, amelynek me­gyénkben az a legfontosabb fel­adata, hogy elősegítse a futóho­mok hasznosítását, megkötését. Kiváló munkások Kovács Ferenc régi tagja a Kecs­keméti Cipőgyár kollektívájá­nak. Ügyes kezű, szorgalmas fia­talember, több reszorton is tud dolgozni. Jelenleg talpállító. A napi termelés nagyobbik részére, azaz 500 pár gyermekcipőre he­lyezi az előírt nagyságú talpat, úgyszólván kifogástalanul. A bizottság a napokban tar­totta harmadik összejövetelét a Bugaci Erdőgazdaságban. Meg­tekintették Horváth László erdő­telepítési kísérleteit; ő a facse­metéket mintegy 50—60 centi­méter mély árokba ültette, tud­niillik ebben a mélységben nem tesz kárt bennük a cserebogár pajorja, több nedvességhez jut a kis növény és az árok megvédi a homokveréstől is. Az összejövetelen megvitatták Kecskemét hároméves erdősítési tervét. Eszerint három év alatt mintegy 700 holdnyi erdőt tele­pítenek a városban és közvetlen környékén. Elsősorban az ipari üzemek fásítását valósítják meg (konzervgyárak, lakatosipari vál­lalat, stb.). A vásártér és a vá­góhíd mellett erdösávot létesí­tenek, majdnem a Műkertig. A Vörös Csillag Termelőszövetke­zet táblái mellett, amely egyben zet táblái mellett 300 m hosz- szú és 20 méter széles erdösávot terveznek. A terv részletes kidolgozása december végéig készül el és a jövő év tavaszán már megkez­dik a munkát. Megvalósítását elősegíti majd a készülőben levő talajvédelmi törvény, amely megbünteti azokat, akik kárt tesznek az új erdőtelepítések­ben, facsemetékben. Tudományos előadást tartanak Kecskeméten cs mesterséges holdról November 15-én. pénteken este 6 órai kezdettel a Szakszer, vezetek Székházában (Cifrapa- lotában) Magyar János, a TTIT megyei szervezetének tudomá­nyos titkára »A mesterséges holdtól az űrhajózásig« címmel nyilvános eladást tart, Ma az egész világ érdeklődé­sének középpontjában a Szov­jetunió által felbocsátott két mesterséges hold áll. Az embe­rek többsége azonban nem is­meri a mesterséges hold műkö­désének és jelentőségének tudo­mányos magyarázatát, annál is inkább, mert a szputnyik I. és szputnyik II. a tudományos vi­lágban is meglepő fordulatot idézett elő. Ezért rendezi meg a Hazafias Népfront és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa a TTIT-tel kar­öltve a nagy érdeklődésre szá- mottartó előadást. Az előadás­sal kapcsolatban a TTIT-hez már előre különféle kérdéseket lehet intézni a mesterséges holdról, amelyekre szintén válaszolnak majd az előadás keretében, ryugatra is exportál a Kecskeméti Gépgyár Az exportküldemények útját vizsgálva, érdekes jelenségekre figyelhetünk fel. Míg régebben a Kecskeméti Gépgyár export- termékei a népi demokratikus országokban és Távol-Keleten találtak piacra, addig az export­küldemények útja az idén na­gyobbrészt a nyugati kapitalista államokba és Közép-Keletre irá­nyul. A kapitalista országok kö­zül a gyár legnagyobb vevője Anglia. A kiszállított fürdőká­dak 25 százalékát ő vásárolta; meg. Komoly mennyiség jutott; a svájci piacra, Törökországba,: Görögországba s újabban Egyip­tomba is. A népi demokratikus országokba a külföldre irányi-» tott exporttermékek 33,1 száza-1 léka került. Á népi demokra-| tikus országok közül a Németi Demokratikus Köztársaság vá-1 sárolt legtöbbet a gyár termé-t keiből, — a fürdőkádból. f Jogi tanácsadás nők részére Egyszerű, szerény kis tábla hirdeti néhány ruip óta a városi nőtanács Széchenyi tér 20. szám alatti helyiségének Icapuja mel­lett, hogy a tanács keretén be­lül megvalósult egy többszörö­sen megemlített javaslat: a jogi tanácsadás nők részére. A ta­nács. a bíróság és más hiva­talos intézmények egy kissé mindig távol álltak az asszonyok szívétől, már olyan értelemben, hogy ügyes-bajos panaszaikat csak eltörpülve látták, mikor a komoly, tekintélyt parancsoló hivatali ajtókon beléptek. No, néha akkor ott ülhetett, akármilyen. jóindulatú, segí­tésre kész elvtárs, az első meg- illetődéstől allg-alig jött meg egy-egy félénkebb asszony sza­va. S mivel a nők baráti légkör­ben, asszonytársaságban szaba­dabban, f eszteleneb bül beszél­nek dolgaikról — már régóta kí­vánatossá vált volna egy jogi tanács létrehozása kizárólagosan az ő számukra. Ezt valósította meg a Kecskemét Városi Nőta­nács példás kezdeményezése. A kis tábla még azt is hirdeti, hogy minden pénteken 9—11 óráig el lehet ide látogatni a ta­nácsot, segítséget kérő asszo­nyoknak. Két jogász ember, Gö- möri és Rákos elvtársak szíve­sen vállalták a feladatot négy népi ülnökkel — a nőmozgalom négy régi harcosával — egye­temben. S elgondolásuk és ha­tározott szándékuk, hogy a nők­nek család-, munkajogi és más egyéb jogügyi problémák eliga­zodásában és megoldásában a lehető legnagyobb segítséget nyújtsák. Szerényen, szinte észrevétle­nül zajlott le az első »tanács­adás«, amelyen tulajdonképpen az eddig beérkezett szóbeli pa­naszokra és levelekre fogalmaz­ták, beszélték meg a választ. — Látogató — hiába várták — nem jött. Ez azonban érhető is. — A kiskunfélegyházi úttörők november 7-én, délután csillag­túrát rendeztek, melynek kere­tében sikeresen letették az újoncpróbákat. Kevesen tudják még, hogy má­ris megkezdte működését ez at jogi tanács, s hogy milyen szí-| vés segíteniakarással várja az\ asszonyokat. AMÍG EGY FÖLDI TÁRGY­BÓL MESTERSÉGES HOLD LESZ SZIMATH KÁZMÉR ÍRÁSA \ (3. oldal) KECSKEMÉT AZ ELLEN- FORRADALOM NAPJAI­BAN A KISLAKASÉPÍTÉSEK FÖ AKADALYARÖL (4. oldal) ÜTKÖZET KAR VOLT KILÉPNI (5. oldal) AZ IFJÜSÄG ÖRÖK PÉLDAKÉPEI SPORT (6. oldal) A RÉGI VILÁG ROTHADT GYÜMÖLCSE TAKARÉKOSSÁGI FÓRUM KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) 147 dekás libamáj A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál megkezdődött a szezon. Naponta több ezer puly­kát, hízott baromfit dolgoznak fel. Különösen az utóbbi idő­ben növekedett meg a libafel­vásárlás, s ezzel kapcsolatosan a feldolgozás üteme is. A libák­ból kiveszik a májat és naponta mintegy 2 mázsára valót szál­lítanak külföldre értékes valu­táért. A libamáj nagy vásárlói Svájc, Franciaország, Németor­szág. Sajnos, a gyár nem tud annyi libát feldolgozni, annyi májat »elővarázsolni«, amilyen nagymértékben jelentkezik a külföldi piac igénye. Mint érdekes eseményt említ­jük meg, hogy az egyik libából X kiló 47 dekás májat vettek ki, A laza munkafegyelem nem újkeletű jelenség üzemeinkben, viszont az is tagadhatat­lan tény, hogy az ellenforradalom után jelentősen megnőtt a fegyelmezetlenek »tábora«. Ha saját lábunkon akarunk megállni és az általunk létre­hozott jövedelemből élni, akkor meg kell mondani: itt az ideje, hogy visszaszerezzük a fegyelmezett munka becsületét. Ez egyik előfeltétele az évvégi nyereségosztásnak is. Aki netán ebben kételkedne, az látogasson el a Kecskeméti Gyufa­gyárba, Cipőgyárba és ott elmondják, hogy milyen döntő jelentősége van a nyereségrészesedésben a fegyelmezett mun­kának. Ezekben a kollektívákban az igazolatlanul mulasztó olyan, mint a fehér holló. Másutt azonban egyesek átjáró­háznak tekintik a gyárat. A Kecskeméti Gépgyárban két- három ember naponta igazolatlanul mulaszt. A Kecskeméti Konzervgyárban ugyan jobb a helyzet, mint tavaly, de még mindig sok a mulasztó. Hasonló a helyzet a Bányászati Be­rendezések Gyárában és még néhány helyen. De nemcsak a sok hiányzás mutatja a meglazult fegyel­met. A munkafegyelem lazulásának ez a legszembetűnőbb formája. Nem kisebb kárt okoz üzemeinknek a fuserálás, a sétálgatás, a lázas semmittevés számos változata is. Igazságtalanok volnánk, ha eltagadnánk, hogy e hibák­ban részük van az üzemek irányítóinak is, mert a műszaki előkészítés hiánya miatt gyakran kénytelen szédelegni a munkás, vagy karikába állva tereferélni. De táplálja a fegyel­mezetlenséget az is, hogy egyes művezetők a »jófiú« szerepét játszva igazolnak olyan távollétet, amelyről mindenki tudja, hogy az igazolatlan mulasztás. Elég ezt egyszer megtenni, s mindenkihez eljut a hír, s oda a művezetői tekintély is. Hangoztatjuk azt is, hogy aki munkát vállal, az kötelezi magát a vállalati rend és fegyelem betartására. Mégis talá­lunk olyanokat üzemeinkben, akik baráti körökben nyíltan hangoztatják: elmennének a munka temetésére. Olyanok is vannak az üzemben, akik csak azért jöttek ide, hogy neve legyen a gyereknek, ne mondják rájuk, hogy munkakerülők. Igaz, az ilyenek nem sokan vannak és egyre kevesebben lesz­nek. De ott vannak az üzemben és naplopásuk, szavuk fer­tőzi környezetüket. Hátráltatja a szocialista munkaerkölcs kialakítását az a tény is, hogy üzemeinkben sok a kétlaki munkás. Méginkább nehezítik a munkafegyelem megszilárdí­tását üzemeinkben a deklasszált elemek. Ezek helyenként nyíltan agitálnak a proletárfegyelem ellen, s igyekeznek olyan szemléletet kialakítani, hogy munka nélkül is lehet pénzt keresni. Csak néhány dolgot említettünk a fegyelmezetlenség okai­nak csokrából. Ezek is világosan példázzák, hogy változta­tásra van szükség. A változtatást pedig csak közös erővel lehet megvalósí­tani. Ehhez az kell, hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink barátságot kössenek azokkal a munkásokkal, akik élnek- balnak a gyárért, tekintélyük van a dolgozók előtt. És ha majd ők mondják: ki az üzemből a lógóssal, munkakerülővel, sétálgatóval, akkor valóban gyorsabban tudunk haladni a fejlődés útján, gyorsabban tudjuk megteremteni azt az alapot, mely szükséges ahhoz, hogy saját lábunkon álljunk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents