Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

Cél: a dolgozók igényeinek gyors kielégítése \

— *

♦

Hogyan intézi a kecskeméti SZTK alközponti a nyugdíj és családi pótlék ügyeket?

NEGYVEN ejztencÍEfe.

Beszélgetést folytattunk Virányi Imrével, a kecskeméti SZTK alközpont ügyvezetőiével, az ügyintézés egyes kérdéseiről. — Az ügyek gyors elintézése a pontos munkától függ — mondotta Virányi elvtárs — és ennek alapfeltétele a szakképzettség. Mi a dolgozók nagy tömegeinek ügyét intézzük nap, mint nap, ezért különösen fontos a gyorsaságra és a pontosságra való törekvés.

KÉRDÉS: Mit tesznek annak érdekében, hogy még gyorsabb legyen az ügyintézés?

VÁLASZ: Adminisztratív dolgozóink képzettségét eddig is igyekeztünk szaktanfolyamokon növelni. Most, dolgozóinkkal egyetértésben emeltük a szaktan- folyamok időtartamát. Egyes csoportoknál heti három óra helyett heti 5 órát, más csoportoknál a havi 8 óra helyett havi 18 órát foglalkoznak szakmai képzéssel.

KÉRDÉS: Milyen eredményeket értek el eddig például a nyugdíjügyek intézésében?

VÁLASZ: A nyugdíjügyek elintézésének időtartama országosan 40 nap. A kecskeméti SZTK alközpont a nyugdíjügyeket 40 napon belül intézi. Ha azonban

különösebb akadály nem merül fel, 5—6 nap alatt elintézést nyer a nyugdijára jogosult ügye.

KÉRDÉS: Hogyan történik a táppénzek folyósítása?

VÁLASZ: Arra törekszünk, hogy a dolgozók várakozási ideje minél rövidebb legyen. Ennek érdekében bevezettük a táppénzek hetenként kétszeri folyósítását. A csütörtöktől szombatig beérkezett vidéki igényléseket szerdán reggel, a hétfőtől szerdáig beérkezett igényléseket pedig szombatén reggel postázzuk.

KÉRDÉS: A családi pótlékok folyósításánál vannak-e hasonló eredmények?

VÁLASZ: Talán ezzel kapcsolatban számolhatunk be a legszámottevőbb eredményekről. Családi pótlékot havonta ötször utalunk. Először a rendes munkaviszonyban állók részére folyósítunk. Ennek határideje a •tárgyhónap vége lenne. Ezt a határidőt azonban sikerült leszorítani a hónap 18. napjára. A dolgozók közt bizonyára mór megszokottá vált, hogy 20-án csenget a postás a családi pótlékkal.

Vannak azután olyan dolgozók, akik munkahelyet változLenin, ha csak tehette, mindig a tömegek között tartózkodott, úgy hirdette a szocialista forradalom eszméit, s világosította az emberek tudatát, hogy csak a proletárhatalom teremtheti meg Oroszország, az orosz nép jólétét. A szovjethatalom kivívása és megszilárdítása a munkások és parasztok szoros szövetsége útján lehetség' '

, 1

tattak. Ez változást jelent a mii adminisztrációnkban is. Hogy! ezeknek a dolgozóknak ellátott-} ságában se következzen be ki-1 esés, havonta háromszor, soron-! kívül utalunk ki családi pótlé-í kot részükre.

Végül a termelőszövetkezeti t tagok családi pótlék folyósítását { említem. Részükre minden hó- * nap 15-ig folyósítunk. Ha azon ban hat tsz-tag családi pótlét ügye összejön, soronkivül utal-; juk ki részükre is a pénzt. !

Megemlítem még, hogy a bajai SZTK alközpont hozzánk tartozik és az ügyintézés mód-, szereit is átvette tőlünk. Ta-, pasztalatcserékkel igyekszünk | munkánkat tovább javítani. A, dolgozó érdekében végzett mun-} kánk tökéletesítéséhez nagy se-| gítséget nyújt az alközpontban J működő pártszervezet is. Az elv-} társak tgbbsége megfelelő szak-} mai képzettséggel rendelkezik és| csaknem minden csoporton be-| lül van egy-két kommunista.} Örvendetes, hogy az elvtársak-1 hoz egyre nagyobb bizalommal | fordulnak különböző problémá-} ikkal a dolgozók és nagyrészt* ennek köszönhető, hogy az ál-1 talam felsorolt eredményeket * elértük. J

N. O. i 1

Képünkön: Lenin a parasztok között.

AZ OKTÓBERI NAPOK ELŐTT ITT REJTŐZÖTT LENIN

cÁ Jltiitltiki káfL&Lna” nyomában |

Ü

A fegyveres felkelés ideje még nem érkezett el. A pélcr- ; vári munkások tüntetését a fehérek vérbefojtották. Szétverték a > bolsevikok lapjának, a Pravdának szerkesztőségét is. Július 7-én j kiadták a parancsot Lenin letartóztatására, Razlivban egy kuny- i hóban rejtőzött cl a forradalom vezére. Innen szervezte, irányi- I toíta a párt tevékenységét.

Magyarok a szovjetközíársaság védelmélicn

A szovjet múzeumok dicső ereklyeként őrzik azokat a dokumentumokat, amelyek a nemzetközi brigádok hősi harcát örökítik meg. A nemzetközi brigádok, magyar, cseh, szlovák, kínai, román, jugoszláv, lengyel és más nemzetiségű katonákból álltak. Többségük mint hadifogoly élt Oroszországban és az Októberi Forradalom győzelméért az orosz munkásokkal és parasztokkal vállvetve szálltak síkra. Az orosz proletariátus törekvéseinek és vágyainak megvalósításában saját céljaik elérésének zálogát látták.

Oroszországban a forradalom idején külföldi kommunista csoportok működtek s ezek egyre több külföldit toboroztak a nemzetközi brigádokba. Munkájukat a hadifoglyok össz- orosz irodája, valamint a külföldi munkások szibériai bizottsága és más szervezetek is segítették.

A

z Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja 1918 március hó 24-én Moszkvában alakult meg. Munkájában tevékeny részt vett Kun Béla és Szamuelly Tibor is. A csoport hetenként kétszer kiadta a -Szocialnaja Revol- jucija« című újságot. E kiadvány célja az volt, hogy ... "terjessze a kommunista eszméket a volt magyar hadifoglyok és Magyarország proletárjai között.-- — A lap első szerkesztője Szamuelly Tibor az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság és a Magyar Kommunista Párt kiemelkedő vezetője volt. Ezenkívül ő szerkesztette a Moszkvában magyar nyelven megjelenő »Vörös Ujság«-ot is.

Olvassuk el, mit ír erről a Szovjet Hadsereg Központi Múzeumában elhelyezett »Krasz- nojarszkij Rabocsij« című lap:

»Moszkvában megalakult a különféle nemzetiségű kommunista csoportok szövetsége, amely élére állt az Oroszországban élő külföldiek forradalmi mozgalmának. Ezen belül különösen aktív tevékenység folyik a magyar csoportban. A szövetség tagjai a nyugrt-európai proletáriátus legkiválóbb harcosai és vezetői.«

A magyar kommunisták nagy szerepet játszottak a magyarokból álló nemzetközi csapatok megalakításában. íme egy távirat: »Megalakult a magyarokból és osztrákokból álló nemzetközi század. A század a frontra indult.-'

'1918-ban, amikor a szovjet köztársaságot nagy veszély fenyegette, Moszkvában Winer- man vezetésével, magyar forradalmi katonai egység alakult. Ez a csapat részt vett a moszkvai ellenforradalmi próbálkozások meghiúsításában, majd az aszt- rahányi harcokban.

1918—1959-ben a legfontosabb front a keleti volt. Itt dőlt el a forradalom sorsa. E fontos helyre érkezett Winerman csapata is, Winerman hősi halált halt,

Egysége azonban. amely hősi halált halt parancsnokának nevét vette fel, az I. nemzetközi ezredben folytatta harcát. Itt küzdöttek a többi magyar egységek is, Varga és Münnich elvtársak parancsnoksága alatt.

Sok magyar harcolt a 2. nemzetközi ezred soraiban is.

E

zek az ütközetek a magyar forradalmárok hősiességét hirdetik.

A magyar proletárok hittek az orosz forradalom igaz ügyében. Ezt bizonyítja az a kis katona-könyv is. amelyet szintén a Szovjet '-Hadsereg Központi Múzeumában helyeztek el- A könyv tulajdonosa: Zalka Máté. A »Mikor vonult be« rovatba Zalka Máté sajátkezűleg írta be: »1918«. Hova?: »A nemzetközi légióba.« Beosztása, »osztagparancsnok.« A következő kérdés így hangzott: »Szabadságai?« E rovatba a kiváló kommunista forradalmár író a következőket írta: »Még nem voltam szabadságon és a világforradalom győzelméig nem is nje- gyek.«

Zalka Máté élete e szavak mély értelmét igazolja. A polgárháború éveiben a habarovsz- ki egységnél szolgált. Később a Távol-Keleten vezette az egyik nemzetközi lövészezredet. 1929 szeptemberében a déli frontra került, mint a 118-os lövészhadosztály egyik zászlóaljának parancsnoka. A szovjet kormány dicső tetteiért ‘ Vörös

Zászlórenddel tüntette ki. Életét hősi harcban vesztette el. amikor a 12. nemzetközi brigád parancsnokaként a spanyol nép szabadságáért küzdött.

Dicső tettekről számolnak azok a dokumentumok is, amelyek Kun Béla tevékenységéről szólnak. Kun Bélát 1920. október elsején a déli front forradalmi tanácsának tagjává és a krimi forradalmi bizottság elnökévé választották. A déli fronton harcoló csapatok győzelmei Frunze, Kun Bála és Guszev nevéhez fűződnek,

A magyar dolgozók nagy megtiszteltetésnek tekintették, hogy a világ első szocialista államának hadseregében harcolhattak »Büszkék vagyunk — írták az egyik frontra vonuló nemzetközi zászlóalj magyar katonái —, hogy az 5. hadsereg dicső soraiban küzdhetünk, és nélkülözések, nehézségek közepette győzelemre segíthetjük az orosz proletariátust, közös ellenségünk, a világtőke felett.«

A

z orosz nemzetközi csapatokban harcoló magyarok résztvettek az 1919-es, a magyar Tanácsköztársaságért folyó küzdelemben is. Annak ellenére, hogy akkor az ellenforradalomnak sikerült vérbefoj- tania a Tanácsköztársaságot, a magyar proletariátus harca nem veszett kárba — s most megtestesül a Magyar Nénköztársa- ságban, N. Pronyina

OKTÓBER 1-E ÓTA tudó- I niányos m unka folyik Kecske-\ métert, a Széchenyi tér 17. szá- \ mű házának udvarán. Bálint Béla, a Katona József Múzeum igazgatója néhány földmunkás segítségével kutatja annak a »homoki kápolnának« a fundamentumát, amely a XIV. században épült »barátok templomán- nál öregebb tanú lenne a régmúlt időkre, arra, hogy hírős városunk helyén, már az Árpádházi királyok idején is volt település.

A fiatal régész —, aki Tázlá- ron ez év tavaszán Vili. századbeli avar sírokat is feltárt — többek között egy hajdani török utazó leírása, s Hornyik, a múlt század derekán írt »Kecskemét város története« című könyve alapján fogott hozzá a föld mélyének vallatásához. Az) előbbi három templomot, minti a törökvilágban álló egyházi) építményt említ, s bár csak ket-\ tőnek a helyét határozza meg,) a harmadikra, a most kutatott« kápolnára is utal; Hornyik pe-) dig megírja, hogy az István ki-j rály korából származó kápolnaj — az akkori időknek megfelelő-} en — temetőben épült, 1794-) ben azonban leégett, s köveit) 1820-ig házépítéshez elhordták} a környék lakói. «

AZ ALÉPÍTMÉNYNEK azov-\ ban ott kell lennie, a rárakódott< földréteg alatt.

A tanács 10 ezer forintotJ utalt ki az ásatás céljaira, s! Bálint Béla, a szintén régész fe-} lesége asszisztálásával hamaro-) san rá is bukkant az említettt ház udvarán — az egykori te-} metöre. ami igazolja, hogy jó) nyomon indult el a kápolna fel-i kutatásához. }

HÁROM—NÉGY méter mély-l ségben három sírt tártak fel,) amelyek egymás alatti rétegek-) ben a XVIll. századtól a XV-ig) visszafelé számított időszakból} valók, A talaj konzerváló ké-] pessége csaknem épségben meg-) őrizte a lábrész felé keskenye-t dó, mosóteknő formájú tölgyfa-} koporsókat; ezek faanyagának) csersavtartalma azonban néholj megtámadta a csontokat, a ha-} lőtt mellé temetett fémtárgya-} kát, viszont konzerválta az érin-i tésre ugyan szélmálló kötött és| fémszálas pártákat.

Ez utóbbiakon kívül, valószi-1 fiúén Zsigmond király idejéből'

származó ezüst érméket is ta- \ láltak (az időpont meghatározása laboratóriumi vizsgálattal Pesten történik), valamint fémfeszületek. olvasót díszítő keresztek, az elhalt szakmájának védőszentjét ábrázoló, váltási céhjelvények is előkerültek a sírokból.

A LELETEKET majd preparálják, s jövőre a múzeumban is kiállítják az érdeklődő közönség számára.

A •>homoki kápolna« romjainak a feltárása lenne az ásatás következő fázisa, s dr. Szabó Kálmán, a Katona József Múzeum nyugdíjas igazgatója —, aki munkája közben gyakran felkeresi ifjú kollegáját, s konzultál vele a kutatás eredménye érdekében — egy megsemmisült

térképről, mag a megleteie idején. készített vázlat alapján azt állítja, hogy mintegy tíz méternyire a feltárt síroktól, a kápolna alapzatának is ott kell lennie az udvar mélyén.

CSAKHOGY a további ásatásra már nem futja a pénz, viszont remélhető, legkésőbb jövő tavasszal további anyagi támogatásban részesül Bálint Béla, hogy az ásatás eddigi eredményére feltehesse a koronát. Hiszen nem róla van szó, hanem arról, hogy Kecskemét városa is — miként Sopron, Győr, Székesfehérvár és a többi város a maguk régiségeivel — gazdagabb legyen a múltját idéző, közel ezeresztendős építmény maradványaival.

Tarján István