Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

) Visszapillantás - új feladatok küszöbéről Tavaly ősszel a dühödt ellen- forradalmi támadás íalun a ta­nácsokon túl elsősorban a szo­cialista szektorok, a termelőszö­vetkezetek ellen indult. Sikerült is sok termelőszövetkezetet és tsz-tagot a mozgalom útjá­ról letéríteni, de a paraszt­ság és a termelőszövetkezeti tag­ság többségét nem tudta maga mellé állítani az ellenforrada­lom. Főleg a becsületes agrár­proletárok és kisparasztok szilárdan helytálltak a szövetkezctcllcnes támadás idején, — s ez a kiállás fejezi ki leghívebben, hogy a nyolcéves szövetkezeti mozgalom kitéphe- tetlen gyökeret eresztett a íalun. Az időlegesen megzavart szö­vetkezeti tagok is hamar felis­merték tévedésüket s újjáala­kították szövetkezeteiket, vagy másikba léptek be. Ma a megyé­ben 220 termelőszövetkezet 10 200 taggal, 110 000 hold terü­leten gazdálkodik, 64 termelő­szövetkezeti csoport 2000 tagja 12 000 holdat művel s az ala­csonyabb szintű szakcsoportok, társulások száma is eléri a 120-at. Szövetkezeteinkben is végé­hez közeledik a küzdelmes mun­kában töltött idei esztendő, szá­mot kell vetniök az eredmények­kel, hibákkal, meg kell határoz­ni az előrejutás útját. Először vessünk visszapillan­tást a párt és a kormány szö­vetkezeti politikájára. Nyomban megalakulása után kimondta a falu szocialista építésének to­vábbvitelét. Védelmet biztosított a falu ellenforradalmi támadói-0************ .......* va l szemben, elhárította a gaz­dálkodás fejlesztését gátló be­gyűjtési rendszert és irányszá­mos tervezést, A kötelezettségek egy részének visszafizetési ha­táridejét időlegesen meghosz- szabbította, megyénkben 26 tsz Kapott, egy éves meghosszabbí­tást 4,5 millió forint értékben, majd később 85 tsz-nek mintegy 6 millió kötelezettséget ütemez­tük át 20—25 éves hosszúlejá­ratú hitellé. Két millió forint hiteltörlést hajtottunk végre 40 tsz-nél, ahol a korábbi évek helytelen termeltetési politikája miatt fedezetlen hitelek kelet­keztek. összegezve: 17 millió fo­rinttal járult hozzá a kormány, hogy a megye tsz-einek pénzügyi helyzetét megkönnyítse. Ezeken túl egész sor intézkedést tett a kormány a termelés és az ár­rendszer területén; a gabona és a szemestermény árának rende­zésén túl felemelte a szerződéses növények, valamint a szarvas- marha árát. A fentiek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a párt és a kormány fi­gyelmes szövetkezeti politikát folytat. Hogyan használják fel, Sjümölcsüsr.tclili-c r*t a scsftségel termelőszövetkezeteink? A tavaszi és nyári munkákat ütemes lendülettel végezték, a kapásokat jobban ápolták, mint korábban bármikor; de a gépál­lomásokra a növényápolásban nem támaszkodtak s 13 000 hol­dat részesművelésre adtak ki, ez pedig nem egyeztethető össze a szocialista szövetkezettel. Ja­vult a talajerő utánpótlása is az istállótrágya kihordásával, de a műtrágya felhasználása holdan­ként mintegy 10 kg-val csök­kent az előző évekhez képest. Az idei terméseredmények igen szépek. Kenyérgabonából 40 000, takarmánygabonából 31 ezer mázsával termeltek többet tsz-eink a tervezettnél s hasonló eredményekre számíthatunk ku­koricából, borból, burgonyából. Ezek az eredmények azonban nem csupán az idei munkából fakadnak, köszönhetők a több­éves mélyebb gépi szántásnak, a műtrágyának, a minőségi ve­tőmag használatának, stb. S a jövőben sem a véletlentől vár­hatjuk a termelés növekedését, hanem az összes befolyásoló té­nyező együttes alkalmazásától. Az eredmények mellett niós terülctcu kedvezőtlen törekvések vannak, melyek az állattenyész­tés elhanyagolásában és állandó csökkenésében jutnak kifejezés­re. Ez elsősorban odavezet, hogy a minimális trágyaszükségletet sem tudják előállítani, nyolc­évenként jut ugyanarra a földre szervestrágya. Így pedig sem a termelést, 6em a tagok jövedel­mét nem lehet emelni, — hanem a vezetők azt teszik, hogy csök­kentik az állatállományt, még- inkább a takarmányalapot s a gépi munkán és a műtrágyán ta­karékoskodnak. Ez a törekvés nem más, mint máról-halnapra élés, nem a tagok igazi érdeke, hamis és főleg szövetkezetellenes érdek. Az igen eladósodott sza­badszállási Pelőszi Tsz például 7 kg kukoricát akar kiosztani munkaegységenként; — ez pedig már nem is túlzás, ez rablás, a közös gazdaság olyan erkölcste­len megrablása, ami mögött szö­vetkezeti züllesztés húzódik meg. Számítsuk hozzá, hogy a meg­engedettnél mindenből nagyobb a háztáji gazdaság, tehát a ta­gok jövedelemé ezzel is maga­sabb. Helytelen törekvések vannak a kötelezettségek visszafizetésé­ben is; különösen az esedékes gépállomási és vállalati tartozá­sok kiegyenlítésében. Számos szövetkezeti vezető azt reméli, hogy majd elengedi az állam, pedig a Politikai Bizottság hatá­rozata leszögezi, hogy a további­akban semmiféle hitel elengedé­séről nem lehet szó. Nagyon rossz a helyzet a ren­Forradalmi műszak a Kecskeméti Gépgyárban ;YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYTTY | Halló, itt az üzemi híradó! Halló, itt a Tüske l Egy hete, hogy akcióba lépett z üzemi híradó és a Tüske, ’ontban 11 órakor a Rákóczi- aduló pattogós ütemének hal- ulása után jelentkezik S. Ka- ács Antal, üdvözli a dolgozó- at, s így szól a mikrofonba: Itt íz üzemi híradó! Közöljük a arradalmi műszak eredményeit, lallgassuk csak! November 25-én a napi tervteljesítés 81,7 százalék, a lemaradás 8,2 százalék. A bcröntvénynél 2 tonna, az eü-bcrendezésnci 2.487, a kádnál pedig 481 a lemaradás. A gong után Cs. Tólli Lászlóné szól az egyes műszak dolgozói­hoz: Selejt nélkül dolgozott Csősz István és Sánta György. Alig fejezte be, Csatári Sán- dorné kapcsolódik a beszélge­tésbe, s ő azokat dicséri meg, akik a technológiai előírásban engedélyezett selejt alatt dol­goztak. Megemlíti Baksa Lászlót 1.4, Szakállas Mihályt 3.3, Ná- nási Mihályt és I. Szabót 6.5 szá­zalékos selejttel; Ö utána Kovács Anti a selejt- gyártókról szól. Azt mondják, ilyenkor kezdődik a tréfálkozás azokkal, akiket a hangoshiradó, mint selejtgyártókat a köz elé bocsát. Ugyanilyen módszer alapján közük az öntöde II. műszak dol­gozóinak termelését, míg végül delkezésre álló berendezések ki­használásával is. 69 tsz-ben levő tejszeparátor közül jó, ha 15 üzemben van, pedig most nincs tejbeadási kötelezettség. Vagy nézzük azt, hogy 215 kalapácsos daráló van a tsz-gazdaságokban s ebből talán százat használnak. Az állatférőhely is éppen kétsze­rese a létszámnak. Az eredmények és hibák mér­legének felállítása indokolt most, a zárszámadás előtt, amely h soronlévő legfonto­sabb feladat. Feltétele a betakarítás mielőbbi befejezése s a leltározó bizottsá­gok munkájának megkezdése. Törekedni kell a takarmány-, vetőmag- és szociális alap teljes kialakítására. Mindenekelőtt ja­vasoljuk a takarmányalap fel­emelését a hizlalások biztosítá­sára. Ezután kerül sor a gazda­ság fejlesztését célzó további beruházásokra, a tartalékolásra. Ez nem lehet kevesebb a tagok részesedésének 5 százalékánál, a földdel rendelkező tagúiknak pe­dig ki kell adni a földjáradékot. Minden termelőszövetkezet ve­zetősége szervezze meg, hogy minél több kívülállót hívjanak meg a zárszámadási közgyűlés­re. Nem megvendégelésről van szó, hanem arról, hogy a szövet­kezetek eredményei vonzók a falusi lakosság körében, különö­sen a kilépettek s az agrárpro­letárok között, s döntésüket a belépést illetően ezzel is elő kell segíteni; Molnár András GYÁR LETT AZ ÜZEMBŐL... .Beszélgetés Babos Zoltánnal, az élelmiszeripari miniszterhelyettessel a paprika feldolgozásáról, értékesítéséről és a p.aprikapálinkáról nyeiket. Gyönyörű kivitelű cso­magolásban árulják, magyar paprikaként, természetesen bor­sos áron. Az általunk kiszállí­tott papfikának — bár- minő­ségileg jobb — csúnya, minő­síthetetlen a csomagolása. — Van-e valami akadálya an­nak, hogy szebben, tetszetőseb­ben csomagoljuk a paprikát? — Sajnos, van. Sem megfe­lelő csomagoló anyag, sem erre alkalmas gépek nem állnak ren­delkezésünkre. A lehetőségek­hez mérten már rendeltünk ilyen gépeket és anyagokat kül­földről. — Egy újdonságról is szeret­nék beszámolni — gondolom ér­dekli az önök lapjának olvasóit. — Jövőre kerül forgalomba a paprikapálinlta, amelyet az An­gyalföldi Konzervgyárban ké­szítenek. A 40 százalékos ké­szítménynek eredeti paprika­aromája s piros színe van. Az áráról még nem nyilatkozha- tom — fejezte be a beszélgetést Babos Zoltán, élelmiszeripari miniszterhelyettes elvtárs. Cs. Tóthné csak azért, hogy a zománcozói dolgozók se panasz­kodjanak, amiért nem terjed ki a figyelme az üzemi híradónak rájuk, közli a következőket: A zománcozó minőségi eredménye: Bcrente-brigád 96.7, Szabó-bri­gád 96.2, Tóth-brigád 95.4, Cser- nus-brigád 86.1, Kalmár-brigád 95, .láró-brigád 88.8, S. Kovács 73.3, Dányi 76, Herczl 55.5, Csor­dás 50, Bajomi 16.1 (százalék. Az érdeklődés ezután még csak fokozódik. Mikus Tibor, a Tüske főszerkesztője az alábbi kis versikével köszönti az üzem dolgozóit: Nem kertelek, megmondom én Fehéren és feketén, Aki rossz fát tesz a tűzre: Megszúrom.. 5 Ottjártunkkor a Tüske a da­rusok álmodozását kifogásolta, ugyanakkor megrótta azokat, akik durva szavakkal illetik a darusokat: Érdekes, szellemes párbeszéd­ben történik mindez. Nemrég »Tutajjal a Csendes-óceánon, avagy a Gépgyárban-« címmel a Tüske szóvátette, hogy vízben áll az import deszka. Másnapra megszüntették ezt az áldatlan állapotot. »Olajra lépjen az olajoshordó?« cím alatt az e téren uralkodó lazaságokat bírálta. A közöltek után megváltozott a helyzet; Van, amikor a Tüske nem na­gyon szúr: az egyik nap finoman így hívta fel az illetékesek fi­gyelmét: ne lopjuk a tüzelőt, ha­nem vételezzük. Számtalan dolgot lehetne fel­sorolni, hogy milyen módon te­szik érdekessé a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulójára kibontakozott ver­senyt a Kecskeméti Gépgyár­ban. Egy biztos: ez az életre való módszer 1 élénkítette a versenvkedvet, növelte az érdekességét, s ami nem elvetendő dolog, segíti a fő célt — a selejt csökkentését; — Október 30-án, szerdán dél­után ülést tartott a nőtanács Kecskemét városi elnöksége. Az ülésen értékelték az október hó 24-i nőgyűlés eredményeit és megbeszélték a legközelebbi ten­nivalókat. A panaszos levelek nyomában □□□□□□□DDDDDDDOODnnDOOODDDDQDDDTlDDDDÜGDDDDQDDOQODDDniIHXlDI Jú, vagy rom a TRB tetőelem ? ii, aj lesue, pe-j akik í kot.* eneede Számtalan olyan fából készült tetőszerkezetet soroltak fel, mely valóban veszélyezteti a lakók életét. A most felépUlt házak tetőszerkezete sok esetben — éppen a kisiparosok rábeszélé­sére — nyárfából, akácfából és hulladékfából készült, s két- három év múlva, a TRB-vel el­lentétben, összeomlással fenye­getnek. Utoljára néhány számadattal bebizonyították Kocsis István elvtársnak, hogy a térbeli rácsos betonacélszerkezet olcsóbb is. Egy 9.20X9.20-as fa tetőszerke­zet előállítási ára 11200 forintot tesz ki. Egy ugyanilyen méretű tetőszerkezet TRB-anyagból csak 8600 forintba kerül. A TRB- tetőszerkezet próbája annyin: meggyőzte Kocsis István levele­zőnket, hogy a vizsgálat befeje­zése után elhatározta, hogy' a saját felépítendő háza tetőszer­kezetét szintén TRB-clcmckbő! készíti el, amelyet azonnal meg is rendelt a. TÜZEP-telepen A panaszos ügyek ilyen goiK dós elintézési formája nagyon tetszett a megjelenteknek és olyan véleménynek adtak kife­jezést, hogy’ más esetekben is szívesen állnak a szerkesztőség, a panaszosok rendelkezésére. «-Gémes-* tasnal történik 0.01 százalékos rongálódás. A lefolytatott kísér­let, amely egy TRB-clcm szakí­tás! és terhelési szilárdságát cé­lozta ellenőrizni, bebizonyította az elem kiválóságát. A TRB- clcm közepén mintegy 2 méteres hosszúságban elhelyezett 5 má­zsás terhelésre sem eldeformá- lódás, sem görbülés nem mutat­kozott. A megjelentek szerint még 4—5 mázsát bírt volna el a kísérletre kiválasztott TRB- elcm. Megegyezett a vélemény abban is, hogy a nemrég forgalomba hozott acclelcmck sokkal köny- nyebbek, tartósabbak és erőseb­bek, mint az eddig használt fa tetőszerkezetek. A panasz tárgyalásának befe­jezése előtt még eszmecsere in­dult meg a szakértők és a TÜ- ZÉP-telep vezetői között. Kiala­kult az az álláspont, hogy a TKB-clcmck elterjedésének az egyik gátló körülménye az építő kisiparosok ellen propaganda ja. Ugyanis a lakásépítőket lebeszé­lik a TRB-clemek alkalmazásá­ról azért, mert anyagi érdekei­ket tartják szem előtt, s minden rosszat mondanak az új elemek­ről, hogy a laikus építtető in­kább fa tetőszerkezetet készít­tessen. A kisiparosoknak ez az eljárása a szakértők szerint egyenlő a bűntettel. A kislakásépítők nevében írt panaszos levelet Kocsis István kiskunfélegyházi levelezőnk. A többi között ezeket írta: ».;. Én is a kislakásépítők táborához tartozom... tudom, hogy a térbeli rácsos beton­acél-tetőszerkezetek sokkal jobbak, mint a fából készítet­tek, de egy hibájuk van... A vasvázas tetőszerkezetektől azért idegenkednek az embe­rek, mert hanyagul vannak meghegesztve, s nem tudni, mikor szakad a tető a lakók­ra. ..« A Bács-Kiskun megyei TÜ- ZÉP Központ vezetői — a szer­kesztőség javaslatára — nagyon helyesen, úgy határoztak, hogy meggyőző érvekkel bizonyítják be Kocsis Istvánnak a panaszos levélben írt tévedését. Ezért meghívták a panaszost és Ga- rajszki Péter elvtársat, aki a bajai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól Jött cl, mint szakértő. A kiskunfélegyházi TÜZÉP- tclepcu sok TRB tetőszerkezetet vizsgált át a különböző szervek­ből alakult bizottság. A megje­lentek — meg a panaszos is — egyöntetűen megállapították, hogy a hegesztések tökéletesen megfelelnek azoknak a követél­ményeknek, amelyek elé a ter­vezője állította, csupán a szátlí­— A Minisztériumból vannak itt! — fogadott bennünket a portás a Kalocsai Paprikaipari Vállalatnál. — Megnéznek min­dent — tette még hozzá szemé­vel hunyorgatva. Néhány kérdés, két útbaigazí­tás után megtaláltuk Babos Zoltán élelmiszeripari minisz­terhelyettest, Kovács László iparigazgatót és még néhány minisztériumi szakembert. Ba­bos elvtárs meghívására csatla­koztunk és velük együtt néztük végig az üzemet. A kétórás szemlélődés után Végvári Ist­ván igazgató irodájában ültünk le, ahol néhány kérdést intéz­tünk a miniszterhelyettes elv­társhoz. — Mi volt a látogatás célja? — A látogatás célja — kezd­te el Babos elvtárs — az volt, hogy megtekintsük a gyárat. El kell mondanom, hogy a most bevezetett új technológia az őr­lésben egyedülálló egész Euró­pában. A beszerelt gépek nem porolnak. Ez egyrészt megtaka­rítást jelent, másrészt a mun­kások egészségét óvja. Az új gépek beállításával 83 malomkő­pár vált feleslegessé. — Mi a véleménye az üzem­ről? — Nagyon szép. Pár évvel ezelőtt jártam Kalocsán s mond­hatom, azóta szinte új gyárat hoztak létre. Talán azt mond­hatom, hogy végre gyár léte­sült a paprikaüzemből. Nagyon tetszik a paprikafűzés gépesíté­se, az újfajta őrlési eljárás, amit a gyár kollektívája terve­zett és-készített el. — Ügy tudjuk, hogy a válla­lat dolgozóit és műszaki szak­embereit, akik tervezték, illetve elkészítették az új őrlőgépeket, megjutalmazzák? — Igen. A miniszter elvtárs arra kért, hogy a tervezők és kivitelezők nevét írjam fel, mert jutalomban részesíti őket. Mint­egy 22 000 forintot osztunk szét az emberek között. A beszélgetés során szó ke­rült a paprika külföldi értéke- síléséröl is. Érdekes dolgokat tudtunk meg Babos elvtárstól. — Nyugat-Ncmetországban pél­dául a magyar paprikával ja-í vítják fel a saját készítmé-i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents