Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-23 / 275. szám

Télen is dolgoznak az építőmunkások MEGYÉNKBEN ÚJRA MEGKEZDIK A BÉRHÁZAK LEÁLLÍTOTT ÉPÍTÉSÉT Uj építkezéseket kezdenek Megyénkből az építőmunkások ■4— a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói — még tavasszal elhagyták szűk kis ha­zánkat, s Komlóra utaztak, hogy a kormányhatározatnak meg­felelően segítsenek a tízezer bá­nyászlakás felépítésében. » Azóta hosszú idő telt el. Kül­detésüket még nem fejezték be, de annyira haladtak, hogy két dolgos kezüket az év hátralévő részében már a megye dolgo­zóinak szolgálatába állíthatják. Szívesen teszik ezt azért is, mert a hosszú távoliét után gyakrabban ölelhetik keblükre szeretteiket és a meleg szobában eljátszadozhatnak gyermekeik­kel. — Télen építkezni — dőreség, — halljuk a kétkedő véleményt. Pedig így van! — Építkezünk a télen is, de nem úgy, mint az elmúlt években — mondja Dőr- ner Henrik, a vállalat főmérnö­ke. A »nem mint régen»1 alatt azt érti a főmérnök elvtárs, hogy megszűnt az erőltetett, min_ dénáron való téliesített építke­zés. Az ezévi gyakorlat az lesz, hogy amíg az idő engedi, addig építkeznek. Az építtető most a megyei tanács és a városi ta­nácsok. Az építkezés: lakásépít­kezés, iskolaépítés, bővítés, át­alakítás. Baján 99 lakás épül Bizonyára örömmel fogadják a város lakói ezt a hírt, mely sze­rint a vállalat szakmunkásai rö­videsen hozzákezdenek egy háromemeletes, 35 lakásból álló félbeszakadt épület végső for­máinak kialakításához. Az ide irányított szakmunkások másik része még ez évben egy újabb háromemeletes, 32 lakásos épü­letet hoz tető alá. Ügy irányít­ják a munkál, hogy jusson még erejükből egy újabb 32 lakásos bérház alapjainak lerakásá­hoz is. Kiskunhalason is év hátralévő részében az ide irányított építőmunkások. Az épületben négy kétszobás, össz­komfortos, 13 egyszobás össz­komfortos lakás lesz. A boldog tulajdonosok csak a jövő évben vehetik birtokukba új otthonu­kat. Kecskeméten 2 házat még az idén tető alá hoznak A Rákóczi úton, a Városi Mo­zival szemben lévő, félbehagyott Új épületnél is rövidesen meg­jelennek az építőmunkások. Ez évben tető alá hozzák az épüle­tet, de még nem lesz lakható. Száz méterrel odább, a bíróság­gal szemben, egy új, 46 lakásos bérház alapjait már lerakták, az év hátralévő részében falazási munkákat végeznek. Ha a reptér felé visz utunk, látni fogjuk, hogy két félbeha­gyott épület magasításán fára­A Dunavecsei Nőtanácsban sokat vitatott kérdés volt: ho­gyan tudni ., seresethez juttatni azokat az uszonyokat, akik nin­csenek állásban, de szükségük lenne pénzre, hogy kiegészíthes­sék férjük fizetését. A kérdés most megoldódott. A legtöbb nő tud szabni, varrni, kötni, hor­golni, recézni, s egyéb közügyes­séget igénylő munkát végezni. Ebből kiindulva döntött úgy a nőtanács, hogy háziipari szövet­kezetei alakít. Antal Józsefné, a nőtanács el­nöke örömmel újságolta, hogy tervük igen népszerűvé vált a nők körében, s már az első nap 70 asszony jelentkezett tagnak a háziipari szövetkezetbe. Csupán doznak — a hűvös idő ellenére — a kőművesek. Mire az ó-esz­tendőt búcsúztatják, tető alatt lesz a két épület. A Dózsa György téri épület­tömbből két lakóépületet — mely 29 lakást jelent — akarnak tető alá hozni az építők. Dávodon, Madarason iskola épül A jövő héten a vállalat kö­veteiként jelenik majd meg az a szakmunkás-gárda, amely a dávodi iskolánál elvégzi az épü­let átalakítását és a négytan­termes iskola nyolc tanteremmé való bővítését. Ügy igyekeznek, hogy a hideg beállta előtt tető alá hozzák az épületet, hogy ké­sőbb belső munkálatokat tudja­nak végezni. Madarason a nyolctantermes, új iskola építésének második üteme következik. Tornatermet, szertárat és tanítói lakást építe­nek, .— Venesz —r egy probléma maradt hátra, hol szerezzenek helyiséget, ahol ta­níthatnák azokat a nőket, akik az egyes szakmák területén még nem elég jártasak. A községi pártbizottság és a községi tanács azonbmi rögtön a segítségükre sietett. November 19-én meg­kapták a kiutalt helyiség kul­csát, ahol megkezdhetik műkö­désüket. A Háziipari Cikkeket Értékesí­tő Vállalat is megállapodott már a nőtanáccsal, hogy az új szö­vetkezetből 10 százalékkal ma­gasabb áron veszik át készítmé­nyeiket, mint ahogy eddig egyes asszonyoktól, akik saját maguk értékesítették áruikat. HÁZIIPARI SZÖVETKEZETEI ALAKÍTOTT a Dunavecsei Nőtanács építkeznek A helybeliek segítségével az ügyeskezű szakemberek tető alá hozzák azt a 12 lakásos egyeme­letes bérházat, mely a Főtér egyik ékessége lesz. Ügy hírlik, hogy még ebben az évben bir­tokukba veszik az új boldog tu­lajdonosok az Ízléses otthonokat. A befejezési munkálatokkal egyidőben hozzákezdenek a Me­zőgazdasági Technikum melletti területen egy* 17 lakásos bérház földmunkálataihoz. Ezenkívül, ha a városi tanács időben eljut­tatja a vállalathoz az újabb bér­ház építésének tervét, akkor még ez évben hozzákezdenek annak az alapjának lerakásá­hoz is. Kalocsán 13 lakást építenek Egy kétemeletes új bérház alapozásához kezdenek hozzá az Kártevés, vagy hozzá Bizonyára velem együtt sokan vannak, akik örömmel figyelik városunk képének szépülését. Annak idején örömmel láttuk, hogy többek között 25—30 év után az úgynevezett Cifrapalota (szakszervezeti székház) homlok­zatának tatarozására is sor ke­rült. De, aki egy kicsit is tisz­tában van szakszempontból az ilyen munkák végzésére alkal­mas idővel, csak megbotránko­zással nézte, hogy ezt a munkát olyan időre jelölték ki, amely a lehető legrosszabb. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyít ja az is, hogy a pár éve kitataro­zott épületen ma ugyanúgy szük­ségesnek látszik a homlokzat ja­vítása, mint annak idején. Vagy emlékezhetünk még arra is, hogy például a törvényszék Szakköri munkák a pálmonostori KISZ-ben Esténként ismét za­jos a pálmonostori Lenin-iskola tan­terme. A KISÉ- szervezeten belül két hónap óta mű­ködik a motoros­tanfolyam, amelyet Tóth László, kiszista fiatal vezet. Ügy tervezik, hogy 1958. februárjában hely­színi vizsgáztatást végeznek majd. Sokszor próbál az énekkar is, amely egy teljes estét be­töltő műsorra készül. Az énekkar számai közé tartozik töb­bek között az Igen nehéz előadású Ver­di: Rabszolga-kara, a Cigánykórus, va­lamint Svesnyikov: Ott a mély... és Kodály: Tréfás há­zasító. A KISZ- énekkart Budai Im­re tanító vezeti. Nagy a lelkesedés és az öröm, de még több a jelentkező a kiszisták és a KISZ-en kívüli fia­talok kjpzül az e hó végén megindítan­dó ingyenes szabás« varrás, kötés-horgo. lás szakkörbe, me­lyeknek a vezetője Deutsch Edéné ta­nítónő és Bánfi Lászlóné. A KISZ bábcso­portjának tagjai a Piroska és a farkas c. jelenetet tanulják. A Télapó ünnepsé­gen már szórakoz­tatni kívánják az ünnepség részvevőit. Reméljük, ezek az eltöltött esték meg­hozzák a tőlük várt eredményeket. B l. pazarlás, nem értés? épületét ugyancsak ősszel, jó né­hány ezer forintos költséggel kö­rülállványozták, majd az állvá­nyokat jó néhány ezer forintos költséggel lebontották és ezt meg­ismételve csak később került sor a szükséges munka kivitelezésé­re? Azóta is jó néhány példával alá lehetne támasztani a fenti formájú »tervszerűséget-«. Ügy látszik, hogy az illető »szakem­berek« az elmúlt évek tapaszta­latai alapján beváltnak találják ezt a módszert, mert ha most, november második felében, vá­rosunk területén nézelődünk, je­lenleg is találunk ilyen »hasznos tevékenységet«. Például: a kecs­keméti Budai utcai iskola tata­rozására jelenleg is kiválasztot­ták a legalkalmasabb évszakot és látjuk, hogy megint tatarozzák az iskolát, az előkészületek éppen , az állványozás félig kész állapotban van. Lehet, hogy a kivitelező, a kiviteleztetővel egyetértésben helyén valónak látja ezt, mert nem okultak azon, hogy ugyanezen iskolánál a téli időszakban végzett kerítés építé­sét is kétszer kellett végezni, mert a kötőanyag megfagyott, a téglakerítés kidőlt. Igaz az is, hogy a kecskeméti — úgy tudom — Véradóállomás­nak szánt épület befejezése évek óta nagyon aktuálissá vált. Le­hetséges, hogy az illetékesek a sürgősség szempontjainak figye­lembevételével éppen ezért kezd­tek novemberben hozzá. Okoljunk az előző évek ta­pasztalataiból! Az illetékesek gondoskodjanak róla, hogy a külső tatarozásokat csak arra al­kalmas időben végezzék! * G. Kovács Pál, a TÜZÉP vezetője Ä taggyűlések tapasztalataiból A járási párt-végreh'ajtó- bizottság megtárgyalta a járási pártalapszervezetek taggyűlései­nek tapasztalatait. Ez a napi­rend igen tanulságos volt, meg­mutatta munkánk jó és rossz oldalait és rávilágított, hogy hol mit kell kijavítani a járási párt- bizottság és az alapszervezetek munkájában. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy-egy taggyűlés, így az októberi is, nemcsak a kom­munisták fontos határköve, hanem közvetve komoly szerepe van a pártonkívüliek életében is. Ugyanis a pártszervezeteink vezetőségei nemcsak központi­lag megadott kérdésekkel, prob­lémákkal foglalkoznak, hanem területük sajátos kérdéseivel is törődnek. Vezetőségi üléseken, taggyűléseken megvitatják a helyi aktuális gazdasági, politi­kai és kulturális kérdéseket, a tömegszervezetek problémáit. Több községünkben a pártszervezetek nemcsak a taggyűlés előtt tartják meg a pártvezetőségi üléseket, hanem rendszeresen kéthetenként (Kis- kunmajsa, Pálmonostora, Alpár, stb.) és azokon a helyi lakoso­kat foglalkoztató kérdésekkel is foglalkoznak. Például Pálmonos- torán házhelykiosztásról, tégla­gyár létesítéséről, a termelőszö­vetkezet jövedelmezó'ségéről, stb. tanácskoztak. Megállapításunk szerint a ve­zetés egyre több alapszerveze'- tünknél kollektív munkán alap­szik. Ezeken a helyeken nem egyedül a titkár állítja össze a vezetőségi ülés, illetve a tag­gyűlés anyagát, hanem kikérik a párttagság és nem egy eset­ben néhány pártonkívüli véle­ményét is. A munka ilyen voná­saival találkozunk Petőfiszállás, és Alpár községi pártszerveze­teknél. Ez növeli a taggyűlések eredményességét, vitakészségét, a párttagok aktivitását. A ió jelenségek mel­lett vannak olyan vonásai is a munkának, amelyek a taggyű­léseket nem segítik vitafórummá alakulni, hanem akadályozzák azt, és így gátolja a politikai tömegmunkát, a párt és a töme­gek közötti kapcsolat kiszélese­dését. Az egyik ilyen probléma a szervezeti élet rendszertelen­sége. Előfordul egyes pártszerveze­teknél, hogy vezetőségi ülést csupán a taggyűlés előtt v egy­két nappal tartanak, vagy egy­két órával a taggyűlés előtt. Ilyen esetben aztán érthető, hogy nem tudják mindig a leg­lényegesebb kérdést kiválasz­tani és vagy túlsók kérdéssel, vagy csak egy-két lényegtelen dologgal foglalkoznak. Sajnos olyan eset is akad, hogy vezetőségi ülést egyáltalán nem tartanak. A taggyűlésen nem a vezetőség, hanem a titkár elvtárs beszámolója hangzik el. Leg­utóbb ilyen helyeken, amikor a tagkönyvcsere politikai és szer­vezeti kérdéseit kellett volna tárgyalni, a lényeg elsikkadt. Ahol ilyen módon készül az alapszervezet vezetősége a taggyűlésre, ott előbb-utóbb a tagság passzivitása jelentkezik. Az aktuális kérdések mélyreha­tó vitája helyett felüti a fejét a személyeskedés, az intrika. Még ott is, ahol megfelelő az előkészítése a taggyűlésnek, elő­fordul, hogy mellőzik a határo­zati javaslatokat. Ha mégis születik határozat, az csak néhány gazdasági jellegű kér­dést rögzít. Itt elsősorban tsz- alapszervezetekről van szó. El­marad azonban a kommunisták konkrét feladata, a politikai ne­velés kérdése. Pedig ez volna a taggyűlések legdöntőbb felada­ta, mert járásunkban sok még a szektás nézet, másrészt fellel­hető az oppurtunista állásfogla­lás is. Ezek ellen még nem fo­lyik elég széleskörű harc, ami persze nemcsak az alapszerveze­tek vezetőségének, hanem a já­rási pártbizottság hibája is. Több alapszervezetünknél nem­csak a beszámoló elkészítésében, hanem a párttagság kiértesítésé­ben és a taggyűlés megszervezé­sében is hibákat, hiányosságokat észlelünk. Vannak helyek, ahol az előző taggyűlésen bejelentik a következő taggyűlés időpontját és mást nem tesznek. Pedig he­lyes volna, ha a pártcsoportbi- zalmiakkal a vezetőség megbe­szélné a taggyűlés szervezeti, po­litikai kérdéseit, és azok pedig a hozzájuk tartozó párttagság­gal. Ahol előre tudják a párt­tagok a taggyűlés napirendjét, — mint például Kiskunmajsa községi alapszervezetnél — he­lyes irányú vita alakult ki a szervezeti szabályzatról és név- szerint is bírálták azokat, akik a párt alaptörvényét valamilyen módon megsértették. Tudjuk, hogy az alapszervezetek munkájában meglévő fogyaté­kosságok okát jó részben a já­rási bizottság és apparátusának munkájában kell keresni. Még kevés konkrét segítséget nyúj­tunk az alapszervezetek számá­ra. Mivel a függetlenített appa­rátus létszáma is csökkent, és a munkánk nem mentes a hibák­tól, így fokozottabban ve­tődik fel a nem függetlenített vb-tagolc konkrét tevékenysége és a pártbizottsági tagok mun­kája. A járási párt v. b. e kér« dés tárgyalása során határoza­tot hozott a kérdés felszámolásá­ra. Minden vb-tag vállalta az alapszervezetek munkájának se­gítését. A fogyatékosságok másik oka az olyan helytelen szemlélet, mely szerint csak a titkár felelős az alapszervezet munkájáért. Éppen esért a v. b. úgy foglalt állást, hogy az alapszervi titkárqk mellett a jövőben a vezetőségi tagokkal is sokkal többet foglalkozunk, őket rend­szeresen tájékoztatjuk a felada­tokról. Sokkal több gondot fordí­tunk a határozatok végrehajtá­sának megszervezésére és el­lenőrzésére. Nagy vonalakban ezek azok a legfőbb tapasztalatok, ame­lyeket a legutóbbi taggyűlések alapján összegeztünk. Kiszely István járási párttitkár Víztelenítik a mátételki legelőt A legeltetési bizottság orvos­lásra váró panaszát tolmácsolta Varga Erzsébet levelezőnk, ami­kor ezeket írta: — »Mátételkén évek óta probléma a legeltetés egyes időszakokban, pl. a tavaszi esőzések idején. A legeltetési bi­zottság célul tűzte ki a vizes te­rületek lecsapolását, s ezért ké­relmükkel a Bajai Vízügyi Igaz­gatósághoz fordultak. A kikül­dött szakemberek megállapítot­ták, hogy 40 hold legelő esős időben nem használható. Ezen túlmenően érdembeli intézkedés nem történt.* A levelet elküldtük a Vízügyi Igazgatóság címére, ahonnan a válasz is megérkezett. A levél lényegében arról értesít bennün­ket, hogy ez év második felében a legelő egyrészének csatornázás sát tervbe vették. Ebben az ügy• ben már átiratot is küldtek a megyei tanács mezőgazdasági osztályához azért, hogy a máté* telki legelő vízlevezetési problé« máját megoldják»

Next

/
Thumbnails
Contents