Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-23 / 275. szám
A kiskőrösi művelődési ház jó munkájának titka: lelkes aklívák, jó kapcsolat a párttal és a tanáccsal A kiskőrösi művelődési ház színháztermében a Fekete Pétert játssza a kecskeméti Katona József Színház s bent az irodában a művelődési ház kulturális életéről beszélgetünk. Behallatszik az ének, a felzúgó taps, miközben Maros elvtárs, a művelődési ház igazgatója kulturális programjukról beszél. — Az a célom, hogy a közönséggel megszerettessem és megkedveltessem a mi munkánkat. Éppen ezért úgy állítottuk össze programunkat, hogy az a legmesszebbmenőkig kielégítse a dolgozók igényeit. A mi tevékenységünkkel az emberek érdeklődési köre is tágul. Nem elégszenek meg a giccsel, a tartalmatlan műsorokkal, igénylik, sőt mondhatnók, követelik a művészetet. Csak egy példát említsek. Az elmúlt esztendőkben több megyei színház látogatott el hozzánk. Mondhatom, csapnivaló darabokkal. Kevés híja volt, hogy a közönség nem fütyülte ki őket. Miért? Hiányzott a színészekből a szív. a lélek és az a tudat, hogy a művészet nem foglalkozás, hanem hivatás. Ezzel a magatartásukkal lebecsíp-p ték a közönséget, de egyúttal ön-| magukat is. | Miért szeretik a kecskeméti | Katona József Színház művészeit« Kiskőrösön? Egyszerű erre a vá-| lasz. Mert éppoly lelkesedéssel» és hivatás érzéssel játszanak itt, t mint Kecskeméten. | Elhatároztuk, hegy más mo-1 gyei színházat nem engedünk be| városunkba, mivel már sokszori megégette a kása a szánkat. Nem { beszélve arról, hogy az ő itteni* partizánkodásuk rontotta a mi? színházunk műsortervének vég-i rehajtását, nem utolsósorban ? gazdasági érdekeit is. * lődési ház ezt az igényt figyelembe vette s műsorukat úgy állították össze, hegy abban minden hónapban szerepel egy új báb darab bemutatása. Negyven tagból álló énekkaruk nagy lelkesedéssel készül a Ko- dály-ünnepségekre. — Minek köszönhető ez a lelkes munka? — kérdem Maros elvtárstól. —- Én annak tulajdonítom, hogy sikerült kiépítenünk egy olyan lelkes aktívahálózatot, amely magáénak vallja a művelődési ház programját és célkitűzéseit. E nélkül szinte elképzelhetetlen a művelődési ház működése. Sikerült baráti, elvtársias kapcsolatot teremteni a párttal és a tanáccsal. A város vezetőinek erkölcsi támogatása újszerű a mi munkánkban, mert eddig ezt nem, nagyon tapasztaltuk. Itt vannak rendezvényeinken, különböző megmozdulásainkon. A művelődési ház — mondhatnám a tömegszervezetek családi fészke. Ebben az évben 137 alkalommal tartottak rendezvényt nálunk. A színházteremből behallatszik az előadás végét jelző tapsorkán, így hát készülődünk. Ahogy átballagunk a folyosón, Maros elvtárs megszólal: — Pillantsatok már be ebbe a szobába. Felgyúllad a villany és mi Francisco Goya reprodukciós képkiáliításában gyönyörködünk. — Ezzel a kiállítással az a célunk, hogy az általános műveltséggel nem rendelkezőkkel is megismertessük a művészet szépségét és erejét. Sikerült jó kapcsolatot teremtenünk a Műcsarnokkal, az Irodalmi Múzeummal, a Csehszlovák Kultúrával és a Lengyel Intézettel, így minden hónapban biztosítanak számunkra kiállítási anyagot. A színházi autóbusz lámpái belearanylanak a novemberi éjszakába s lassan elhagyjuk Kiskőröst, Petőfi szülővárosát, mely lelkesen küzd azért, hogy népe tudásban, műveltségben minél magasabbra emelkedjék. Bieliczky Sándor JHeíjtnózdiiL az eyhz merpje, A KODÁLY-FESZTIVÁLRA Qjunutatjitk áj szieihzeinket Ezután rátér a művelődési ház ] belső életének ismertetésére. A1 művelődési ház egy 18 tagúj színjátszó és nyolc tagú báb-j csoporttal rendelkezik. A szín-j játszás szerelmesei most tanulják a Ludas Matyit,) a bábosok — a Megyei Bábköz-] pont segítségével — Mackó Mu-1 kik kirándulnak című darabot. Kiskőrösön nagy népszerűség-i nek örvend a bábjáték. A műve-. Siménfalvy Lajos: 1949-től 1956- ig a Miskolci Színház tagja, 1956 —1957-ben Debrecenben van. Kedvenc szerepe: »Pettyes«, »Hamletiben Laertes, »Kertész kutyájáéban Ricardot játszotta. Fekete Tibor az Állami Faluszínháztól jött. Kedvenc szerepe volt: »Ludas Matyi« címszerepe, »Nyolc hold föld« Rab Lacija. Megyénkben a »Nászutazás« Márkjával mutatkozott be. A hasa védelmének tömegsserveseíe H azánk, a szocializmust építő rendszerünk fegyveres védelmének a feladata nemcsak néphadseregünk sajátja kell legyen, hanem társadalmunk a néphez hű tagjaié is. Közel tíz évvel ezelőtt ecél- ból, a honvédelemre való felkészítés végett jött létre az egykori partizánokból és a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége tagjaiból a Magyar Szabadság- harcos Szövetség, amely a Repülőszövetséggel történt egyesülése után mint a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség működött. Mind az MSZHSZ, mind pedig a MÖHOSZ jelentős eredményeket ért el a haderőn kívüli fegyveres kiképzés, a honvédelmi sportok fejlesztése és propagálása terén; tagjaiból számosán lettek néphadseregünk jólkép- zett tisztjei, s a szövetség nevelésében részesült sorkötelesek is a katonai kiképzés során általában jobban megállták a helyüket, mint azok, akiket minden előképzés nélkül hívtak be. Az eredmények mellett azonban jelentős hibák, hiányosságok gátolták a MÖHOSZ munkáját. A szektásság, a bürokratizmus, a túlzott centralizmus, a szövetségi demokrácia háttérbe szorítása, a szakterületek, szervezetek önállóságuktól való megfosztása, a hatáskörük minimumra csökkentése, az alulról jövő kezdeményezés nem megfelelő figyelembe vétele, károsan hatottak a szövetség munkájára. Ehhez járult még, hogy a politikai nevelés eléggé háttérbe szorult, nem foglalkozott a szövetség olyan mértékben az ifjúság hazafias, s ugyanakkor internacionalista szellemű nevelésével, ahogy azt a szükség megkívánta. A hibák kijavítása már folyamatban volt, a teljes siker elérését megakadályozta azonban az ellenforradalom, amely azt is okozta, hogy a MÖHOSZ különböző szervezeteibe befurakodott ellenforradalmárok mesterkedéseire a repülősök különváltak, s létrehozták a Magyar Nemzeti Repülőszövetséget. Ugyanakkor — a szétziláltság ellenére — nem egy helyütt felkészültek a szövetség tagjai az ellenforradalmi támadás visszaverésére. Budapesten, az országos központban a volt partizánok és a szövetség funkcionáriusai fegyveres egységet szerveztek, s vidéken, különösen Borsod, Csongrád, Hajdú, Fejér és Somogy megyében kiemelkedő munkát végeztek a MÖHOSZ tagjai az ellenforradalmi tevékenység meggátlásában. Megyénkben a volt partizánok hasonlóképpen helytálltak (Ga- rán például fegyver nélkül is megakadályozták, hogy az ellenforradalmárok jelentősebb károkat okozzanak), s a szövetség vezetői, aktívái is eredményesen tevékenykedtek a tekintetben, hogy egyetlen fegyver se kerüljön készletükből az ellenforradalmárok kezébe, másrészt, hogy a MÖHOSZ tagjait ütőképessé szervezzék rendszerünk támadóival, ellenségeivel szemben. Az ellenforradalom fegyveres leverése után, alapos vita alapján, május 28-án úgy határozottpártunk, hogy a két különválasztott szövetség egyesítésével létre kell hozni a Magyar Honvédelmi Sportszövetséget. A z MHS-nek tagja lehet minden magyar állampolgár, aki hű a munkás-paraszt hatalomhoz, el van szánva annak megvédésére, büntetlen előéletű. Az önkéntesség elvén felépülő hazafias tömegszervezet célja, hogy közreműködjék a lakosság előkészítésében a szocialista haza védelmére, népszerűsítse és fejlessze a honvédelmi tömegmunkát, ellássa a katonai elő- és utóképzés feladatait, irányítsa, szervezze és ellenőrizze a technikai sportágakat, közreműködjék a lakosság/ tömeges önvédelmi, légoltalmi és atomvédelmi kiképzésében. Tagjait a szocialista haza és pártunk iránti hűségre és szeretetre, a Szovjetunió iránti hűségre neveli. Mindebből következik, hogy a szövetség nemcsak sokrétű — motoros, lövész, rádiós, repülős, ejtőernyős, modellező, vízi, stb, Kecskemét vezető zenei szakemberei már több mint egy év óta foglalkoznak azzal a gondolattal: mi módon lehetne mind a megyeszékhelyen — Kodály Zoltán szülővárosában —, mind pedig megyénk területén legméltóbban megünnepelni a mester 75. születésnapjának évfordulóját. A legelső felhívást az ünnepségek megszervezéséről az idén májusban bocsátotta ki a megyei Művelődési Osztály a járási és helyi tanácsi szervekhez, kul- túrotthonokhoz és iskolákhoz. Megszületett egy olyan terv, amely háromféle típusú rendezvényt ajánl falu és város számára. Az egyes rendezvénytípusok azt az elvet követik, hogy az ünnepségek művészi követelményét a lehetőségekhez képest a legmagasabbra kell állítani, de figyelembe kell venni a helyi adottságokat. Járási és helyi tanácsszerveink, iskoláink, zenével foglalkozó pedagógusaink megértették hívó szavunkat és ma, a születésnap előtt nem egészen másfél hónappal büszkén dicsekedhetünk: nemcsak megyénk városai, nagyobb és kisebb községei, de eldugott, kis tanyai iskolái is részt vállalnak az ünnepségből •iadottságaikhoz mérten. Megyénkben 76 városból, községből, tanyai iskolából kaptunk jelentést, részletes tervet arról, milyen típusú rendezvénnyel kívánnak bekapcsolódni az ünnepségbe. E 76 helyen igen színes és változatos kép alakul ki a tervekből. Hol lesznek kiemelkedő zenei események? Jó példával Kecskemét jár elől. Az egyhetes zenei rendezvény nemcsak időtartamának monumentalitásával, de az események magas színvonalával is magára hívja a figyelmet. Az ünnepség csúcspontjában az a kórushangverseny áll, melyet a mester jelenlétében december 16-án, a születésnap délelőttjén rendeznek. Ez a nap egyszersmind az ünnepségsorozat végét is jelenti. Ezt megelőzően szerepel a programban az általános és középiskolák szolfézs-verse- :nye, a zeneiskolai növendékek ■hangversenye, zeneiskolai tanári 'hangverseny, országos hírű Ze1— kiképzési és sportolási lehetőséget nyújt tagjainak, hanem annak »honvédelmi« jelleget ad, másrészt elméleti, politikai neveléssel kapcsolja egybe a gyakorlati munkát. Ellenségeink persze, bizonyára nem egyszer fogják óbégatni, hogy Magyarországon a polgári lakosság körében is folyik katonai kiképzés, csak azt hallgatják majd el, hogy a Horthy- reakció uralma alatt a leventeintézmény — amelynek működésébe a »Vitézi szék« 1700 tagját is bevonták —, s részben a cserkészet is, stb., az uralkodó osztály fegyveres céljait szolgálták. Márpedig a különbség kettős: a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség tagjai nem támadásra, hanem védelemre tanulják a fegyvert forgatni, s nem a kizsákmányoló kisebbség, hanem a dolgozó nép érdekében. Ahhoz pedig, hogy a szövetség e célnak mindjobban megfeleljen, a társadalom különböző funkcióiban működő vezetőinek az aktív segítségére, támogatására is szükség van városon és falun egyaránt. ó, nem számszerűségre, hanem minőségre törekvő erőfeszítés eredménye nem lehet más, mint hogy — az ellenforradalom tanulságait is megszívlelő — dolgozó népünk soraiból mind többen megszerzik; a haza védelmének készsége mellé a képességet is! T, I. nei Általános Iskolánk nővén—' dékeinek és tanárainak hang-' versenye, a Rádió-énekkar Kodály koncertje. Baja is egyhetes ünnepséggel! hódol a mester születésnapja, alkalmából a magyar zene géniusza előtt. Szerepel Baján a. Filharmónia férfi kórusa (volt Honvéd Művészegyüttes), az általános iskolák népi játékműsort adnak, együttes hangversenyen lépnek fel a bajai általános és középiskolák kórusaid. Lesz kottaolvasó verseny és hangversenyt adnak a zeneiskola tanárai és növendékei. Sajnos, el kellett állniok egyik kimagasló tervük megvalósításától, a Psalmus Hungaricus és a Budavári Tedeum megszólaltatásától — anyagi fedezet hiánya miatt. Mindkét Kodály-művet a pécsi művészegyüttes adta volna elő. Magas színvonalú ünnepségeket készít elő Kiskunfélegyháza« Jól felkészült iskolai énekkarok, köztük az immár országos hü’ű középiskolai vegyeskar, önálló hangversenyen lép fel. Zenekarok, szólóművészek szerepelnek az ünnepségen. Kiskunhalason a művelődési ház fogja össze az ünnepélyeket. A helybeli zenepedagógusok megmozgatnak minden erőt, hogy az óvodák éneklő gyermekeitől a most megalakuló felnőtt kórusig és zenekarig minden erőt felvonultassanak. Kalocsa zenei élete1 egyelőre mélyponton áll. Bár a város komoly zenei hagyomá- nyokat őrző szelleme éledezőben van és ifjúsági kórusok szereplésével igyekszik megmutat-' ni értékeit. Kiskőrösön Kodály, legszebb gyermekkórusai hangzanak fel a művelődési házi gyermekkórusának előadásában;: A hangversennyel egyidőbenl Kodály-kiállítást is rendeznek;] Színvonalas kórushangverseny, tervét küldte be az ünnepség! előkészítő bizottság Kunszent- miklósról. Kiskunmajsán új felnőtt énekkart hoznak létre,1 melynek bemutatkozása a Ko- dály-ünnepségen lesz. Komoly művészi siliert ígér a Jánoshalmi! Földművesszövetkezet énekkarának Kodáiy-hangversenye is,- amelyen a kórus új karnagya mutatkozik be a már híressé vált énekkar élén. És sorolhatnánk a városok, a nagyobb községek mellett a kisebb települések megmozdulásait is: Akasztó, Ba- ,lotaszállás, Bácsszentgyörgy, Bátya, Borota, Csátalja, Dunaegy- háza, Géderlak, Harkakötöny stb. Amint látjuk, községeink példamutató buzgalommal készül- -nek Kodály 75. születésnapjának megünneplésére. Legnagyobb élő zeneszerzőnk, népdalgyűjtőnk és zenepedagógusunk több mint öt évtizedes munkája nem volt hiábavaló. Pazar bőséggel mutatja be megyénk a mester alkotóművészetét, s hódol életművének. A Kodály ünnepségekre 3 héten belül megyei műsorfüzetet bocsát ki a Művelődési Osztály, amely községenként összegezi a rendezvények műsorát. A műsorfüzet elviszi a hírt az ország minden részébe — hogyan veszi ki a részét megyénk nagy fiának 75. születésnapján rendezendő országos méretű ünnepségekből, hogyan bizonyítja be a Duna—• Tisza közi nép: Kodályt mi adtuk a világnak, ő a mienk marad örökké! Lőrincz Béla, megyei zenei szakreferens Peronzár az állomásokon Az utazóközönség testi épségének megóvása érdekében, valamint illetéktelen egyének a pályaudvar elzárt területein és helyiségeiben történő tartózkodásának megakadályozása érdekében a Magyar Államvasútak szegedi igazgatósága peronzárt rendelt el a megye minden állo- rbásán. Ezentúl az állomások előtereiben, várócsarnokaiban csakis érvényes menetjeggyel, illetőleg pályaudvari belcpő- jeggyd lehet tartózkodni.
