Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-23 / 275. szám
A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1957. aevember 14 -16-i, moszkvai értekezletén elfogadott NYILATKOZAT Az Albán Munkapárt, a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Vietnami Dolgozók Pártja, Németország Szocialista Egységpártja, Kína Kommunista Partja, a Koreai Munkapárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Komán Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői Értekezleten megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a békéért, a szocializmusért folytatott harc időszerű problémáit, és az egymás közötti kapcsolatok kérdését. A véleménycsere megmutatta az Értekezleten képviselt kommunista és munkáspártok nézeteinek egységét minden megvizsgált kérdésben, s álláspontjuk azonosságát a jelen-, légi nemzetközi helyzet értékelésében. Az Értekezleten érintették a (nemzetközi kommunista mozgalom közös problémáit is. Az Értekezlet részvevői a nyilatkozattervezet kidolgozásánál tanácskoztak a kapitalista országok testvérpártjainak képviselőivel is. A testvérpártok, melyek nem vettek részt az Értekezleten, értékelni fogják a jelen Nyilatkozatban kifejtett elgondolásokat és maguk döntik el, hogyan járjanak el a benne foglaltakkal kapcsolatban. Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspárti«! képviselőinek értekezletéről A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői 1951. november 14—16-án Moszkvában értekezletet tartottak. Az értekezleten részt vettek: az Albán Munkapárt, a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Vietnami Dolgozók Pártja, Németország Szocialista Egységpártja, Kína Kommunista Pártja, a Koreai Munkapárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Román Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak nyilatkozatát, amelyet az alábbiakban közlünk. I. Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, amely az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött meg. Ma már az egész világ lakosságának több mint egyhar- mada — több mint 950 millió ember — lépett a szocializmus útjára és építi az uj életet. A szocializmus erőinek hatalmas fejlődése ösztönzőleg hatott a háború utáni időszak imperialistaellenes nemzeti mozgalmának viharos növekedésére. Az utóbbi 12 év ala*t a Kínai Népköztársaságon, a Vietnami Demokratikus Köztársaságon és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságon kívül még több mint 700 millió ember rázta' le a gyarmati igát és teremtette meg saját független nemzeti államát. A gyarmati és függő sorban levő országok népei, amelyek meg rabságban maradtak, fokozzák harcukat nemzeti felszabadulásukért. A szocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése jelentősen meggyorsította az imperializmus szétesésének folyamatát. Az imperializmus az emberiség nagyobb része felett elvesztette korábbi hatalmát. Az imperialista államok társadalmát mély osztályellentétek marcangolják szét, s ugyanakkor éles ellentétek vannak eme államok között is; ugyanezen országok munkásosztálya pedig egyre határozottabban ellenáll az imperializmus és a monopóliumok politikájának, harcol életviszonyainak javításáért, a demokratikus jogokért, a békéért és a szocializmusért. Korunkban a világfejlődést a két ellentétes társadalmi rend közötti verseny alakulása és eredményei határozzák meg. A szocializmus 40 év alatt bebizonyította, hogy mint társadalmi rendszer messze felülmúlja a kapitalizmust. A szocializmus biztosította a termelő erők olyan ütemű fejlődését, amely a kapitalizmus számára ismeretlen és elérhetetlen, biztosította a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalú* tiHK emelkedését. A szocializmus hatalmas életrevalóságát meggyőzően bizonyítják a Szovjetunió nagy sikerei a gazdaság, a tudomány és a technika területén, valamint azok az eredmények, amelyeket más szocialista országok a szocialista építésben elértek. A szocialista államokban a dolgozó tömegek igád szabadságot és demokratikus jogokat élveznek, a népi hatalom biztosítja a néptömegek politikai egységéi;, megvalósítja a nemzetek egyenlőségét és barátságát, és ezen államok olyan külpolitikát folytatnak, amely a világbéke megőrzésére és az elnyomott népek felszabadító harcának támogatására irányul. A fejlődő és erősödő szocialista világrendszer egyre nagyobb hatást gyakorol a nemzetközi helyzetre a béke, a haladás, a népek szabadsága érdekében. Amíg a szocializmus fellendülőben van, addig az imperializmus hanyatlik, Az imperializmus állásai jelentősen meggyengültek a gyarmati rendszer szétesése következtében. A gyarmati igát lerázó népek védelmezik kivívott függetlenségüket és harcolnak gazdasági önállóságukért, n népek közötti békéért. A szocialista rendszer léte, az a segítség, amelyet a szocialista országok ezeknek az országoknak az egyenjogú- ság alapján nyújtanak, valamint a szocialista és eme országok közti együttműködés a békéért, az agresz- szió ellen folyó harcban — megkönnyíti, hogy eztyi országok népei nemzeti szabadságukat megvédjék és a társadalmi fejlődés útján előrehaladjanak. Az imperialista államokban kiéle* zörilek a termelő erők és a termelési viszonyok közötti ellentmondások; a modern tudományt és technikái sok tekintetben nem használjak fel a társadalmi haladás és az egész emberiség érdekében, mivel n kapitalizmus megbénítja és eltorzít ]a a társadalom termelő erőinek fejlődését. A kapitalista világgazda- súg helyzete ingatag cs bizonytalan, A viszonylag nagy konjunktúra, amely a kapitalista világ egy sor országában még tart, jelentős mértékben a fegyverkezési hajsza és egyéb átmeneti jellegű tényezők ingatag talaján jött létre. A kapitalista gazdaság azonban nem képes «sikerülni az új, mélyreható megrázkódtatásokat és válságokat. Az ideiglenes konjunktúra a kapitalista országok munkásainak egy részében reformista illúziókat kelt. A háború utáni időszakban a magasan fejlett kapitalista országok munkásosztálya némely rétegének, az erősödő kizsákmányolás ellen az életfeltételek megjavításáért vívott harcában sikerült elérnie bizonyos munkabéremelést, bár ezen országok egész sorában a reálbér alacsonyabb a háború előtti színvonalnál. A kapitalista világ nagyobb részében azonban, főleg a gyarmati és függő országokban, a dolgozók milliói nyomorognak. A monopóliumoknak a mezőgazdaságba való nagymérvű behatolása, az általuk erőszakolt árpolitika, a bankhitel és a kölcsönök rendszere, valamint a fegyverkezési hajsza következtében megnövekedőit adóterhek eredményeként folytatódik a parasztság alapvető tömegeinek elszegényedése és ei- nyomorodása. Az ellentétek nemcsak a burzsoázia és a munkásosztály között éleződnek, hanem a monopolburzsoázia és a nép minden rétege között is, továbbá az Egyesült Államok monopolista burzsoáziája és a többi kapitalista ország népei, sőt burzsoáziája között is. A kapitalista országok dolgozói ma olyan viszonyok között élnek, amelyek egyre inkább meggyőzik őket arról, hogy csak a szocializmus az egyedüli kivezető út nehéz helyzetükből. Ilyenformán egyre kedvezőbb feltételek jönnek létre ahhoz, hogy bevonják őket a szocializmusért vívott aktív harcba, Az Egyesült Államok agresszív imperialista körei úgynevezett crőpo- litikát folytatva igyekeznek kiterjeszteni uralmukat a világ országainak többségére, és meg akarják akadályozni, hogy az emberiség a társadalmi fejlődés törvényeink megfelelően haladjon előre. A „kommunizmus elleni harc“ spanyolfala mögül arra törekednek, hogy mennél több országot uralmuk alá vessenek, a demokratikus szabadságjogokat felszámoltassák; a fejlett kapitalista országok nemzeti függetlenségét is veszélyeztetik. A felszabadult népeket a gyarmati elnyomás új formáival akarják leigázni és a szocialista országok ellen rendszeres ellenséges aknamunkát folytatnak. Az Egyesült Államok bizonyos agresszív körei politikájukkal igyekeznek maguk köré gyűjteni a kapitalista világ összes reakciós erőit. Ily módon ezek a körök a vjíág- reakció központjává és a néptömegek legádázabb ellenségeivé válnak. Ezek a népellenes agresszív imperialista erők politikájukkal saját pusztulásukat készítik elő, megteremtik saját sírásójukat, aki eltemeti őket. Amíg az imperializmus fennmarad, addig megmarad az agresszív háború talaja is. A háború utáni években az amerikai, angol, francia és más imperialisták és lakájaik háborút folytattak vagy folytatnak Indo- Kínában, Indonéziában, Koreában, Malájíöldön, Kenyában, Guatemalában, Egyiptomban, Algériában, Ománban és Jemenben. Ugyanakkor az agresszív imperialista erők makacsul visszautasítják a fegyverkezés csökkentését, az atom- és hidrogénre gyverek alkalmazásának és gyártásának betiltását, a fegyverek kísérleti robbantásainak haladéktalan beszüntetéséről szóló megegyezést, folytatják az úgynevezett „hidegháborút“, a fegyverkezési hajszát, egyre úiabb és ínabb katonai támaszpontokat építenek, a béke alá- á sás ára irányuló agresszív nMiti^'t folytatnak, új háború veszélyét idézik elő. E«ry világháború kitörés esetén — olyan viszonyok között, amikor még a nukleáris fegyver e1- tiltásáhan sem egyeztek meg — ez a háború elkerülhetetlenül egy soha nem látott pu^tító jellegű nukleáris háborúvá válik. Nyugat-Németországban az Egyesült Államok segítségével űijáéled a német militarizmus, s ezzel komoly háborús veszély tűzfészke alakul ki Európa középpontjában. A békét veszélyeztető nyugatnémet militarizmus és revansizmus elleni harc a német nép békeszerető erőinek és Európa valamennyi népének fontos feladata. Ebben a harcban különösen nagy a szerepe a Német Demokratikus Köztársaságnak, Németország történetében az első munkás-paraszt államnak, amellyel az Értekezlet részvevői szolidárisak és melyet teljes mértékben támogatnak. Az imperialisták ugyanakkor arra törekednek, hogy a Közel- és Közép-Kelet szaoaaságszerető népeire ráiiényszerítsék a hirhedt „Duiles— Eisenhower-doktrinát“, amivel veszélyeztetik a béKét ebben a körzetoen. Összeesküvéseket és provokációkat szerveznek a független Szíria ellen. A Szíria, Egyiptom és más arab ország elleni provokációk célja az, hogy egymástól elszakítsa és elszigetelje az arab államokat, hogy előkészítse az utat szabadságuk és függetlenségük felszámolására. A SEATO agresszív tömb háborús veszélyt teremt Délkelet-Ázsiában. A háború vagy a békés egymás mellett élés kéraése a világpolitika alapvető problémájává vált. A világ népeinek óriási éberséget kell tan ásítani ok az imperializmus által előidézett háborús veszéllyel szemben. Jelenleg a béke erői annyira megnövekedtek, hogy reális lehetőség van a háború megakadályozására, amint ezt szemmelláthatóan megmutatta az imperialisták agresszív terveinek kudarca Egyiptomban. Kudarcot vallottak továbbá arra irányuló terveik is, hogy az ellenforradalmi erőket Magyarország népi demokratikus rendszerének megdöntésére használják fel. A béke ügyét korunk hatalmas erői védelmezik: a szocialista államok legyőzhetetlen tábora, élén a Szovjetunióval; Ázsia és Afrika békeszerető államai, amelyek az imperializmussal szemben állnak és a szocialista országokkal együtt széles békeövezetét alkotnak; a nemzetközi munkásosztály és elsősorban annak élcsapata, a kommunista pártok; a gyarmati és félgyarmati népek felszabadító mozgalma; a népek tömeges békemozgalma. Egyre határozottabb ellenállást tanúsítanak az új háborús tervekkel szemben, Európa ama népei, amelyek kinyilvánították semlegességüket, valamint La- tifi-Amerika népei és maguknak az imperialista országoknak a néptömegei is. E hatalmas erőknek az egyesítése megakadályozhatja a háború kirobbantását; viszont abban az esetben, ha az imperializmus kardcsörtető mániákusai semmivel sem törődve nekibátorodnak és kirobbantják a háborút, az imperializmus önmagát ítéli pusztulásra, mert a népek nem tűrik tovább egy olyan rendszer fennmaradását, mely oly súlyos szenvedéseket okoz nekik és mérhetetlen áldozatokat követel tőlük. Az Értekezleten részvevő kommunista és munkáspártok kijelentik, hogy a két rendszer békés egymás mellett élésének lenini elve, amely a jelenlegi helyzetben az SZKP XX. kongresszusának határozataiban fejlődött tovább, szilárd alapja a szocialista országok külpolitikájának és megbízható alapja a népek közötti békének és barátságnak. A békés egymás mellett élés érdekeinek felel meg az az öt alapelv, amelyet a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság közösen állított fel, valamint azok a tételek, amelyeket az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezleté fogadott cl. A békéért és a békés egymás mellett élésért vívott harc ma már a világ valamennyi országában a legszélesebb tömegek követelése. A kommunista pártok a békéért folytatott harcot elsőrendű feladatuknak tekintik. Az összes békeszerető erőkkel együtt minden tőlük telhetőt megtesznek a háború megakadályozásáért. geinek minden mesterkedésével szemben megvédjék azokat a történelmi, politikai és szociális * vívmányokat, amelyeket a Szovjetunióban — az első és legerősebb szocialista hatalomban —, a Kínai Népköztársaságban és az összes szocialista államokban megvalósítottak; érdekük, bogy e vívmányokat tovább szélesítsék és megszilárdítsák. A szocialista országok kölcsönös viszonyukat a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának és az egymás beJ- ügyeibe való be nem avatkozásnak az elveire építik. Ezek fontos elvek, de nem merítik ki a szocialista országok közötti kapcsolatok egész lényegét. A szocialista országok kölcsönös viszonyának elszakíthatatlan részét alkotja a kölcsönös testvéri segítés. E kölcsönös segítésben hatékonyan megvalósulnak a szocialista internacionalizmus elvei. A teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás alapján a szocialista államok széleskörű gazdasági és kulturális együttműködést létesítettek egymás között, mely fontos szerepet játszik minden egyes szocialista ország gazdasági és politikai függetlensége és a baráti szocialista közösség megerősítésében. A szocialista országok továb’ is szélesítik és tökéletesítik gazdasági és kulturális együttműködésüket. A szocialista államok síkra szállnak azért is, liogy a gazdasági é$ kulturális kapcsolatokat az egyenlő* ség, a kölcsönös előnyök és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján minden más országgal sokoldalúan szélesítsék, ha azon országok hasonlóan óhajtják. A szocialista államok szolidaritása nem irányul semmiféle más állam ellen. Sőt minden békeszerető nép érdekeit szolgálja, mert fékezi a harcias imperialista körök agresszív törekvéseit, támogatja és bátorítja a béke izmosodó erőit. A szocialista országok ellenzik, hogy a világot katonai tömbökre osszák* De olyan kialakult helyzetben, amikor a nyugati hatalmak visszautasítják a szocialista országok javaslatait a katonai tömbök kölcsönös alapon történő felszámolására, szükség van a varsói szerződés szervezetére és annak erősítésére; e szervezet védelmi jellegű, amely Európa népeinek biztonságát és a világbéke megőrzését szolgálja. A szocialista államokat egységes baráti közösségben tömöríti; a szocializmus közös útja, a társadalmi- gazdasági rendszerük és az állam- hatalmuk közös osztály tartalma, a kölcsönös támogatás és segítség szükségessége, a célok és érdekek közössége az imperializmus ellen, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harcban és a közös marxista-leninista ideológiájuk* A szocialista országok összetartozása és szoros egysége mindenegyes szocialista ország nemzeti függetien- ségéneH és szuverenitásának igazi biztosítéka. A szocialista országok közötti testvéri viszony és barátság megszilárdítása végett szükséges a kommunista és munkáspártok marxi —lenini internacionalista politikája* az összes dolgozóknak az internacionalizmus és a hazaszeretet szellemében való nevelése és tömörítése* valamint határozott hare a burzsoá nacionalizmus és sovinizmus maradványainak leküzdésére. A szocialista országok köztj kölcsönös viszony minden kérdését teljesen meg lehet oldani a szocialista nemzetköziség elveinek feltétlen betartásán alapuló elvtársi megbeszélések útján. (A nyilatkozatot holnapi számunkban folytatjuk.) II. Az Értekezletnek az a meggyőződése, hogy a jelenlegi helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, liogy a szocialista államok, valamennyi ország kommunista és munkáspártjai erősítsék egységüket és testvéri együttműködésüket, és hogy tömörüljön a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom és a demokratikus mozgalom. A szocialista világrendszer országai és valamennyi kommunista és munkáspárt kölcsönös viszonyának alapját a marxizmus—leninizmusnak az élet által igazolt elvei, a proletár internacionalizmus elvei alkotják. Napjainkban minden ország dolgozójának életbevágó érdeke, hogy támogassa a Szovjetuniót és valameny- nyi szociálist* országot, amelyek a vilagbéke megőrzésére irányuló politikát folytatnak és a béke, valamint a társadalmi haladás támaszát képezik. Valamennyi ország munkásosztályának, demokratikus erőinek és dolgozóinak érdeke, hogy fáradhatatlanul erősítsék a testvéri kapcsolatokat a közös ügy érdeké- bem hogy a szocializmus ellcnséNAPTAR: 1957. november 23, szombat. Névnap: Kelemen. Napkelte: 6 óra 59 perc. Napnyugta: 16 óra 1 perc. A NAP HUMORA: Biztonságos hely Diogenes, ókori görög filozófus látván, hogy egy íjász semmiképpen sem képes célbatalálni, odaáilt a céltábla mellé. Megkérdezték tóle: — Miért teszed ezt? — Azért, nehogy véletlenül belém lőjön. * — Vezetőség választó gyűlést tart november 25-én, délelőtt 10 órakor a Zeneművészek Szak- szervezete Bács-Kiskun megyei elnöksége, a kecskeméti szak- szervezeti székház Rákóczi út 1. szám alatti földszinti helyiségében. — Befejezte 1957. évi tervét a Bajai Faárukészítő Vállalat. Az üzem dolgozói nemcsak termelési tervüket teljesítették, hanem jóval túlteljesítették nyereség- tervüket is. Ez utóbbi biztosítja a négyheti bérnek megfelelő évvégi nyereségrészesedést. A vállalat dolgozói többi között 250 fényezett ágyat, 1500 gyermekágyat, 400 gyermekszéket, 3100 gyermekzsámolyt, 1000 gyúródeszkát készítettek. — Divatbemutatót rendez Du- navecsén a földművesszövetkezet november 24-én az őszi és téli konfekció árukból. E bemutatón sok szép újdonsággal akarják megörvendeztetni a község lakóit. — A Hunnia Filmstúdió Gyarmat utcai műtermében öthónapos munka után befejeződtek az »Éjfélkor« című új magyar film felvételei. A film érdekessége, hogy Gertler Viktor Kossuth- díjas rendező ezúttal, mint színész állt a felvevőgép előtt, és nagy sikerrel alakította önmagát. A film valószínű még ebben az évben közönség elé kerül. December 3~—5 között vizsgáznak a MÉSZÖV munkavédelmi megbízottai. A nemrég óta működő megbízottak munkaterületükön máris sikeres eredményekről adhatnak számot, s reméljük] készültségükkel a vizsgákon sem vallanak szégyent. — Központi termelési értekezletre készül a kiskunfélegyházi Szálloda- és Vendéglátó ipari Vj A november 25-én tartandó termelési értekezleten értékelik majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított verseny eredményeit is. — November 23-ra összehívták a Magyar Partízánszövetség országos küldöttértekezletét. A kétnapos tanácskozást az Országház kongresszusi termében tartják. — 408 termelőszövetkezet alakult az idén Szlovákiában. A gyors ütemben fejlődő termelőszövetkezeti mozgalom során állandóan újabb és újabb kis- és középparasztok térnek át a közös gazdálkodásra. így a szlovákiai tsz-ek földterülete ebben az évben több mint 300 000 hektárral növekedett,1 — Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik drága édesapám, idős Jakubecz József temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, s gyászunkat részvétükkel enyhítették. — Jakubecz Erzsébet é$ a gyászoló család. — Rövidesen értekezletre hívja össze a város szakembereit és mezőgazdászait Baja város végrehajtó bizottsága. A megbeszélés tárgyát a városfejlesztési terv és a város mezőgazdasági távlati terve képezi. — 40 000 forint gyűlt össze a művelődési ház felépítését szolgáló alapra Kerekegyházán. A felépülő kultúrházról előzetes képet festettek a tanács jó kézügyességű dolgozói, s közszemlére tették a tanácsháza folyosó- iám
