Petőfi Népe, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-22 / 274. szám

Oc"7i n Ion egv gvár műszaki gárdájáról ;n társadalmi tulajdon védelméről iUU •VTTTT^TITfTTTTTTTfyrnryyrTtVTrTTfTfS „„i™, „M„k , Wsmk, ..„_h a, .* „ Alapvetően megváltozott a műszaki dolgozók iielyzete üze­meinkben és ennek Uiusztrala- sára álljanak itt hajba Ottó tó­mérnök szavai: — Egy évvel ez­előtt, ha szabad ezt a kifejezést használnom, — -lasszóval ke­restük« azt a kiváló munkást, aki hajlandó lett volna műszaki be­osztást vállalni. A miértre így válaszol: — Egy közepes fizikai munkás többet Keresett, mint egy műsza­ki, s nem nehezedett a vállai a 50—60 ember gondja-baja. És ez így van. Akárhogy is vé­lekednek egyes munkások, az igazság az, hogy a műszakin dói el jórészt, melyik munkás meny­nyit keres, olcsóbb lesz-e a gyárt­mány, kap-e jutalmat a bri­gád? stb.^ Felismerte-e ezt a nagyszerű feladatot a Bányászati Berende­zések Gyárának mindegyik mű­szaki dolgozója? Sajnos nem! Annak ellenére, hogy rendeztek fizetősüket, nem egyformán fej­tik ki tevékenységüket a köz ér­dekében és többek fejében meg nem gyűlt teljes világosság a po­litikát illetően. Akik már döntöttek A műszaki gárda egy részét alkotják a munKasokboi lett ve­zetők. Ok már döntöttek, a szo­cializmus ineilett, Egyrészük a pártnak is tagja. El lehet mon­dani, valóban kommunistához méltóan viselkednek, dolgozna«. Hajba Ottót, a gyár íaradhatat- lan és szorgalmas íőmérnökéneK ismerik. Cseh Jancsi robbané­kony, kíméietien kritikája üzem­vezető. Nem olyan, mint á rossz munirás, — ha csöngetne«, kihull a kezéből a ceruza, toll és usgyi, haza. O Hajba főmérnökkel ad­dig nem hagyja el a gyárát, amíg a munkája oda szólítja. Órájuk méltán illik ez a jelző: a gyár, a munka szerelmesei. Csak dicsérni lehet Dénes Pál. Góg István, Csabai Károly, Hat­vani József, Ferenc Pista, Ju­hasz Mihály, Eszik István, Dányi József, Patyi Sándor, Patyi Ja­nos, Sipos József, Csuka Sándor, s az utóbbi időben pedig Lantos Janos művezetőt is. Az igazgató és a parttitkár elvtárs vélemé­nye szerint ők azok a 62 műsza­ki közül, akik hűznak, nem né­zik a munkaidő végét, csak azt, hogy feladatukat jól elvégezzék. Ezek az elvtársak sem hibát­lanok. Közülük több nem akar tanulni. Itt van például Eszik István osztályvezető. Eszes, szor­galmas, de ha tanulásról van szó. már borsózik a háta. Dányi Jó­zsefnél és Nagy György János­nál is ez a helyzet. Na és a többiek? Az új mér­nökök és technikusok hogyan illeszkednek be a kollektívába? A gyár csak pénz- kereseti 1 orrás'( Két mérnök dolgozik a gyár­ban. Az egyik Takacs András, a sze~kesztési osztály vezetője. Eszí«, életrevaló fiatalember. A kezdetben akadozott a munkája Az utóbbi időben e téren van valami javulás, de az a szorga­lom, amely a munkásokból lett vezetőknél megvan, még hiány­zik belőle. Komló József mérnök is iparkodik munkáját elvégez­ni, bár ő egy kicsit hanyag. Ta­nulmányait nem fejezte be, en­nek ellenére mégis alkalmazta« mérnöknek. Már többször szól­tak neki, hogy igyekezzen meg­szerezni a diplomáját, de ő csak húzza-halasztja a dolgot. Ha azt mondjuk, hogy ez a két ifjú ember\a gyárat még csak pénzkereseti forrásnak, nem pedig egy életre szóló mun­kahelynek tekinti, nem mondunk valótlant. Ezt elsősorban az mu­tatja, hogy még náluk is fel­lelhető az egyetemről magukkal hozott régi világ »úri emberi- szelleme. De hisszük, hogy ők is munkájukért rajongó, szocializ­must akaró mérnökök lesznek Kevés a gyakorlatuk, mégsem akarunk tanulni I' A technikusokról kevés dicsé­ire szó esik, nem is csoda. Ila ;azt mondjuk, hogy idegenked­nek a fizikai munkától, finoman szóltunk. Mégis, mi a fő hiba? Egyes technikusok azt hiszik maguk­ról, hogy náluk nincs okosabb ember. (Pedig higgyék el, van.) Ebből adódik aztán, hogy a mű­helytől majdnem úgy félne«, mint ördög a tömj énfüsttől. Nem keresik az idősebb szakmunká­sok barátságát, társasagát, nem kérik ki véleményüket. Higgyék el, ha Hajba Ottó főmérnök, Ka­locsai Sándor igazgató és a töb­biek nem szégyenük megkérdez­ni az idősebbeket egy-egy szak­mai kérdésről, akkor a techni­kusoknak sincs miért szégyen­kezniük, ha nem tudnak vala­mit. Egyet azonban tudomásul kell venni: a dolgozók csak azt ismerik el tanult embernek, aki a gyakorlatban is otthonos. Éppen ezért írta elő a gyár vezetősége, nogy minden iskolá­ról kikerült »gyereknek« az üzemben fizikai munkát kell vé­gezni. Csak megfelelő gyakorlat után kerülhet magasabb műsza­ki beosztásba. UröK ellenzékek Nyílt titok, hogy az ellenforra­dalom által termelt revizionista eszmék itt is nagyobb részt a műszakiak gondolatában talál­tak megfelelő magágyra. Bár az elmúlt hónapok a döntő többséget kijózanították, mégis azt keli mondani, hogy még nein minden fejben gyűlt teljes vilá­gosság. Erre utal Komló, Takács mérnökök és még egy néhány műszaki beosztású elképzelése. Megértjük a két mérnök eseté­ben, hogy nem tudnak márói- holnapra szabadulni a téves esz­méktől, mert náluk ez nem új­keletű, — egyetemi örökség. Azt azonoan nem értjük meg, hogy a bizalmat, amely a párt, a szak- szervezet, a gazdaságvezetés ré­széről feléjük irányul, miért fo-< gadják bizalmatlansággal. Igaz, a pártszervezet az idén < csak egyszer hívta össze a mű- szakiakat, hogy tisztázzák velük < elvi, gyakorlati problémáikat. ‘ Ezen az ankéton sem alakult ki! az őszinte barátság légköre. A < partszervezet azonban nem adta< fel a küzdelmet és módját fogja w ejteni a következőkben, hogy ne ; csak megvédje a műszakiakat a' rosszindulatú rágalmaktól, ha-, nem feloldja bennük azt a bi- ' zalmatlanságot, mely még gyak- [ ran tapasztalható. Ha a bizalom < megerősödik, megszűnik majd a J pusmogás, a suttogás, s a nem < tudni mi célból ma még tapasz- < talnató örök ellenzékieskedés is. Njliáuy javaslat Milyen tanulságokkal szolgáld a Bányászati Berendezések Gyá- < ra példája? < Mivel az esti iskolákból kike-< i ült, munkásokból lett műveze- < tők többsége jó vezetőnek bi-, zonyuit, helyes lenne bővíteni az < esti iskolák latogatottsagát. Egyetemre csak olyan ifjú me-J hessen, aki egy üzemben mari szakmát szerzett, s a gyár java- < solja az egyetemre. Célszerű lenne növelni a szak- J mai gyakorlat idejét a délelőtti« technikumokban. Emellett rend-( szerré kellene tenni, hogy a< szakemberképzés érdekében a technikumot végzett diák csak) akkor kerüljön magasabb beosz-< tásba, ha üzemben előírt egy,) vagy féléves fizikai munka után« jól vizsgázott. j Tesszük ezeket a javaslatokat) azért, mert nem mindegy, hogy kire bízzuk a jövőben gyáraink < vezetését, munkásaink nevelését,* s kinek a kezében lesz iparunk , technikai fejlődésének ügye. Ven esz Karoly Dolgozo népünk a felszaba­dulás óta fokozatosan tulaj­donúba vette a termelőeszKo- zókct és megszüntette a ma­gántulajdon egyeduralmát. — Eredményeink nyomán ma mar cimonünatjuK, nogy népi (ieinoaratiuus rendszerűn*, alapja a társadalmi tulajdon, melynek gyarapítása es vedel­nie egyik leyfontosaoo felada­tunk. A szocialista tulajdonviszo­nyok megteremtése, védelmé­nek biztosítása nem könnyű, egyik napról a másikra meg­valósítható feladat. Egyfelől az osztáiyellenseg mey-meg­újuló támadásának, kai tevésé­nek van kitéve, másrészt a még kellő öntudattal nem rendelkező doigozuk is tesznek benne kiseüb-nagyobb karo­kat. A társadalmi tulajdon herdálása sajat gazdasági rendszerünk aktásás»» jeietm, ezért keményen fel keil lép­nünk minden ilyen jelenséggel szemben. A társadalmi tulajdon el­lent vétségnek igen sok válfaja van. Balia Sándor es Nagy László, a liszakccskei Ktnu- múvesszovetkezet alkalmazot­tai például 86 812 törült érté­kű rézgálicot elsikkasztottak. Az árut nem vételezték be — búr a raktárbaszállítás meg­történt — hanem eladták és a vételárat egymás közt szétosz­tották. Péter Imre szanki la­kos a Bugaci Állami Erdőgaz­daság területéről 25 szíri fát ellopott. Az egyik esetben a társadalmi tulajdon elsikkasz- tasa, a másikban ellopása tör­tént. A hanyagság is sok kárt okoz. Hanny Kálmán, a Bajai Vízügyi Igazgatóság konyha- vezetoje az adminisztrációt rendszertelenül vezette, a rak- tárKulciot idegen személyre bízva, uniói knoiyuiag 5100 fo­rint hiány keletkezeit, soro.- hatnoK még a nepvagyont ve­szélyeztető cselekmények kii- lomeie formáit és iue tartozik a vezetők részéről az éberség, az euenorzes einanyagoiása is. Meg súlyosabb az eset, ha niaguk a vezetők Köve..iek el bunt a társadalmi tulajdon ei­len, mert ez egyes lazabn cr- ko.csu ciolgozorriiak még c-»a« vérszemet ad. Bar az utóbbi hónapokban nemileg csökkent a szoc.austa tulajdon söreimére elkövetett bűncselekmények szama, az esetek mégis arra figyelmez­tetnek, hogy továnbra is nagy eréiiyel keit fellépni ellenük. Ez egyébkent állampolgárt kö­telesség is. Alkotmányunk ki­mondja, hogy a Magyar Nép­köztársaság polgárainak alap­vető kötelessége a nép vagyo­nának megvédése. Éppen ezert helytelen szemlélet az, hogy a társadalmi tulajdon véde.me kizárólag a renuorseg, ügyész­ség és bíróság feladata. A dol­gozóknak állampolgári köte­lessége segíteni az igazságügyi szerveknek, a népvagyon her- dáíóinak leleplezésében. 3Ceresztre/toéiuj a kirakatban Jól dolgozik a császár töltési nőtanács< A császártöltési nőtanács alig egy hónapja alakult meg. A meg-< alakuláskor körülbelül 40 tagja volt, és éppen ezért eredményes, J jó munkát tud végezni. A szabas-varrás tanfolyam a nőtanács\ kezdeményezésére november 15-én indult meg, és annyi jelent-1 kező van, hogy kénytelen a vezetőség két turnusban megoldani < c.z oktatást. A nőtanács rövidesen megszervezi még a fözötanfo- < lyamot, ahol ugyanilyen nagyszámú jelentkezőre számítanak. A < mikulási és karácsonyi ünnepek idején a nőtanács a község gyer­mekeit megajándékozza majd. Császártöltésen most van megalakulóban a KISZ keretén belül! működő leányegylet. Ez szintén a nőtanács kezdeményezésére < alakul meg. A jó munkáért elismerést érdemel Ondrovics elvtárs, < a község párttitkára, valamint Bánáti Terézia óvónő és Cserjésí Sándorné, akik mindent elkövettek, hogy a szabás-varrás tanjo- < lyam, valamint a nötanács más rendezvénye sikert érjen el. Ledniezky Dénes Kiváló seiyemiermeíőx jutalmazása A minap a Kecs­keméti l1 óldműves- szövetkezet 30. sz. húsboltja előtt vitt el az utam. Sietős volt a dolgom, a bolt előtt emaladva mégis önkéntelenül megálltam. Az áruda kiraka­tában ugyanis sze­met gyönyörköd­tető, ínycsiklandozó sajtok, kolbászok, oldalasok kínáltat- ták magukat. Bár nem volt szándé­komban vásárolni, mégis mint megrög­zött húsevő, kedv- telve nézegettem a kirakatban elnelye- zett jobbnál-jobb fa­latokat. Az árukon kis cé­dula volt látható, amelyen kézírás je­lezte, mivel van dolgom es meny­nyiért vásárolhatom meg kilóját. Mint vidékét jaró ember, elég gyakori fo­gyasztó vagyok, s ezért minden áru­cikket ismerek. Meg talán ez volt a sze­rencse, mert az el­helyezett árcédulák csak aiapos szem- ügyrevétel és több­szöri elolvasás után árulták el, hogy mit is propagálnak. Ha ugyan, elárulták ... A vaskos, pdnt- likás szalámivá d ugyanis a rajtalevö cédula szerint »lera­kói«. Az első olva­sásra értelmetlen, de harmadszor már nyilván »krakkói« szalámiról lesz szó. Ezt kitalálva már könnyebben rájö­vök, hogy a füstöd »malatc« csak ma­lac lehet. A kariká­ba rakott kolbász­ról mindenki tudja, hogy kolbász, de hogy milyen néven tisztelhetjük, ezt csak kitalálni lehet. Az árcédulán ugyan »Se’zö«, de mivel ez nem passzol, bizo­nyára fözökolbász lesz az igazi neve. Miután nem va­gyok biztos a meg­fejtéseim helyessé­gében, ezúton is ké­rem a 30. sz. áruda vezetőjét, fedje fel a rejtélyt a kiraka­tában elhelyezett árcédulákon. Ha jók a megfejtéseim, a jutalmat a követke­ző névre kérem: Hévízi Mihály A selyemhernyó tenyésztése fizikai dolgozóknak, parasztok­nak, tisztviselőknek és nyugdí­jasoknak egyaránt rövid ideig | tartó jelentős mellékkeresetet biztosító foglalkozás. Ezévi ter­melési idényben nagyon sokan kerestek alig öt hét alatt 2—3000 forintét. A selyemgubó forgalmi szövetkezeti központ minden ősszel jelentős jutalomban ré­szesíti az ország legjobb selyem- gubó-termelőit és selyemterme­lési megbizottait. Kiss János, Szánk község se­lyemtermelési megbízottja te­nyésztőivel az idén közel ezer­ötszáz kilő gubót termeltetett, kiváló dobozátlag mellett. Ezért 400 forint jutalomban részesült. Magyar Katalin jászszentlászlói tenyésztő 74 kg elsőrendű minő­ségű gubót termelt, amelyért 2235 forint vételárat fizettek ki, valamint 400 forint jutalmat ka­Liba-,kacsa-,. lyik-, pulyka­TQLLAT pott. A kiskunmajsai—bodoglári' altalános iskola, miként a múlt< évben, ez évben is elnyerte az< egyik országos dijat. Az iskola £ tanulói 183 kg gubót termeltek,« amelyért 5700 forintot kaptak. A < többi általános iskola felé is< példamutató eredményként áll< az úttörőcsapat 1000 forintos ju-$ talma. A jövő évi tenyésztésre a szer- J ződéskötés már megindult. A < fenti példák alapján egyénileg^ dolgozó parasztok és iskolák« szívesen szerződnek le a selyem­termelésre, mert látják, hogy) komoly munkával eredményt le-< hét elérni. A selyemgubó for-) galmi szövetkezeti központ biz-( tosította a termelők részére az) elmúlt tenyésztési év gubó árait. < Első-másodosztályú gubó 32.50 * forint, míg a harmadosztályú 5 < forint kilónként. Dr. Kása Károly magas napi áron vásárol­A termelőszövef-kezel-i xstrsxáiiiaelsisok hírei nak a helyi földműves­szovetliezetek 1S?ís*í Megyeszerte megkezdődtek a zárszámadási közgyűlések. A termelőszövetkezetek ezekre a közgyűlésekre meghívnak a ter­melőszövetkezeti mozgalommal szimpatizáló egyéni parasztokat. Több helyen, látva a termelő- szövetkezet eredményeit, a ven­dégek közül belépnek a szövet­kezetbe. A kunbajai Bekében 41,80 forint egy munkaegység értéke. A zárszámadási közgyű­lésen hét uj taggal gyarapodott a közös, ugyanebben a község­ben az Űj Élet Termelőszövet­kezetbe négyen léptek be, kö­zöttük Varga Istvánná 1.2 hol­das középparaszt. A kiskunhalasi termelőszövet­kezetek közül elsőnek a Paprika Antal Tsz készítette el zárszá­madását. (Ahogyan mindenfajta munkában is leginkább els^k voltak.) A bank már számszaki­lag felülvizsgálta a zárszáma­dást s megállapítható, hogy a termelőszövetkezet komoly nye­reséggel -. zárta ezt a gazdasági évet. * A kecskeméti Igazság Terme­lőszövetkezetben az év folya­mán 14 áj tagot vettek fel, de vannak újabb jelentkezők. A szövetkezet 107 000 forint mér­legtöbblettel zárta a gazdasági évet. A közös jó anyagi helyzete lehetővé tette, hogy az 1 arany­korona tiszíajövedelem után járó földjáradékot a 32 forintról 40 forintra emeljék. Meg kell említeni azt is, hogy a szövet­kezetben 35,08 forint egy mun­kaegység értéke, ennek nagyobb része, 18,75 forint, készpénz. * ‘ ! A kiskunhalasi Űj Élet Ter­melőszövetkezet vezetőségét bí­rálat illeti, mert nem hajlandó az előírt formában végrehajtani a zárszámadást. A terven felül! elért termésmennyiséget nem! akarják nyilvántartásba venni s a zárszámadásban feltüntetni. Ez a szabálytalanság enyhén szólva ‘ adócsalás, az állam félreveze-' tése is, a tervezettnél jóval ma-‘ gasabb jövedelem eltitkolása. VENNÉNK lehetőleg széles nyomtávú pótkocsit 3,5 ton­nás teherkocsinkhoz, vagy pótkocsi komplett alvázat, vagy tengelyeket aggyal. — Bajai Vas- és Fémipari Klsz. 2168

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents