Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-15 / 241. szám

Ezer színházlátogató Vasárnap este Kiskunfélegyhá­zán vendégszerepeit a Filharmó­nia együttes. Ez alkalommal a Sybil került előadásra — megle­hetősen nagy érdeklődés köze­pette. A délutáni és esti előadá­son ugyanis egyaránt «-telt ház« volt a művelődési otthonban, s mint egy ezer ember nézte vé­gig a vendégművészek kiváló já­tékát. Ünnepi tanácsülés Kiskőrösön Kiskőrösön az elmúlt héten adták át rendeltetésének az 54 fokos melegvizű fürdőt. Ebből az alkalomból =-* mivel ez a község lakói számára igen nagy eseményt jelentett r— vasárnap délelőtt ünnepi tanácsülést tartottak; A tanácsülésre meghívták a megyei tanács titkárát, Cseh László elvtársat, a Földtani Intézet vezetőit és az építő vállalat, a Budapesti Kőolajipari Tröszt képviselőit, A tanácsülés méltatta a melegvizű gyógyforrás jelentőségét, s köszönetét mondott a megyei tanácsnak, amiért jelentős pénz­összeggel hozzájárult, hogy az emberiség számára hasznos mun­kát elvégezhessék; Ezenkívül a tanácsülés napirendjén szerepelt még a harma­dik negyedévi adóterv teljesítésének értékelése és a negyedik negyedévi tervek teljesítésére való felkészülés, az őszi mezőgaz­dasági munkák elvégzése és a választási előkészületek. Vidám szórakozás a dunavecsei járásban 'IbtÉd'tM l/kfodJ'k/j Az új bor hatása Súlyos baleset történt a laki­teleki betonúton a 29-es kilomé­terkőnél. Laczkó Kálmán lakite­leki lakos ittas állapotban kerék­pározott és össze-vissza csalinká- zott az országúton. Csörgő József kunszentmiklósi lakos és felesége Pannónia motorkerékpárján ha­zafelé robogott. Laczkó Kálmán azonban eléjük vágott és a mo­torkerékpár alá került. A nagy sebességgel haladó motorkerék­pár is felborult. Csörgő Józsefet lábtöréssel, feleségét súlyos agy­rázkódással és Laczkó Kálmánt ugyancsak súlyos agyrázkódással szállították a mentők a kórházba. A dunavecsei járás több köz­ségében rendeztek vasárnap a KISZ helyi szervezetei nagysi­kerű bálákat. DUNAVECSÉN a kultúrott­hon szép tánctermében regruta- bált rendezett a KISZ. A bál­nak nagy sikere volt. A fiatalok hajnali 4-ig vigadtak. SOLTON a sportegyesület táncmulatságán fejezték be vi­dáman a hetet a község fiatal­jai, SZALKSZENTMÁRTON ki­szistáinak reggelig tartó tánc- mulatságán nagy tömeg szóra­kozott, kivilágos-kivirradtig. APOSTAGRA a cirkusz láto­gatott el. A Hungária cirkusz társulata vendégszerepeit va­sárnap a községben. Mindkét előadásukon kitűnő szórakozást nyújtott a kiváló artista, lég­tornász és zsonglőr társulat. — Zsúfolásig megtöltötte a néző­teret az apostagi közönség. Nem jó a tűzzel játszani Lúgot ivott A Bánk bán utca 6 szám alá hívták ki vasárnap a mentőket, ahol Polgár Istvánná öngyilkos- sági szándékkal lúgot ivott; A beteget a mentők eszméletlen ál­lapotban szállították a kórházba. Leesett a fáról a virtuskodó fiatalember Vasárnap délben Miklóstelep- re hívták ki a mentőket. Szabó György 18 éves fiatalember le- gényes virtussal felmászott a fára, a felsőbb vékony ágakon azután megbillent és lezuhant a háztetőre. A tetőzetet áttörve a padláson kötött ki. Agyrázkódást és a testén súlyos zúzódásokat szenvedett. A mentők kórházba szállították. A tűzoltóság hétfő reggeli je­lentése két tűzesetről számol be. Az egyik Izsákon történt vasár­nap délután 16 óra 50 perckor, Szakáll Imre Kossuth Lajos utca 20. szám alatti földműves házá­ban. ötéves Kislányuk az udva­ron játszott és észrevétlenül ki­vitte a gyufát, s a szalmakazal tövében tüzetrakott. S aztán, mint aki dolgát jól végezte, be­ment a házba az édesanyjához. Egyszer csuk az édesanyja látja, hogy nagy füst van az udvaron és ég a szalmakazal. Szerencsére nagyobb kár nem történt, mert a helyi tűzoltók, a lakosság és a honvédség gyorsan a helyszín­re sietett. , Mire a kecskeméti tűzoltóság kiért, már majdnem elvégezték az oltási munkát. Ugyancsak vasárnap tűz ütött ki Túri Istvánék nyárlőrinci portáján is. Az édesanya nem volt otthon, s míg az apa az ebé­det főzte, a négyéves kis Sándor fiú a konyhából kilopta a gyu­fát és meggyújtott egy kilenc méter hosszú zsupfedeles gazda­sági épületet. Mire észrevették,' az épületek teteje és három má­zsa csöveskukorica elégett. A kái ugyan nem nagy egyik helyen sem, de intő példa arra, hogy vigyázzunk nagyon a gyerekek­re, nem szabad őket felügyelet nélkül hagyni soha, még akkor sem, ha játszanak, — ■———— i ­Eredmények és lehetőségek lép a Halasi Ládagyár Előbbre Kevés olyan tanácsi vállalat van a megyében, ahol a fejlődés üteme, gyorsasága úgy érzékel­hető, mint Kiskunhalason a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalatnál. Legutóbb, amikor írtunk róluk, még csak 90 főt foglalkoztattak, ma pedig már 140 dolgozójuk van, s a malom­ból alakított műhely bejáratá­nál levő falitáblán annak elle­nére, hogy a ládagyár alig pár hónapos kezdő üzem, ez a szö­veg fogadja a látogatót: »A Bács-Kiskun megyei Fa­ipari Vállalat szeptemberi ter­vét a múlt hó 25-én 13 órakor teljesítette.« Szép ez az eredmény, de a Jegutóbbi üzemi párttaggyűlé­sen ennél is szebb elhatározás született. Az egyik művezető, Gera Dezső elvtárs mű­szakja nevében a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójának tisz­teletére termelési verseny­re hívta kollégájának, Bíró András elvtársnak a mű­szakját. A kihívás célja, mint ebben a művezetők megállapodtak: az e havi terv befejezése határidő előtt, pontosabban október hó 25-én. A munkások tehát szorgalma­sak és a vezetők ie keresik a lehetőségeket, hol, miből lehet többletjövedelemre szert tenni. A ládagyártás hulladékát például nem vágják fel tűz- revalónak, hanem összegyűjtik és már a közeljövőben kerítéselemeket ké- ezítenek belőle. Ami pedig erre a célra már nem felel meg, ab­ból a TÜZÉP-nek alágyújtós rá­csokat gyártanak. Egy millió ilyen rács készítésére már szer­ződésük is van. Mindez jóval több pénzt, hoz a házhoz, mint­ha a sok faanyagot hulladék­ként értékesítenék. Akaratban, mint látszik, nincs is hiány, annál inkább épület­ben, munkahelyben. A villany végleges bekötésének határideje egyre kijjebb tolódik, pedig 600 méteres primőrvezeték, melyen a magasfeszültségből az áramot nyerik, már ott van az üzemnél. Elkészült a transzformátorház is. Érthetetlen azonban, hogy az energia elosztásának, a gépi be­rendezés központi kapcsolásának táblája, a MEGYEVILL tájé­koztatása szerint még csak most készül. Egyelőre így az a helyzet, hogy marad tovább a Tisza- kécskei Permetezőgépgyártól köl­csönkapott, de az üzem igényei­hez mérten szűk kapacitású ag- regátor, Jóllehet, a tervek sze­rint novemberben már a parket­ták és svédpallók gyártását is megkezdi az üzem. Ezeknek az új gyártási pro­filoknak a bevezetése viszont egyre sürgetőbben veti fel az energiakérdés megoldása mel­lett a helyiségszűkének rendezé­sét is, hiszen zsúfolt, kicsi már ez a munkahely. Hihetetlenül hangzik, amikor azt írjuk, mégis tény, hogy ez az alig pár hóna­pos vállalat kinőtte az üzem kereteit, maholnap lerúgja a »pólyát«. Szűk itt minden és nincse­nek szociális létesítmények sem. A régi malomból alakított fa- árugyár emeleti része azonban kihasználatlan, pedig alapterü­lete jóval több, mint 200 négy­zetméter. Van hely és még sincs, mert a tűzoltóság veszélyesnek tartja benne az üzemelést és nem ok nélkül, A fapadlózatú emeleti rész tűzveszélyes. Át kellene építeni tűzbiztosra. Igen ám, de hogyan? Ez most az egyik fő gondja a vállalat veze­tőjének, ez se megyei tanács ipari osztályának is. írjuk ezt azért, mert Bruncsák elvtárssal, az osztály vezetőjével beszélgetve tapasztaltuk, hogy a megyei ta­nács legalább olyan megoldandó kérdésnek tartja legfiatalabb vállalata gondjainak megoldá­sát, mint amilyen gond ez ott Halason a gyárban. Több mint 200 négyzetméter új munkahely nyerése azonban igen nagy dolog forintban is. Éppen ezért merült fel több va­riáció: mi legyen a leggazdasá­gosabb és viszonylag gyors meg­oldás? Vakolják be alulról a mennyezetet, fent pedig fedjék le valamilyen tűzálló lemezzel? Vagy betonelemekből képezze­nek új padlózatot. Valószínű, az utóbbit választják, ami ha drá­gább is, mégis olcsóbb. Tudni­illik a malom emeleti részébe épített faanyag majd olyan ér­téket képvisel, ha meg akar­nánk; venni, mint amennyibe az emeleti rész lebetonozása kerül. Az osztály vezetőjétől meg­tudtuk azt is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az építési költsé­geket már engedélyezte, mi több, lehetővé vált, hogy még a tél beállta előtt megoldják a vállalat legjobban hiányolt szo­ciális létesítményeinek (mosdó, étkező) felépítését is. Mindez tanulsága annak, hogy a megyei tanács elismeri legfiatalabb üze­mének szép eredményeit. Nem­csak nyereséget vár, hanem se­gítséget is nyújt abban, hogy a vállalat a többtermelésben gyü- mölcsöztesse a fentebb írt kínál­kozó lehetőségeket. Sándor Géza Kállai Gyula hessélt Szeged felszabadulásának ünnepén Vasárnap Szeged város felsza­badulásának 13. évfordulóján ünnepségeken emlékezett meg a város népe a nagy ünnepről. — Több mint 35 000 ember előtt zajlott le az a nagygyűlés, mely­nek szónoka Kállai Gyula műve­lődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja volt; Beszéde elején arról emléke­zett meg, hogy Szeged volt az első magyar város, amelyet a dicső szovjet hadsereg felszaba­dított. Majd az egy évvel ezelőtt lezajlott ellenforradalom esemé­nyeiről, okairól emlékezett meg. Hangsúlyozta, hogy ma már erőnk tudatában elmondhatjuk, hogy minden ellenforradalmi megmozdulást képesek vagyunk kíméletlenül visszaverni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a fel- szabadulás évfordulója, novem­ber 4 és november 7 elválasztha­tatlanul összefügg egymással. A felszabadulás a magyar nép vá­lasza volt a 25 esztendős fasiz­musra, 1956. november 4, a szo­cializmus erőinek válasza az el­lenforradalomnak. Beszéde során megemlékezett a magyar értel­miség kérdéseiről. Megállapí­totta, hogy értelmiségünk túl­nyomó többsége ma már nor­málisan végzi munkáját és a párt baráti viszonyt akar te­remteni az értelmiséggel, együtt akar működni vele a szocializ­mus építésében, igényli szaktu­dását, munkáját, még azokét is, akik ma még nem marxisták. Ugyanakkor azonban az értel­miségnek is látnia kell, hogy csak a szocializmusban találja meg a lehetőséget alkotóerejének igazi kifejezésére. Azt szeret­nénk, ha az értelmiségnek a szo­cializmustól még távol álló cso­portjai megértenék, hogy ott a helyük a munkásosztály, a dol­gozó nép mellett. A miniszter a továbbiakban az állam és a római katolikus egy­ház viszonyáról szólt. Megálla­pította, hogy ez a viszony javuló tendenciát mutat, ha még van­nak is e tekintetben kívánniva­lók. — A népfront-mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy ez akkor válik igazán élővé, ha az élet minden területén egyesítjük a kommunisták és a pártonkivü- liek erejét, ha a népfrontot nem csupán a pártonkívüliek tömörü­lésének tekintjük. Kállai Gyula beszéde után Vasziljevna, az ogyesszai városi szovjet elnökhelyettese és Kazi- mierczak, Lodz város tanácsa el­nökségének titkára, a szovjet és a lengyel testvérvárosok üdvöz­letét tolmácsolta. A nagygyűlés dr. Greguss Pál, a Szegedi Tu­dományegyetem rektorának zá­rószavával végződött. _Színház KA TONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Október 15-én, kedden délután 3 órakor Lope de Vega: »A KERTÉSZ KUTYÁJA« Vígjáték 3 felvonásban. Jókai ifjúsági bérlet. • Október 15-én, este fél 8-kor Lope de Vega: »A KERTÉSZ KUTYÄJA« vígjáték 3 felvonásban, Somlay bérlet és 2. számú szclvénybérlct; • Október 15-én, Kiskőrösön Kodolányi: »FÖLDINDULÁS« Előzik ítfűsora Október 15-én, kedden: Baja Uránia: Vágyakozás. — Baja Központi: Elárult szerelem. — Jánoshalma: A csodacsatár.— Kalocsa: London, Pázmán lovag, Komikusok albuma. — Kecel: Az átkozott pénz. — Kecskemét Árpád: Mert szegény vagy, ha­marabb kell meghalnod. — Kecs­kemét Városi: Moulin Rouge. — Kiskőrös: Hét lányom volt. — Kiskunfélegyháza: Láz. — Kis­kunhalas: Gcrolsteini kaland. — Kiskunmajsa: A véres út. — Kunszentmiklós: Dollárpapa. — Tiszakécske Petőfi: Ha a világon mindenki ilyen volna. — Tisza­kécske Tisza: Zsongó melódiák. — Garán rendezték meg a ba­jai járás termelőszövetkezeti el­nökei az elmúlt hét végén nagy­szabású tapasztalatcsere-értekez­letüket. A tapasztalatcsere foly­tatása anak a sikerült kezdemé­nyezésnek, amely a közelmúlt­ban Vaskúton zajlott le; — Az 1919 R. S. G, találkozó« rendez 1957, október 15-én 16 órakor a Bánk bán U; 9; 6zám alatt (Czollner tér), — Hegyi Antal kiskunhalasi dolgozó paraszt 700 négyszög­ölön termesztett az idén Óvári 5-ös kukoricát, amelynek az egy holdra átszámított termése 50 mázsa; — A szeremlei búcsún össze­szólalkozott barátaival Raffai Mihály, 32 éves helybeli lakon; A szóváltásból verekedés kere­kedett, melynek során Raffait megszúrkálták, s a mentőknek kellett kórházba szállítani, — A 15 éves mezőgazdaság­fejlesztési tervet a napokban vitatták meg Baján a járás me­zőgazdasági szakemberei, A terv hatalmas perspektívát mutat a belterjesség, kialakítása felé, köz­ponti szempontként állították a tervbe az egykor hagyományo­san fejlett bácskai állattenyész­tést. A tervet a kiegészítésekkel együtt elfogadásra javasolták a megjelent szakemberek az ille­tékes hatóságok előtt. TERMELŐSZÖVETKEZETEK! EGYÉNI GAZDÁK! Érdemes bika, tinó, üsző hizlalás! szerződést kötni Kamatmentes előleg! Minőségtől függően üszőért, 350 kg-on felül, 9—14 Ft; bikáért, 400 kg-on felül, 10—16 Ff; tinóért, 400 kg-on felül, 11—17 Ft-ot kapnak kilogrammonként; Részletes felvilágosítást adnak a járási kirendeltségek és a községi állatfelvásárlók, 1376 Bács megyei Állatforgalmj Vállalat, íl Kiskőrösi Föidmíívesszövetkezet Szarvas Éttermében állandóan friss meleg ételek, különféle italok várják a vendégeket. Esténként hangulatos népi Zene. A cukrászdában presszókávé, ízletes cukrászsütemény kapható. Minden este 7—2-ig tánc. 1856

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents