Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-10 / 237. szám

Ferdítés nélkül hajtsuk végre a Központi Bizottság határozatát Eredményes taggyűlés Hercegszántón Koromsötét őszi este volt, s a hercegszántói pártház abla­kai messzire világítottuK. A to­ronyóra már a 11-et is elkongat­ta, amikor a tágas helyiséguen Gila elvtársnó, párttitkár be­zárta a taggyűlést, s 56 torokból felcsendült a proletárnemzetkö­ziség himnusza, az Internacio- nálé. Amíg az értekezlet tartott, mindenki nyugodtan ült, élén­ken figyeltek a vitát. A gyűlés befejeztével a terem azonban gyorsan kiürült, csak néhányan maradtak ott körbeállva, s be­szélgettek. — Jó volt — mondja egy fia­talember —, nagyon tanulságos volt. Nem kerülgették a problé­mákat, az elevenbe vágtak. Megbírálták a vezetőséget is. De hát így van ez rendjén. Csak így lehet a hibákat kiküszöböl­ni, a munkát megjavítani. Mi tagadás, ha sok mindent jól csinálnak itt Hercegszántón, azért munkájuknak gyenge ol­dalaik is vannak és néha még hibákat is vétenek. Ilyen hibák történtek a párt­oktatás előkészítése során is. A taggyűlés megvitatta, hogy a pártvezetőség terve szerint két Marxizmus—leninizmus kérdé­sei és egy Időszerű kérdések cí­mű tanfolyamot indítanak. Nem tudni, mi okból, azonban a ve­zetőség a hallgatók egy részét nem meggyőző munkával, ön­kéntes jelentkezés alapján, ha­nem kijelölés útján akarta biz­tosítani. Ezek után nem csodál­koztunk azon, hogy az egyik fel­szólaló, Matuz elvtárs hevesen tiltakozott az ilyen eljárás ellen. Arról beszélt, hogy a tanulni vágyók kedvét is lerontja, ha egyeseket kivezényelnek a sze­mináriumra és azok csak ímmel- ámmal vesznek részt a foglal­kozáson és arról később talán még le is morzsolódnak. Az igy szervezett tanfolyam előre ku­darcra van ítélve — mondotta. Javasolta, hogy ezt a hibát mi­előbb hozzák helyre. A pártoktatás kérdésein kívül még a módosított szervezeti sza­bályzatról tanácskoztak. Érde­kelte a .gyűlés részvevőit, mind az az új, amivel a szervezeti szabályzat a régihez képest mó­dosult, azonban a legnagyobb figyelmet — helyesen — a tö­megek kjízött végzett munka fo­kozására fordították. IIosj an lohet megjavíta­ni, erősíteni a tömegekhez, fű­ződő kapcsolatunkat? Csak úgy — hangzott a válasz —, ha he­lyesen, ferdítés nélkül hajtjuk végre a Központi Bizottság poli- likáját, attól se jobbra, se balra el nem térünk, ha nem tűrjük meg a kilengéseket. Pedig ve­szély a hercegszántói pártszer­vezetben is volt. A pártszervezet tagjai között voltak olyanok, akik szinte minden fizetéses ál­lásba párttagot akartak helyez­ni. Az ilyen törekvések nyilván­valóan ellentétben állnak a párt politikájával. A taggyűlés úgy foglalt állást, hogy a népi de­mokráciához, a munkáshatalom­hoz hű, munkájukat jól elvégző dolgozókat megbecsülik. Foglalkoztak az ellenforrada­lom tanulságainak állandó éb­rentartásával is. Rámutattak, hogy az ellenforradalom által terjesztett, felszított, burzsoá né­zeteket még nem gyomlálták ki. Sok embert megtévesztett az el­lenforradalmárok »minden ma­gyar testvér« demagóg jelszava Ha egy kicsit a jelszó mögé né­zünk, könnyen rájövünk annak hamisságára. A magyar mun­kásnak ugyanis soha sem volt testvére a gyáros, a parasztnak a földbirtokos és a gazdag ku- lák. Bár az anyanyelvűk egy­forma volt, de azért sohasem érthették meg egymást. Az ér­dekeik különböztek, az egyik dolgozott, a másik dolgoztatott. Éppen ezért éles ellentét válasz­totta el őket és mindig szemben álltak egymással. Az egyik sze­gény, a másik úr volt. Az élet azt igazolta, hogy a munkások­nak és dolgozó parasztoknak nem ök, hanem más országok dolgozói az igazi testvérei. Min­den országban vannak a mi dol­gozóinkhoz hasonló sorban élő dolgozók. Testvéreink az orosz, a román, a cseh és más orszá­gok dolgozói. Az uraktól, mint ahogy a régi közmondás is mondja, a szegény ember jót nem várhatott. De mindig segí­tettek más országok munkásai, parasztjai, ha arra módjuk volt. Közelebb áll a magyar dolgozó paraszthoz az orosz dolgozó, mint a magyar földbirtokos. Ép­pen ezért hamis, megtévesztő volt az ellenforradalom jelsza­va, s ideje, hogy ebből levonjuk a megfelelő tanulságot. És Isy vitatkoztak a taggyűlés részvevői a többi kér­désről is, a feladatokról, az igaz­ságról, a párt politikájáról, a mondanivalóról este fél 8-tól egészen 11 óráig. Eredményes, alkotó munkát végzett a herceg­szántól pártalapszervezet tag­gyűlése. Helyesen jelölték ki a feladatokat és most már a vég­rehajtáson a sor. Nagy József egyzetek a szólaltató vállalatokról Mikor nyit a kecskeméti Gőzfürdő? KEZDJÜK TALÁN OTT, hogy a hírős városnak állandóan mű­ködő, önálló tisztasági fürdője eleddig nem is volt. A század elején már gazdasági gőzmalom és fürdő néven említi a Révai nagylexikon és hasonló bejegy­zéseket találunk a régebbi tér­képeken is. Ez meg is látszik az egész berendezésén. Falban levő csővezetékei több mint tél év­százada enyésznek, és padlózatát is cserélni kellene, de jelenleg nincs olyan hosszú »takarója« Kecskemét Város Tanácsának. Jobbadán tehát inkább csak patinája van ennek az ódon épületnek, .de ez sovány vigasz a megyeszékhely fürödni vágyó lakóinak. Jegyzetünkben éppen ezért arról írunk, ami még hát­ráltatja egy állandóan működő tisztasági köd- és gőzfürdő, he­lyesbítünk: egy gőzfürdő üzem­behelyezését. Olvasóink ugyanis értesültek már a Petőfi Népéből, hogy a nem kis költséggel újjá­alakított kádfürdő megnyitotta csapjait. MI VOLT EDDIG a helyzet? A kecskeméti Gőz- és Kádfürdő a tőle nem messze levő Gazdasági Gőzmalom kazánjával üzemelt, elég rossz hatásfokkal, ami — különösen a malom villamosítása után — azt eredményezte, hogy a fürdési ráfordítás költségei mintegy háromszorosára emel­kedtek a bevételeknek, ráadásul nem egy olvasónk tapasztalta, hogy még a kiszolgálás minősége is rosszabbodott. A város lakossága igényeinek megfelelően, nem kevésbé pedig a .fürdő gazdaságos üzemelteté­sének- követelményeként szüksé­gessé vált egy modern kazánte­lep megépítése és több korszerű fűtőberendezés felszerelése. — Ezek a munkálatok Szabó Sán­dor, a Vízművek főmérnökének újítási javaslatai alapján, 700 ezer forintos önköltségcsökkentő beruházásai, még tavaly elkez­dődtek. A KORSZERŰ kazánház a leg­modernebb és leggazdaságosabb, ez évben szabadalmaztatott ka­zánegységek alkalmazásával el­készült, ez tette lehetővé, miqi írtuk, hogy a kádfürdő mar üze­mei, s ha a közeljövőben még leszállítandó két kazánegység is megérkezik, valamint a ME­GYE V'ILL határidőre befejezi az épület új villanyvezetékhálózatá- nak beszerelését, úgy még ebben az évben megnyitják az újjáala­kított és modernizált gőzfürdő kapuit. Nagy hiba volt eddig és a fürdő hírét ugyancsak rontotta az erősen párás, emellett büdös levegő, nem kevésbé pedig a pe­nészes faiak látványa és »illata«. Sokan kifogásolták az egyszer hideg, máskor meg forrón csör­gő vizet, amit a víz megfelelő keverésének a hiánya okozott. A VÍZMÜVEK dolgozói most mindezt megszüntetik. A kazán­házban felszereltek egy szabá­lyozható forró- és hidegvízkeverő telepet, amiből 40 foknál hide­gebb és 00 foknál melegebb víz nem megy a zuhanyozókba. A leforrázás veszélye ezzel ki van zárva. Az újonnan beépített szel­lőző, légfűtő és ködtelenítő be­rendezések alkalmazásával pedig lehetővé teszik, hogy látogatóik kellemes utóérzettel távozzanak a gőzfürdő épületéből. Fentebb azért is irtunk mo­dernizálásról. mert ezeknek a költséges berendezéseknek a be­építése, megítélésünk szerint, több'az egyszerű felújításnál. Mi bizonyítja ezt gazdaságilag? Az új kazántelep, szemben a régi távüzemeltetés 17 százalékával, 05 százalékos hatásfokkal műkö­dik és üzemnaponként 43 mázsa szénnel kevesebb tüzelőt igé­nyel, mint a régi. Mindez pénz­megtakarításban két év alatt 500 ezer forintot jelent majd, s re­mélhetőleg Kecskemét lakossága is mind kevesebbet szidja a gőz­fürdő megnyitása után a Víz­művek dolgozóit, akik összekö­tötték a hasznost a kellemessel, a hírős város fürdőlátogatóinak érdekeit a góz- és kádfürdő gaz­dasági érdekeivel. Sándor Géza Szabó Gyula bácsi, a Kecskeméti Konzerv­gyár I. sz. telepének kádármestere. Har­minchét éve dolgozik ebben a szakmában s keze alól nagyon sok hordó és dézsa került ki. Mindenki megelége­dett munkájával s bíz­nak benne, mert tud­ják, hogy Gyula bácsi nem ismer akadályo­kat, lelkiismeretes em­ber. Szakszervezeti vá­lasztásra készülődtek a gyárban, s amikor arról tanakodtak, hogy kiket jutalmazzanak meg jó munkájukért, egyszerre említették valamennyien Szabó bácsi nevét. Néhány nap múlva zajlott le az.üzemi bl_ zottsági tagok megvá­lasztása. Gyula bácsi neve is ott szerepelt a 153 küldött névsorá­ban. Mit sem sejtve, szerényen ült. s figyel­te a beszámolót. Sok érdekességet hallott és beleélte magát uh­November 20-ig újabb húsz házat kapcsolnak be a villanyhálózatba Hété ny egy h ázán Hetényegyháza a példamutató, jó községek közé tartozik már évek óta. Ennek elismeréséül 1953-ban bekapcsolták az országos villanyhálózatba is. A felszabadulás előtt még a közelben sem volt villany, s elhihetö, mennyire örültek a kis falu lakói a nagy eseménynek. A község azóta is, mo6t is példamutató az adófizetés­ben, s nem kevésbé ez is hozzájárult, hogy a megyei végrehajtó bizottság a napokban újabb 10 000 forintot szavazott meg a köz­ség villanyhálózatának további fejlesztésére. A MEGYEVILL a napokban arról értesítette a tanács veze­tőit, hogy a munkát október 20-án már meg is kezdik és egy hó­nap alatt befejezik. A 10 000 forintot a helyi tanács a községíej- lesztési alapból még 12 000 forinttal megtoldotta és így válik valóra húsz család álma, akiknek otthonában egy hónap múlva kigyúllad a fény. A főutca és néhány mellékutca villamosítása után most ugyanis a Petőfi Sándor utcai lakóházakra kerül a sor, s a tervek szerint a most épülő 37 új házba is bekapcsolják majd a villanyt, mire lakóik beköltöznek. Ezek az új házak ujyanis a már kiépített villanyhálózat mentén épülnek fel, hónap mú!va megújult- komp közlekedik Érsekcsanád és a Veránka-sziget között Az érsekesanádi kompot júli­usban adták át a községi tanács kezelésébe. A tanács vezetői azóta sokat gondolkoztak, spe­kulálták, hogyan lehetne meg­gyorsítani a kompközlekedést Érsekcsanád és a 650 holdas Veránka-sziget között. Ez a szi­get ugyanis valóságos kincses- bányája gazdag kaszálójával a községnek, mert innen kerül ki a járás szénatermésének mint­egy 25 százaléka. Ezenkívül kompjárat van Baja és Kalocsa között, amelyet szintén az érsekesanádi komp bonyolít le. A hosszas fárado­zás és gondolkodás eredménye, hogy egy hónapon belül meg­újított komp közlekedik Verán- ka-szigetre és a baja—kalocsai víziúton. A régi kompot ugyanis 26 000 forintos költséggel diese- lesítik, ami nemcsak gyorsabbá teszi a víziközlekedést, hanem 30—40 000 forint többletet is je­lent a tanácsnak. Ezenkívül még a tél folyamán 25 000 forintos költséggel felújítják, újradesz- kázzák a komptestet is. VVVVVVVV*WVVVVVV,VWVV^>^WVVVVVVVWV>-VVWVWVWvVVvVVVV<A<lvVVVVVVVWV» Közgyűlés esz Izsáki Földművesszövetkezetben A földművesszövetkezetek éle- Megválasztották egyébként a já­tében jelentős esemény az évvégi közgyűlés. Ekkor látja a tagság egy évi munkájának eredmé­nyét, a vezetőség tevékenységét. Lemérheti, hogy miként élt az adott lehetőségekkel, hogyan gazdálkodott a közös vagyon­nal. Izsákon nemrég tartotta a föld- művesszövetkezet az évi rendes közgyűlést. Itt köztudomású lett, hogy jelenleg 2726 tagja van a szövetkezetnek, tehát a község lakosságának 32 százaléka. A tagság 150 425 forint értékű rész­jeggyel járult hozzá a vagyon­hoz. Az elmúlt évi gazdálkodás eredményeként az 1 135 811 fo­rint nyereségből 192 536 forintot fizettek vissza a tagságnak. Ter­mészetes tehát, hogy lelkes han­gulatban folyt le a közgyűlés, amelynek színvonalát a tagok értékes hozzászólása is emelte. ba a tudatba, hogy az itt elhangzott tervek és elképzelések valóra is válnak, mert ő olyan ember, amit ki­ejt a száján, azt ő vég­re is hajtja. Bízott az új vezetőkben, mert úgy érezte, hogy egy­re inkább kiszorul a köztudatból az a váll­veregető lekicsinylés, ami néhány évvel ez­előtt még eléggé gya­kori vendég volt az üzemekben. Aztán az jutott eszébe, hogy so­ha többé nem lesz »bólogató jános«. Ha valaki hibázott, meg­mondja ő nyiltan a szemébe és nem a há- tamögött döfködi be­le a rosszindulat bics­káit. Ezek a gondolatok forogtak fejében, mi­közben lelkes taps zú­gott végig a termen, tanujelét adva annak,, hogy véget ért a beszá­moló, . Az üzemi bizottság elnöke felolvasta né­hány olyan szakmun­kás nevét, akik ko­moly eredményeket ér­tek el a termelésben. Gyula bácsi meglepőd­ve hallja saját nevét: Szabó Gyula. Arca el- fehéredett, fejét lehor- gaszt.otta, s félszemmel végigmérte a reásze­gődött tekinteteket, — Jaj csak ne di­csérjenek az égig —• motyogta, s kezét za­varában vörösre dör­zsölte. Űjból hallotta a ne­vét emlegetni: — A vállalat veze­tősége úgy döntött, hogy Szabó Gyula elv­társat több évtizedes, becsületes munkájáért megjutalmazza. Gyula bácsi felállt és megindult az asz­tal felé. Léptei súlyo­sak voltak, mint évei­nek száma* rási küldötteket, akiknek szemé­lye biztosíték arra, hogy megfe­lelően képviselik majd az izsá- kiak érdekeit a járási közgyűlé­sen. Az újonnan megválasztott, il­letve megerősített vezetőség cé­lul tűzte, hogy a jövőben még következetesebben képviseli a község lakosságának érdekeit. Vörösné November 7-re készülnek a dunavecsei kiszisták Érdekes, szép műsorral ké­szül a dunavecsei KlSZ-szerve- zet fiatalsága november 7. a Nagy Októberi Szocialista For­radalom méltó megünneplésére. Egy környékbeli eredetű szép népi tánc betanítására Patocskai Erzsiké, a szervezet egyik tagja vállalkozott. Gyönyörű asztali lámpát és 1300 forint pénzjutalmat kapott. Amikor átvette a nem várt ajándékot, szeme könnybelábadt s néhány keresetlen szóval megköszönte az üzem gondoskodását. Ezzel a gondolattal fe­jezte be rövidke be­szédét: — Arra kérem az elvtársakat, hogy a gyár becsületét ne ad­ják oda senkinek. Egy régi munkatár­sa így köszöntette: — Gyulám, nem val­lasz velünk szégyent, követjük nyomdokai­dat. Nem sok idő vá­laszt el téged nyugdí­jazástól s én azt kívá­nom neked, hogy az. asztali lámpa fénye mellett még sok-sok évig olvass a munká­sok boldog öregkorá­ról. A hallgatóság öröm­teli mosolyában is ez a kívánság ragyogott. DicliczU’i Sp.ndoz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents