Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-09 / 236. szám

A nagyobb önállóság útján

Villanyhálózatot bővítenék, művelődési otthonokat, iskolákat építenek saját erőből községi tanácsaink

Megyénk községeiben az utóbbi hónapok folyamán egész sói- új létesítmény építésébe kezdtek, sokat riiár be is fejeztek. A munka irányítói mindenütt a helyi tanácsok, amelyek mdst tesznek tanúbizonyságot arról, hogy nemcsak begyűjteni és adót behajtani tudnak, hanem gazdáivá váltak gazdasági és kulturális téren is a közigazgatásilag alájuk tartozó területeknek.

Helyi tanácsaink tehát a gazdasági önállóság útján is nagy léptekkel haladnak előre. Kul- t urház-, törpevizhiű-, hídépítést, Iskola-, villanyhálózatbővítést, stb. eszközölnek saját erőből. A megyéi tanács, mint a jó apa, útmutatással, ahol pedig szükséges, anyagilag is segíti munkájukat. A tanácsvállaialok ter- v en felüli többletnyereségéből, valamint az állami és tanács- váhalatok által tizetélt község- fejlesztési adóból mintegy két millió forintot bocsátott a megyei tanács a községi tanácsok rendelkezésére, részben segélyként —, amit nem kell visszafizetni — részben pedig kölcsön tormájában.

Nézzük, mire fordították községi tanácsaink a megyei tanács által juttatott összegeket? Táziár község 40 000 forintot kapott, amelyet a községfejlesztési adóból befolyt összeggel megtoldva villanyhálózatbővítésre fordítottak. A község Felső-telep néven ismert részét kapcsolták be a hálózatba. Hasonló célra használták fel a pénzt a dunaegyháziak, akik ugvancsak 40 000 forintot, a hetcnyegyhá- ziak, akik 10 000 forintot kaptak. Ezekben a községekben több ezer méter vezetéket építettek, s iskolákban és egyéb intézményekben, valamint lakóházak százaiban gyűlt villanyfény.

A bácsszölösi tanács 50 000 forintot kapott iskolabővítésre és elmondhatjuk róluk, hogy jól gazdálkodtak a pénzzel. Két tantermet építettek, egyet a

központi iskolában, egyet pedig a dobokai tanyai iskolának. Mindezt úgy valósították meg, hogy 90 000 forint értékű anyagot helyben biztosítottak az építkezéshez és 70 000 forintot a lakosság által befizetett községfejlesztési adóból fordítottak erre a célra. A község dolgozói látják, hogy a tanács vezetői helyes célok megvalósítására használják fel a forintjaikat, ezért szívesen fizetik a községfejlesztési járulékot, amelynek már 90 százaléka be is folyt a tanács pénztárába. így vált lehetségessé, hogy az apaállatgondozónak is tudtak építeni eg.v kétszobás szolgálati lakást.

Mátételkén művelődési otthon építésére használták fel a megyei tanács 30 000 forintos segítségét. Az összeg ugyan édes-kevés lett volna a 240 ülőhellyel és beépített színpaddal ellátott kulturális létesítmény felépítésére, a szorgalmas má- tételkiek azonban társadalmi munkával, a községfejlesztési adó pontos fizetésével megtoldva elérték, hogy november hó 7-én már az új művelődési otthonban ünnepelhetik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóját.

embereknek — az olajnál is többet ér.

A kiskőrösiek elhatározták, hogy a lassan csordogáló gyógyvizet bővebb forrássá fakasztják. A megyei tanács púdig felismerté, hogy ez á víz Kiskőrös határain túl szenvedő betegeknek

is gyógyír, ezért anyagilag támogatta a kiskőrösiek tervének megvalósítását. A közös erőfeszítésnek máris jelentős sikere született. Néhány nap óta percenként 150 liter 52 fokos meleg gyógyvíz buzog a csöveken.

Sorolhatnánk még a községeket, ahol építkezésbe kezdtek és a megye segíti őket. Mis- kén csatornahíd épül. Madarason már üzemben van a szénporos téglaégetés stb. Van ugyan hely, ahol zökkenők csúztak a terVek végrehajtásába, — mint például l’iszakécskén, ahol sehogy Sem akar tető alá kerülni a sütőüzem, pedig nagy szükség volna ró, és a megyei tanács is segítette őket 100 000 forinttal. Legtöbb községünkben azonban az a lendület, amellyel a községi tanácsaink önálló községfejlesztési terveik megvalósításába kezdtek, már azt mutatja, hogy helyi államhatalmi szerveink képesek lesznek a nagyobb hatáskörrel járó gazdasági feladatok végrehajtására Is.

IMsim. Cit.tn ‘

3

Y Z 1 T I

Kecskemét közművesítéséről

Amiről írunk, nem a régmúlt története. A tények és számok mégis ezt az érzetet keltik a mérfölddel haladó MA emberében. A Kecskeméti Vízművekről van szó, mely vállalatnak még a hivatalos nevét is elég leírni (Víz-, Csatorna-, Fürdő és Kútjavító Vállalat), nemhogy a múltból örökölt probléitiáit. E jegyzetek keretében éppen ezért nein is törekszünk teljességre.

A vízmüvek dolgozóit kevesen dicsérik, sok mindent az ő számlájukra írnak. Könnyen felejtenek az emberek. A lakosság természetesnek vesz több mindent. Magától értetődő például, hogy van vízvezeték, fürdő, csatorna és a többi, holott ha a tények fátylát fellebbentve az eltakart múltba nézünk, mindez közel se hat olyan természetesen.

A vállalat iÖ5Ö-bén alakült 18 fővel, ma 7 éves és 132-en dolgoznak benne.

A*, hogy a vízellátás és csatornázás tekintetében ma itt tart Kecskemét, nagyrészt az itt dolgozók hétéves munkájának érdeme.

Nem is ölyan régen ugyanis, 1949 előtt Kecskemét vízellátását csupán 22 darab rángatós közkút és az üzemek tulajdonában levő kutak szolgáltatták. Ma pedig közel 50 kilométer nyomócsövön 71 ejektoros kút biztosítja a háztartások vízszükségletét, mellette pedig a régi, kézisziJakabszáll.áson

művelődési otthon építésének befejezésére használják fel a megyei tanácstól kapott 30 000 forintot. Az avatási ünnep itt is november 7-én lesz. Igaz, 4000 darab cserép hiányzik még, amit sehonnan sem tudnak beszerezni. A tanács vezetői még sem hagyják tönkremenni, amit eddig építettek. A hiányzó cserepet egyelőre náddal pótolják, hógy megvédjék az épületet az időjárás viszontagságaitól.

Uj hnllol létesit a föidmJvesszövetkezet

Bácsborsódon

Községünkben az elmúlt év őszén új élelmiszerboltot létesí- : tett a földművesszövetkezet. Régi vágya teljesült ezzel a falu dolgozóinak, nem beszélve arról, I hogy ez az üzlet egészségileg is A legnagyobb összeget, 376 000 előnyösebb. S most, rövid egy forintot a kiskőrösi tanács kap- évvel a bolt megnyitása után, ista. Igaz, hogy a legnagyobb fába mét egy örömhírt vehettek tudo- is- vágták a fejszéjüket, isme- másul a közelmúltban megtar- retes, hogy néhány évvel ezelőtt tott szövetkezeti taggyűlésen a olaj után kutattak a községben. \ részvevők. Az intéző bizottság Olaj helyett víz fakadt, de mi- áital előterjesztett határozati ja- lycn víz? Kiváló gyógyvíz, vaslat szerint célul tűzték ki egy amely — legalább is a beteg új vegyesbolt létesítését.

Nagy segítséget jelentene a bolt megvalósítása a falu lakóinak, különösen azoknak, akiknek a legkisebb vásárlásért is közel egy kilométert kellett gya- lógolniok. A bolt megnyitásának határideje, sajnos, elég távoli — (1958. június 30.) Reméljük azonban, hogy e határozati javaslat nem sárgul meg annyira, hógy he lehessen elolvasni, és jövőre új vegyes bolt fogadja a vásárlókat Bácsborsódon.

Horváth Magda

vattyús kutakból is a lakosság rendelkezésére áll még 18.

A megyeszékhely viszont gyorsabban fejlődik, mint a város vízművésítésc. Vigyázzunk, nehogy a vízhiány tekintetében nem várt meglepetések érjenek bennünket.

Kecskemét napi vízigénye fölözi a 7000 köbmétert. Azonban a nemrég épüli víztorony laikus méretezés következtében alig tárol többet a lakosság 2—3 órai szükségleténél. Egyszóval már akkor kicsinek bizonyult az egész, amikor elkészítették. Az egymásután jelentkező igények kielégítését, a további hálózat- fejlesztést viszont: csak a szivattyútelep további bővítésévé! lehet mégoldani, ez pedig ho'sz- szabb idő és néni kévés péirt kérdése.

Nem akarunk eltéríti a göridö- lattiíéíiéttül, db égy és más ldt- kívánkozik

csehszlovákiai uttink tapasz talataiból.

Brünben járva, ä mégye vezetői közölték velünk, hogy egész új városrész, 10 000 lakás épül náluk a gyárnegyedek szomszédságában. Beutaztuk ezt a részt és meglepett bennünket, hogy a tervezett városrész széléig a dombos pusztaságban már készek az utak, jár rajtuk a trolibusz, szállítják az építőanyagokat, felszerelték a telelőn- és villamosvezetékeket, földben vannak a vízvezeték és szennyvízie- vezetö csatornák fő csövei, melyekbe az új város falainak felhúzásával együtt nyernek bekapcsolást az öt-hatemeletes lakóházak ágvezetékei. Északi szomszédaink persze előbbié vannak, mint mi, de ez nem zárja ki, hogy kicsiben, ha építünk, ne kövessük őket.

De térjünk haza Kecskemétre. A Vízmüvek szorgalmas munkásai 1949-től, mióta az első méter csöveket fektették le a városban: évtizedek mulasztását pótolták.

Ma már ott tartunk, hogy Kecskemét városfejlesztési alapjának költségvetéséből a jelenleg meglevő ágvezetékek bekötését végzi a vállalat egy körvezeték rendszerbe. Ezzel az egyébként igen magas vastartalmú kecskeméti víz minősége íjémelyest javulni .fog, mivel a vezetékben levő víz állandó körforgásban lesz.

, Igen, Kecskeméten ennyi megoldásra váró kérdést vei fel a vízellátás problémája. Azonban a cikkünk elején fellebbentett fátyol még ennél is kedvezőtlenebb színben mutatja a megye- székhely csatornázási állapotát. Ezért is van vita hivatalos és érdekelt körökben egyaránt: vízvezetéket bövítsünk, vagy csatornázzunk?

A vélemények megoszlanak, a választás nehéz, n eft a víz az egyik legfontosabb életfeltétel, ugyanakkor Kecskemét csatof- názottsága kriminális.

; Tulajdonképpen á Szó mai értelmében nem több, ami van egy |csapadékelvezetőnél, az is réwi, elavult, korszerűtlen. Ami viszont tervbe van véve — egy új szennyvízlevezető csatorna és ; biológiai 'derítőtelep —az aligha I nyugtatja meg az embert, Íbiszen költsége hallatlan magas: 82 millió forint és 15 év alatt készülne el. Jelenleg e tekintetben csak Ott tartunk, hogy a lakosság részéről már régen kifogásolt csatornarészek felújításán dolgozik a Vízművek. A lakosság többsége igényeinek kielégítése viszont — erről tanúskodnak a tanácsülések, kisgyűlések — a vízvezetékhálózat további bővítését kívánná. Jóllehet, közegészségügyi szempontból a város csatornázottsága legalább olyan fontos.

Pálcát törni így, a fontosság sorrendjét illetően, a mai pénzügyi viszonyok között elég nehéz doíog. A tényék mégis árra intenek bennünket, hogy Kecskemét víz- és csatornakérdésének megoldására az eddigieknél többet kellene fordítani, hogv elkerüljük az esetleges meglepetéseket. Sándor Géza

sának ösztönzésére — másfajta ajándékozást is gyakofölt; már. Tavasszal 10—10 deka cukorkát, egy-egy csomag cigarettát vittek a megyei szociális otthon gondozottjainak, annak idején az árvízkárosultaknak varrtak, gyűjtöttek, most pedig babákat készítenek, hogy az értük kapott pénzzel támogassák a Gyermekvárost. (A babakészítést még az MNDSZ-ben tanulták.) Szóda mama még külön segít egy kis árvagyereket is; amíg beszélgetünk, éppen a kisfiú nadrágját foltozgatja, miután a »hózen- trögerját« már rendbeszedte, de szerzett neki harisnyát, sapkát — ó, hogy örült neki az aranyos — s egy asszonytárs megígérte neki. hogy cipőt is ajándékoz az apátlan-anyátlannak.

Hát így él, dolgozik Szóda Mihály né tanácstag; — szavaival élve — mint csibék a kot- lóst, úgy követik az asszonyok; kettő éppen a napokban kérte meg, hogy írassa őket a földművesszövetkezetbe, mivel ő is vett már régebben egy részjegyet 55 forintért.

A-csibe-kotlós" hasonlat éppen nem rossz, de nekem azoknak az asszonyoknak az emlékét idézik Mari néni, meg a többiek, űzőkét az őseikét, akik népünk történelmének folyamán ott küzdöttek a férfiak mellett (gyakran túl is téve rajtuk) tatár, török s minden más Vész ellen, azért, hogy népünk fennmaradjon, s mindig boldogabban élhessen, mehessen elő- • re. j

Olyan odaadással küzdenek; ők is. j

Tarján István '■

A

míg a Bika utca 10. szám alatti lakásán keresem, ő (később elmeséli) a Kuruc körúti fűszerüzlet vezetőjének mondogat oda, mert az kifogásolta, hogy a tőszomszédságában egy rivális Italboltot nyitottak.

— öreglegény létére nem kell ilyen öregleány természetűnek lennie — mondta neki, akinek a munkájával különben nagyon meg van elégedve. — Hiszen az államé az az italbolt is.

Annak pedig oka van, hogy az üzletvezető éppen előtte, üzv. Szóda Mihályné előtt emelt kifogást. Mari néni —, ahogy általában hívják —, nem akárki ugyanis, hanem tanácstag, ilyen minőségben három esztendeje intézi már Kecskemét V. kerülete lakóinak ügyes-bajos dolgait, hallgatja meg panaszaikat s keres ezekre gyógyírt.

Közéleti szereplése azonban régebbi keletű. Már 1946-ban az MNDSZ-ben működött, ő volt az »ötkerületi« asszonyok elnöke. Most a nőtanács tagja, emellett légoltalmi tömbparancsnok, s a városi tanács kereskedelmi osztályát segítő állandó bizottságnak a titkára is.

— Nem számítottam rá három éve, hogy engem választanak tanácstagnak — emlékezik erre á meg Észlelésére. — Jelölő bizottsági tag voltam, megvolt a magam jelöltje is, akire szavaztam: — egy fiatalembert, a DISZ-titkárt is jelölték. Direkt kértem a szavazókat, hogy őt válasszák, mert jobban ért a politikai dolgokhoz, de sorban felálltak az ötkerü’eti asszonyok, férfiak is cs azt mondták, engem jól ismernek, hát ón képviseljem őket a tanácsban. Jóformán szólni sem tudtam a meglepetéstől és a meghatódott- ságtól.

És hogy nem érdemtelenül adták reá a voksot, erre későbbi, mór tanácstagi működése is élénk bizonyíték.

K

özbenjárt a városi tanácsnál, hogy a Öika utca mind a két sarkán legyen vízvezeték. És lett. A környéken hagy volt a szikvízhiáriy, de Mari néni instanciázására engedélyt adtak ezen a városrészen is egy nagycsaládú embernek szikvízüzem létesítésére. Jól járt a család, s a kerület lakossága is, mert hozzájuthatott nyáron az üdítő italhoz. A Kuruc téri szennyvízlevezető árkot is Mari riéni tanácstagi sürgetésére fedték be; ugyancsak szóvátette a tanácsnál a körút tisztántartását, amire olajozással portála- nították a forgalmas utat, s nyárén naponta többször fellocsolták a Csongrádi utat is:

Az apróbb, egyes személyek, családok sorsával kapcsolatos ügyek elintézésének se szeri, se száma. És bármikör felkereshetik a kerület dolgozói Szóda mamát — így is hívják —, mert nála a »hivatalos fogadóóra« kora reggeltől késő estig tarE attól függően, hogy mikór ér rá — nem, nem Mari néni, mert ö mindig szakit időt választói számába, hanem — a panasz-, vagy javaslattévő.

Tevékenysége eredményességének két okát említi. Áz egyik: odáadóan dolgoznak az utcabizalmik, az aktívái (huszonnyolc asszonyt szervezett be az üzletek, stb. társadalmi ellenőrzésére; s ki nem fogy asszonytársainak a dicséretéből), a másik ok; a városi tanács vezetői nevelik is őt, tanácstag társaival együtt.

— Tanfolyamokat hallgattam, könyveket is kaptam tanulni, s úgy neveltek a tanácsnál, hogy ha hibát látok valahol, nem le- dorongolással, hanem meggyőzéssel kell hatnom a hiba elkövetőjére.

Mari néni összekötőkapocsnak érzi és vallja magát a tanácsapparátus és a dolgozók között. S nemcsak az utóbbiakért, hanem az előbbinek a tagjaiért is kiáll, ha keli.

A

z ellenforradalom tombo- lása idején nap mint nap felkereste a tanácsházát, mint mondja:

— Mentem, hogy van-e ennivalójuk a vezetőinknek, amikor a mi ügyeinket intézik. Jóleső érzés volt látni, hogy helytálltak, benn voltak a tanácshózán.

S azt hiszem, most titoksértést követek el, de muszáj árulkodnom: az V. kerületi asszonyok amiképpen megajándékozták Mihály-napkor Mező elvtársat, a városi tanács VB-tit- kárát, ugyanúgy szerény, anyagi értékénél azonban többet jelentő ajándékukkal köszöntik majd Kálmán-napján a VB elnökét. Nagymarosi elvtársat is.

A megbecsülés, a tisztelet jele ez. de az V. kerületi asszonyok szíve — Mari néni példamutató-