Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-06 / 234. szám
Vi#**' Nyolc éves a Német Demokratikus Köztársaság Beszédes számok Még frissek a papírlapon a számok, amelyek három hónap munkáját összegezik a Kecskeméti Gépgyárban. Kukkantsunk e lapokra és nézzük meg, mit tartalmaznak. Az első, ami szembetűnik az, hogy a harmadik negyedéves tervet 103,5 százalékra, az exporttervet 118 százalékra, a szeptember havi tervet 101,1 százalékra, az exporttervet pedig 135 százalékra teljesítette a gyár. Ez mind szép. No és mi a helyzet a gazdaságosságnál? Ezzel kapcsolatban még megbízható, pontos számokat nem tudunk, mert a könyvelés csak a hó második felében bocsátja, mint hiteles dokumentumot a gyárvezetés részére. Egy dolgot megtudtunk, ami azzal biztat, hogy gazdaságos volt a termelés, mégpedig az egy főre eső termelési érték alakulása. Augusztus, szeptember hónapban az egy főre eső átlagos termelési érték 90 forinttal volt több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A Lgy látszik, mindenki húst eszik mostanában A Villanymalom vezetője mondotta ezt tréfás hangon nekünk, amikor a lisztkészletről esett szó. Ezek szerint a vámőrlésre hozott gabona ma naponta alig éri el a 20—30—40 mázsát. Nem viszik a lisztet a pékségek sem. Éppen ezért három műszakról két műszakra kellett átállni. Még így is 20 vagonnyi lisztkészlet vár gazdára. Ha ilyen alacsony marad a kereslet, valószínű, hogy az egy műszakos termelést kell bevezetni. Egyelőre a hó végéig két műszakban őrlik a gabonát. Naponta 4 vagon liszt kerül ki az őrlőgépekből. Ennek egy részét elszállítják a helyi kenyérgyárba, más részét pedig Budapestre. Tudomásunk szerint ebben a hónapban 15 vagon liszt kerül a malomból Budapestre, KfO hektoliterrel több pálinka Három hónappal ezelőtt még álmukban sem gondolták a Gyümölcsszeszipari Vállalat dolgozói, hogy ezt az eredményt produkálni tudják. A kétségbeesésre valóban megvolt az ok, mert az ütemezettnél későbben ért a barack, és mintegy 25 napos késés1 L A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK I F vezetőségei szeptember 15-től október 31-ig I 1 tartják az 1957. évi I 4*8 köz- és 1 ^ küldött gyűlésüket 1 Y Szövetkezeti tagok! E Dolgozó parasztok! ! 7 A ti érdeketekről lesz szó, legyetek valamennyien ott és hozzászólásaií V8 tokkal, bírálataitokkal segítsétek a L földinűvesszövetkezeieket! Mindnyájatokat szeretettel várnak i m a íöldművesBzövetkezetek igazgatóságai 1443 sel kezdtek hozzá az idei pálinkafőzéshez. De mint már sokszor bebizonyosodott, most is valósággá vált, — az ember ha valamit nagyon akar, azt el is éri. A Gyümölcsszeszipari Vállalat dolgozói pedig nagy lendülettel fogtak a munkához. Igaz, sok álmatlan éjszakájukba került, de ma már büszkén mondják, hogy a har-. madik negyedéves tervüket ér- í tékben 104 százalékra teljesítet-} ték. 100 hektoliterrel több pálin-í kát állítottak elő a tervezettnél.* Jelenleg barack- és szilvapá-j linka kerül a főzőüstökből a' hordókba. Az ízletes pálinkával telt hordókat Budafokra, Kőbányára szállítják palackozás céljából, Húsos lecsó, pritamin, vegyesíz A Kecskeméti Konzervgyár II. számú telepének konzervkony- háján készülnek a finom befőttek, ételízesítők, konzervek. Ha nem is naponta, de hetenként változik az egyes gyártmányok mennyisége. Jelenleg sárgaba- rack-finomíz készül, naponta 17 ezer üveggel. Új gyártmányként1’ szerepel a zsíros lecsó sertéshús-, sál, melyből 5000 üveggel gyár-, tanak egy nap. A pritamin nevű i ételízesítőt is itt készítik. 200—1 300 üveg a napi teljesítmény.} Nagy mennyiségben gyártják at vegyesízt. Október 30-án 1103 101 kilós ládát töltöttek meg ezzel a í népélelmezési cikkel. Ezenkívül j már készül a vágottsavanyúság,! körtebefőtt, natúrlecsó is. I Nyolc esztendővel ezelőtt, 1949. október 7-én alakult meg a Német Demokratikus Köztársaság, az első, valóban demokratikus német állam Európa újkori történelmében. 1949. szeptember hó 20-án jött létre a Német Szövetségi Köztársaság, amely élén Adenauer kancellárral, az újjáéledő német imperializmus képviselőjévé, a tőkés érdekek faltörő kosává vált Európában. Pedig a nyugati imperialista körök a potsdami egyezményben biztosítékokat vállaltak arra nézve, hogy megszüntetik a fasizmust és a militarizmust és demokratikus társadalmi rend alapján építik fel az egységes Németországot. Egészen természetes, hogy ezzel a szándékkal Németország békeszerctő népe nem értett egyet, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, a békeszerető német állam, amely létének első pillanatától kezdve az egységes német nép demokratikus béke vágyát képviselte, és visszautasított minden arra irányuló kísérletet, hogy az egész Németországot bevonják az imperialista háborús táborba. A közelmúltban, amikor a szovjet kormány- és pártkül- döttség az NDK-ban tartózkodott, Hruscsov elvtárs a többek között ezeket mondotta a Népi Kamara teljes ülésén az NDK nemzetközi jelentőségére utalva: «•Németország újraegyesítésének kérdése már évek óta éles politikai harc és heves viták tárgya, mert attól, milyen alapon és milyen módon nyer végül is ez a probléma megoldást, nemcsak a német nép jövője függ, hanem jelentős mértékben Európa, a béke, és a népek biztonságának jövője is...« Valóban, a demokratikus német állam és kormánya következetesen küzd a német egység megteremtéséért. Valamennyi békeszerctő német állampolgár érdekeit képviselve harcol azért, hogy ne érvényesüljenek korlátlanul Németországban az imperializmus agresszív érdekei, meginduljanak az egységes és szét- szakíthatatlan Németország megteremtésének, a jelenleg fennálló két német állam közeledésének munkálatai. Ebben a tekintetben, de sok más viszonylatban is, a német nép bizton számíthat a béketábor, elsősorban a nagy Szovjetunió internacionalista támogatására. A szovjet politika egyik állandóan hangoztatott és a népek helyeslésétől kísért álláspontja az, hogy Németország egyesítése az európai béke egyik legfontosabb biztosítéka, erről meg kell kérdezni a legilletékesebbet, magát a német népet. Az egyesítés első szakaszaként pedig, létre kell hozni egy föderatív államszövetséget, békés és demokratikus alapokon. A békeszerető és demokratikus német állam létrejöttének 8. évfordulója rávilágít a német munkások és parasztok szorgalmának és kitartásának gyönyörű gyümölcseire, a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésének nagy jelentőségű tényeire is és bizonyítéka annak, milyen hatalmas alkotásokat tud létrehozni egy ország, amely nem az imperializmus agresszív céljainak kiszolgálására, hanem a dolgozók érdekeire, a teremtő munkára épül. Rendelet az adók kivetéséről és beszedéséről A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az adók kivetéséről és beszedéséről. A rendelet alkal^ mazása szempontjából adóknak kell tekinteni az egyenesadókat, a forgalmi adókat, a jövedékeket, az illetékeket, az illeték módjára lerovandó díjakat és egyéb szolgáltatásokat, a vámokat, a földreform és telepítés, valamint a házheiyrendezés során juttatott ingatlanokért és ingóságokért járó ellenértékeket, i stb. (Pl. megváltási ár.) Többek i között meghatározza a rendelet, hogy az adó hibás kiszámítása, nem a valódi adózóra való, vagy többszöri kivetése esetén az adózó az elévülési időn belül kérheti a megfelelő helyesbítést, illetve törlést. Az az adózó, aki , esedékessé vált tartozását a megállapított fizetési határidőig nem fizeti meg. adópótlékot, késedel- | mi kamatot köteles fizetni, mely- j nek mértékét és számítási módját a pénzügyminiszter szabályozza: ez napi egy ezrelék s minden egyes napra, ■— a munkaszüneti napokra is — meg kell fizetni. Az eltelt hónapokra havi 3 százalékos adópótlékot kell fizetni. Az az adózó viszont, aki adótartozását az előírt határidő alatt megfizeti, kamattérítésben részesül. (A rendelet teljes terjedelemben a Magyar Közlöny szeptember 30-i számában olvasható.) Október Hői ismét jár a korpajuttatás SZIMATH KÁZMÉfi: Október “ Szerkesztő úr kérem, a nyomda az időjárásjelentést sürgeti. Murgony szerkesztő úr kinézett az ablakon, szemügyre vette a bőrús eget és már írta is: »Délnyugati szél, változó felhőzet, többfelé csapadék, helyenként zivatar.« Lapzárta közeledett a kis vidéki város tekintetes szerkesztőségében és ilyentájt sűrűn jöttek a nyomda üzenetei. Murgony szerkesztő úr dühösen szidta a rádiót, amely pont akkor mondja fel a szolgálatot, amikor a legégetőbb szükség lenne rá. A tekintetes szerkesztőség ugyanis a rádióból lopta a legfrissebb híreket, a »Telefontávíró« anyagát. A laptulajdonos, aki egyébként ingatlanközvetítéssel foglalkozott, nem volt hajlandó a Magyar Távirati Iroda előfizetői közé beállni. Kellett a pénz, minden fillért elnyelt a szőlő, amit mintagazdasággá akart fejleszteni. így aztán a pesti lapokból készült az Ország-Világ című rovat. S ha üzent a nyomda, hogy öt sorral rövidebb a hasáb, Murgony szerkesztő úr megnyálazta a plajbászt és jaj volt a színeseknek. Idő nem lévén a pesti lapok böngészésére, csak úgy szabadkézből jelentette: »Tíz négert széttépett Belga-Kongóban egy tigris. — 5000 halottja van a kalkuttai pestisnek. — Tájfun pusztított a Csendesóceánon és a tengerrengés elnyelt három japán szigetet.« Persze, előfordult, hogy a nyomda egy nullával többet szedett, s a nyájas olvasónak már ötvenezer halott jutott. Emiatt azonban soha senki nem vonta kérdőre Murgony szerkesztő urat. Aminthogy a japán császár sem tiltakozott a szigeteinek elsüllyesztése miatt. Ha viszont az időjárás nem klappol, azért a Meteorológiai Intézet volt felelős. Abban az esztendőben korán kezdtek hullani a levelek, s megéreztem, hogy sorsom eldőlt. Alanyi költő leszek. Tizennyolcéves voltam, az akkori tizennyolcévesek minden világfájdalmával és az alanyi költők halni menendő közérzetével. Megszületett hát a Mű, hat versszakból állt és az első ekként hangzott: Elmúlt a szeptember, Jön a tél, a zord, Fehér leple alatt Fekete gyászt hord..; A többi is nagyon gyönyörű volt, sajnos, azokra már nem emlékszem, erre azonban igen, mert megjelent a helyi lapban. Ha nem is pontosan ezzel a szöveggel. A költeményt ugyanis hírlapi közlésre érdemesnek ítéltem és néhány napi habozás után bevittem a Híradó szerkesztőségébe. Gyakorlati irodalmár volt a vezérszerkesztő, lévén egy- személyben a kiadóhivatal vezetője is, amit részben az egységes irányítás kedvéért vállalt, részben mert szerkesztői fizetése az összjövedelem után volt öt százalék brutto. — Kedves fiam — mondotta —, szép vers, de kissé mélabús. A mi lapunk egészen más szellem, a mi lapunk az élet lüktetését tükrözi. De azért majd meglátjuk. Valóban, a lap négy oldalából kettő annyiban is tükrözte a mindennapi életet, hogy kizárólag hirdetéseket tartalmazott. A vezérszerkesztő vezércikknek legszívesebben Mauthner árjegyzékét közölte volna, soronként egy pengőért. Miután azonban ezt mégsem lehetett, az első oldalon jött valami dörgedelmes belövés az átkozott ellenzéknek, aztán a Gyík utcai hitvesgyilkosség legújabb részletei és véras verekedés a szüreti bálon. Alatta pedig színes ecsetelése a részegítő örömnek, amely a város egész társadalmát elárasztotta afölött, hogy dévaványai doktor Kuko- vácz Botond ügyvédet és bank- igazgatót kormányfőtanácsossá nevezték ki. A második oldalt fölül teljes szélességében a Fényes Szövetház keretes hirdetése díszítette, alul a König és Langermann cégé, baloldalt a Franck-kávé és jobbról a Sutyák-cipő. A helyi kézműipar feltörő jelessége volt Sutyák mester. Hirdetésözönnel igyekezett elsöpörni a konkurrenciát, s minden számban három-négy kiáltványa jelent meg: Sutyák-cipő — fogalom!. .. Nem fázik a lába Sutyák- cipőben!... Tyúkszem? Boka- süllyedés? Elmulasztja Sutyák- cipő! Izgatottan vártam a költemény sorsának alakulását. Éreztem, hogy ilyen alkotás nem kerülhet papírkosárba. És jól éreztem. Egy szép napon, ahogy kinyitottam a Híradó legújabb 6zámát, megdobbant a szívem. A második oldalon, vastag betűkkel szedve, ott állt az első versszak, ekként: Elmúlt a szeptember, Jön a tél, a zord, Ilyenkor mindenki Sutyák-cipőt hord. azoknak a tehéntartó gazdáknak, akik a tejet az állami szervnek adják el. Minden liter tej után 20 deka korpát kapnak, változatlanul 150 forintos má- vsánkénti áron. Minden baromfit oltassunk be pestis ellen! A múlt évhez hasonlóan, idén is kötelező a baromfipestis elleni oltás. Az oltás és az oltóanyag díjtalan, csak a kísérők és értesítők fáradozásáért kell 10—18 fillért fizetni. Az oltás idejéről és napjáról a tenyésztőket előre értesítik. A betegség teljes megszüntetése érdekében fontos, hogy a víziszárnyasok kivételével minden baromfit —• még a pulykákat és gyöngyösöket is — oltassuk be. Az oltás napján a baromfit zárva kell tartani. Ha az oltás után 14 napon belül a beoltott baromfi esetleg elpusztulna, azonnal jelentsük az állatorvosnak. Amennyiben az elhullás az oltásból ered, az állam a baromfi értékének háromnegyed részét megtéríti; Ki készíthet törkölybort? Csak az a bortermelő, akinek 2 hold, vagy ennél kisebb szőlő- területe van. A törkölybor csak a saját háztartásban fogyasztható, eladni nem szabad. Hirdessen a Petőfi Képében
