Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-04 / 232. szám

Október 1-én az ENSZ közgyűlésén és a Biz­tonsági Tanácsban egyidejűleg megtartott titkos szavazással megválasztották a Nemzetközi Bíróság tagjait. A bíróság tagjai Badavi (Egyiptom), Spender (Ausztrália), Szpiropulosz (Görögország), Winiarski (Lengyelország) és a csangkajsekista Wellington Koo. Az angol, a belga és az olasz posta kedden díjszabásának nagy részét felemelte. Britanniá­ban megdrágult a levél-, a csomagszállítás díja és a telefonelőfizetés díja. Jelentős amerikai fegyverszállitmány érkezett szerdán Jordániába. Hivatalos forrásból közölték, hogy egy amerikai hajó kedden és szerdán Akaba kikötőjébe szállította a jordán kormánynak leg­utóbb megígért katonai segély egy részét. A Szakszervezeti Világszövetség Lipcsében megrendezésre kerülő IV. kongresszusára a Né­met Demokratikus Köztársaságba érkezett Di Vit­torio, a világszövetség elnöke. Olaszországban az expresszküldemények és az ötszavas lapok díjszabását ötven százalékkal fel­emelték. Belgiumban a postai illetékeket mintegy 25 százalékkal emelték. A jugoszláviai Dubrovnikban október hó 1-én megnyílt az UNESCO nemzeti bizottságainak II. regionális értekezlete. Az értekezlet munkájában 25 ország képviselői vesznek részt. Az ENSZ-közgyűlés jóváhagyta az egymás mellett élésre vonatkozó szovjet javaslat napirendre tűzését célzó ajánlást NEW YORK. (AFP) A köz­gyűlés a kedd délutáni ülésen jóváhagyta az elnökségnek azt az ajánlását, hogy tűzzék a je­len ülésszak napirendjére az egymás mellett élésre vonatko­zó szovjet javaslatot. A közgyűlés a második, az atomkísérleték két—három évre történő felfüggesztésére tett szovjet javaslat tárgyában — elnöksége óhajának megfelelő­en — úgy határozott, hogy azt a leszerelés kérdéséhez kap­csolja. San Marinoban feszült a helyzet San Marinoban az államcsíny és az «-ideiglenes kormány« meg­alakítása nyomán feszült a helyzet. A kereszténydemokrata bábkormány október 1-én ren­deletét bocsátott ki, amely a kommunistákból és a szocialis­tákból álló, törvényesen meg­választott kormányt megdön- töttnek jelentette ki. Az olasz hatóságok durván beavatkoztak a köztársaság bel- ügyeibe. Az olasz csendőrség le­záratta a San Marinoba vezető utakat, a köztársaság területé­re csak azt bocsátja be, aki ismeri a kalandorok »ideigle­nes kormányának« jelszavát. E kormány ülései az olasz határ közelében olasz csapatok védel­me alatt folynak le és az olasz konzul rendszeresen részt vesz rajtuk. Ö irányítja a köztársa­sági kormány ellen irányuló cselszövényt. A San Marino-i kormány til­takozó táviratokat küldött az olasz kormánynak és az ENSZ- nek. Ezekben hangsúlyozza, hogy az »ideiglenes kormány« törvénytelen. Az Unila szerint a San Ma­rino-* államcsínyt olasz hatósá­gok támogatásával hajtotta)« végre, ezért az itteni súlyos helyzetéit é.s ennek következ­ményeiért az, olasz kormányt terheli a felelősség. A köztársasági kormány sür­gős intézkedéseket tesz a társa­dalmi rend védelméért és a pol­gárok biztonságáért. Ebből a célból rendeletet adott ki önkén­tes fegyveres osztagok megala­kítására. Amerikai és török csapatösszevonások a szíriai határon BEIRUT. (TASZSZ) A Tele­graf című lap közlése szerint Törökországból érkezeit szemé­lyek elmondották, hogy jelen­tős amerikai és török csapato­kat láttak Alexandretta és a határ között, Latakia, szíriai város irányában. A lap rámu­tat arra, hogy a szemtanúk je­lentése szerint a török és ame­rikai csapatok tüzérséggel is rendelkeznek. ATTITésa MegyeiTanács Művelődési Osztálya Szabadegyetemének rendezősége közli, hogy az előadók biztosí­tásának előmunkálatai miatt a kezdés időpontja megváltozik. Ennek kapcsán lehetővé vált a jelentkezési határidő módosítása is. Az egyes tagozatokra a végső jelentkezési határidő; október hó lü. A Ballószögi Községi Tanács egy hentes iparost, vala­mint egy kovács- és egy bognármestert keres, ré­szükre az iparengedélyt biztosítjuk. Kérjük a köz­ségi tanácsnál való jelent­kezést. 1775 Miirt bukott meg a francia kormány? Több mint egy hete folynak a heves csatározások a francia parlamentben és ebben a csatában elesett, elvérzett a francia kormány. A kormányválságok klasszikus hazájában nem újság az ilyesmi, azonban a mostani vereségnek különös, a francia határokon túllépő jelentősége van. A jelenlegi francia belpolitika legújabb konfliktusa ugyanis szoros összefüggésben van az impe­rialista tábor gyarmatosító törekvéseit alapjaiban rázkódtatú, s ezért a világ közvéleményét élénken foglalkoztató algériai ese­ményekkel. Mint ismeretes, az ENSZ mostani ülésszakán tárgyalásra kerülő kérdések egyik legfontosabbika az algériai helyzet rende­zése. Ennek a problémának napirendre tűzését évek óta kérik az ázsiai es afrikai országok, míg végre el tudták érni. Mikor a világszervezet elhatározását nyilvánosságra hozták, a francia politikusok lázas tevékenységbe kezdtek, hogy még a nemzetközi fórum határozata előtt valami módon megoldást talaljanuk a véres algériai háború megszüntetésére. Ezzel a programmal kezdte meg működését Bourges-Muunoury kormánya. Arra persze nem is gondoltak, hogy leljesítsék az algériai nép és a francia dolgozók túlnyomó többségének egybehangzó, több­ször nyilvánított követelését; önrendelkezési jogot, függetlenséget Algériának! Nem, a francia kormány mindvégig megmaradt ama nevetséges és felháborító álláspontján, hogy Algéria Franciaország elválaszthatatlan része. Ebből az alapelvböl kiindulva tervet dolgoztak ki, bogy bizonyos látszatreformokkal kielégítsék az algériai népet. Ez a terv az úgynevezett »algériai kerettörvény«. Lényege az, hogy Algériának új alkotmányt és némi autonómiát adnának. A tartományok ólén helyi kormányok állanának, de ezekre csak jelentéktelen ügyek intézését bíznák, a tényleges hatalom továbbra is a francia miniszterrezidens kezében maradna. Ez a tervezet tehát reformokat ígér anélkül, hogy Algéria függő helyzetén bármit is változtatna, olyan szövetséget akar rákény­szeríteni az algériai népre, melynek leple alatt feldarabolnák az országot. Sürgősen összehívták tehát a francia parlament rendkívüli Ülését, hogy ezt a törvénytervezetet elfogadtassák és az ENSZ algériai vitájában elmondhassák; «Kérem, mi hajlandók vagyunk autonómiát, alkotmányt adni az algériai népnek!« Joggal remény­kedhettek abban, hogy az ENSZ közgyűlése jelenlegi összetételé­ben el is fogadta volna ezt az érvelést. Am mi történt? A sok vihart látott francia parlamentben újabb vihart kavart a törvénytervezet. Bourges-Maunoury minisz­terelnök érvelt: ha nem fogadják el a kerettörvényt, akkor kény­telenek lesznek végrehajtani az ENSZ határozatát Algériára vonatkozóan. Felvetette a bizalmi kérdést is: vagy elfogadják a tervezetet, vagy megbukik a kormány, éppen az ENSZ tárgyalá­sainak idején. Ez az aíibipolitika: a francia képviselőket az ENSZ- tnumussal fenyegették, az ENSZ-bcn viszont a kerettörvénnyel szándékoztak igazolni algériai politikájuk helyességét. Heves szó- csaták kezdődtek. A kommunista és más haladó képviselők kez­dettől fogva elvetették a »nesze semmi, fogd meg jól« törvény- tervezetet. Más, jobboldali, kolonialista képviselők mindent elkö­vettek, hogy a törvénytervezetből kitöröljék azokat a csekély lehetőségeket, melyeket Algéria felhasználhatna függetlensége elnyerése érdekében. De ellenszegültek a törvény tervezetnek a legszélső jobboldal képviselői is, akik még a kilúgozott törvényt is soknak tartották cs attól féltek, hogy ebben a törvényben foglalt reformok Tunisz és Marokkó példájára utat nyitnak a teljes függetlenség felé. fgy történt, hogy a bizalmi szavazás során a gyarmatosítók táborának megoszlása, a burzsoá pártok széthúzásának eredmé­nyeként Bourges-Maunoury kormánya kisebbségben maradt. Ebben kétségtelenül jelentős szerepe van az algériai békét köve­telő, egyre szélesebb méretekben kibontakuzó nemzeti mozgalom­nak, azoknak a tömegeknek, amelyek a francia parlament előtt tüntetnek és békét követelő petíciók ezreivel ostromolják kép­viselőiket. HMlUtUCStR LMJAI; Apróhirdetés: hétköznap szavanként t ét, vasárnap t ffc — Keretes hirdetés: hétköznap m,m 2.50, vasárnap 3 ét. 'Jí-iüH Ám-ÜL mm eitéfc) ház "31——3T j HAT-NYOLC KISGYEREK ugrik fel, amikor benyitunk az ajtón. Előttük kottaállvány, ál­luk alatt hegedű. Tisztelettelje­sen állnak, ránkfüggesztik a sze­müket és mosolyogva köszönnek. Ismeretlenek vagyunk nekik, a bajai zeneiskola kapuján nem sok idegen kopogtat be. Pedig érdemes ide belépni. A zsongó, otthonos hangzavar be­tölti a kis épület minden zugát. Itt zongoraszó szűrődik ki, a másikból ajtó mögül hegedűsök bátortalan játéka. Ezek a gyere­kek éppen arra készülődnek, hogy első ízben próbálják össze a kedves, halkszavú tanárnő ve­zetésével Kodály egyik biciniu- mát. Az egyik legbátrabb, Kuli- sics László fel is világosít ben­nünket, hogy vannak ám köztük olyan hegedűsök is, akik már »valódi«, komoly hangversenyen szerepeltek. Nagy tapsot kaptak — erre a kijelentésre az összes többiek helyeslőén bólogatnak, MERT NAGY 1DOLOG ÁM a büszkeség. Nagy dolog az, ami­kor már nemcsak anyuka és apuka ismeri el a leendő rövid- nadrágos, vagy rövidszoknyás hegedűművész, vagy zongoravir-. luóz tehetségét, hanem a »pár­tatlan« hallgatóság, a »nagykö­zönség« is. Nevek röpködnek a levegőben: Bach, Scarlatti, Händel, Haydn, Mozart, Corelli. Ezek a gyerekek nemcsak a heged ülés, a zongora- játék technikáját ismerik meg, hanem igen tájékozottak a zene­elméletben. Ismerik a zenetör­ténet nagyjait. Pedig némelyi­kük alig nagyobb, mint a hege­dűtök, amelyik ott szerénykedik üresen a gyakorlószoba sarká­ba n. NAGY TERVEK körvonalai bontakoznak ki Recska Ilona igazgatónő tájékoztató szavaiból. Először is a legnagyobb öröm­mel kezdi, azzal, hogy a városi (anács jóvoltából kitűnő zenekari kottaanyaghoz jutoltak. Megkap­ták többek között Corelli összes concerto grossoit, Händel összes ilyen műveit. Bach triószonátáit. Most van miből készülődni az idei hangversenyévadra, amely­nek egyik legfőbb erőssége ez a kis zeneiskola, növendékeivel és tanáraival egyetemben. A7. IS KIDERÜL, hogy a ze­neiskola kollektívája a Hazafias Népfront keretei között tevé­kenykedik. Oroszlánrészét vál­lalta a december 7-én kezdődő Kodály-hétnek, amellyel Baja igényes zenekedvelő közönségé­vel együtt ünnepük a nagy mes­ter 75. születésnapját. Illetve,— hogy egészen pontosak legyünk — a magyar zenei élet nagy ün­nepének részeként, abba a zenei mozgalomba kapcsolódtak be, amelyet a nagy mester 75. szü­letésnapjának megünneplésére kezdeményeztek megyénkben. A programban szerepel a zene­iskola tanárainak hangversenye, népi játékok, népballadák, az idén megnyílt zenei általános is­kola első osztályának előadásá­ban. A pécsi Zeneművészeti Szakiskola a Psalmus Hungari- cus-t és a Budavári Tedeum-ot adja elő Baján. Lesz kottaolva­sási verseny és szeretnék Bár­dos Lajost, a kiváló zeneszer­zőt és kórusvezetőt meghívni a »Magyarokhoz« című Kodály- kánon nagyszabású előadásának vezénylésére. Persze a hagyományos növen­dékhangverseny sem hiányzik a műsorból. Hogy tényleg »hagyo­mányos«, ennek a bizonyítására Recska Ilona egész sor régi meghívót vesz elő a gondosan őrzött »dokumentumok« közül, amelyek a zeneiskola múltjának nagy eseményeire emlékeztet­nek. CSAK HÁT vannak gondok ia Egyelőre zongora, hegedű és ének tagozat működik c6ak. Fú­vós tanárt szeretnének szer­ződtetni, mert sok az érdeklődő a fúvós hangszerek iránt a vá­rosban. Szűk ez a kis iskola- épület is, bár idilíikusabb, szebb környezetet el sem lehetne kép­zelni fiatal zenetanulók oktatá­sára. Most látom c$ak, mennyire »tájékozatlan« lehetett az en­gem útbaigazító kisgyerek, akt­tól a zeneiskola holléte iránt ér­deklődtem, amikor Bajára ér­keztem. A következőképpen iga­zított ugyanis útba: — Tessék csak arra menni, amerre klitnpiroznak! NEM AKAROM MEGSÉRTE­NI az én ismeretlen járókelő társamat, aki még a teljes ser- dületlenség jeleit mutatta, an­nál is inkább, mgrt hátha ő is egyik leendő növendéke lesz a zeneiskolának és egy év múlva talán ő tiltakozna a leghatáro­zottabban, ha valaki azt mon­daná, ez a zeneiskola arról ne­vezetes, hogy ott rendszerint kümpírozni szoktak. Csáky A kecskeméti rendőrkapitány­ság befejezte a nyomozást Fran- czia Kiss János ügyében, A nyo­mozás során egy darab motor­kerékpárlopás, egy darab kerék­párlopás, valamint egy álkulcs- csal elkövetett betöréses lopás bizonyult a terheltre. A rendőr­ség a bűnvádi eljárást megindí­totta ellene s ügyét átadta az ügyészségnek. * A kiskunfélegyházi rendörka- itányság őrizetbe vétel melleit űnvádi eljárást indított Palásti ,ászló büntetett előéletű i'öld- nivesszüvetkezeti felvásárló, iskunfélegyházi lakos és Varga ános, ugyancsak büntetett elö- letű, kiskunfélegyházi lakos el- ’n. Nevezettek április óta fo- ramutosun sertéseket vásároltak »1 a járás területén, amelyeket Budapesten értékesítettek. A ser­esek egy részét nem létező sze- lélyck nevére kiállított járlat- nelekkel adták el. A nyomozás iderítette, hogy mintegy 200 arab sertéssel üzérkedtek ilyen irmában, darabonként 2—300 irintos haszonnal. Palásti László ezenkívül, mint a Kiskunfélegyházi Földműves- szövetkezet felvásárlója, néni lé­tező személyek hevére toll- és baromfiszerződéseket állított ki, s ezzel a csalárd módszerrel 26 020 forint jogtalan jövedelmet biztosított magának. A nyomozás során tíz darab sertést és egy darab 125 köbcentis, szovjet gyártmányú motorkerékpárt fog­laltak le a két üzérkedőnél. Var­ga Jánost, mert felesége beteg, s ezenkívül 8 gyermek eltartá­sáról kell gondoskodnia, szabad­lábra helyezték, Palásti Lászlót azonban az iratokkal együtt át­adták az ügyészségnek. Sende Sándor folyó évi október hó 2-án, életének 33. évében tra­gikus körülmények között meghalt. Drága halottunk földi maradványait f. hó 5-én délután fél 4 órakor he­lyezzük örök nyugalomra a kecskeméti Szentháromság temetőben. 5449 Gyászoló család.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents