Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-04 / 232. szám

Határ j ár ás a Szakmán Állami Gazdaságban Csüdig süpped a kocsit húzó lovak lába a ragacsos vendég- marasztaló sárban. A kocsis gu­mírozott köpenyén dobol az eső. Ősz van. »Ilyenkor ősszel készül a jó gazda a jövő évi termés biztosítására« — jutnak eszembe Pusztai József igazgató szavai. E szavak mögött itt, a gazda­ságban eredmények is vannak; amerre utunk visz, mindenütt gondosan megmunkált földek, a termést betakarító munkások, kupacba hordott cukorrépa-hal­mok fényesen igazolják ezt, Befejezéshez közeledik az őszi mezőgazdasági munka Míg baktat a kocsink a földek mellett, Pusztai igazgató az őszi munka eddigi elvégzéséről be­szél. — Eddig nem mertünk dicse­kedni a gazdaság eredményei­vel. Most már megtehetjük. A mélyszántást 309 kát. holdon vé­geztük el. Vetőszántás 588 kát. holdon van meg. Őszi árpából 215, búzából 152 Icát. holdat ve­téltünk el. Beszélgetünk, s nézzük, hogy mellettünk már kikelt búzavetés zöldül a simára hengerelt táb­lán. Hosszú az út. Hét üzemegy­sége van a gazdaságnak, s egy- egy telep között nem kevesebb, mint 15 kilométer a távolság. Sok mindennel megismcrkedek, míg a sertéshízlalóhoz érünk. A Szakmári Állami Gazdaságban 1954—56-ban rossz volt a nö­vénytermesztés. Az állattenyész­tés a megengedett deficitkeretet nemegyszer túllépte. Nemcsak a szavak, a tények győztek meg, hogy ma már más a helyzet. A növénytermesztés fellendülőben van, kukoricából 32 mázsás át­lagtermést várnak. Ebben az évben először biztosították a gazdaságban a takarmánybázist. 60 vagon széna van kazalba rak­va a kistényi központ tehénis­tállói mellett, ezenkívül az álla­tok téli silótakarmánya is meg­van. Eddig 17 610 mázsa siló ke­rült a betongödrökbe és még 3000 mázsát kívánnak elkészí­teni: Jó az áiíattenyésztés is A sertéshízlalóban Apró Ist­ván üzemegységvezető tesz je­lentést az állami gazdaság igaz­gatójának. A jelentésből kitű­nik, hogy a fiaZtatóban közel 500 egyhetestől négyhetes ma­lac biztosítja az 1958. évi hízó­anyagot. Eddig ilyen nem volt a gazdaságban. A kocák ellési át­laga 8,3, az elhullás minimális, 2 százalékra tehető. Rövid tartózkodás után tudom már, hogy a sertéshizlalási elő­irányzat 1100 mázsa. Ebből 717 mázsát már. teljesítettek és de­cember végén még 300 mázsát kívánnak leszállítani. Március­ban kb 400 mázsa sertést kíván a gazdaság íervtúl teljesítésként a hús-, illetve a zsírellátás ér­dekében a kereskedelemnek át­adni. Egy óra múlt el, s visszatér­tünk az állami gazdaság kisté­nyi központjába. Itt a tehénis­Évek ófa használaHanul álló közkufak Kettő közülük gémeskút. S ne higgye az olvasó, hogy valami pusztai kútról vau szó, hanem városiról, melyeket mostoha sorsuk a IV. kerületbe rendelt. Emberemlékezet óta áll egy gé­meskút a Talfája és Kazinczy utca sarkán, az utca szélén. 25 —30 évvel ezelőtt a piacra igyekvő parasztok álltak itt meg, hogy állataikat megitas­sák. Utóbb teljesen elhanyagol­ták, nem meregették, s ostor­fájának csak a felső része ma­radt meg. Vásott gyermekek szemetet szórnak bele, s nem egy elhullott állatnak vált te­metőjévé. Szinte csodával ha­táros, hogy eddig még szeren­csétlenséget nem okozott. Köz- tisztasági, közegészségügyi, de még biztonsági szempontból is teljesen indokolt lenne a bete­metése. A másik gémeskút a Marti­novics utca egyik beszögellésé- ben, teljesen a kerítés tövében áll, szinte kifogástalan állapot­ban. (Errefelé, úgy látszik, ren­desebb gyerek had lakja a vi­déket.) Vize csak locsolásra al­kalmas, mert az állatok is fa­nyalogva fogyasztják. Mi szük­ség van további létére? — Azt hiszem, joggal kérdezhetjük! A harmadik szóbakerülő kút a Bethlen körút és a Vacsi köz sarkán szégyenkezik, s várja sorsának .iobbrafordulását. — 1947-ben a Gépgyár dolgozói — a közeli iskola kérésére — tel­jesen ingyen kijavították. Egy évig használható volt, majd új-, ra elromlott és sorsára hagy­ták. Sok bejelentés, kérelem és pa­nasz hangzott el már mindhá­rom kútra. Most egyelőre azt várjuk, hogy a környék lako­sainak türelme, .vagy az illeté kesek közönye fogy-e el hama­rabb. Egy öreg nyugdíjas C Szilvacefre feivásárlását SEREPÁLINKÁÉRT a Kecskeméti Gyümölcsszeszipari V. megkezdte telepein: Kecskemét Kerekegyháza Csengőd Tis/.akccske Kiskőrös Jánoshalma Izsák Bácsalmás Szilvscserepálínkát adunk azonnal az áladott szilvaceíréért Barackcefre átvétele szeptember hó végéig cserepálinkáért tess tállókat járjuk végig. 160 darab jó erőben levő tehene van a gazdaságnak. A tehenek közül mindössze X10-et fejnek, mert 50 tehén vemhes. Így is a fejési átlag 12 liter, ami igen szép eredménynek számít. — Az elmúlt héten 53 darab »bébit« adtunk el Olaszország­nak — mondja Pusztai elvtárs. — 500 000 forintot kaptunk érte. Érdemes foglalkozni a fiatal bika hizlalásával. Az eredmények titka Ahhoz, hogy a Szakmári Álla­mi Gazdaságban ilyen eredmé­nyek vannak, nem kis része van Pusztai József igazgató négy évi kemény munkájának. Az állandó ellenőrzés, a szakértelem, a lel­kiismeretes munka meghozta az eredményt. Az állami gazdaság ma már nem deficites. Egymás­után teljesíti túl az előirányzott növénytermesztési és állatte­nyésztési terveket. Pusztai Jó­zsef nem állt, s jelenleg sem áll egymaga a gazdaság vezetésé­ben. Segített neki a párt és a szakszervezet. Kosár Márton, a szakszervezeti bizottság elnöke az ellenforradalom után 16 szak- szervezeti taggal hozta létre a MEDOSZ-t. Ma már 160 szer­vezett dolgozó van a gazdaság­ban. Megnövekedőit a pártszer­vezetnek a taglétszáma is. Az ellenforradalorp utáni négy párt­tagból ma 22 kommunista segíti az igazgatót. Beszélni kell a párt és a szakszervezet munkája mellett azokról a gazdasági szakemberekről is, akiknek fő célja a gazdaság gazdaságossá tétele. Mátyás János állatte­nyésztő ' mindent elkövetett azért, hogy megnövekedjék az állatállomány. Megkezdte a négy év óta elhanyagolt törzskönyve­zés bevezetését is. Apró István sertéstenyésztő üzemegységénél elég a két hétben való egyszeri ellenőrzés, hiszen mindent uta­sítás szerint, kiválóan végez el. A teljes fejlődés bemutatásá­hoz oldalakat lehetne írni, amit a gazdaság vezetői, szakemberei az elmúlt években végeztek. S ma már látszik, nem volt hiába­való ez a fáradság, mert a Szak­mári Állami Gazdaság, ha nem is az első a megyében, de a fej­lődés gyors üteme azt bizonyítja, hogy rövidesen az elsők között emlegethetjük majd. Gémes Császártöltésről írt levelet Kocsis Albert. Levelében arra kéri szerkesztőségünket, hogy járjunk közbe a megyei tanács­nál azért, hogy dr. Tegze Ist­vánnal töltsék be a községben levő második orvos státusát. Azt írja, hogy nemcsak ő, hanem a falu lakossága nagy részének is ez a kívánsága, sőt az állami gazdaság és a termelőszövetke­zet is ezt kéri. A kérdéses ügy­ben a megyei tanács egészség- ügyi osztályához fordultunk, ahonnan a következő választ kaptuk: »Kocsis Albert kérésének nem tudunk eleget tenni. Ugyanis dr. Tegze Istvánt az alkohol túlzott fogyasztása miatt a helyi szervek nem fo­gadják el. Amennyiben Tegze dr. le tud szokni szenvedélyé­ről, fél év múlva beadhatja pályázatát másod-körzeti or­vosi állásra.« • Kelemen Vera kisalpári olva­sónk a kunszállási állomásról Kecskemétre szeretett volna utazni, s amikor az állomásra ért, már nem tudott jegyet ven­ni, mert a pénztáros nem volt a helyén. Jegy nélkül szállt fel a vonatra. & Kecskeméten 50.40 — Jól sikerült műsoros estet adott Baján a Holéczy tánczene­kar. Zárai Márta és Vámosi János énekelt és az előadás után a zenekar tagjai még egy napot töltöttek el a dunamenti város­ban és este a Béke Étteremben szórakoztatták a tánczene híveit. — 101 százalékra teljesítette harmadik negyedévi adóbevételi tervét Kiskunmajsa. A jelentés szerint ők voltak a járásban az elsők a tervteljesítésben, mert ezt az eredményt már szeptem­ber 24-én nyugtázták. — Az úttörő-mozgalom né­hány kérdéséről és az iskolák előtti feladatokról tárgyaltak az általános iskolák igazgatói a Kecskeméti Járási Tanács ter­mében az elmúlt napokban. — Bicskásvacsorával egybe­kötött találkozót rendezett va­sárnap a dunavecsei KlSZ-szer- vezet. A vidám vacsorát reggelig tartó táncmulatság követte. — Éjszakai mulatóvá alakítja át a bajai Szálloda- és Vendég­látóipari Vállalat a Sugovica partján levő »Véndiófa« nyári vendéglőt. Az állandó műsorral üzemelő »Véndiófa« a tervek szerint este 10-től hajnali 5 óráig lesz nyitva. — Nagyszabású, népi hagyo­mányokat őrző Rózsa-bált ren­deznek október 6-án a Kunszál­lási Nőtanács tagjai. A bál ér­dekessége, hogy a mulatság első felében a fiúk csak egy-egy ró­zsaszál ellenében táncolhatnak a lányokkal, asszonyokkal, s ami­kor a rózsa elfogy, akkor a lányok kérik táncra a legénye­ket s cserébe egy-egy 6zívet ad­nak. Aki a legtöbb rózsát kapja, az lesz a bálkirálynő, s bál­királynak választják meg azt a fiút, akinek a legtöbb szívet adták a lányok, fiatalasszonyok. — Űj termelési társulások alakultak Hercegszántón és Ga- rán. A földművesszövetkezeti vezetők ígéretet tettek arra, hogy az új paraszti társulásokat a legmesszebbmenőkig támogat­ják. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonoknak, ismerősöknek, jóharátoknak, a kecskeméti Ál­lami Áruház dolgozóinak, akik felejthetetlen édesanyánk, idős özvegy Marsa Mihályné szüli Raskó Teréz temetésén megje­lentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, s ezzel mélységes fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszöne­tét. — A gyászoló család. 5467 jszerü értelmezésben merült fel nemrégiben egy Kalocsán látott hivatalos írás­ban ez a kifejezés: »Soronkí- vül«, Arról van szó, hogyan értelmezi — ellentétben a nagy magyar szótárok íróival — ezt a kifejezést a Magyar Állam­vasutak. A kalocsai vasútállomás kö­zelében a MÄV állami kisajá­títás formájában igénybe vett 64 kistulajdonostól egy bízó-' nyos földterületet. Az igénybe­vétel meg is történt, csak ép­pen a kisajátított földek meg­váltása késik. Pedig a MÁV jogügyi hivatala a kifizetés ügyében döntést hozott és jú­nius 24-cn kelt átiratában a megállapított kártalanítások »soronkivüli« kifizetését he­lyezte kilátásba. A Budapesten székelő jogügyi hivatal azt is közölte, hogy a kifizetésre vo­natkozóan értesítette a MÁV szegedi igazgatóságát. Az ér­tesítés kelte előtt pár nappal a MÁV szegedi igazgatósága hasonló átiratban biztosította a Kalocsai Városi Tanácsot ar­ról, hogy amint a jogügyi hi­vatal a kifizetéshez hozzájárul, azonnal folyósítják a 64 érintett kalocsai dolgozónak járó, összesen mintegy 67 000 forintos összeget. Ez történt vala június 4-cn. Azóta minden bizonnyal meg­érkezett a jogügyi hivatal uta­sítása is. De úgy látszik a »so- ronkívül« kifejezést ezzel a lassított felvételek tempóját meghazudtoló sebességgel ér­tik meg Szegeden. Többszöri reklamáció után az összeg még nem érkezett meg Kalocsára így aztán vagy a magyar ér­telmező szótár módosítására kell újabb intézkedést tenni, vagy esetleg még helyesebb lenne a 64, egyelőre türelme­sen várakozó kalocsai kistulaj­donosnak a kártalanítási ősz szeget kifizetni. Az utóbbi jóval egyszerűbb lenne, mert ehhez nem kellene összehívni a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közgyűlését. —yla— FÉL ÉV MÜLVA MÁSODORVOST KAP CSÁSZÁRTÖLTÉS — JOGOS VOLT A BÜNTETÉS — A HATÁROZATOT KJKÉZBE- SíTETTÉK — A SZABÁLYTALANUL KÖZLEKEDŐ KERÉK­PÁROSOKAT MEGBÜNTETIK — »NINCS A PUSZTÁN RÖZSABOKOR« Ft büntetést fizetett ki. Azt kér­dezi tölünk, jogos volt-e a bün­tetése? Az Államvasutak Sze­gedi Igazgatóságához fordul­tunk, ahol a következő választ adták: »Az említett napon Kunszál­láson búcsú volt, de a vasúti dolgozó a legkésőbbi időpontig adta ki a menetjegyeket. A vo­nat egy percig tartózkodott az állomásou, s valószínű, hogy a panaszos későn érkezett az állo­másra.« X Hatvani Nándorné cs Dobó István né közösen írtak levelet szerkesztőségünknek. Azt pana­szolják, hogy 1956. április hó 16-án 1400, illetve 600 forintot fizettek be adóba. Ezeket az ősz- szegeket Vincze József volt adó­ügyi megbízott elsikkasztotta, amiért felelősségre vonták. Ezért a nevezettek a fenti összegek jóváírását 1056. október 4-én kérték a járási tanács pénzügyi osztályától. A járási tanács 1056. november hó 10-én torölte is. Sajnálatos körülmény, hogy az ellenforradalmi események foly­tán ezeket a határozatokat nem adták ki, azonban azokat a já­rási tanács pénzügyi osztálya a bejelentés alapján felkutatta^ s a panaszosok részére kézbesí­tette. * Kecskemét, Kádár utcából ér­kezett a panasz. Az utca lakói arra kérik szerkesztőségünket, hogy járjon közbe a rendőrség­nél azért, hogy a kerékpárosak ne a járdán közlekedjenek. At­tól félnek, hogy a házakból ki- sz-aladgáló kisgyermekeket a sza­bálytalanul közlekedő kerékpá­rosok elütik. Kérésükre felkeres­tük a Megyei Rendőrfőkapitány­ságot, ahonnan a következő meg­nyugtató intézkedés kibocsátá­sáról adtak hírt: »Ellenőrzés fqlyarnán több alkalommal tetten értünk ke­rékpárosokat, akik a gyalog­járdán közlekedtek. Azokat a helyszínen megbírságoltuk. Az ellenőrzést továbbra is fenn­tartjuk.« »Nincs a pusztán rózsáimkor« jeligével írt levelet egy 16 éves fiatal szerkesztőségünknek. Az után érdeklődik, hogy hogyan lehetne népművész, A követke­zőket válaszoljuk neki: Ha kellő önkritikával állítja, hogy jó a hangja, forduljon bizalommal a Magyar Rádióhoz. Címe: Buda^ pest, Bródy Sándor utca 5—7, az,

Next

/
Thumbnails
Contents