Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-04 / 232. szám
Világ proletárjait egyesüljetek ! I MAGVA(? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ,-íra 50 fillér 1957. OKTÖBEK 4. PÉNTEK Befejeződött a törvényerejű rendelet által megállapított határidőre, október 1-re a földügyek rendezése megyénkben. Mind a 113 községünket érintette a végrehajtás. Mintegy 10 000 kérelem futott be. Ebből több mint 4000 jogtalan, ugyanennyi nyert elintézést. A többi nem tartozott a tizes számú rendelet végrehajtása alá. A végrehajtás során több mint 12 900 katásztrális hold föld cserélt gazdát. 475 személy nem fogadta el a cserét különböző okoknál fogva. Meg kell jegyezni, hogy ezek a számok még nem végleges adatok. A végleges statisztikát e hó közepéig állítják össze. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a törvény végrehajtása általában zökkenőmentesen, az érintett felek megelégedésétől kísérve zajlott le. A községi tanácsok vezetői mindent megtettek, hogy a lehető legigazságosabban intézzék el az eléggé bonyolult problémákat. Tárgyaltak minden érintett személlyel többször is annak érdekében, hogy elkerüljenek minden utólagos reklamációt. Meg kell jegyezni, hogy már a rendelet megjelenésekor hangoztatták illetékesek, hogy csak a legkirívóbb sérelmek megoldására van lehetőség. Sok olyan kérelem futott be, amely az 1951. augusztus 1-e előtt felajánlott földingatlant igényelte vissza. Ezek jogtalan követelések, mert hiszen a rendelkezés kimondja, hogy csak az említett dátum után felajánlott, vagy elhagyott föld visszaadásáról lehetett szó. A rendeletet kiegészítő utasítás szerint, ha az adott község határában nem volt elegendő tartalékterület, a szomszédos községek határából is lehetett kártalanítani az igénylőket. Ilyen eset megyénkben is történt. Fajszon például nem volt elég tartalékingatlan, ezért a dusnoki határból kaptak az igénylők. Vannak még problémák. Jönnek különböző kérelmekkel olyanok, akik eddig elmulasztották ügyük elintézése végett idejében felkeresni a községi tanácsokat. Számos helyen hallani panaszokat a bérlőktől, hogy az új tulajdonosok már most el akarják tőlük venni a földet. A rendelet szerint a haszonbérbe adott területeket csak a bérleti szerződés lejárta után köteles a bérlő átadni. Természetesen a bérleti díjat az új tulajdonosnak fizeti. A forradalmi munkás-paraszt kormány mind a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok számára biztosítani kívánja a földek zavartalan használatát és megvédi őket minden, a föld birtoklása elleni támadástól. Ennek szellemében született meg a tízes számú törvényerejű rendelet és mint a tapasztalatok bizonyítják, ez a szellem érvényesült a rendelet végrehajtása során is. Elegendő idő állt rendelkezésére mind az érintett feleknek, mind a végrehajtóknak a földügyek rendezésére, lied a versein/ uzemeinkb Célok, lervek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóiénak megünneplése előtt Fia nem is a régi módon, de ismét sok üzemünkben fellángolt a versenyzés tüze. Itt is, ott is készülődnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára. A hála és tisztelet érzésén túl, azért is szólítják egymást vetélkedésre a dolgozók, mert ez nekik is jó, rögzíti, vagy bővíti az eddig elért nyereségrészesedést. j A hősök neveivel A KISZ-szervezet sugallatára, a szakszervezet támogatásával született meg az a nemes célkitűzés a Kecskeméti Konzervgyár II. telepén, hogy a hősök neveit vegye fel az a nyolc brigád, amely fiatalokból alakul. Szó van arról, hogy ezek a brigádok az októberi ellenforradalomban elesett hősök nevét fogják’ viselni. Hallottuk azt is, mely szerint az egyik brigád Reiszmann Sándor nevevel indul az új küzdelembe. Az elképzelések szerint három ifjúsági brigád vetélkedik majd a készáruraktárban, kettő a szu- gátüzemben, három meg a kon- zervkonyhán. Ahol nincs mód csoportalakításra, ott az egyéni versenyzést szorgalmazzák majd a fiatalok. Az ifjúsági brigádokat segítik a műszakiak is. Az ő javaslatuk alapján dolgozták ki a versenyzés feltételeit, — a gazdaságos termelés tennivalóit. Ugyanakkor ' meghatározták azt is, hogy a legjobb brigádok mekkora pénzjutalomban részesülnek. A verseny első helyezettje 1200, a második 800, a harmadik 500 forintot kap! Hogy ki lesz az első, az majd csak az ünnep után dől el. Nem lesz könnyű dolog... Szorgalmas kollektíva dolgozik a Jánoshalmi Mészhomoktéglagyárban. Nevük az újságba is belekerült, mert a közért igen jól munkálkodtak. Érdeklődtünk tőlük, milyenek a célkitűzéseik most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év- fox-dulójának tiszteletére? — Jelenleg még a gépek nagyjavítása folyik. Nem tudjuk, hogy felsőbb szerveink miképp határozzák meg a napi tervet. Ezt azért kell elmondanunk mert az elmúlt időkben csak 92 —94 százalékot értünk el, ami abból adódik, hogy a homokhordásra beállított dömpereink gyakran kidőltek a munkából. Most az a tervünk, hogy november 7. tiszteletére megteszünk mindent napi tervünk maradéktalan teljesítéséért, — fejeződik be a tájékoztatás. Mi csak annyit fűznénk hozzá: — ismerjük a téglagyár szorgalmas, becsületes dolgozóit. S ha ők nagyon akarják, akkor meglesz a napi 45 000 tégla! Ehhez kívánunk sok szerencsét. Ekkor í MIÉRT BUKOTT MEG I A FRANCIA KORMÁNY? (2. oldal) I A ZENÉLŐ IIÁZ | (2. oldal) ♦ ELSŐK AZ ORSZÁGOS | VERSENYBEN (3. oldal) í PÉNTEKI JEGYZETEINK érült szóba az, hogy? <3. oldal) az év végéig 200 000 forint terven felüli nyereséget is el lehetne érni. Ennek megfelelően formálták meg a tennivalókat; Ezek között szerepel alapanyag- felhasználás, energiafelhasználás és az általános költségek csökkentése, az exportfeladatok precíz teljesítése, az üzemi higiénia, tisztaság. AZ ELMÉLET ÉS GYAKORLAT EGYSÉGÉRŐL (3. oldal) ELŐBBRE LÉP-E A BAJAI FAIPARI VÁLLALAT? (4. oldal) HAT ESZTENDŐ LENIN MELLETT (4. oldal) Bár még nincsenek részletesf HATÁRJÁRÁS A SZAKadatok a gazdaságos termelést illetően, de már maga az a tény, hogy a szeptemberi tervet 180 százalékra teljesítették, mutatja, hogy amit itt célul tűztek ki, azt megvalósítják. MÄRI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN (5. oldal) »APRÖ« GONDOK (5. oldal) Reális célkitűzések, : biztató eredmények | Nem is olyan régen a Kecskeméti Hűtőipari Vállalatnál összejöttek a dolgozók, hogy meghányj ák-vessék, mit is tegyenek, hogy az év végén azt mondhassák: jól dolgoztunk, s ez százasokban is kifejezésre jusson. A mátételki Törekvés Tsz-ben Q-5Tt lesz ttyy, munkac^s-égPirospettyes kendők, tarka szoknyák libbennek a mátételki határban. A Törekvés Termelőszövetkezet tábláján folyik a napra- íorgószüret, s á lányok KISZ-brigád ja fürge ujjakkal szedi a »ricát«. Munka közben a zárszámadásról esik a legtöbb szó. Mindenki vár, tervezget. Ügy számolják, hogy az idén munkaegységenként 5 kilogramm búzát, ugyanennyi árpát, 4,5 kg kukoricát és a többi terményeket is átszámítva, összesen 45 forintot kapnak; Egész évben sokat dolgoztak a lányok, tehát lesz munkaegység, lesz mit hazavinni zárszámadáskor. A zárszámadásig még több mint két hónap van hátra, mert a termelőszövetkezet vezetősége úgy tervezi, hogy decemberben osztják ki a tagoknak a részesedést. Nemrég volt előlegosztás. Általában 7 forintot kaptak, s ebből már sokat vásárolhattak a tagok. A kiszista lányok a zárszámadás anyagi haszna mellett készülnek arra a halvacsorára, amit a tsz rendez. Nemcsak a munkából, a szórakozásból is ki akarják venni a részüket. Sok sikert kivánunlt hozzá! Varga Erzsébet A jó kapcso aí sok Hasznosat sziii Kecslen is Az Alföldi Állami Pincegazdaság keceli pincészete nemcsak azért ismerős a környéken, mert sok száz szőlősgazda hordja ide ősz idején mustját, borát, hanem mert a felvásárlási ténykedésen túl szoros kapcsolatot tart a dolgozó parasztokkal. Sleisz Kálmán pincevezető és munkatársai telenként rendszeresen belekapcsolódnak abba az előadássorozatba, amelyet a kultúr- ház rendez. Hasznos tanácsokat adnak a gazdáknak a szőlőtermeléssel, a borkezeléssel kapcsolatban, viszont ők is meghallgatják a gazdák tapasztalatait s tanulnak azokból. Sleisz Kálmán elmondja: a fajtakiválasztásra vonatkozó javaslatait igen sok gazda elfogadta törekszenek eavöntetű. iól iskolát s látják el az ajánlott jó fajtákkal szomszédaikat. fialal psdagéguseü. találkozója Kecskeméten Október 2-án, este 6 órakor a Cifrapalotában rendezték meg a fiatal kecskeméti pedagógusok találkozóját. A DlVSZ-induló eléneklése és Tánczos Ildikó szavalata után Leviczki József tanár köszöntötte a nevelőket. Előadásában hangsúlyozta, hogy szükséges megalakítani a pedagógus KISZ alapszervezetet. A fiatal nevelőknek nincs társadalmi kapcsolatuk, s ez elszigeteli őket az élet eleven mozgásától. A tervek, álmok megvalósulása érdekében van szükség a KISZ-rc. Leviczki elvtárs köszöntője után hajnalig tartó szórakozás, beszélgetés fejezte be az estét. Antika és Imike termő ültetvények kialakítására. A táj adottságainak legjobban a kadarka felel meg, bizonyos százalékú festőanyag-fajtával. A fehér fajták közül az ezerjót és mézesfehéret, a tömegtermőkből a sárfehért és a pozsonyi fehért javasolja elszaporításra a szakember. S a keceli szőlősgazdák közül máris többen létesítettek saját erűből vesszőgyökereztető —:.. ’szcsókolom — köszön rám egyikük gyermekesen éneklő hangon, ahogy elgondolkozva bandukolok Kecskemét perifériájának rövidke utcájában. Nyílt, tisztaszép ábrá- zatú kisfiú, a tekintetéből sugárzik az idősebbek iránti tisztelet, látszik rajta, erre is nevelik a szülei, ezért is köszönt nekem, az idegennek. — Hogy’ hívnak, kisfiam? — kérdem tőle. — Farkas Antika, Kecskeméten lakom, a Váczi János utca 8. számban — feleli. — Hogyan? És megismétli a nevét, a pontos lakcímét (pedig éppen a házuk előtt hozott bennünket össze a véletlen, illetve a köszönése); erre is megtanították a szülei, nagyon okosan, ha uetán eltévedne az Antika, hát tudja megmondani, hogy hova vigyék haza. — Hány éves vagy? — öt. — Hatodik mán — helyesbíti pufók, szinte morózusan komoly kispajtása, aki meg emígy mutatkozik be: Tantó Imike. Ö is »hatodik mán«. — És mit csináltok? — Vigyázunk a biciklire —, s a deszkapalánknak támasztott kerékpár mellett ácso- rognak csakugyan. — Aztán mi leszel, ha nagy leszel, Antika? — Pilóta. — Tegnap nekem azt mondtad, hogy vonatos — igazítja ki Imike; tyűha, ezek a babszemnyi lurkók már így beszélgetnek a jövőjükről? — És Imi, te mi leszel? — Én autóbuszos. — Kalauz, vagy vezető? — Amelyik vezeti az autóbuszt. — Tényleg, én is vonatos leszek — jelenti most ki Anti. — Miért? — Mert az éjjel is dolgozik, és sokat tud keresni. — Édesapád is vonatos? — Nem, hanem festő. Kifogytam a kérdésből. Ha két ötéves fiúcska ennyire ismeri az életet, és ennyire is készül rá, ott nincs több kérdeznlvalóm. Az életre nevelt emberpalánták ők, akiknek a kicsi szívükben, agyukban már ott lüktet —- a munka, aminek majd 20—30 év múlva ők nem a könnyebbik végét keresik, — mint most még a felnőttek közül, haj, de hányán! — Játszani nem szoktatok? — kérdem még; — De igen. Igen, játszanak, de játékukba már belekeverik készülődésüket a jövőre; így lesz majd számukra akkor a munka is — játék. Elbúcsúzunk; illedelmesen köszönnek, megemelem a kalapom előttük, szüleik előtt is, ismeretlenül, s bár lenézek a pöttöm legénykékre, tulajdonképpen tisztelettel nézek föl a jövő két emberére. Tarján István
