Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-29 / 253. szám

1 tankönyvesére előkészítéséről | Az átlagbérellenőrzést Pártszervezeteink már megkezdték a tagkenyv- csere előkészületeit. E feladat lebonyolítása, a párttagokkal való egyéni beszélgetés igen nagy lehetőséget nyújt almoz, hogy minden egyes kommunis­tának pártmunkát, párímegbiza- tást adjunk. A tagkönyvcsere előkészítésével kapcsolatban szerzett tapasztalataink azon­ban azt mutatják, hogy ezt a kedvező alkalmat pártszerveze­teink nem használják ki megfe­lelően a párttagok aktivizálására. Igaz. az elmúlt napokban le­zajlott tanácsválasztások sikeré­hez a párttagok többsége lelkes munkával járult hozzá, segítette a választók felvilágosítását. Ez azonban nem nyugtathat meg bennünket. Ugyanis elég sok még azoknak a párttagoknak a száma, akiknek nincs állandó pártmegbizatásuk, akik nem vé­geznek rendszeresen pártmun­kát. Esen a helyzeten most változtatni lehet. A tag- könyvesere előtt az alapszerve­zetek vezetői és a pártbizalmiak minden egyes párttaggal elbe­szélgetnek. Jó alkalmat nyújt ez az eszmecsere a pártmunka módszerbeli és tartalmi kérdé­seinek megvitatására, megbeszé­lésére is. Helyesen járt el a du- navecsei községi pártszervezet vezetősége, amely már minden egyes párttagnak adott valami­féle pártmegbízatást, sőt a kö­zeljövőben ezeknek a pártmeg­bízatásoknak a végrehajtását a párttaggyűlésen is megtárgyal­ják. A tagkönyvcsere előkészületei során, november 15-én kezdődik meg a párttagok összeírása. — Pártszervezeteink az összeírást végző elvtársakat arra is oktas­sák ki, hogy technikai felada­taik mellett- alapos politikai ne­velőmunkát is végezzenek. A párttagoktól és tagjelöltektől kérdezzék meg: milyen politikai \ munkát végeznek, hogyan hir­detik, népszerűsítik a párt poli­tikáját? Milyen állást foglalnak el a termelőszövetkezeti mozga­lommal kapcsolatban, hogyan leplezik le az imperialisták há­borús készülődéseit, hogyan cá­folják meg az ellenforradalom hamis jelszavait, a »minden magyar testvér«, a tiszta de­mokráciáról, stb. terjesztett ha­misságokat, stb. A tankönyvesére előkészületei a tagdíjhátralékok rendezésére is kiterjed. — Bár minden párttagot és tagjelöltet összeírnak, akiknek érvényes MSZMP-igazolványuk van, és az alapszervezet nyilvántartásában szerepelnek, azonban tagköny­vüket csak azok kapják meg, akik tagdíjukat legkésőbb de­cember 15-ig rendezik. A tagkönyvcsere azonban nem jelent tagrevíziót. Az alapszer­vezetek titkárai személyesen fe­lelősek a jó előkészítésért, ne­kik kell gondoskodniuk arról, hogy a párttagokat az összeírás­ból és a tagkönyvcseréből ki ne hagyják. Éppen ezért ajánlatos, hogy személyesen ellenőrizzék és segítsék az összeírást végző ----­el vtársak munkáját, A munka« során az alapszervezet vezető-! sége is erősítheti kapcsolatát a| párttagsággal. í Mindez azt mutatja, mélysé­gesen tévednek azok. akik a tagkönyvcserét csupán admi­nisztratív tennivalókra szűkítik le. Sokkal több annál! E'ontos politikai munka, pártéletünk je­lentős politikai eseménye. Min-: den egyes párttaggal beszélge­tünk, megvitatjuk a párttagság­gal járó jogokat és kötelezettsé­géket, a párt politikájának vég-* rehajtásával kapcsolatos tenni-í valókat. Ha pártszervezeteink J jól hajijait végre ezt a fontost feladatot, akkor a párt további| erősödését, vezető szerepének,! egységének növekedését, gyor-f sabb előrehaladásunkat segítik» elő. ■ Túri József, i M. B. politikai munkatárs! As oktatási előkéssiiletekrőt tanácskoztak a járási propagandista i tanfolyamod vezetői déseket megválaszolni. Ha va-i Az oktatási év megnyitásával kapcsolatos tennivalók megbe­szélésére a járási propagandista tanfolyamok vezetői a megyei pártbizottságon egésznapos ér­tekezleten vettek részt. A tanácskozás részvevői meg­állapodtak abban, hogy a párt­oktatás tanfolyamain a falusi osztályharc kérdéseit nemcsak általában. hanem a helyi viszo­nyok figyelembevételével, — a konkrét helyzet elemzése alap­ján — vitatják meg. A propagandista tanfolyamok vezetői fontosnak tartják, hogy mind a marxizmus-leninizmus kérdései, mind az időszerű kér­dések tanfolyamán biztosítsák a bátor, párlszerű vita feltételeit. A pártoktatás akkor iesz ered­ményes. ha a hallgatók tévedé­sei, helytelen nézetei azokon felszínre kerülnek és vita alap­ján tisztázódnak. A tanácskozáson rámutattak arra is, hogy a propagandista nem tarthatja bizonytalanság­ban hallgatóit, éppen ezért kon­krétan, határozottan kell a kér­lamilyen kérdésre nem tud ha-i tározott. helyes választ adni, il-| letékesektől kérjen felvilágosí-j tást. J ♦ Szóbakerült. hogy néhány he-! lyen alacsony előképzettséggel! rendelkező elvtársakat osztottak! be a marxizmus-leninizmus kér-! dései tanfolyamra, vagy önálló! tanulásra. Az értekezlet arra? hívja fel a pártszervezetek fi-! gyeimét, hogy az ilyen hibákat| még _az_oktatás megindulásai el őtt korrigálják. Az önálló ta-| nulók közül azokat, akiknél ez! indokolt — velük való megbe-? szélés alapján — be lehet ősz-! tani marxizmus-leninizmus kér-! dései tanfolyamra, Végül a tanácskozás részvevőif megállapodtak abban, hogy az* értekezlet anyagát felhasználva, november 4-ig minden járásban tanácskozásra, . illetve egy-két- napos előkészítő értekezletre hívják össz§ a marxizmus-leni­nizmus kérdései, valamint az időszerű kérdések tanfolyamá­nak vezetőit. — N —j a kormány határozata alapján vezették be megyénk üzemeiben. Az a célja, hogy segítse a forint értékállandóságának megtartá­sát, megakadályozza a keresetek egyenetlen emelkedését, s végül, de nem utolsósorban, biztosít­sa a dolgozók reálbérének foko­zatos és időtálló emelkedését. Ezek a világos célkitűzések töüb helyütt meg nem találtak keltő megértésre. Ez lóként ab­ból adódik, hogy üzemi párt­szervezeteink, üe gazdaságveze- tóink is az alapvető kérdésekben nem látnak tisztán. Egyes helyeken azt vallják: a termeléssel egyenes arányú le­gyen a bér. Ez általában nem ieiiet. Ha a termelés nem a munkások jobb munkája, hanem beruházás, felújítás következté­ben nő meg, a többletnek válla­latainknál keit jelentkezni. A termelés emelkedését eredmé­nyezheti a gyártmányösszetétel megváltoztatása is, miközben az egyes munkások teljesítménye marad a régi. Nyilvánvaló tehat, hogy a termeléssel az átlagbér­nek nem szabad automatikusan emelkedni, mert így egyes he­lyeken igazságtalanul emelked­ne, másutt indokolatlanul egy helyben maradna, vagy csök­kenne a bérszint. Igen ám, de a dolgozó azért igyekszik, hogy több pénz le­gyen borítékjában. Ezt az átlag­bér bevezetése akadályozza — halljuk az ellenvetö választ. Mi az igazság? Az átlagbér bevezetése nem gátolja a nagyobb kereset el­érését. A dolgozó újíthat, job­ban kihasználhatja munkaide­jét, a megnövekedett munka­kedvhez pedig a vállalat felada­ta biztosítani az előfeltételeket. Ezzel egyben választ adunk azoknak is, akiknek az a véle­ményük: az átlagbér bevezetése gátolja a termelékenység emel­kedését. Ebben a megállapításban csak annyi az igaz, hogy gátat szab az ésszerűtlen termelésemelke­désnek. Vajon mi indokolja azt, hogy egy munkás 170 százalékot teljesítsen, miközben a gyártott termék egynegyede selejt, fele pedig másodosztályú? Szükség van erre? Nincs. Éppen ennek megszüntetését szolgálja az új béreilenőrzés. Nehéz ezt megszokni? Igen. Már csak azért is, mert beveze­tése gonddal jár, s mivel új do­log, idegenkednek is tőle. lie ahol megértették és betartjuk, ott valóban nyugalmi állapot következett be a bérezésnél. Nem árulunk el titkot, lia el­mondjuk, hogy ez a bérezési forma veszélyeket is rejt magá­ban. Ezekről is néhány szót. Egyes üzemekben úgy oKOskod- nak: kisebb képzettségű munká­sokat veszünk fel. Milyen ve­széllyel jár ez? Nem gazdaságos a gyárnak, mert csökken a nyere­ségvisszatérítés összege. A má­sik dolog, hogy pontosan nem lehet kiszámítani az átlagbért. 1000—2000 forint megmaradhat. Mi legyen ezzel? Osszák ki a leg­jobb dolgozók között. Csak néhány dolgot említet­tünk. Egyébként az átlagbérel­lenőrzést sem lehet mechaniku­san, egy séma alapján bevezet­ni. Ahány üzemrész, annyi féle módon kell megtalálni a megol­dást. Egyet azonban látni kell: az átlagbérellenőrzcs bevezetése azt szolgálja, hogy meggátoljuk az elmúlt évek bérezési hibái­nak megismétlődését és biztosít­juk a forint értékállandóságát Ez pedig mindannyiunk leg­alapvetőbb, közös ügye. A Vendéglátóipari Vállalatnál tartott ülést a KPVDSZSZ A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Sza­bad Szakszervezete október hó 22-én megyei bizottsági ülést tartott. A szakszervezet megyei bizottsága —, hogy munkáját a dolgozók minél szélesebb rétege Tíz új belépővel gyarapodott októberben a ftilöpszallast Vörös Csillag- Termelőszövetkezet Losonczi Mihállyal, a termelő- szövetkezet elnökével beszélge­tünk. — Egy évvel ezelőtt bizony elég nagy volt a zűrzavar. Hu- szonketten itthagyták a közöst az ellenforradalom alatt. Azóta sok minden megváltozott. Talán elég bizonyíték erre, hogy az idén októberben már tíz új tag­gal gyarapodtunk. A belépők között középpa­rasztok is vannak. Nagy Dávid 17 holddal, Horváth Ferenc 16 holddal növelte a ter­melőszövetkezet területét. Valóban egymás utón kopog­tatnak az új belépők a Vörös Csillag ajtaján. A szövetkezet eredményeit látva, mind több egyénileg dolgozó parasztban érik meg az elhatározás, egyre számosabban jönnek rá, hogy a jövő útja csak a nagyüzemi gaz­dálkodás lehet. Hiszen tények bizonyítják, hogy évről-évrc gjarapodnak a közösbclick. Hegedűs Mihály alig két éve lé­pett be a Vörös Csillagba és íme máris vett egy családi házat 22 ezer forintért, pedig három apró gyereke van. Aztán a többiek is hol ezt, hot azt vesznek, egyszó­val, látszik a jólét a szövetkezeti tagok házatáján. Sokan beszélik a községben a két juhász esetét js. Az ellenforradalom zavaros napjaiban a szövetkezet juhá­szai, Jambrik Ferenc, meg Páli János úgy határoztak, hogy ki­lépnek. A tagok aggódtak, hogy mi lesz a nyájjal, ha elmennek a pásztorok, mert mi tagadás, be­csületes, rendes emberek a juhá­szok. Hosszas huzavona után végül úgy határozott a két ju­hász, hogy fizetésért továbbra is gondozza az állományt. A fizet­séget terményben kapták. A két juhász összesen 64 mázsa búzát és 14 mázsa árpát kapott. Nem­rég számítást tettek és kiderült, hogy ha szövetkezeti tagok ma­radnak és munkaegységre dol­goznak, 40 000 forinttal több lett volna a jövedelmük, mert a becslések szerint 60 Ft körül lesz egy munkaegység ér­téke. A tagok jövedelmének alapja a helyes gazdálkodás. Erről be­szél a továbbiakban a szövetke­zet elnöke. — Elsorolok néhány növényt, amely jelentős jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. Itt van mind­járt a szerződött maglucerna. 26 mázsa és 5 kiló lucernamagot szállítottunk a Szarvasi Magtisz­tító és Ellátó Vállalathoz. Ebből körülbelül 120 000 forint bevé­telre számítunk. Cukorrépánk az idén 10 hold volt. Szívesen fog­lalkozunk a termesztésével, mert a pénzen kívül jelentős mennyi­ségű cukrot, cukorgyári mellét- terméket kapunk és a cukorrépa koronája silótakarmánynak jól felhasználható. Már el is hatá­roztuk, hogy jövőre 15 holdon vetünk belőle. Jelentős bevételi forrásunk volt az idén a sertéshizlalás. A zárszámadásig 47 darab hízott sertést aka- _ runk még eladni az állam­nak. Azután pedig 41 süldőt fogunk be hizlalásra. Az előbb említett hízott sertésekért 130 000 forintra számítunk. Jövőre a sertésbizla- lást még nagyobb arányban foly­tatjuk. 91 süldőt már nevelünk a jövő évi hizlalásra. — Milyen a tehénállománya a szövetkezetnek? — Sajnos, ezzel nem dicseked­hetünk. A három liter fejési át­lag nem méltó egy mezőgazda- sági nagyüzemhez. A tervek sze­rint több mint 30-ra emeljük a tehénlétszámot. Már vásároltunk 12 darab 7 hónapos vemhes üszőt a Tenyészállatforgalmi Irodától. Éppen itt az értesítés a kezem­ben, hogy »feladták« már cí­münkre a jószágokat. A színvonalas állattenyésztés­hez azonban elegendő takarmány szükséges. Jól tudják ezt a Vö­rös Csillag tagjai. Az elnök elv­társ elmondja, hogy jelentősen növelik a taKaruiáuj termő területet, elsősorban a pillangósok veté­sit. — Ezt lehetővé teszi, hogy a feloszlott Alkotmány Termelő- szövetkezettől 369 hold terüle­tet vettünk át. Jelenleg 52 hold lucernánk van. Vetünk ehhez még 20 holdat, azonkívül 32 hold baltacint, 25 hold vörösherét. Egyszóval Szántóterületünk több mint 20 százalékán termelünk jö­vőre pillangósokat. A téli takarmányellátás meg­könnyítésért 400 köbméter silót készítünk, ebből 200 köbméter már kész, a másik 200 köbmé­tert is elkészítjük, ha megkap­juk a répaszeletet, — magya­rázza az elnök. Megtudjuk azt is, hogy a szö­vetkezetnek mar v an c§y Cl 35-ös traktora, amelyet pótkocsival együtt sa­ját erőből vásároltak. Tavasszal Zetort vesznek. Ha ez sikerül, 3 pár lóval csökkentik az állatál­lományt. Azelőtt idegenkedtek a gépektől, de kiszámították, hogy a G—35-ös üzemeltetése jóval olcsóbb, mint a lótartás. Nem lehet azt állítani, hogy a szövetkezetben minden jól megy és nincs zökkenő a gazdálkodás­ban. Itt van például a 7 hold szőlő esete. A zavaros napokban ezt visszaadták a régi tulajdo­nosának, ákl meg is munkálta. A megyei tanács illetékesei már időben figyelmeztették a szövet­kezet tagságát, hogy ez törvény- ellenes, helytelen volt átenged­ni a szőlőt. Végül hosszas huza­vona után a tagság úgy döntött, hogy feléből leszüreteli, adnak valamennyit a tulajdonosnak és az összes termést kiosztják. A tagságnak be kell látni, hogy ezért a termésért nem dolgoztak meg, túl könnyű haszonszerzés lenne ez a közös rovására. A helyes az lenne, ha a termést eladják és a közös fejlesztésére ruházzák be a kapott összeget. E kis »szépséghibától« elte­kintve a tények igazolják, hogy a szövetkezet tagsága az idén is sokat lépett, előre a fejlődés út­ján. Ezt bizonyítják az egymás után jelentkező új belépők is, megismerje — elhatározta: új rendszert, frissebb vérkeringést visz a szakszervezeti éietbe. — Ezért negyedévenként egy me­gyei bizottsági ülést valamelyik vállalatnál tart meg, az ottani dolgozók szélesebb körben való bevonásával. Az első ilyen rend­szerű ülést a Kecskeméti Ven- 5 déglátóipari Vállalatnál tartot- ■ ták meg. ! A KPVDSZSZ megyei bizott- : sága ezekre való tekintettel ked- tden délután a Vendéglátóipari «V. kultúrtermében tartotta meg } október havi ülését. Az ülést íVégh Pál szakszervezeti elnök jnyitotta meg, majd utána a bi- ízottsági tagok megvitatták a vállalat szakszervezeti munkájá­ról szóló, előre elkészített beszá­molót. A felvetett kérdések kö­zül a legjelentősebbek: milyen a férfi és női dolgozók arányszá­ma (149 férfi, 193 nő), az ön­költségcsökkentés kérdése, a bi­zalmiak hálózatának megszerve­zése, a munkaverseny kérdése, az új bölcsőde elhelyezése, a vállalati dolgozók oktatásának és nevelésének a kérdése, a se­lejt és a törés csökkentése, a dolgozók munkaidejének rögzí­tése, milyen a dolgozók kerese­tte, a tervteljesítés ismertetése, a munkaerő hullámzása, slb. * A vita során többen felszólal­tak. A megyei bizottság ezután ,határozatot hozott a bizalmiak 1 számának növelésére, a csoport­ifoglalkozásokon a dolgozók ir.eg- nevelósére, a munkavédelmi hi­ányosságok megszüntetésére (így a Béke Szálló pincelépcsőjének és korlátjának megjavítására). ■ Reméljük, hogy a KPVDSZSZ 'a jövőben más vállalatoknál is megismétli az ilye-n megyei bi­zottsági üléseket, hogy a szak- szervezeti munka és ezáltal a tömegekkel való kapcsolata is [megjavuljon. — Baján október 31-cn ülnek [össze a zárszámadások előkészí­tésének megtárgyalására a járás lés város termelőszövetkezetei- fnek elnökei, agronomusai és £ó- ♦könyvelőij'

Next

/
Thumbnails
Contents