Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-03 / 231. szám
« Hírős Napok után (Folytatás az L oldalról) Abban bizonyára mindenki egyetért, célszerűbb lenne a Hírős Hetet jövőre valamivel korábban megrendezni. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a következő alkalommal még teljesebben össze kell egyeztetni a mezőgazdasági kiállítás és az ezzel kapcsolatos kereskedelmi jellegű vásár követelményeit. Már most elhangzottak olyan hangok, hogy egyes kereskedelmi szervek szívesen vennék a vásár és a kiállítás időben történő különválasztását. A vásárlók és a kereskedelem érdekei szerint talán szeptember első hetében volna legalkalmasabb jövőre megnyitni a Hírős Hetet. De ez az érdek nem sérti a hagyományos kiállítás, a mezőgazdaság seregszemléjének rendezési célkitűzéseit sem. Semmiképpen nem lenne helyes, ha ezt a hagyományosan összekapcsolódó kettős arculatát a Hírős Heteknek szétválasztanánk. Az természetesen egészen világos, hogy sajátos mezőgazdasági kultúránk fejlesztése nélkül nem lehet előrehaladás, nem töltheti be a Hírős Hét sem oktató, iránymutató jellegét. Nem állunk egyedül ebben a törekvésünkben, hiszen kormányzatunk komoly ígéreteket tett arra nézve, hogy megyénk, megyeszékhelyünk mezőgazdaságának fejlesztésére jelentős támogatás); nyújt termelőinknek, az állami és szövetkezeti szektornak. E kilátásba helyezett segítség megvalósulásáért sokoldalúan és eredményesen kell sík- raszállniok helyi szerveinknek, nekünk kell aprópénzre váltanunk azokat a lehetőségeket, amelyekre Apró Antal elvtárs a Hírős Napok alatt rendezett politikai nagygyűlésen hívta fel a figyelmet. A szervező munka kétségtelen eredményei mellett néhány hiányosságra már most fel kell figyelnünk. Nagyobb gonddal kell törekedni a jövőben a Hírős Hét több, jól hasznosítható hagyományának felelevenítésére. Lehetőséget kell találni megyénk sajátos arculata több vonásának bemutatására. Helyet kér a vásáron, illetve a kiállításon többek között a halasi csipke, a Kalocsa környéki virágzó népművészet, a délvidék termelése és meg kellene mutatni színes arculatát megyénk nemzetiségi területeinek is. Megfontolandó, ne tegyük-e a Hírős Napokat a megye kulturális életének ünnepi seregszemléjévé, reprezentatív felvonulásává, oly kulturális jellegű összejöveteleknek, rendezvényeknek a Hírős Vásár idejére való sűrítésével, amelyeket eddig más időpontban tartottak meg? Ebből a szempontból gondolnunk kell a jövőre bizonyára nagyobb méretű idegenforgalom követelményeire is. Mivel az eddigi tervek szerint több látogatót várunk jövőre, még nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a látogatókat valóban méltó keretek között láthassa vendégül Kecskemét. A felszabadulás előtti Hírős Hetek tapasztalatai rendelkezésre állnak, akkor a helyi idegenforgalmi hivatal és a városi közigazgatás példaszerűen oldotta meg a szállásgondokat, az idegenforgalmi propaganda követelményeit. Arra is nagyobb gondot kell fordítani jövőre, hogy jellemző, művészi értékű, sajátosan helyi ajándéktárgyak vásárlására is meg kell teremteni a feltételeket. Az idei sikeres Hírős Napok után, ha kipihentük a rendezés fáradalmait, kezdjünk hozzá már holnap a jövő évi Hírős Hét megrendezéséhez, készítsünk nagy igényű, megfontolt terveket arra, hogy megyénk országosan is elismert ünnepi megnyilvánulásává váljék a kecskeméti Hírős Hét. KISHIREK k ül fii l dröl Az a bizalmi válság, amely a nyugatnémet magasrangú tisztikar és Strauss hadügyminiszter között Muller-Hillebrand tábornok, a hadsereg személyzeti főnökének elbocsátása miatt kitört — tovább éleződik. A hadsereg magasrangú tisztjei megjelentek a hadügyminisztériumban és felvilágosítást követeltek a minisztertől a tábornok elbocsátása ügyében. Tizenhat kínai társadalmi szervezet képviselőinek gyűlésén Pekingben megalakították a kínai—szíriai baráti társaságot. Az alakuló gyűlésen beszédet mondott Csou En-laj miniszter- elnök is. » A japán bányászok szeptember 30-án szolidaritási sztrájkba léptek a kisimai szénmedence bányászainak támogatására. A kisimai bányászok két hónappal ezelőtt indítottak sztrájkbarcot a bányatulajdonosok önkényeskedése ellen. Mint a Reuter jelenti, Mohammed el Hariszi, az omani imám New York-i képviselője hétfőn felhívással fordult az ENSZ-hez, nevezzen ki semleges megfigyelőket az omani angol agresszió súlyosságának megállapítására. El Hariszi Hammarskjöld főtitkárhoz intézett levelében hangoztatja, hogy Ománban tovább folynak a harcok az angol csapatok és az omanatus népe között. * Mint az ADN hírügynökség közli, a potsdami kerületi bíróság ítéletet mondott a «-szabad jogászok vizsgáló bizottsága« nevű nyugatberlini kémszervezet három ügynöke felett, akik katonai és gazdasági kémkedést folytattak a Német Demokratikus Köztársaság területén. A bíróság a kémeket 8—15 évig terjedő börtönre ítélte. Gromiko és Golda Meir megbeszélése a középkeleti problémákról NEW YORK (Reuter). Gromiko szovjet külügyminiszter és Golda Meir izraeli külügyminiszter hétfőn több mint egy órás megbeszélést folytatott a középkeleti problémákról. A megbeszélést a szovjet ENSZ-küldöttség székhelyén tartották. A két miniszter mint országa ENSZ-küldöttségének vezetője tartózkodik New Yorkban. Az izraeli szóvivő, aki e találkozás megtörténtét bejelentette, részleteket' nem volt hajlandó közölni. Ez volt az első hivatalos megbeszélés Golda Meir és Gromiko között, amióta Grppúko külügyminiszter lett. Több imperialista szolgálatban álló kémcwportot lepleztek le Csehszlovákiában PRÁGA (CTK). Csehszlovákiában legutóbb több kémcsoportot lepleztek le. A kémcsoportok az Egyesült Államok és más tőkés országok hírszerző központjainak utasításai szerint működtek. Az allambiztonsági szervek az ellenséges ügynököknek adott utasítások és más fontos dokumentumok birtokába jutottak. Ezek arról tanúskodnak, hogy a szocialista országok törvényes kormányai .ellen irányuló felforgató tevékenység fokozódik. A letartóztatottak kihallgatásakor fény derült az ellenséges ügynökök szándékaira. Valamennyi letartóztatott bűnössége bebizonyosodott. Több más kémhálózat tagjai is az éllambiztonsági szervek kezére kerültek. A Japán Szocialista Párt New Yorkban tartózkodó küldöttségének nyilatkozata WASHINGTON. A Japán Szocialista Párt hétfőn megérkezett küldöttsége elhatározta, felkéri Dulles külügyminisztert az Egyesült Államok és Japán biztonsági szerződésének felbontására. Jotaro Ka vakarni, a japán parlament tagja és a Japán Szocialista Párt főtanácsadója kijelentette, a vezetése alatt álló küldöttség igyekszik elérni egy új, négyhatalmi csendesóceáni megnemtámadási szerződés létrejöttét, amelynek aláírói részben Japán és az Egyesült Államok, részben pedig a népi Kína és a Szovjetunió lenne. Kavakami hozzáfűzte, örömmel venné, ha India és más ázsiai országok is csatlakoznának ehhez a megnemtámadási szerződéshez. Mao Ce-tung tavasszal a Japán Szocialista Párt Pekingben járt küldöttségének hasonló javaslatot tett, de Kavakami azt hangoztatja, hogy az elgondolás kezdeményezői a japán szocialisták. A japán küldöttség — tervek szerint — szerdán találkozik Dulles-szal. A küldöttség tagjai kijelentették, Dulles előtt 6Zóbahozzák azt az óhajukat is, hogy az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió függessze fel atombombarobbantási kísérleteit, továbbá, hogy Japán kapja vissza Okina- vát és Bonin-szigeteket, az Egyesült Államok pedig szüntesse meg a japán árukkal szemben alkalmazott behozatali korlátozásokat. A régi paraszti élet korképe Kodolányi János Földindulása, ma, egy új társadalmi rend formálódása idején is döbbenetes erővel hat. Drámaisága szinte szétveti saját maga alkotta kereteit, s emlékezésre kényszerít mindenkit, aki megnézi a színház nyitó darabjának előadását. Kodolányi drámai képekben eleveníti fel a Földindulás jeleneteiben a földesúri birtok ölelésében vergődő falut. A paraszti tudatban torzultan tükröződő jelen akkor két kiutat mutatott: vagy önmaga megtizedelésével, a gyermekáldás korlátozásával próbálja megőrizni a parasztság a mindennapi kenyér biztonságát, vagy a szektás őrjöngés, a Jehova tanúinak biblikus révületben fogant látomásaiban keres igazolást, lelki vigasztalást a nyomorúság, a kisemmizettség rémképeivel szemben. Mindkét pólus egyenlő erővel vonzza a fojtogató kényszer szálaiban vergődő igaz embert — Kántol Jánost, a gvereket kívánó vöt és Kántornét, a leendő gyermeket megtartani akaró tiszta fiatalasszonyt. Társadalmi méretekben vetül a dunántúli kis falu egére a Horthy- korszak paraszti hétköznapjainak nagy kérdése: van-e jövője a becsületes szegény embernek, a parasztságnak a feudál-kapi- talista Magyarországon? A mű erre választ nem adhat. Csak az egyéni élet síkján próbál vigasztalást nyújtani — szinte csak önmagának — az író, titokban remélve, hátha nem teljesedik be a végzet a pusztuló magyar falu felett. A darab bemutatása idején a műben szereplő problémák az élet valószerűségével hatottak, tömegeket világosítottak fel a nyomorúság negyedszázadának Jélekmérgező brutalitásáról. De amikor a mai néző beül a nézőtérre, a cselekmény sodró lenFÖLDINDULÁS Kodolányi János drámájával nyifoll a kecskeméti Katona József Színház dülete őt is tanítja, neveli és kérlelhetetlenül emlékezteti arra a világra, amelynek ködalakjait 1945 söpörte el a faluból. Ráeszméltet a mi vajúdó nemzedékünk életének értékeire, ezeknek az értékeknek a megbecsülésére. Nagy tanulság ez a dráma, hiszen a múlt ködében sokak szeme előtt már elveszett az az idő, amelyet József Attila így jellemzett: »Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely hitetlen, csodára vár nem elegendő, hogy ki tessék: föl kéne szabadulni már!« A tragédia megdöbbentő erővel kel életre a Katona József Színház prózai együttesének előadásán. Realisztikus, túlzásoktól ^ mentes színészi játék, megelevenítő erejű emberábrázolás jellemzi az előadás minden szereplőjét. Páger Antal Kántor János szerepében a legtisztább művészi eszközökkel, a jellemábrázolás aprólékos gondosságával és sodró lendülettel eleveníti meg ennek a becsületes, tiszta érzésű, a falu tragédiáját sejtő paraszt- embernek az alakját. Játéka együtt él az együttesével és anélkül válik központjává — az író elképzelései alapján is — az eseményeknek, hogy sztárként kiemelkedne. Stílust teremt, de úgy, hogy ez a-stílus tökéletesen együtt hat a szerző mondanivalóival és elválaszthatatlan részeként jelentkezik az egész szereplőgárda összjátékának, nemes színészi törekvéseinek. Bátran él a realisztikus ábrázolás villanásnyi eszközeivel, valóban hiteles paraszti figurát kelt életre anélkül, hogy öncélú naturalizmussá válnék mindaz amit tesz, vagy mond. Juli szerepében Labanez Borbálát, a színház új művészét üdvözölhettük. Bemutatkozása osztatlan tetszést aratott. Halk, finom, lelki mozzanatokban bővelkedő játéka, kifejező színpadi beszéde életre keltette ezt az egyébként nehéz szerepet: a szenvedő anya, a gyermekért küzdő asszony, az igazságtalansággal szemben passzivitásában is lázongó tiszta lelkű nő alakját. Bcrky Lili érdemes művész, Böbékné szerepében egyik főerőssége az előadásnak, sokPáger Antal színű, eszközeiben végtelenül egyszerű játéka magával ragadja a nézőt. Böbék Samu, ez a nagyindu- latú, a vagyon megtartásáért foggal, körömmel harcoló idős parasztember teljes tragikumában kelt életre Gyulai Antal robusztus alakításában. Kitűnő típusalkotó készségről tesz tanúságot Gyulai Antal játéka, bár itt-ott hangosabb a kelleténél, de a lélekábrázolás mélységei iránt minden mozdulata, minden szava nagy érzékenységet árul el. Az előadás másik erőssége Hegedűs Erzsébet játéka. Nagyszerű maszkja és sokoldalú megfigyeléseken alapuló ábrázoló képessége rövid szerepében is teljes erővel bontakozik ki. A jehovások gyülekezetében szerepet kapott színészek Dobák Lajossal, Simon Péter prédikátor megszemélyesítőjével az élen igyekeztek belülről ábrázolni, hitelesen színpadra vinni a szekta béklyóiban vergődő emberek lelkivilágát. Nem vált karikatúrává a jelenet, a néző előtt teljes mélységében bontakozott ki a vallási téboly komor levegője, megmutatva a vagyonért folyó harc ellenpólusát, a vakhit lelkeket mérgező, kerítő szerepét. T. Szabó László, Zóni Gyula lélegzetvételnyi szerepében is jól megformált alakítást adott. Bodó Györgyi Fekete Zsuzsi szerepében valóban döbbenetes erejű alakítást nyújtott, bár mozdulatai itt-ott a pantomimszerű jelképesseg felé vitték el megjelenését a színpadon. Alakításának szimbolikus mozgástechnikája a realisztikus jelenetek közepette néha idegenül hatott. Jánoky Sándor Weintraub szerepében, Vízváry Júlia Mári néni alakításában egyike volt a legkitűnőbb epizódszerepeknek. De az együttes minden tagja: Kovács Lstván, Temes Gábor, Ötvös Margit, Jávor Antal, Budai László és Németh József és a kis Szilárdi Pista egyaránt helytállt a nekivaló szerepben. Az elmúlt években gyakran előfordultak súlyos hibák a szereposztásban. itt külön ki kell emelnünk a szereposztás erényeit. most a kecskeméti együttes minden tagja alkatához mért szerepben tudott helytállni. Ez elsősorban a rendező, Bende Miklós érdeme, akinek nagy szerepe van abban, hogy a színház idei évadnyitása több lépcsőfokkal magasabb szinten mutatta be a prózai együttest, mint bármikor az utóbbi években. Ez a tiszta és szép művészi elképzelések jegyében született előadás ígéretes előképe annak, hogy ebben az esztendőben valóban magas művészi szinten szolgálja majd megyénk legfontosabb népművelési intézménye, a szocialista kultúra fellendítését, kibontakozását, Csáky Lajos
