Petőfi Népe, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-03 / 231. szám
A kertészeti termelés fellendítéséről tárgyaltak a szakemberek a Hírős Napok utolsó délelőttjén Jobb árpolitikát kérnek a mezőgazdasági szakemberek és a termelők A Hírős Napok utolsó délelőttiének kiemelkedő eseménye volt a kertészeti termelés fontosságáról szóló ankét. Az érdeklődésre jellemző, hogy a városi tanács díszterme zsúfolásig megtelt az ország minden részéből idesereglett kertészeti szakemberekkel, valamint a szocialista szektorok dolgozóival és egyéni kertészekkel. Részt vett a megbeszélésen többek között Erdei Ferenc, Bács megye országgyűlési képviselője, Katona József, a Szőlészeti Kutatóintézet igazgatója, Borbás Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti igazgatóságának vezetője, Nagy Sándor, a Szabolcs-Szatmár megyei tanács főkertésze, a megye kutatóintézeteinek vezetői, valamint más, jól ismert szakemberek. A több mint négyszáz részvevő előtt Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Hangoztatta, hogy a Hírős Napok fő célja: bemutatni a megye mezőgazdaságának fejlődését és ezen belül a kertészeti kultúra előrehaladását. Az eddigi eredményekkel még nem lehetünk megelégedve, mert bőven van lehetőségünk a szőlő-, gyümölcs-, valamint a zöldségtermesztés további fejlesztésére. Bank Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, előadásában hangoztatta, hogy régi hagyományai vannak megyénkben a kertészeti kultúrának. A megyében jelenleg mintegy 100 000 hold szőlőterület van. A felszabadulás előttihez viszonyítva ez mintegy 20 000 katasztrális holddal kevesebb. Sajnos, hosszú ideig a hibás gazdaságpolitika akadályozta a szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztését, Az utóbbi években azonban javulás tapasztalható. Az 1940-es évek elején a gyü- mölcsíaállományban nagy kárt tett az árvíz, valamint a belvíz. Ezt azóta sem tudtuk pótolni. Ezekhez viszonyítva egyre nagyobb előrehaladást mutat a zöldségkertészet. Megyénkben mintegy 30 000 katasztrális holdon termelnek az idén zöldségfélét. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés belterjes gazdálkodást kíván, amelyet igazán csak a nagyüzemben lehet megvalósítani. Jelenleg azonban megyénkben a kertészeti termelés aíá vont területnek csak 15 százaléka nagyüzem. Szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés a megye területének 10 százalékán folyik, de a megye mezőgazda- sági összjövedelmének 37 százalékát adja. Ez a két szám is bizonyítja, hogy jövedelmező a kertészeti termelés. A beszámoló részletesen foglalkozott a feladatokkal. Van Nyereményjogyzók az 1957. október 1-én megtartott Hírős Napok nyeremény-tárgy- sorsjátékáról. Egy komplett konyhabútor garnitúrát nyert a II. sorozat 1575 szám. Egy darab világvevő rádiót nyert az V. sorozat 3102 szám. Egy darab mosógépet nyert a III. sorozat 8958 szám. Egy darab női Vagy férfikerékpárt nyert a IV. sorozat 9044 szám. Tíz üveg tokaji bort nyert az V. sorozat 6462 szám. Öt üveg barackpálinkát nyert a II. sorozat 6372 szám. Az alant felsorolt sorsjegyek, sorozatszámukra való tekintet nélkül, mind a számok mellett feltüntetett nyereményeket nyerték (vásárlási utalványok): Szám Nyeremény Szám Nyeremény Szám Nyeremény 16 50.— 3368 25.— 6929 25.— 36 40.— 3411 25.— 7145 25.— 116 40.— 3548 100.— 7513 50.— 294 40.— 3579 50.— 7646 100.— 424 25.— 3624 50.— 7728 40.— 442 40.— 3626 25.— 7763 25.— 501 25.— 3639 25.— 7840 25.— 536 25.— 3648 25.— 7862 40.—-592 25.— 3927 25.— 7936 100.— 610 40.— 4245 25.— 7984 50.— 625 25.— 4273 40.— 8116 25.— 779 40.— 4292 25.— 8265 100.— 794 25.— 4340 25.— 8339 50.— 824 25.— 4459 25.— 8590 25.— 909 25.— 4517 25.— 8626 50.— 958 25.— 4531 100.— 8645 25.— 974 40.— 4562 40.— 8696 25 — 1077 40.— 4610 25.— 8712 25.— 1095 25.— 4627 50.— 8729 50.— 1157 100.— 4653 50.— 8741 25.— 1192 25.— 4687 25.— 8891 25.— 1213 25.— 4795 40.— 9016 25.— 1256 40.— 4932 25.— 9033 100.— 1328 25.— 5074 50.— 9055 25.— 1372 25.— 5090 40.— 9087 25.— 1399 25.— 5175 25.— 9090 25.— 1502 40.— 5226 25.— 9102 25.— 1821 25.— 5289 25.— 9118 40.— 1875 25.— 5348 40.— 9151 25.— 1878 40.— 5365 50.— 9173 25.— 1920 25.— 5406 25.— 9363 25.— 1935 25.— 5495 25.— 9414 40.— 1939 40.— 5504 25.— 9419 50.— 1994 25.— 5630 25.— 9637 40.— 2075 40.— 5686 25.— . 9672 25.— 2108 25.— 5910 40.— 9755 25 — 2237 50.— 5971 25.— 9780 40.— 2389 50.— 5980 25.— 9955 40.— 2393 2396 25.— 25.— 6198 6199 25.— 25.— * A nyeremények a 2426 50.— 6200 25.— kecskeméti Állami 2639 2647 100.— 50.— 6247 6260 50.— 25.— Áruházban vehetők 2652 40.— 6277 25.— át, a vásárlási utal2724 50.— 6492 100.— ványok a kecske2770 40.— 6500 25.— méti Állami Áru2970 3004 25.— 25.— 6572 6713 100.— 50.— házban és a kecske3006 40.— 6718 25.— méti Kiskercskedel3093 25.— 6774 25.— mi Vállalat üzletei3152 25.— 6812 40.— ben válthatók be. lehetőség arra, hogy nagyobb területen telepítsünk szőlőt és gyümölcsöst, mint azt eddig tettük. Természetesen rendszeresen kell gondoskodni megfelelő szaporító anyagokról, gyökeres vesszőről, facsemetéről. A megyében már két jelentősebb faiskola van a Helvéciái Állami Gazdaság borbási üzemegységében, valamint Kiskunhalason. Az idén mintegy 200 Q00 darab koronás facsemetét tudnak már adni a termelőknek. Sok a tennivaló az öntözéses zöldségtermesztés érdekében. Sajnos, e tekintetben nem jutottunk sokat előre az utóbbi években, pedig többszörösére lehetne emelni az átlagterméseket, ha ezt a lehetőséget jobban kihasználnák kis- és nagyüzemeink. Mészöly Gyula, a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kutatóintézet Kossuth-díjas igazgatója részletesebben foglalkozott a zöldségtermesztéssel. — Hangoztatta, hogy bár sokat fejlődött a zöldségtermesztésünk, de még bőven van lehetőségünk. A felvásárlási árak megállapítása is nagyobb gondosságot kíván. A kereskedelem munkáját meg kell javítani. Az áru sok kézen megy át, ez rendkívül megdrágítja. Mire a termelőtől a városba ér, az ára megkétszereződik. Ugyanezt a témát mások is megemlítették, kérték a felsőbb szerveket, hogy ezen minél előbb változtassanák. Többen szóltak arról, hogy a minőséget jobban meg kell fizetni. Az a termelő, aki jobb minőséget ad el a kereskedelemnek, megérdemli, hogy magasabb árat kapjon érte. Ez ösztönzi a minőségi termelésre. Bognár Károly, a Szőlészeti Kutatóintézet Miklós- telepének vezető kutatója arról beszélt, hogy mind a két feladatot: a meglévő szőlők felújítását és az új szőlők telepítését együttesen kell megoldani. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy ez minél gyorsabban történjék, mert már eddig is elég sokat mulasztottunk és a megye 100 000 hold szőlőterületének zöme kiöregedett, felújításra vár. Erdei Ferenc elvtárs hangoztatta, hogy egyetért azzal, hogy az árpolitikánkban van még hiba. A kereskedelem és az áralakulás helyes irányításához termelői képviselet is kell. Valamilyen módon meg kell oldani, hogy a termelők érdekei megfelelően legyenek képviselve. Egyetért a parlagon lévő szőlőterületek hasznosításának olyan módjával, amelyet az an kéton többen megemlítettek. E szerint a parlagterületeket elsősorban társastelepítés útján kellene hasznosítani, Dallos Ferenc elvtárs zárószavában hangoztatta, hogy a gyümölcs- és a szőlőkultúra fejlesztését tervszerűbben kell végezni. Helyes gazdaságpolitikai intézkedésekkel elő lehet segíteni az új telepítések meggyorsulását. Az árpolitikára vonatkozóan Dallos elvtárs hangsúlyozta, hogy az állam az árakat nem szabhatja a legprimitívebben dolgozó gazdaságok önköltségéhez. Ha ezt tenné, akkor nem ösztönözné a termelés színvonalának növelésére a gazdaságokat. Helyes, ha az árakat a közepesen dolgozó, közepes önköltséggel termelő gazdaságokhoz szabják. A jobb minőségű terményért azonban feltétlenül többet kell fizetni, vagyis megfelelően differenciálni kell a fel- : vásárlási árakat, Népgazdaságunk vezetésének kérdéseiről tartott előadást az MSZMP Po* litikai Akadémiáján Friss István elvtárs, a Központi Bizottság tagja. Égető, a közvélemény széles rétegeit régóta foglalkoztató kérdésekről szólott, s nagy szükség volt már a közgazdasági front helyzetének világos elemzésére. az elmúlt esztendők munkájának és az elkövetkezendő évek gazdasági tennivalóinak tudományos áttekintésére. Ismeretes, hogy az elmúlt évben a népi demokratikus rendszerünk ellen kibontakozott széleskörű támadások egyik fő területe éppen a közgazdaság volt. A népgazdasági tervezés, iparosítás, gazdaságvezetés hibáinak eltúlzása nagymértékben növelte az elégedetlenséget, torz, hamis mezben tüntette fel szocializmust építő államunk helyzetét. Az előadó, Friss elvtárs hangsúlyozta, hogy értelmetlenség volna, s eszünkbe sem jut a gazdaságpolitikában elkövetett hibákat, gazdasági életünk hiányosságait tagadni, de éppen a tisztánlátás, a józan mérlegelés érdekében helyes, ha összevetjük népgazdaságunk fejlődését a kapitalista külföld fejlődését mutató számokkal is. S az összehasonlításból kiderül, hogy a személyi kultuszból döntően, az egyszemélyi vezetésből keletkezett hibák ellenére sincs mit szégyenkeznünk: A tőkés országok közül csupán Nyugatnémetországban volt nagyobb a nemzeti jövedelem és a lakosság fogyasztásának növekedése 1949. és 1955. között, mint hazánkban. Nálunk a nemzeti jövedelem ezen időszak alatt 64 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 41 százalékkal emelkedett. Fejlődésünk során lehagytunk olyan fejlett tőkés országokat, mint Franciaország, Olaszország, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok stb. Hozzá keli még ehhez tenni, hogy a mi országunk mélyről, a háborús pusztulás romjaiból, s a feudális-félgyarmati gazdaság hátrányával indult fejlődésnek. S mégis, a népi demokratikus rend évei alatt elértük, hogy végleg megszűnt hazánkban a munkanélküliség, — amely a legfejlettebb tőkés országokban ma is érzékenyen érinti a dolgozó tömegek helyzetét —, eltűnt, dolgozó kis- és középparaszttá lett, ipari munkássá lépett elő az a hárommillió koldus, amely régente a kapitalista Magyarország mezőgazdaságában tengődött. Amikor jogos elégedettséggel állapítjuk meg gazdasági fejlődésünk előrehaladását, nem feledkezhetünk meg a még kijavításra váró hibákról, tennivalókról sem. Tovább kell folytatnunk azt a munkát, amelyet az ellen- forradalmi támadás megakasztott, s amely a népgazdaság helyes arányainak kiépítésére, a helyes beruházási politika kialakítására. a műszaki fejlődés biztosítására, a gazdaság centralizmussal párosult demokratikus vezetésének megvalósítására irányul. Elvibbé. tervszerűbbé kell tennünk a központi vezetést, tökéletesítenünk kell az anyagi ösztönzés rendszerét, jobb termelői árrendszerre is szükségünk van, s nem utolsó sorban úgy kell erősítenünk a vállalatok önállóságát, hogy erősödjék az egyszemélyi vezetés, s ugyanakkor széleskörű beleszólása legyen a dolgozóknak a vállalat tervezésébe, fejlesztésébe, általában a vállalati ügyek intézésébe. Minderre nem önmagáért, vagy csupán a gazdaság fejlesztéséért van szükség. Friss elvtárs, hivatkozva kormányunk nyilatkozatára, határozataira, ismét leszögezte, hogy a párt és a kormány gazdaságpolitikájának alapelve a nép életszínvonalának következetes emelése. Ezt a célt szolgálták — az ellenforradalom okozta súlyos károk ellenére —, végrehajtott béremelések, a beszolgáltatás eltörlése és számos más intézkedés. Kormányzatunk továbbá a^ra törekszik, hogy gazdaságilag is alátámassza a munkásosztály és szövetségesei közötti helyes viszony erősödését. Ezért követeli meg, hogy a termelőszövetkezet) mozgalmat szigorúan az önkéntesség alapján fejlesszük, ezért oldotta fel a kötelező vetéstel v- előírás rendszerét stb. Hasonlóan a politikai élethez, a gazdaságvezetésben is a következetes demokratizálódás útján vezeti pártunk és kormányunk országunkat. A tervezés egyszerűsítése, a tudományos és gyakorlati szakértők széleskörű bevonása a kormányhatározatok kidolgozásába már eddig is jelentős lépésekkel vittek előre bennünket ezen az úton. Az üzemi gazdasági tanácsok megszervezésével pedig a szakszervezetek útján a munkásság széles tömegei kapcsolódnak be a gazdaságvezetés közvetlen munkájába Jövőnkrői szólva bizonyosan széleskörű együttérzéssel és helyesléssel találkoznak az előadó megállapításai: »Világosan keli látnunk, hogy egy darabig csak apránként, viszonylag kis lépésekkel mehetünk előre a termelés emelésével s még valamivel lassabban a keresetek emelésével. De előre megyünk. Szerény méretekben kell tehát indulnunk, a rendelkezésre álló minimális eszközöket kell maximálisan jól felhasználnunk.:: Nem nagy szavak ezek, nem ígérnek légvárakat, egycsapásra földi paradicsomot. Józanság, mértéktartás sugárzik a múlt hibáinak értékeléséből, az elért eredmények számbavételéből csakúgy, mint a jövő terveinek, szerény lehetőségeinknek ismertetéséből. S mégis, a józan értékelés, a reális felméréseken alapuló tennivalók felvázolása sokkal megnyugtatóbb, bizalomgerjesztőbb, mint a felelőtlen ígérgetés. Mélységesen igaz az előadó megállapítása: »Tudjuk, néhány év kell hozzá, míg elérjük azt a pontot, ahol újból lendületbe jóvünk és nagyobb alkotásokba foghatunk. De azt is tudjuk, hogy néhány év alatt el fogjuk érni. És rajtunk, a mi jó munkánkon múlik, hogy az ehhez szükséges évek számát lerövidítsük.« Munkaversennyel a tervek teljesítéséért, a jobb gazdasági eredmények biztosításáért A Bács-Kiskun megyei Nyomda kecskeméti, bajai, kalocsai és kiskunfélegyházi telepeinek dolgozói október 1-ével munkaversenybe léptek. A szocialista kötelezettségvállalásukban a tervek maradéktalan és minden részletében való teljesítését, a munka termelékenységének állandó növelését vállalták. Legfőbb célul tűzve az üzemköltségek csökkentését és termékeik minőségének javítását. neÜJíiük az óvodás qq^^niekeket? E címszó jegyében zajlott le a napokban a kiscsávolyi óvodában megrendezett szülői értekezlet. Több szülő ugyanis panaszt emelt, hogy az óvónők nem foglalkoznak megfelelően a gyermekekkel. A vezető óvónő ezzel kapcsolatban felvilágosította az édesanyákat, hogy a gyermekeket ők már az óvodában demokratikus szellemben nevelik és az iskolára, az életre készítik elő őket. A szülők többsége helyesléssel is fogadta ezt az állásfoglalást, s megválasztották az óvoda szülői munka- közösségét. Túri Istvánná
